Fórum: Érdekes fizika feladatok

Kedves Károly!

Gratula! Tényleg jó.

Sziasztok!

A 22. feladat ki volt tűzve a 2002. áprilisi informatika feladatok között. A feladat megtalálható itt

Üdv, Zoli

Először is gratulálok Onogur megoldásához, bár percekig gondolkodtam a N=1*n összsúlyon, míg rájöttem, hogy 1N-nak vetted a téglák súlyát. Az én megoldásom is tulajdonképpen ilyen.

Kedves László!

Próbáld meg pl. kazettákkal, hogy egy kis ügyeskedés után a legfelső kazi már teljes egészében a levegőben lesz. A végeredmény képlet megadja azt is, hogy hogyan kell a "téglákat" egymásra pakolni. Onogur rajza mutatja!

Kedves László!

A felírt egyensúlyi egyenlet minden egyes tégla külső peremére vonatkozik.

A tényleges szerkezet pedig a mellékelt ábráról leolvasható. A vektorok az aktuális téglák súlypontjából indulnak ki és hosszuk arányos a téglák számával.

A peremek egy hiperbolagörbét írnak le. Azaz újabb egységnyi kinyúláshoz hatványozattan egyre több tégla kell, így az asztalunkat előbb utóbb erősíteni kellene.

HK

Kedves Károly!

Szerintem Te csak a lokális egyensúlyra gondoltál, vagyis, hogy az egyik tégla ne dőljön le a másikról.

Ha az egész építmény tömegközéppontjának x koordinátája átlépi az asztal szélének vonalát, akkor ledől az egész.

A TK y koordinátája a zöld vonalon van, x koordinátája pedig legfeljebb 0.

Szerintem max. egy téglahossz lehet a d, de ezt még indokolni kell.

Kedves Atosz!

Először is legyen a feladatod sorszáma 22..

Megoldás a 22. feladatra:

Helyezzük el a téglákat úgy, hogy minden egyes adott tégla fölött elhelyezkedő téglák súlypontja épp az adott tégla külső peremén legyen. Legyen az adott tégla külső pereme és az alatta lévő tégla külső pereme közötti távolság x_n. Ekkor az alábbi egyensúlyi egyenletet írhatjuk föl, ahol n - az adott tégla feletti téglák száma ill. N=1*n az adott tégla feletti téglák súlya.

S mivel a , így tetszőleges messzeségig építhetem a téglakonzolt, csak bírja az asztalunk. :o)

HK

Tegyük fel, hogy vannak homogén tömegeloszlású tégláink. Egy asztal szélére pakolva őket, milyen messzire nyúlhat ki az utolsó széle - az asztal szélétől számítva -, hogy a készített tákolmány még ne dőljön le. (lásd ábra!) Azt, hogy hogyan pakoljuk őket egymásra, azt ti dönthetitek el. (mármint, hogy az alatta lévőtől milyen messzire nyújtjuk ki egyiket a másik után - ez téglánként különböző is lehet)

Otthon kazettákkal, vagy CD tokokkal is lehet kísérletezni.

21.feladat: Bbh. nem létezik olyan térbeli zárt görbe, emelyen egyenletesen eloszva, töltött részecskenyalábot mozgatva a keltett mágneses mező a részecskéket éppen ezen a pályán tartja? Mi a helyzet két zárt görbe esetén?

Azóta láttam, hogy a módszert, ami az üvegben érlelt pezsgőből a seprű eltávolítására szolgál, a víz és központifűtés szerelők is használják.

20.feladat: Hogyan lehet a kilyukadt radiátort úgy lecserélni, hogy ne kelljen a rendszerből leereszteni a vizet és a lakás többi részén zavartalanul fűthessünk.

A foton antifotonja a foton. (Lásd: Dér-Radnai-Soós kvantummechanikai ihletésű zöld könyvének második kötetét :)))) Geg: LOL! Atti: Egyszer térj be a Zánka-szobába!

Azt olvastam, hogy az igy kibocsatott reszecskek spektruma pontosan megegyezik egy forro test hosugarzasanak spektrumaval, a mertekuk pedig pontosan akkora, amekkoraval elkerulheto a II. fotetel megsertese.

Termeszetesen eddig ez csak papiron mukodik.

Kedves Attila és Geg!

Kösz a hozzászólásokat! Nem vagyok nagy szakértő a témában, de úgy tudom a Hawking-féle sugárzás még csak "elméletben létezik", tehát eddig nincs rá bizonyíték, hogy az eseményhorizont határán keletkező virtuális részecskék egyike bezuhan a másik kiszabadul...

Viszont a fekete lyukba bezuhanó és felhevülő anyag gamma sugárzását már mérték a Föld körül keringő Chandra röntgentávcsővel. Én ez utóbbira gondoltam. A spektrumról csak annyit tudok, hogy függ a bezuhanó anyag minőségétől. Így ebből tudnak következtetni arra, mit falt be a felete lyuk.

(A fotonnak nincs anti-párja)

Sziasztok!

Szerintem inkább a fekete lyukba zuhanó anyag (akkréciós korong) felhevülése miatti hőmérsékleti sugárzásról lehet szó. Az az effektus, amit Geg említett, létezik, de reális méretű fekete lyukaknál (>néhány naptömegű csillag kell, hogy a szupernóva után fekete lyukká omoljon össze) ez nem jelentős. A 2002-es Ortvay-versenyen volt erről egy feladat (27). Itt ez a sugárzás csakugyan meg volt feleltetve egy effektív hőmérsékletnek, ami fordítottan arányos a fekete lyuk tömegével. Azt tudja valaki, hogy milyen ennek a sugárzásnak a spektruma? Csak érdekelne, hogy mennyire jogos az analógia a hőmérsékleti sugárzással.

Ha nem johetne a fekete lyukbol homersekleti sugarzas, akkor az azt jelentene, hogy az abszolut nulla homersekletu. Ez ellentmondana a termodinamika III. fotetelenek.

A homersekleti sugarzas nem a feluletrol, hanem az esemenyhorizontrol szarmazik. A Heisenberg-fele hatarozatlansagi relacio miatt a terben virtualis foton-antifoton reszecskeparok keletkeznek, amelyek nagyon rovid elettartalmuak. Ez az un. nullponti energiaval is kapcsolatos, mely szerint a vakuum nem "ures", hanem "luktet", energiaja van. A letrejovo virtualis foton-antifoton paroknak nem feltetlenul kell annihilalodniuk, de ebben az esetben csokkenteniuk kell a fekete lyuk energiajat, azaz a tomeget. Ezt a kvantummechanikai effektust kivulrol ugy latjuk, hogy a fekete lyuk elektromagneses hullamokat bocsat ki, "parolog".

Kedves Geg!

A fekete lyuk felületéről - ha egyáltalán van felülete - nem léphet ki hőmérsékleti sugárzás, bármekkora is a hőmérséklete. Olyan nagy a gravitáció, hogy az elektromágneses hullámok nem tudják elhagyni a "felszínt". Azt a határt ahonnan már nincs kiút eseményhorizontnak nevezik.

Minden test hosugarzast (elektromagneses) bocsat ki magabol, homersekletebol fakadoan. A fekete lyukaknak is van valamekkora homerseklete, ugyhogy nekik is kell. Mechanizmusa kvantummechanikai effektuson alapul, de a matematikajat nem ismerem (egyelore:).

"A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve..."

Hogy lehetséges, hogy egyes fekete lyukak felöl erős sugárzás érkezik hozzánk?

Kedves László!

