A KöMaL 2011. márciusi fizika feladatai
Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.
Feladat típusok elrejtése/megmutatása:
 |
M-jelű feladatokA beküldési határidő 2011. április 11-én LEJÁRT. |
M. 313. Mérjük meg egy rugós végű golyóstoll szára és egy asztal lapja közötti csúszási súrlódási tényező értékét! Mérőeszközként csak mérőszalagot használhatunk.
Varga István (1953--2007) feladata
(6 pont)
 |
P-jelű feladatokA beküldési határidő 2011. április 11-én LEJÁRT. |
P. 4326. Egy nagyon pontos mérlegen áll egy edény, benne víz, és a mérlegről 308,43 g olvasható le. A vízbe teljesen belemerítünk egy dinamométeren függő hasábot, amely nem ér az edényhez. Ekkor a mérleg 336,43 g-ot mutat. Mit mutat a dinamométer, ha a hasáb bemerülése előtt 1,75 N-t jelzett? Mekkora a hasáb sűrűsége?
Tarján Imre emlékverseny, Szolnok
(3 pont)
P. 4327. A budapesti 2-es metró egyik szerelvényének indulásakor mindegyik kocsi a 800 voltos tápfeszültség hatására 300 amper áramot vesz fel. Mennyibe kerül az 5 kocsiból álló szerelvény egyetlen, 10 másodpercig tartó felgyorsulása a jelenlegi 48 Ft/kWh árral számolva?
Közli: Vass Miklós, Budapest
(3 pont)
P. 4328. Mikor lesz nagyobb a Vízművek villanyszámlája, ha a földszinten, vagy ha a 10. emeleten engedünk ki ugyanannyi vizet a csapból?
Közli: Bodor András, Budapest
(4 pont)
P. 4329. Egy toronydaru karja L=40 m hosszú és az egyik vége körül, vízszintes síkban forog 
=0,03 s-1 szögsebességgel. A karon egy kiskocsi (,,futómacska'') mozog a rögzített végtől indulva, a karhoz képest u=0,08 m/s sebességgel.
a) Határozzuk meg a kiskocsi talajhoz viszonyított sebességének nagyságát az idő függvényében!
b) Ábrázoljuk a kiskocsi pályáját a talajhoz képest, amíg az végighalad a daru karján!
c) Adjuk meg a kiskocsinak a talajhoz viszonyított sebességvektorát az idő függvényében!
Közli: Szász Krisztián, Pécs
(4 pont)
P. 4330. Vékony, L=2 m hosszúságú, m tömegű pálca áll függőlegesen egy vízszintes, súrlódásmentes síkon. Az alsó (A) végpontjával érintkezve mellette nyugszik egy ugyancsak m tömegű, pontszerű test. A pálca kidől labilis egyensúlyi helyzetéből úgy, hogy a pálca és a kis test pályája végig egy közös síkban marad. Maximálisan mekkora sebességre tesz szert a kis test?
Közli: Holics László, Budapest
(6 pont)
P. 4331. Egy űrállomáson szabadon lebegő, 8 cm belső átmérőjű üreges gömb űrtartalmának egyharmadát víz tölti ki. Hogyan helyezkedik el a víz egyensúlyi állapotban, ha a gömb anyaga
a) üveg, melyet a víz tökéletesen nedvesít,
b) ezüst, melyre a víz illeszkedési szöge 90o?
Közli: Vigh Máté, Pécs
(5 pont)
P. 4332. 400 J/(kg.K) fajhőjű lágy rézötvözetből készült A és B golyók azonos nagyságú, ellentétes irányú sebességgel centrálisan ütköznek. A megáll, B pedig visszapattan, az ütközés előtti sebességgel azonos nagyságú sebességgel. Az ütközéstől a golyók C-kal melegebbek lettek. Legalább mekkora volt a golyók ütközés előtti sebessége?
Mátrai Tibor fizikaverseny, Eger
(4 pont)
P. 4333. Elképzelhető-e olyan reális gáz, amelynek valamelyik izotermája több ponton is metszi az egyik adiabatát a diagramon?
Közli: Radnai Gyula, Budapest
(5 pont)
P. 4334. Egy dugattyúval ellátott tartályban T=77,4 K hőmérsékletű nitrogén- és oxigéngáz keveréke található. A hőmérsékletet állandó értéken tartva a gázelegyet lassan összenyomjuk. A keverék nyomása az ábrán látható módon változik a térfogat függvényében, ahol V1=15 dm3 és p1=56,3 kPa.
a) Mennyi nitrogén és mennyi oxigén van a tartályban?
b) Határozzuk meg az izotermán található egyetlen töréspont koordinátáit! (Lásd a 2010. évi Eötvös-verseny 2. feladatának megoldását a 171. oldalon!)
Közli: Honyek Gyula, Budapest
(5 pont)
P. 4335. Az ábrán látható kapcsolásban a feszültségforrás üresjárati feszültsége U0=9 V, Rb belső ellenállása ismeretlen. Nem ismerjük a mérőműszerek ellenállását és a fogyasztó R ellenállását sem. A kapcsolót zárva a mért áram erőssége kétszeresére nő, a voltmérő által mutatott érték a felére csökken.
a) A voltmérő ellenállása hányszorosa a fogyasztóénak?
b) Mekkora feszültséget jelez a voltmérő a kapcsoló zárása előtt és után?
Közli: Kotek László, Pécs
(4 pont)
P. 4336. Mekkora sebességre gyorsul fel egy elhanyagolható kezdősebességű elektron, hányszorosára nő a tömege és mekkora lesz a de Broglie-hullámhossza, ha egymillió voltos gyorsítófeszültségen halad át?
Közli: Simon Ferenc, Zalaegerszeg
(4 pont)
A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:
- megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben.
(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)