[170] HoA | 2006-02-27 17:26:51 |
Kedves Fórumosok!
Most jelentek meg (2006. február) a B. 3837. megoldásai, szeretnék mutatni rá egy elemi megoldást.
Használjuk fel azt a tételt, hogy egy N1 négyszög oldalfelező pontjai által meghatározott N2 négyszög paralelogramma, mert szemközti oldalai párhuzamosak N1 egyik átlójával és fele olyan hosszúak, mint az N1 -átló. Ebből az is következik, hogy ha N1 átlói egyenlőek és merőlegesek egymásra, akkor N2 szomszédos oldalai is egyenlőek és merőlegesek egymásra, tehát N2 négyzet.
Feladatunkban P, S, Q, R az ADHC négyszög oldalfelező pontjai, ezért csak azt kell megmutatnunk, hogy AH és DC egyenlőek és merőlegesek egymásra. Forgassuk el az ABH -et B körül 90o -kal pozitív irányban. Ekkor A D-be, H C-be kerül, AH elforgatottja DC lesz, ezért AH és DC valóban egyenlőek és merőlegesek egymásra.
|
|
Előzmény: [99] lorantfy, 2005-10-18 18:36:36 |
|
|
|
|
[166] Káli gúla | 2006-02-08 15:51:48 |
Ha elfogadjuk, hogy a PQ felezőpontját az origóval összekötő OQ' egyenes harmadolja a POX szöget, akkor R'OQ' szög az YOX derékszög kétharmada, tehát 60o-os. A párhuzamos szárak miatt a RP'Q szög is ugyanekkora, ezért a RQ-hoz tartozó RPQ középponti szög 120o-os.
Húzzunk a P és Q pontokon át párhuzamosokat a tengelyekkel. A kapott (barna) téglalapban az átlók szöge (piros) külső szög, ezért kétszer akkora, mint az átlóknak a vízszintes oldallal bezárt szöge (kék). A két piros szög azért egyenlő, mert egyrészt a feltétel szerint OP=PQ/2, másrészt a (q;1/p) és a (p;1/q) pontokat összekötő átló meghosszabbítása átmegy az origón. Tehát az O pontnál a piros szög valóban kétszer akkora, mint a kék.
Ez a szép és lényegében semmilyen előismeretet nem igénylő bizonyítás a P. 27-es, pontversenyen kívüli feladat hivatalos megoldása volt 1969-ben: ld. archívum.
|
|
Előzmény: [165] HoA, 2006-02-07 17:27:30 |
|
[165] HoA | 2006-02-07 17:27:30 |
Kedves Fórumosok!
Az A. 386. feladathoz javaslok egy - szerintem - a honlapon megjelentnél sokkal egyszerűbb megoldást. Használjuk a honlap ábráját. Legyen az OP vektor hossza t, irányszöge . Ekkor P koordinátái (t cos ; t sin). Mivel P a hiperbolán van, ennek egyenlete
xy=t2cossin
A P-ből a kör/hiperbola metszéspontok egyikébe, mondjuk T-be mutató 2t hosszúságú PT vektor irányszöge legyen , ekkor T koordinátái
(t cos+2t cos; t sin+2t sin)
T is a hiperbolán van, ezért
(t cos+2t cos)(t sin+2t sin)=t2cossin
t2(cossin+2 cos sin+2 cos sin+4 cos sin)=t2cossin
2 cos sin+2 cos sin+4 cos sin=0
sin(+)= -sin(2)=sin(-2)
Felhasználva, hogy sin x=sin(-x) , innen vagy
, vagy pedig
A (b) esetben
=-(2k+1)
, vagyis a PT irány éppen OP-vel ellentétes, ez a metszéspont ábránk P' pontja. Az (a) esetben
3= -+2k
vagyis a P-ből a kör/hiperbola metszéspontokba mutató vektorok egymás egész számú többszöröseivel való elforgatottjai, az ábra PQ, PR és PS vektorai. Közülük bármely kettő, így a PQ és PR által bezárt szög is 120o A megoldás a hivatkozott szögharmadolásra is rámutat: utolsó képletünkben k = 0 -t véve
, tehát a megoldás vektorok egyikének ( ábránkon PQ ) irányszöge abszolút értékre megegyezik az OP vektor irányszögének harmadával.
|
|
|
[163] sakkmath | 2006-01-31 14:08:59 |
Kedves Fórumosok! Az Euklides 2.41-es verziójában találtam egy hibát. A honlapjukon megadott címekre 5 hete e-mailben elküldtem a hibaleírást, de nem válaszolnak. A honlapon mellesleg ez a lehangoló infó olvasható: utolsó frissítés: 2002. január 27. Ismeri-e valaki a szerzők/fejlesztők elérhetőségeit?
|
|
|
[161] V Laci | 2006-01-29 13:12:00 |
Tényleg szép megoldás, köszönöm szépen!
|
|
|
|
[158] V Laci | 2006-01-28 17:54:38 |
Sziasztok!
Érdekelne a B.3853. feladat megoldása. (Háromszög területét felező adott irányú egyenes szerkesztése.) Előre is köszönöm.