Csak összeállt a kép. :o)

Ez a kérdés akkor vetődött fel bennem, mikor láttam egy nagy sebességgel hírtelen forduló kocsit és csikorogtak a kerekei. Ez a hanghatás mindenképpen egy "nemszokványos" erőhatásból eredhet, mely nem a kocsit gyorsítja, hanem vérünk adrenalin szintjének emelkedését, mikor hírtelen csikorgást hallunk hátunk mögül. :o)

S ugyanezen csikorgás van, mikor a pesti forgatagban fordulnak a villamosok a síneken, tehát nem a gumi belső nyíródásából adódik.

Én valahogy úgy képzeltem el, hogy a kerék elforgatásának pillanatában a kerék tehetetlensége miatt még egy ideig az eredeti irányban halad, s fokozatosan (ha ez csak tizedmásodperc is) áll át a kívánt pályára. Ekkor mindenképpen létrejön egy a kerék tengelyével párhuzamos súrlódó erő.

Másrészről tekintsünk egy olyan állapotot, mikor ezen egyenletes körpályán haladó kocsi hirtelen jégre fut. Ekkor sem az elfordított kerék pillanatnyi irányában halad a kocsi tovább, még ha mind a négy kereket külön tudnánk is szabályozni, hanem a kocsi pillanatnyi mozgásának irányában. Tehát létezett egy a kocsi haladási irányával több mint 90 fokos szöget bezáró erő, mely a tengellyel párhuzamos és a két erő eredője a kerék síkjával párhuzamos. Ez az erő mindenképpen kisebb a pillanatnyi haladási irányban ható erővel, mely közvetve a kocsi motorjából ered.

Ebből következik, hogy a kisebb erőhatásból rövidebb megtett út lesz. ...

Tehát esetünkben a tényleges haladási irányra merőleges centripetális erő nem párhuzamos a kerék tengelyével. A kerék tengelyét egy kicsit túl kell forgatni, melyet az ember ösztönösen tesz meg vezetés közben, így létrejön a tengellyel párhuzamos súrlódás.

HK

18.a feladat megoldása: A hossztengely irányában megpörgetett üveg kibillen a forgástengely irányából és folyamatosan pörögve addig fordul, míg tengelye a forgástengelyre merőleges lesz. Ugyanis így nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka a forgástengelyre vonatkozóan.

Hosszabb idő elteltével a forgástengely a kabinhoz képest valóban elfordulna, ahogy Károly mondta, de mivel a kabinban levegő van, a közegellenállás szerintem hamar lelassítja az üveget, igy ezt nem tapasztalhatjuk.

18.b feladat megoldása: Már az is érdekes, hogy helyezkedik el a folyadék a kabinhoz képest álló üvegben a súlytalanság állapotában. Az üveg és a folyadék között ható adhéziós erő a súlyerő hiányában jelentőssé válik. A folyadék belük körülfut az üvegfelületen, középen a lehető legkisebb felületű üreget hagyva.

Forgatáskor az a) esethez hasonlóan a legnagyobb tehetetlenségi nyomatékú állapotba áll be. Hogy közben hogyan áramlik belül a folyadék azt érdekes lenne látni.

A folyadékfelületek talán nem síkok, mint az ábrán, hanem görbültebbek az üveghez közel. Mivel a centripetális erő nem túl nagy az adhéziós erőkhöz képest.

Kedves Károly!

Amikor a kereket elfordítjuk, a haladási irány rögtön érintő irányú lesz, a centripetális erő pedig erre merőleges.

Mégis van abban valami amit mondtál, mert minden kerék más sugarú körpályán mozog és a kocsi tömegközéppontjának pályasugara is más.

Így a kerekekre ható (a centripetális erőt biztosító) súrlódási erőknek lehet a kocsi tömegközéppontjának haladási irányába eső komponense.

Kedves László!

Lehet, hogy valamit rosszul fogalmaztam, már régen kellett használnom ezen fogalmakat. Tehát megpróbálom pontosítani, aztán majd megbeszéljük:

Ha a kocsi haladási irányával pontosan merőleges a kerék tengelye, akkor tiszta gördülés valósul meg, melynek kissebb az ellenállása, mint a súrlódásnak. Amikor a kerék elfordul és szöget zár be a pillanatnyi haladási iránnyal, akkor a kerékre ható erőnek van a tengellyel párhuzomos komponense is. Ebben az irányban gördülés nem jöhet létre csak súrlódás, melynek legyőzése nagyobb erőt ill. teljesítményt igényel az elfordulás előtti állapothoz képest.

HK

Kedves Károly!

Ezzel az a gond, hogy a centripetális erő (ill. az azt biztosító surlódási erő) mindig merőleges a pillanatnyi haladási irányra, így a munkája nulla.

Kedves László!

Én arra gondoltam, csak tisztán elvonatkoztatva konkrét magvalósulástól, hogy ha a kerék el van fordítva, akkor erre hat egy a tengelyével párhuzamos erő, mely a kocsit a kívánt irányba forgatja, de ennek van egy az eredeti haladási iránnyal párhuzamos és ellentétes komponense, mely fékezi a kocsit.

HK

14. feladathoz: Arra gondolok, hogy körpályán való haladáskor a kerekek "nyíródása" miatt nagyobb a súrlódási veszteség a kerekek és az út között, ezért körpályán nagyobb lesz a fogyasztás. A belső kerekek kisebb a külsők nagyobb sugarú körpályán mozognak eltérő sebességgel, további veszteség a differenciálműben.

Kedves Károly!

Kösz a megoldásokat!

Nem kell az egész üveg pezsgőt lefagyasztani! Miután egy ideig fejjel lefelé fordítva tárolták az üveget lefagyasztják az üveg nyakát. Így egy jégdugó keletkezik az üveg nyakában. Az igazi dugót lassan kihúzva a belső nyomás kifelé nyomja a jégdugót.

A jégdugó seprűtől elszineződött végét egyszerűen levágják, majd visszanyomják a parafa dugót.

Kedves László!

Nekem is van két facéron hagyott feladatom: 13. [65], 14. [81]. S egy kis segítség a továbbhaladáshoz:

Az első megoldása gyakorlatilag egy geometriai feladat és három egyenlő időközzel leadott rádiójel visszaverődéskülönbségből lehet következtetni a sebességre. De hogyan?

A második megoldása vektoralgebrával (erők) hamar adja a választ.

HK

Kedves László!

Szintén csak tipp a 18. feladathoz. Inkább csak "hangos" betűs? gondolkodás. :o)

a)Mivel a forgó test megtartja az inercia síkját, így ahogy lassan a Föld körül haladó űrhajó elfordul az üveg forgó inerciasíkjától, az üveg idővel szép lassan eldölni látszik.

b)Az üvegben lévő folyadék csak kis részben vesszi át a forgó mozgást, így nem "ragaszkodik" a forgó mozgás síkjához. A Föld körüli szabadesés miatt nekinyomódik az üveg falának is annak forgását imbolygóvá teszi.

Várom a helyes megoldásodat.

HK

Kedves László!

A 49. feladatra csak tippelek. A módszerrel lehetséges egy kis "hasznosanyag" veszteség is. Nos:

A palackot fejjel lefelé lefagyasszuk, hogy a palack szájánál gyüljön össze a seprű, majd a dugót eltávolítva a még mindig fejjel lefelé álló palack száját melegítjük. Így először a seprű olvad ki és szépen kifolyik. Majd visszafordítva tiszta anyaggal felöntve visszadugaszoljuk és szép lassan felmelegítjük. Talán nem durran szét a palack. :o)

HK

Kedves Fórumosok!

Nagyon magamra maradtam ebben a témában, de hátha valaki bekukkant ide és veszi a fáradságot, hogy hozzászóljon...

Még a téma elején feltettem egy őrült kérdést arról, hogy lejuthat-e egy űrhajós a Föld körül keringő űrsiklóból megfelelő védőöltözékben, fékezőrakétával és ejtőernyővel felszerelve.

Ehhez egy gyakorlati adalék: a Discovery Channel Extrém masinák sorozatában láttam, hogy héliummal töltött hőlégballonnal 34000 m magasra emelkedtek és onnak ejtőernyővel tért vissza egy bátor ember. 27000 m magasságban elérte az 1100 km/h sebességet. Az ejtőernyőt csak 6000 m alatt nyitotta ki, addig szabadon zuhant. Gond nélkül földet ért.

Kedves Érdeklődők!

Nem mondanám, hogy hevesen rávetettétek magatokat a 18-19. feladatokra. Már 2 hete fennvannak és semmi hozzászólás. Igy 18-hoz segítség képpen: az üveg az ábra szerinti függőleges helyzetből, vizszintes helyzetbe billen át. 19-ben pedig a pezsgősüvegnél fagyasztást alkalmaznak.

Kedves Fórumosok!

Az üvegről eszembe jutott egy ügyes módszer, amit a borászatban használnak, aki nem ismeri próbálja kitalálni!

A drágább pezsgőket üvegben érlelik. A hozzáadott cukorból baktériumok hatására széndioxid és alkohol keletkezik. A folyamat melléktermékeként keletkező „seprű” a palack alján kiülepszik.

19. feladat Hogyan lehet a palackból a seprűt eltávolítani anélkül, hogy az értékes pezsgő és a nyomást biztosító CO₂ eltávozna?

18. feladat: Föld körül keringő űrállomáson egy űrhajós megpörget egy kólásüveget hossztengelye körül.

Hogyan forog az üveg: a) ha üres

b) ha fél térfogatnyi folyadék van benne és az üveg le van zárva?

Kedves Mate!

A "fényelektromos meghajtást" én arra az esetre gondoltam, amikor a búrán belül szinte teljes vákum van. A töltésvesztés kihasználása az ebonitrúddal jó ötlet. Jó lenne látni a gyakorlatban.

Ha a kilépő elektronok lendülete meg tudná forgatni a kereket, akkor a kilépési munka miatt a forgás erősen frekvenciafüggő lenne. Tehát pl. piros szinű fény nem forgatná, zöldre pedig már erősen pörgetne.

Amúgy tényleg az lehet a jelenség kulcsa, hogy a melegebb sötét felülethez nekiütköző levegőrészecskék nagyobb sebességgel pattannak vissza, mint a világos felülethez ütköző levegőrészecskék. Ezért jön forgásba a malom. (radiométer)

A fényelektromos hatás miatt kilépő elektronok negatív töltést visznek magukkal, így a keréknek pozitív töltésűnek kell lennie. Ha megdörzsölt ebonitrudat közelítenénk a búrához, akkor láthatóan befolyásolná a fénymalom mozgását. Persze az is igaz, hogy a kilépő elektronoknak valahol be kell csapódniuk, például a világos színű lemezfelületen. Ekkor azonban nem hatna eredő forgatónyomaték a rendszerre. Ha azonban fotoelektromos jelenség mozgatná a malmot, nem jönne forgásba hőmérsékletváltozás hatására (hajszárító, hidegvíz).

Az elektronok kicsiny tömege miatt a kilépő elektronok okozta forgatólökés túl kicsiny a tengelysúrlódás legyőzéséhez.

Kedves Géza!

Köszönöm a megoldásodat. Természetesen a feladatok mindenkinek szólnak. Nyilván jobban örülnénk, ha a diákok oldanák meg őket, de remélhetőleg voltak akik gondolkodtak rajta, vagy csak elolvassák a megoldást és tanulnak valamit belőle.

Érdekes lenne megnézni, hogy ha a búrában teljes vákum lenne, vajon forogna-e ez a kerék? (szerintem nem)

A hajszárítóval való melegítésnél kettős hatás érvényesül, az üvegbúra melegítése és a sugárzó hő hatása. Ezért a pozitív irányú forgás nem olyan gyors mint alapesetben a negatív és függ a hajszárító távolságától.

Mi középiskolában, mikor a tanárunk ezt megmutatta azt a megoldást találtuk ki, hogy a lapátok sötét oldalán olyan bevonat van, ami fény hatásásra elektronokat sugároz ki.(Fotoelektromos hatás)

Hogyan lehetne ezt egyszerűen bizonyítani vagy cáfolni?

Kedves László,

Nem vagyok fizikus (és nem is biztos, hogy az egész feladat nekem szól...) de azért megpróbálok válaszolni. A tudásomból sajnos hiányoznak az olyan részletek, hogy a levegő és a matt fekete vagy fényes felület között hogyan történik a hővezetés, de azt tudom, hogy a matt fekete gyorsabb.

A lapát a környezetét hűti vagy melegíti, és a felmelegített/lehűtött levegő kitágul/összehűzódik. A tágulás/összehúzódás lokális nyomásváltozásnövekedést/csökkenést is jelent. A sűrűség is változik, ezért a lapát közelében levő levegő fel/leszáll, összekeveredik a levegő többi részével.

A hatás a sötét oldalon sokkal nagyobb. Ezért, ha a kerék melegebb, mint az üvegben levő levegő, akkor a lapátok mindkét loldalán lokálisan megnő a nyomás, de a sötét oldalon jobban, ezért a kerék negatív irányban forog. Ha pedig a lapát hidegebb, mint a levegő, akkor a sötét oldalon csökken jobban a nyomás, a kerék pozitív irányban forog.

0. Amikor a malmot megvilágítjuk, a kereket leginkább közvetlenül a fény, a levegőt pedig a kerék melegíti. A kerék a melegebb, tehát negatív irányban forog.

1. Ha a fekete oldalt eltakarjuk, akkor is a lapát melegszik jobban, mint a levegő. (A letakarás amúgy is kevés, az üveg belső faláról és a fényes lapátoldalakról visszaverődő fény a fekete lapátoldalakat is melegíti.)

2. Ha hajszárítóval fújunk rá, akkor közvetlenül az üveget melegítjük, az üveg a levegőt, a levegő a kereket. A kerék a hidegebb, a forgásirány pozitív.

3. Ha ezután lehűtjük az üveget hideg vízzel, akkor az üveget és a levegőt hűtjük, ismét a lapát lesz a melegebb, a forgásirány negatív.

Kedves Fórumosok!

Leírom a "fénymalom"-hoz kapcsolódó kisérletek tapasztalatait, ezután már csak meg kéne magyarázni a történteket. Legyen a lámpával megvílágított malom forgási iránya (felülnézetben) negatív.

1. A fekete oldalon felét letakarva is negatív irányban pörög csak lassabban.

2. Ha hajszárítóval meleg levegőt fújunk rá pozitív irányban fog forogni.

3. Ha ezután hideg vizet öntünk rá, megáll és újra negatív irányban pörög.

Volt egyszer egy feladat, amit az 1985-ös fizika "Ki miben tudós?" versenyen adtak fel.

Egy nikkel gyűrűt függőleges, könyen forgó tengelyre szerelünk. Az egyik pontja mellé egy erős mágnest rögzítünk, és a mágnes közelében a nikkel gyűrűt melegítjük. A kerék elkezd forogni.

a) Mi az oka a forgásnak?

b) Megfordul-e a forgás iránya, ha a mágnest megfordítjuk?