Iván88, nekem van egy megoldásom a B.3859. feladatra, sztem jó, de ez nem biztos :), de ha gondolod szívesen elküldöm e-mailben.
|
|
[157] Iván88 | 2006-01-27 21:50:18 |
Valaki írja meg a B. 3859-esnek a megoldását! Ne hagyjuk félbe! (Addig nem nyugszom, amíg nem lesz fenn)
|
|
|
|
[154] Lóczi Lajos | 2006-01-22 18:04:48 |
A 2x=x2 egyenlet egyetlen negatív valós gyökét nemelemi függvényekkel fel lehet írni, pl. az ún. Lambert-féle W-függvénnyel, de ezzel a felírással nem mennél túl sokra, mert benne az xxex függvényt kell invertálni. Az inverz (alkalmas intervallumon) létezik, de "képlettel" (azaz véges sok elemi függvény segítségével) nem írható fel. A transzcendens egyenletek szinte mindig ilyenek, ezen nem kell csodálkozni.
Numerikusan tetszőleges pontossággal megközelíthető a gyök: az első néhány tizedesjegy -0.7666646... A határérték fogalmával szintén könnyedén kifejezhető ez a szám: tekintsük pl. az
x0=1, rekurziót. Ekkor adja a keresett negatív megoldást.
|
Előzmény: [146] ScarMan, 2006-01-21 13:15:29 |
|
[153] Lóczi Lajos | 2006-01-22 17:42:00 |
Az Általad említett x=(1+1/n)n, y=(1+1/n)n+1 (vagy fordítottja) formula (n pozitív egész) a pozitív racionális megoldásokra vonatkozik -- itt egyik feltétel sem teljesül.
(Amúgy azóta a TMCS folyóirat 2003-as számában megjelentek a negatív valós, negatív racionális, illetve komplex megoldásokra vonatkozó eredmények is.)
|
Előzmény: [147] rizsesz, 2006-01-21 16:10:56 |
|
[152] lorantfy | 2006-01-22 15:35:30 |
Di-Lemma: Először azt kellene belátnunk, hogy a sakktábla fekete mezőire helyezett k<32 db ló, mindig k-nál több különböző fehér mezőre üt.
Ha ez igaz, akkor tekintsük a világos mezőkön álló 32 ló elhelyezést.
Tfh. létezik olyan, a feladatnak megfelelő elhelyezés ahol k<32 ló sötét mezőn áll. Akkor ez az elrendezés elérhető úgy, hogy a 32 világos helyről k db lovat sötét mezőre helyezünk. De ezek k-nál több különböző fehér mezőre ütnek, tehát nem ütheti csak a megüresedett k helyet. Ellentmondás.
Márcsak a Di-lemmát kell bizonyítani!
|
Előzmény: [151] Káli gúla, 2006-01-22 14:34:17 |
|
|
[150] jonas | 2006-01-22 13:19:17 |
Ez szép megoldás.
Szerintem viszont nem kell tudni, hogy a sakktáblán lehet teljes kört megtenni (ami persze ismert, de ha valaki nem ismeri, akkor nem könnyű belátni). Elég, ha egy 1-faktort megadunk, vagyis párosítjuk a mezőket úgy, hogy minden pár két mezője támadja egymást. Ilyet pedig egyszerű mutatni, például
és még hét ugyanilyen példány.
|
Előzmény: [145] ScarMan, 2006-01-21 12:10:33 |
|
[149] lorantfy | 2006-01-22 10:45:59 |
Kedves Fórumosok!
Kaptam egy levelet Bodnár Jánostól, aki B. 3869. feladatot javasolta, és azt kéri tőletek, hogy akinek van kedve hozzá, próbálja megoldani a feladatot inverzió segítségével vagy pont körre vonatkozó hatványát felhasználva!
Ha valaki esetleg ilyen megoldást köldött be, jó lenne, ha megosztaná velünk!
|
|
[148] lorantfy | 2006-01-21 21:24:44 |
Szia Rizsesz!
Lóczi Lajos cikkében a hatványozás kommutativitásának lehetőségét keresi, az xy=yx egyenlet megoldásait.
Alapfeltevés, hogy x,y pozitív valós számok!
Nóra itt most a 2x=x2 egyenlet egy negatív megoldását szeretné megtalálni. Szerintem ezt nem lehet alakban felírni.
|
Előzmény: [147] rizsesz, 2006-01-21 16:10:56 |
|
[147] rizsesz | 2006-01-21 16:10:56 |
Lóczi Lajos 2000. januárjában megjelent cikke szerint azt hiszem az a ad b=b ad a egyenlet gyökei a=(1+1/n) ad n és b=(1+1/n) ad (n+1) (TeX :)), illetve az a=b eset. ebből származtatható a 2 megoldás.
|
|
[146] ScarMan | 2006-01-21 13:15:29 |
A B.3871. feladathoz:
Ha ábrázoljuk koordinátarendszerben az eredeti egyneletet (lila és barna vonal metszéspontjai) és a 2x=x2 egyenletet (zöld és sárga vonal metszéspontjai), látszik, hogy ugyanazok a megoldásiak. Pozitív számok esetén a két gyök 2 és 4, ezek egész számok, így behelyettesítéssel könnyen bizonyítható, hogy ez a kettő a megoldás. De van a negatív számok halmazán is egy megoldás, x3=-0,76 környékén. Hogy lehetne megoldani a 2x=x2 egyenletet, hogy ezt a gyököt is megkapjuk? Nincs valakinek ötlete?
|
|
Előzmény: [139] Iván88, 2006-01-19 19:50:59 |
|