(A berendezést Curie-keréknek hívják; aki nem kíváncsi a megoldásra, olvashat róla itt.)

Matematikai feladatok megoldásánál sokszor olvashatjuk azt, hogy: "Ismeretes, hogy

-adott kerületű síkidomok közül a körnek a legnagyobb a területe. -adott kerületű háromszögek közül a szabályosnak a legnagyobb a területe.

Próbáljuk meg ezeket a tételeket bizonyítani valamilyen egyszerű, fizikai gondolatmenettel!

Magam is erre a következtetésre jutottam, bár a hivatalos megoldást sosem olvastam. Aki hasonló érdekességeket (vagy még érdekesebb jeleneteket) szeretne megtudni Richard P. Feynman csodálatos életéről, az olvassa el a "Tréfál, Feynman úr?" című életrajzi kötetet.

A cső görbületében a víz sebességvektor irányának változásához szükséges erőt a cső fala biztosítja.

A csőre ható ellenerő a szerkentyűt felülről nézve negatív irányba forgatja.

A cső kezdeti szakaszában van egy kis súrlódási erő aminek ellenkező irányú a forgatónyomatéka, de az előbbihez képest azt hiszem elhanyagolható. A további csőszakaszban ható súrlódási erő egyenese a tengelyen megy át, így nem forgat.

Kedves Mate!

Kösz a választ! Részben egyetértek veled, de szerintem a fotonok kisugárzásakor keletkező "ellenerő" kevés ahhoz, hogy megforgassa a kereket, mégha légritkított térben van is.

Örülök, hogy rámutattál, hogy a visszaverődés és elnyelődés közötti lendületváltozás különbségéből adódó erő nem forgathatja. Annakiején az én fizikatanárom még ezzel próbálta magyarázni, aztán észrevettük, hogy jé, pont ellenkezőleg forog.

Van itt egy pár kérdés még ezzel kaocsolatban:

1. Mi történik, ha az álló malom egyik felét (a fekete oldalú lemeznél) letakarjuk és azután kapcsoljuk be a lámpát?

2. Mi történik, ha egy hajszárítóval ráfújunk?

3. Mi történik, ha a lámpával forgásba hozott malomra hideg vizet engedünk?

A fénymalom lemezkéinek egyik oldala matt sötét, a másik fényes és világos. Így ha fényt bocsátunk a lemezekre, a lemezkéken elnyelődő fény hőmérsékleti sugárzás formájában távozik. Mivel a matt fekete felület sugárzási tényezője nagyobb, mint a fényes világos felületé, ezért a fekete felületen nagyobb energia sugárzódik ki egységnyi idő alatt. Ennek az energiának pedig tömege van (ezt Einstein óta tudjuk), és a perdületnek meg kell maradnia, ezért forgásba jön a kerék, mégpedig úgy, hogy a fényes oldal néz a fény felé. Ha úgy gondolkodnánk, hogy a fényforrásból a lemezekre érkező fotonok a fényes felületről visszaverődnek, a feketén pedig elnyelődnek, éppen ellentétes eredményt kapnánk...

Ez egy kicsit hasonlít egy régi Feynman-feladathoz: Egy mindkét végén meghajlított üvegcsövet középen csapágyazunk, és vizet vezetünk bele. Ekkor a berendezés úgy viselkedik, mint egy kerti locsoló, a szerkezet a víz kiáramlási irányával ellentétesen forgásba jön. Ezután a szerkezetet víz alá visszük, és most kifelé szivattyúzzuk belőle a vizet. Most melyik irányba forog a szerkezet?

15. feladat: Miért forog az ábrán látható "fénymalom" és milyen irányba?

Akkor tegyük össze a kettőnk módszerét: a Te végigvonuló átlátszó sávod simán megvalósíthatő az LCD-vel, és nem kell mechanikus alkatrész hozzá. :-) Mikor megyünk a Szabadalmi Hivatalba? :-)

A tömegpontok különböző tömegűek!

14. feladat:

Ugyanazon gépkocsi, egyszer egyenes úton, majd körpályán halad, egyéb paraméterekben (tömeg, sebesség, légellenállás, ...) nincs különbség. Azonos lesz-e mindkét esetben a gépkocsi fogyasztása?

HK

Kedves Mate!

Ha minden tömegpont egyenesen a súlypont felé halad, nem tudnak összeütközni, ha pontszerű elemekre gondolunk. Legfeljebb valamelyek hamarabb érik el a súlypontot és itt vizsgálhatnánk a visszapattanás feltételeit. De hát ez már nem tárgya az eredeti kiírásnak.

Tehát tömegpontokat nem csak egy kör vagy gömbfelszín mentén lehet elhelyezni, hanem több körív vagy szféra mentén is. Most biztosan még csak azt látom, hogy ha szimmetrikusan vannak elhelyezve, akkor könnyen tudunk ilyent több körívre vagy gömbfelszínre elhelyezni.

Érdekes kérdés, hogy le tudok-e helyezni pl. 3 különböző tömegű pontot a síkban úgy, hogy az egy-egy pontra ható erők a súlypont felé mutassanak. Ekkor ugyanis a szimmetria sem feltétel.

Kitűnő hozzászólás! Tényleg olyan elrendezéseket kell vizsgálnunk, amelyekben a kezdeti gyorsulás a súlypont felé mutat. Ui. forgás tényleg nem alakulhat ki, de ha két test előbb összeütközik, és utána tovább zuhan a súlypont felé, pályája töröttvonal lesz, nem egyenes.

Kedves Lazar, Effer és Fórumosok!

Effernek igaza van, az elektronsugár valóban így pásztázza végig a képernyőt. Mikor végigér, egy rövid időre kioltják, visszatér a felső sarokba és kezdődik előlről az egész. Ha csak erre a kis időre sötétítjük el az LCD szűrős szemüveget, akkor a külső fény ereje csak nagyon kis mértékben fog csökkenni.

Én egy mechanikus, forgó szerkentyűre gondoltam. Egy hengerről lenne szó ami a fejünk körül forog és ezen keresztül nézünk a TV felé. A hengeren egy ferde, paralelogramma alakú nyílás fut körbe. A henger forgásának frekvenciáját össze kel hangolni a TV képfrissítési frekvenciájával. A konkrét technikai megvalósítást mindenki megtervezheti. A lényeg, hogy a TV felé nézve az egymás után felvillanó sorok fénye átjön a nyíláson, mig a szoba fényét a szürke és fehér területek arányában sötétíti.

Na akkor a következő lehet (polárszűrők a kukába :-) ): Egy szemüveg, amely tulajdonképpen egy vékony folyadékkristályos kijelző, amikor a TV-ben nem világít egyik képpontsor sem, akkor átlátszatlan, azaz a külső fények sem jönnek át, amikor világítanak, akkor átlátszó. Szinkronizálás: a TV-n csak van valami olyan kimenet, amin az a jel található, ami a képcsövet vezérli, na ezt "megcsapolva" vezérelhetjük a szemüveg LCD kijelzőjét. (Kár, hogy ezáltal pórázra lettünk kötve). Bár, ha a szemüvegben van egy szabályozható frekvenciájú jeladó, akkor csak a TV-nézés kezdetekor kell egyszer összeszinkronizálni, utána már kellően stabil oszcillátorok esetén ez nem feltétlenül szükséges. Na ez elég izzadságszagú lett...

Kedves Mate!

Néhány észrevétel az N tömegpontos feladatodhoz.

(1) Nem volt kikötve, hogy a tömegek egyformák vagy különbözőek, így elvileg általánossabban is lehet gondolkodni. (2) Mivel kezdetben nyugalmi helyzetben vannak a tömegpontok, így a kezdeti időponttól kezdve a végállapotig az össztömeg súlypontja ugyanazon a helyen található (3) Ugyanebből következik, hogy az össztömeg nyomatéka zérus. (4) Mivel a feladat kiírása szerint minden tömegpont csak egyenesen haladhat, még részterületen sem alakulhat ki forgás. (5) Gyakorlatilag olyan tömegpont kiosztásokat kell keresni, melyben minden pontra igaz, hogy a rá ható gravitációs erő az össztömeg súlypontja felé mutat.

Tehát jó gondolkodást mindenkinek, s lehet ezzel kapcsolatban még egyéb érdekes kérdéseket is feltenni.

HK

Kedves efer!

Valóban nagyon hasonlóan működik a TV, de annyi finomítással, hogy először a páratlan számú sorok, majd a páros számú sorok pontjai villannak meg. Ezzel a trükkel egyfajta kétszeres képfrissítést lehet elérni. Gyakorlatilag 1 másodperc alatt 48 "félkép" jelenik meg a képernyőn.

HK

Erre én is gondoltam, de az a villogás nem úgy történik, hogy az első pixeltől (pl. jobb felső) eggyesével végigfrissít az utolsó pixelig (pl. bal alsó)?

Kedves Lazar és Fórumosok!

Örülök, hogy nem merült feledésbe ez a feladat! Az eszköznek azt kell kihasználnia, hogy a TV villogó fényt ad, míg az ablak felöl "folyamatosan" érkeznek a fénysugarak.

Aha, szóval egyfajta szemüveg kellene.... Amúgy a polárszűrőt az ablakra gondoltam, akkor nem csökkentené a TV fényerejét. Akkor módosítok: Egy polárszűrő a TV-re (fólia), és egy vele párhuzamos állású polárszemüveg. Ez gondolom a nempolarizált külső fény erősségét lecsökkentené egy kicsit. Bár lehet, hogy ez a polárszűrős dolog mellékvágány :-)

Elnézést de bizony egy-két dolgot lehagytam, mégpedig: síkban N>2, N=2 spec eset, térben N>3 és egyenes vonalú mozgás csak akkor következik be, ha a tömegpontok egyenlő tömegűek.

Kedves Mate ! Ha a teret végtelen nagynak képzeljük, akkor síkban úgy kell elhelyezni a tömegpontokat, hogy egy szabályos sokszög csúcsai legyenek, ekkor ezen pontok pályái a sokszög szimmetriatengelyei lesznek, mivel a szimmetria miatt a tömegpontokra ható gravitációs erők megfelelő komponensei kiegyenlítik egymást, így a szimmetria tengely mentén mozognak a sokszög középpontja felé. Ha pedig térben helyezzük el a pontokat akkor szabályos térbeli alakzatok csúcspontjai lesznek. Itt is a szimmetria miatt a tömegpontokra ható grav.erők megfelelő komponensei kiegyenlítik egymást és a tömegpontok a test középpntja felé gyorsulva mozognak ütközésig, így N-nek nincs max értéke, ui. N tetszőleges pozitív egész lehet de N>2, N=2 eset már volt tárgyalva.

Kedves Degu! Igazad van, de mi a helyzet a triviálistól különböző esetekben? A feladat tehát úgy módosul, hogy a tömegpontok nem eshetnek egy egyenesbe. (már persze, ha kettőnél több van belőlük)

Kedves Canup!

A honlapon, ahol a leírást találtam azt írtják, hogy 30 másodperc rázás után 5 percig világít. Itt a link: http://www.thinkgeek.com/gadgets/lights/5a9f/

Kedves László!

Felénk a 4-esen találkoztam már az aszfaltba épített indukciós hurokkal és egy kis sárga dobozkával az út szélén. Gondolom ez automatikus forgalomszámláló és pontosabban tudja különválasztani a nehéz és könnyebb gépjárműveket is, mely lényeges eleme egy út terheltségének. Másrészről egy 10 méteres szakaszon már változhat a gépjármű sebessége, ill. nem feltétlen pontosan merőlegesen haladnak át rajta (előzés, részeg sofőr :o), nem biztos, hogy pont 10 méter (pl. 10,1 m), így nem kellőképpen precíz a mérés.

Anno a '70-es években, mikor a család a bulgár ezüstparton nyaralt találkoztam stopperes rendőrrel, ki az egymástól 100 méterre felfestett fehér csík közötti útszakasz megtételéhez szükséges időt mérte. De hát mit kezdene egy mai csúcsforgalommal pl. az M7-esen?

De visszatérve az eredeti feladathoz: (1) a mérésünk során nagyfrekvenciás elektromágneses hullám visszaverődését alkalmazzuk, (2) képesek vagyunk mérni nagyon rövid időintervallumokat is,(3) mobil, egypontos és integrált mérőeszközt alkalmazunk (mérőműszer, csip, kamera egyben) és (4) a sebességmérés független a jármű-műszer távolságtól és annak haladási irányától. (haladhat 10°-kal jobbra is, akkor is a pontos sebességet adja az eljárás.)

HK

Kedves Károly és Fórumosok!

Az 5-ös főúton régebben alkalmaztak egy egyszerű forgalomszámlálási módszert. Az út felszinén keresztben egy gumikötelet feszítettek ki. Áthaladáskor a jármüvek kereke kicsit megrántotta a gumikötelet és ez egy számlálót működtetett.

Két gumikötéllel, mondjuk egymástól 10 m távolságban megvalósítható a sebesség mérése csak az első rándulások közötti időkülönbséget kell mérni.

Modernizálva kicsit a módszert: Az út melletti két adott távolságú bokorban elhelyezett infrás mozgásérzékelő is mérhetné az időkülönbséget rádiójellel küldené egy célszámítógépnek, ami rögtön mutatná a sebességet és működtetné a fényképezőgépet. Igy aztán minden bokornál lassítani kéne szegény autósnak.

Kedves Máté!

Aki már vezetett gépkocsit, annak szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy esetleg a rendőrők trafipax-szal titokban megmérik a gépkocsi sebességét. A nagyvárosi forgatagban gyalogosan meg is lehetett e kis műszert szemlélni, hol a kocsi orrában, hol az első ablakban van elhelyezve, nem is beszélve az országúti közlekedés rémétől a lézeres műszerről, de mindenképpen egy pontból kiinduló és visszaverődő jellel működik.

Tehát adott egy valós probléma: Dolgozzunk ki egy módszert, s ez a 13. feladat , mely függetlenül az elhaladó (vagy szembe jövő) gépjármű pontos haladási irányától, precízen és hitelesen mérni tudja annak sebességét.

HK

Végtelen darabot is elhelyezhetünk, ha egy egyenesbe esnek nincs probléma, csak az egyenes vonalába eső erők hatnak.

Feladat: Adott N darab különböző tömegpont. Mekkora lehet N legnagyobb értéke, hogy biztosan elhelyezhessük őket a térben úgy, hogy nyugalmi helyzetükből indítva az utolsó összeütközésig egyenes pályán mozogjanak? (Csak a gravitáció hat közöttük.)

Igazából ebben a rovatban még egyetlen új elméleti feladatot sem olvastam, mindegyik régi "furfangos fizikai feladat". Jó lenne, ha saját agyszülemények is megjelennének a fórumon, amin tudnánk gondolkodni, mert kinek van kedve ezeréves feladatokon töprengeni??! (Lásd: manós példa, vagy hengerből kifolyó víz, stb.)

12. feladat: A 10 m hosszú végtelenségig nyujtható gumikötél A végpontja ki van kötve egy fához B végét pedig egy gonosz manó húzza v = 1 m/s sebességgel. Egy bogár a B pontból állandó sebességgel mászik a kötélen az ellenkező irányba.

Mi az a legkisebb sebesség, amivel elérheti a gumikötél felét?

Köszönöm a "lovas-szekeres" példa megoldását. Van úgy az ember, hogy csak néz bambán, és nem jön rá hogy mit hagyott ki a rendszer összeállításakor. Persze beugrottam...

Ilyen "szovjet" csodalámpát valamikor én is láttam, de elég nehéz volt vele 1-2 percnél tovább világítani. Vajon ezt a modernebb változatot mennyire könnyű használni. A kérdésem valami olyasmi lenne, hogy a mostani technikai lehetőségeket ismerve (és nem űr-technológával, hanem hétköznapival számolva) vajon mennyit kellene "rázni", és meddig világítana a lámpa?

Esetleg ha a lámpát kocsiban tartanám (ami ugye gyakran zötyög), akkor mindíg feltöltve tudnám előkapni?

Kedves Zoltán!

Köszönet a magyarázatért és a képekért! Annyit tennék hozzá, hogy a tekercs árama gondolom egy kondenzátort tölt fel és bekapcsoláskor ez táplálja árammal a ledet. Annyira egyszerű, hogy bármelyik fizika iránt érdeklődő diák megalkothatta volna. Azért tartom fontosnak, mert nem kell hozzá elem, ami a pazarlás és környezetszennyezés egyik csúcsterméke.

Bemutatnám nektek a "csodalámpa" ősét is. A "szovjet technika" alkotása. Világítóeszköz és kézerősítő egyben. A kar húzogatásával egy lendkerekes szerkezet mini dinamót pörget és ez szolgáltatja az áramot az izzónak. Hidegben nagyon előnyös a használata, nem fázik a kezünk.

Visszatérve a csodalámpára: A képen a lámpa közepe felé látható egy vörös valami. Az egy tekercs, amiben áram fejlódik (a Lorenz-erő hatására) mert a közepén egy mágneses teret keltő mágnest mozgatunk, ha megrázzuk a lámpát. A tekercs tárolja (rövidtávon) az így keletkezett áramot, így nem kell folyamatosan ráznunk (, ami igen kényelmetlen egy zseblámpa esetén). Az ízzót egy nagy teljesítményű LED-re cserélték valószínüleg azért, mert az kevesebb áramot fogyaszt, így nem kell olyan sokat rázni, így nem éghet ki, és nem kell cserélni.

Kedves Canup!

Ebben az esetben nem tekinthetünk el a súrlódástól, hiszen a ló egy szupercsúszós jégpályán küzködhetne a szekérrel, de nem menne semmire. Mivel a ló patája (normális esetben) nem mozdul el, ha a talajon van, ezért a ló, és a föld közti kölcsönhatásban is fellép az erő-ellenerő dolog, és így előrenyomhatja magát a szekérrel együtt, és mivel a szekér kereke elég sokat javít a súrlódási együtthatóján, ezt meg is teszi.

Kedves Mate és Fórumosok!

Egy érdekesnek látszó fizikai problémával fordulnék hozzátok, a megoldást keresve: "Hogyha az erő=ellenerővel és a súrlódástól eltekintünk, akkor miért tudja elhúzni a ló a szekeret?"

Leírjam hogy működik a csodalámpa?

Ha azt a 20 W/m2-t átváltjuk W/cm2-be, és megszorozzuk 20 cm2-el, majd 0,2-vel, 0,8-al, és 0,6-al, kiderül, hogy a Napból 0,0192W teljesítményt tudunk hasznosítani. Ha ezzel elosztjuk a lámpa teljesítményét, kijön, hogy 4 óra 20 perc 25 másodpercig kell süttetnünk a napon, tehát ilyen kis lámpa esetén ez megoldhatatlan.

Kedves Mate és Fórumosok!

A napsugárzás teljesítménye kb. 100 W/m2. helyezzünk a lámpa nyelére egy viszonylag nagy méretű, mondjuk 20 cm2 felületű napelemet. Ennek kb. 20 %-os a hatásfoka. Tároljuk az igy nyert áramot 80 %-os hatásfokkal egy akkumulátorban majd világítsunk egy 60 %-os hatásfokú fényforrással, 5 W teljesítménnyel 1 percig?

Meddig kell a tűző napon tölteni a lámpát ehhez az 1 perces kis világításhoz?

Kedves Mate!

Ha az az éjjeli lámpa napelemmel működne, akkor kéne bene lenni akkumulátornak, nem?

Kedves Fórumosok!

Egy - nem is olyan régi- kémiafeladat a következőképp szól:

11. feladat: Mikor hűl le jobban egy szódáspatron: ha atmoszférikus nyomáson, vagy ha vákuumban nyitjuk ki hirtelen?

Kíváncsi vagyok, hogyan látjátok ezt fizikus szemmmel!

Kedves Zoltán!

Jó megfigyelő vagy. Pontosan arról van szó amit mondtál. A TV képernyőröl érkező 50 vagy 100 Hz-el villogó fényben az ujjunk képe "darabosan" látszik és az egymásutáni képek távolságából következtethetünk a frekvenciára. Természetesen a távolság függ a kezünk mozgásának sebességétől, de ennek van egy "természetes maximuma", ezzel a sebességgel kell mozgatni a kezünket.

Az éjjeli lámpa napelemmel műkszik...

9.a Egyszer egy műszaki bolt kirakata elött láttam egy családot, akik integettek. Nem tudtam mirevélni a dolgot, így megnéztem, mit integetnek. A tévék elött mozgatták a kezüket, hogy megnézzék, milyen jó a képfrissítésük, így egyszerűen a kezünk árnyékának darabosságából láthatjuk, milyen gyors a képfrissítés.

Utánanéztem ennek a csodalámpának, rákerestem a képen lévő feliratra, és elolvastam, hogy működik... nem lőném le a poént, csak olyasmi mint a biciklim sebességmérője.

Egy hirdetésből ollóztam ezt a "csodalámpát", talán dörzsölni kell mint Alladin lámpásást és előbújik belőle a szellem.

10. feladat: Hogy működhet a lámpa izzó és elem (vagy akkumulátor) nélkül?

Kedves Lázár és Fórumosok!

A TV fénye nem egyirányban polarizált, így a polárszűrők azt is csökkentenék.

Rájöttem, hogy nem fogalmaztam meg pontosan a 9.b feladatot. A redőny és függöny említése kicsit félreviszi a gondolatokat. Szóval a szoba maradjon világos, mert mondjuk gyermekünk éppen az ablak előtt játszadozik. Mi pedig a szerkentyű segítségével zavartalanul nézhessük a TV-t, úgy hogy a szoba fényei közben elszürkülnek.

A 9.b esetében is lehetne polárszűrőkkel próbálkozni. Ha keresztezzük őket akkor sötét lesz, ha nem akkor világos. Természetesen ablak méretű szűrőkre gondolok.

Kedves Sirpi!

Kösz a válaszokat!

9.a-ra sokkal megbízhatóbb módszer van! Monitorra is kitűnő, kis gyakorlással 50, 75, 85 és 100 Hz között is különbséget tudunk tenni vele.

9.c Talált, elsüllyedt!

Fizika témában még úgyse írtam, épp itt az ideje.

Írok pár tippet a 9-es feladatokhoz, nem biztos, hogy jó (söt, a 9b-t passzolom is).

9.a Szerintem jó módszer, hogy a tévé fölé nézve a távolba kell bambulni, tehát a szem ne fókuszáljon rá a képernyöre. Ekkor a 100 Hz-es képet így is tisztának látja az ember, az 50 Hz-esnél azonban gyönyörüen megfigyelhetö a kép villódzása (monitornál már próbáltam, ott müködött).

9.c Csak 1 ötlet: A másodpercmutatóhoz van rögzítve egy második átlátszó lap, ami polarizálja a fényt, csakúgy, mint a számlapot takaró üveglap. Ha most a két polarizációs irány egyezik, akkor átengedi a fényt, ha merölegesek, akkor pedig nem engedi át, közte pedig folyamatos a színátmenet. Ekkor éppen fél perc for eltelni két teljes elsötétülés között.

9.d Ezt történetesen ismerem, nem is löném le egyelöre. Mindenesetre ki szokták írni az eladók az ilyen lebegö csapok mellé, hogy ne nyúljon hozzá senki (mert akkor ugye rögtön rájönne a dologra...)

Hát ennyi elsö körben

S

Kedves Fórumosok!

Egy pár „fényes” feladat:

9.a feladat Az üzletben sorakozó működő TV készülékek előtt állunk. Hogyan lehet mindenféle műszer nélkül egyszerűen eldönteni melyik az 50 és melyik a 100 Hz-es készülék? (Persze eladó nincs a közelben, akitől megkérdezhetnénk és a készülékekre sincs kiírva.)

9.b feladat Világos szobában szeretnénk TV-t nézni. Tervezz olyan eszközt ami a kintről jövő fényerőt csökkenti de a TV fényét átengedi. (Nem a redőnyre vagy a függönyre gondoltam. Ezeket már feltalálták!)

9.c feladat Órásbolt kirakata előtt állva egy olyan hagyományos, mutatós asztali órát láttam, melynek számlapja félpercenként elsötétült, majd újra kivilágosodott. Mi lehet a magyarázat?

9.d feladat Egy műszaki jellegű kiállításon csaptelepet reklámoztak a következőképpen: Egy kisebb, üvegből készült átlátszó medence felett „lebeg” a csaptelep és belőle zubogva ömlik a víz a medencébe. Hogy csinálták?

A 2003. januari szamban volt a feladat, amire gondoltam. A szama a P.3586.

Megoldasvazlat az elozo feladatra:

A vizre hato erok eredoje megadja a viz idoegyseg alatti impulzusvaltozasat. Ez az ero nyilvan abbol szarmazik, hogy a falon van egy lyuk, es ezen a helyen nincs ami kikompenzalja a szemben ebredo (a hidrosztatikai nyomasbol szarmazo) erot. Az impulzus kepleteben szereplo tomeg es sebessegerteket (a kifolyasi torveny segitsegevel) egyszeruen kifejezhetjuk a pillanatnyi magassaggal, majd ennek a megvaltozasat veve a kapott differencialegyenletet egyszeru integralassal oldhatjuk meg.

Kedves Geg!

Kösz a példákat. Nem emlékszel melyik hónapban volt ez a Kömal példa, mert nekem nem ugrik be melyikre gondolsz.

8.feladat Felül nyitott tartályban V₀ térfogatú víz áll h₀ magasságban. A tartály aljára r sugarú lyukat fúrunk. Adjuk meg a h(t) függvényt!

Ne olts ! =)))

EIIIjjj...Az elsős fizikus...

Pl. - radioaktivitasnal (az idoegyseg alatt elbomlo reszecskek szama aranyos a reszecskek szamaval)

- a barometrikus magassagformulaban (az egysegnyi magassagvaltozas alatti nyomasvaltozas aranyos magaval a nyomassal)

- a stokes torvenyben (a gyorsulas aranyos a sebesseggel)

- egy ellenallason keresztul kisulo kondenzator esetben (az aram aranyos a toltessel)

Volt tavaly egy KoMaL pelda is, ahol az idoegyseg alatti nyomasvaltozas aranyos volt a nyomassal.

Na ennyi jutott eszembe.

Kedves Fórumosok!

A "Felmerülő kérdések és problémák topikjában" szó volt arról, hogy az e^x függvény deriváltja önmaga. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintő meredeksége a függvényértékkel egyenlő. Vagyis ha egy folyamatban egy fizikai mennyiség "változási gyorsasága" a pillanatnyi értékével arányas, akkor ezt a folyamatot exponenciális függvény írja le.

7. feladat: Keressünk olyan folyamatokat, ahol egy fizikai mennyiség változási gyorsasága a pillanatnyi értékével arányos.

Lehetnek "klasszikus", tananyagból ismert folyamatok, de egyszerű, mindennapi gyakorlatban előforduló változások is.

P teljesítményű R sugarú kör alakú főzőlap közepére rR sugarú elegendően magas lábast helyezünk, melyben V térfogatú, T_o hőmérsékletű vizet szeretnénk felforralni. Az érintkező felületeken a hőátadás hatásfoka . Hogyan függ a felforraláshoz szükséges idő r-től? Adjuk meg és ábrázoljuk az r=R-hez képest elpazarolt energiát r függvényében!

(Az eredményt kérem az anyukákkal közöljétek és grafikont a konyhában rakjátok ki! :-)

Kedves Gyuri és Fórumosok!

Tényleg nagyon szép a kísérlet - érdemes megcsinálni. A jégkocka éppen csak úszik. Látható a leolvadt és lefelé szálló vízcsepp. Ami a pohár mintázata miatt sajnos nem látszik: A pohár alján összegyűlnek a vízcseppek - gömböcskék formájában és lassan összeolvadnak.

Kedves Géza!

En mar kiprobaltam, es valoban uszik. Igaz, nem sokon mulik. A viz viszont surubb az olajnal. Igy a megoldas a Csillag altal "sejtett". A jeg a sulyaval megegyezo sulyu, a viz ennel kevesebb olajat szorit ki.

Egyebkent ki is probaltam, es nagyon erdekes, ahogy olvad a jeg az olajban. Ugy tunik elsore, mintha legbuborekok lennenek a jegen, csak aztan sullyedni kezdenek...

Udv: Gyuri

Kedves Gyuri,

Más is kétségbe vonta, hogy a jégkocka tud-e az olajon úszni. Még nem volt időm kipróbálni, se sort kerítek rá. Az adatok, amiket találtam, elég zavarosak, az olaj sűrűségét többnyire 20 fokon adják meg, a jégét meg 0 fokon, és emiatt nem derül ki, hogy például a mínusz 5 fokos jég úszik-e a plusz 2 fokos olajban...

Ha a jégkocka mégsem úszna, akkor Gnädig Pétert kell elővenni, tőle származik a feladat. :-)

Kedves Gyuri!

A Fügi szerint az étolaj sűrűsége 910-920 a jégé pedig 920 kg/m3, igy nehezen úszhatna, de ha légbuborékos a jég akkor még úszhat. (Persze ez nem befolyásolja a megoldást)

Nagyon szakallas, megis ez az egyik kedvenc fizikafeladatom.

Egy szobaban harom darab villanykorte talalhato a falon, amiket egy szomszedos helysegbol lehet kapcsolgatni, harom darab kapcsoloval. A feladat beazonositani, melyik kapcsolo melyik kortehez tartozik. Sajnos azonban a kapcsoloszoba elhagyasa utan oda mar nem terhetunk vissza. (Magyarul a kapcsolok bizergalasa kozben semmilyen informacionk nincs a kortek allapotarol, es csak egyszer bizergalhatjuk a kapcsolokat.)

udv: Gyuri

Kedves Géza!

A jégkockás feladathoz csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy még nem láttam étolajon úszó jégkockát. :)

Üdv: Gyuri

Szia Bea,

Nem lehet tippelni. Tessék indokolni. :-)

Üdv Mindenkinek!

Ha lehet tippelni:), akkor én azt mondanám, hogy csökken.

GB

Egy pohár étolajban jégkocka úszik. Hogyan változik az olaj szintje, miközben a jégkocka elolvad? Emelkedik, süllyed, vagy nem változik?

(Az egyik KöMaL Ankéton volt totó kérdés)

Kedves Fórumosok!

Közeleg a karácsony és hamarosan előkerül a dobozból a soros kapcsolás mintapéldája a karácsonyfa égősor. Sokszor előfordul, hogy bedugva a dugót a konnektorba lámpasor nem világít, mert egy vagy két... lámpa kiégett. Ez persze lehetőséget ad újabb mérési feladatok kitalálására, de most nem erről van szó.

5. feladat: Tervezz olyan karácsonfa izzót amiből többet sorba kapcsolva ( egy szálra felfűzve) olyan égősort kapunk, ahol a többi lámpa akkor is világít, ha 1 vagy két égő izzószála kiég!

Gratulálok, én annyi különbséggel csináltam, hogy az asztallap sarkára helyeztem, így több hely maradt az étkészletnek.

Megoldás a 3.feladatra

Hogyan tudunk egy kanalat és egy villát egy darab gyufaszál segítségével az asztallap síkjának magasságában, de annak felületén kivül úgy egyensúlyban tartani, hogy azok ne essenek le.

A kanál jóval az asztallap síkja alatt van és gyufa helyett fogpiszkálót használtam, de azért remélem jó! Ezt a variációt Laci fiam találta ki, az enyémről rossz lett a kép. Próbáljatok más elrendézést találni!

Hát, nem rossz....

"Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. ...

Kedves Károly!

Gratulálok! Bár igy - a segítséggel - már nagyon könnyű volt. Próbálkozom a kanál-villa-gyufa feladattal. Ha meglesz majd bemutatom. Most még pár szeges kép, hátha valakinek mégis kedve támadna megcsinálni.

Kedves László!

A harmadiknál már jól kapizsgáltam, de nem voltam biztos benne. Tehát:

Maxwell - Einstein - Teller Ede

Üdv: Károly

Kis segítség a fizikus nevekhez:

Semmi, elméletileg, de megint felmerül az a gyakorlati probléma, hogy az ionoszféra több ezer fokos is lehet, nem hiszem, hogy lenne űrruha, ami ezt kibírná. Ha nem tévedek nanotechnológiával sem lehet készíteni olyan szálat, ami saját súlyát több, mint 500kmes hosszban elbírná, a műholdnak, pedig 30000km távolságban kellene lennie.

Kedves Degu!

Örülök a hozzászólásodnak! Az Űrsikló valóban 320 km magasság körül kering. Persze kérdés, hogy a közeledés során mikor tudnánk még az emberünket kijuttatni. Közeledhetünk-e 80-100 km magasságig? Vagy itt már túlságosan felmelegszik a jármű felszine? Gondoltam valaki kicsit utánnaszámol milyen tömegű fékezőrakétára lenne szükség. Van egy másik "komoly" ötletem. Egy geostacionárius ( 24 órás keringési idejű ) műholdról lógassunk le egy jelzőbóját nagy teherbírású vékony karbon szálon egy jeladóval. Az ürhajós 320 km magasságban kilép az űrbe a jeladó közelében. Lelassítja magát a fékezőrakétával és elmanőverezik a bójáig. Ott talál egy kábeldobot 320 km hosszú kábellel és szépen leengedi magát. Ezzel az ötlettel mi a gond? :-)

Űrsikló nem 300km magasság körül kering? Bizonyára lehetséges, de akkora rakéta, ami elég hajtóanyagot tartalmazna, hogy az űrhajóst megfelelően lelassítsa, addig, amíg megfelelő (kb 20 km) magasságba nem ér, nemigen férne be az űrhajó rakterébe, most pillanatnyilag nincs kedvem számolgatni, de én elsőre egy saturn-V holdrakétára tippelnék(300 km-es úton az űrhajóst végig egyenletes, nem több, mint 100km/h sebesség mellett tartani(a rakéták müködési ideje nem ilyen hosszú). Ha jól tudom bizonyos magasságokban a légkör igen magas hőmérsékletű(?), nem hiszem azt sem, hogy a hütés megoldható volna.

Kedves Fórumosok!

Aki először küldi el emilben a 3 fizikus teljes nevét, annak egy "Netelek" 20 órás ingyenes internet elérést tudnék küldeni (ha nincs otthoni internet és igényt tart rá). Dec. 31-ig aktiválható az ország egész területéről.

A középső nagyon könnyű, szabadalmi hivatalnok is volt, a másik kettőn még gondolkodnom kell egy kicsit.

Egy kis IQ teszt, ha végeztetek a kanállal és a villával - én most próbálgatom.

3 fizikus neve a megfejtés, időrendi sorrendben vannak.

3. feladat

Hogyan tudunk egy kanalat és egy villát egy darab gyufaszál segítségével az asztallap síkjának magasságában, de annak felületén kivül úgy egyensúlyban tartani, hogy azok ne essenek le.

Leesett a tantusz, valahol már belebotlottam, s az utolsó ábrára beugrott.

Tehát a 13. szeget felülről ráillesztem a tízre merőlegesen, hogy a fejük beleakadjon, s így az alsó és felső keresztszegek között összeszorítva a többit felhelyezem a bevert szegre úgy, hogy az egész súlypontja annak feje felett legyen. A tíz szeg lehajlik a hegyes oldalán, s a fejükkel beszorítják az utolsó felső szeget, s ezzel együtt önmagukat is.

Utolsó segítség a szegek felrakásához.

Örülök, hogy valaki rákattant a témára! Gondolom 100 km magasban kerinhet az űrsikló. Talán fékezhetnének kicsit és eljuthatnának az ionoszféra felső határáig: 80-85 km. Innen kellene lejutni ( két maraton).

hány méter magasról? egyébként szerintem lehetséges vegyük a lehetséges okokat amiért meghalhat: 1) egyszerűen elég(mert rossz a védőruha) 2) meteor... 3) elég az ejtőernyő és becsapódik... 4) nem jó a fékezőrakéta és több szaáz évig kering a föld körül majd becsapódik...(persze előtte már megfulladt) nos enyit a mókáról szóval nem látom be miért ne lenne lehetséges persze Tegyük fel hogy megvannak az eszközei (számoljuk hány perc alatt ér le:-)

a szöges példáról egyszerűen fogalmam sincs...

2.feladat: Elképzelhető-e, hogy a Föld körül keringő meghibásodott űrsiklóból egy űrhajós megfelelő öltözékben, egy fékezőrakétával, egy ejtőernyővel és elegendő sűrített levegővel felszerelve élve földetérjen.

Segítség az előző feladathoz: Használd ki, hogy a szegnek van feje! Érdemes megcsinálni aztán feladni a barátoknak és figyelni, hogy próbálkoznak.

Ehhez a feladathoz kell 13 db 100-as szeg egy deszkadarab kis ügyesség és egy csipetnyi ész. Az egyik szeget üsd bele a deszkába merőlegesen és már csak annyi a dolgod, hogy a maradék 12-t rakd fel ennek a fejére úgy, hogy mind ott is maradjon. Ezt a kis játékot először a Csodák Palotájában láttam. Ott nem tudtam megcsinálni. Majd itthon elvacakoltam vele és sikerült. Nagy élmény. Ne hagyd ki!