[1020] leni536 | 2009-11-08 10:46:32 |
Nekem nem tetszett nagyon ez a feladat, egy folytonosan változó tömegnél nincs sok esélye a tömegnövekménynek csak együtt mozogni az eredeti tömeggel, akár az F=ma-val, vagy az -vel számolunk. Mivel nem tudjuk, hogy honnan jön a plusz tömeg, ezért nem tudhatjuk, hogy melyiket kell alkalmazni. Persze a feladat elég egyszerűnek minősülne, ha az F=ma-t kellene alkalmazni, így lehet sejteni, hogy a másikra van szükség, de akkor sem megalapozott, hogy az a helyes.
|
|
|
[1018] Alma | 2009-11-06 02:23:23 |
Ennek a feldatnak a megoldását pont megírtam tex-ben, úgyhogy feltöltöm. Lehet, hogy valamit nagyon elnéztem, mert nekem gyanúsan egyszerűnek tűnik (nem nagyképűségből mondom, hanem a többi feladathoz képest).
Írjuk fel a test mozgásegyenletét!
Behelyettesítve a feladat által megadott tömeg(idő) függvényt, a következő egyenlethez jutunk:
Elvégezve a deriválást és az egyszerűsítéseket:
ahol a test sebessége. Ez a sebességre nézve egy lineáris elsőrendű differenciálegyenlet. Szeparálva a változókat:
Mindkét oldalt határozottan integrálva a fellövés pillanatától t idővel későbbig:
Ebből kifejezve a sebességet a felhajítástól eltelt idő függvényében:
felhasználva, hogy v0=g a feladat szövege szerint. A test akkor van pályájának tetőpontján, amikor sebessége zérussá válik. Ezt a következőképp írhatjuk fel egyenlettel:
ami akkor teljesül, ha tmax=ln2. Így a test tmax=ln2 idő múlva jut pályájának tetőpontjára. Ekkor a test tömege a megadott képlet alapján
|
|
|
[1016] SmallPotato | 2009-11-05 12:47:53 |
Hm. Lehet, hogy a levezetés a (kezdeti) sebesség és a nehézségi gyorsulás ellentétes irányán bukik meg. Eszerint g előjelét végig ellentétesre kéne cserélni. De akkor is felmerül a kérdés: lefelé (azaz v0 és g egyező iránya esetén) el se lehet hajítani a testet? :-)
|
Előzmény: [1014] SmallPotato, 2009-11-05 09:13:17 |
|
|
[1014] SmallPotato | 2009-11-05 09:13:17 |
A Newton-törvény alakjából, a szorzás differenciálási szabályát alkalmazva
, azaz
, ahonnan (mivel nem lehet 0) kapjuk
, azaz
, vagy az integrálhatóság végett átrendezve
.
Ennek megoldása
, azaz
, vagyis
.
Ha mármost C meghatározásához a kezdeti feltételt beírjuk:
, ahol is elakadtam rendesen.
Mondhatnánk, hogy 0 logaritmusa 1-nek van, tehát némi határérték-belemagyarázással C=0 lehetne, csakhogy ez a visszahelyettesítésnél ismét nem értelmezhető eredményhez (ln0) vezet.
Valahol biztosan rosszul látok valamit - de nem tudom, hol.
|
Előzmény: [1013] Lóczi Lajos, 2009-11-05 00:48:51 |
|
|
[1012] SmallPotato | 2009-11-05 00:14:44 |
Tényleg szokatlan volt a változó tömeg ... pedig valóban csak vissza kellett volna nyúlni az eredeti Newton-törvényhez.
Tartok tőle, hogy ennek alapján magam is eljutottam az általad írt "csavar"ig ... legalábbis az integrálási konstans meghatározásába beletörött a bicskám. A szomorú az, hogy a szemlélet alapján nem látom a kiutat - a kezdeti feltétel nem abszurd, tehát megoldásnak igenis lennie kell, akkor is, ha nem látom.
|
Előzmény: [1011] Geg, 2009-11-04 22:59:08 |
|
[1011] Geg | 2009-11-04 22:59:08 |
A feladatban Newton torvenyet kell alkalmazni: a testre hato ero megegyezik az idoegysegre juto impulzusvaltozassal. Tekintettel arra, hogy a tomeg nem allando, ezert a kozvetett fuggveny derivalasi szabalya alapjan lesz egy, a sebesseggel aranyos, a tomegvaltozas utemehez kapcsolodo tag is a szokasos m*a mellett. Az igy adodo differencialegyenletet kell megoldani a sebesseg-ido fuggvenyre.
Erdemes kicsit utanaszamolni. En most megtettem, es ha nem rontottam el, ezutan jon csak a csavar a feladatban.
|
Előzmény: [1010] SmallPotato, 2009-11-04 22:33:54 |
|
|
[1009] Ergon | 2009-11-04 21:59:30 |
Ha feldobjuk a testet, akkor -mivel sebességre tesz szert-, már nem a nyugalmi tömeg lesz a tömege, hanem egy másik, annál nagyobb tömeg. Nem?
|
|
[1008] Higgs | 2009-11-04 12:53:18 |
Egyik hozzászólásomba oda írtam a feladat címét, és ott sincs megadva, hogy honnan jön a tömeg.
|
|
[1007] bily71 | 2009-11-04 09:27:54 |
Valóban, ha nem zárt a rendszer az energiamegmaradás szempontjából, akkor nem módosul a pálya.
De ezt hogy képzeljül el? Fellövünk egy rakétát, és út közben, egy másik rakétáról, mondjuk zsákokat pakolunk rá? Ha a találkozás pillanatában egyforma sebességű a zsák, és a rakéta, akkor nem változik a pálya.
Én azon az eseten gondolkoztam el, amikor a tömeg csak az összenergia rovására nőhet, és ebben az esetben a pálya módosul, hasonlóan, mint az elektron pályája is módosul a részecske gyorsítóban a relatív tömegnövekedés miatt, és nem gyorsulhat fel a "klasszikus" sebességre.
|
Előzmény: [1005] SmallPotato, 2009-11-03 21:30:08 |
|
[1006] Sirpi | 2009-11-04 08:52:37 |
Szerintem is azon múlik, hogy honnan jön a plusz tömeg. Ha feltételezzük, hogy a testre rárakódó tömeg rögtön "fel van gyorsítva", azaz a megnövekedett rész is felveszi a test pillanatnyi sebességét, akkor ez a plusz tömeg nyilván nem fogja befolyásolni a test pályáját. Ha viszont a plusz tömeg nyugalmi állapotban kerül rá a testre, akkor az a sebességet csökkenteni fogja.
Az igazi gond az a feladattal, hogy ilyen váratlan tömegnövekedés nem nagyon szokott előfordulni a valóságban, ezért nehéz megfogni a dolgot.
|
Előzmény: [1005] SmallPotato, 2009-11-03 21:30:08 |
|
[1005] SmallPotato | 2009-11-03 21:30:08 |
Számomra is ez tűnik teljesen kézenfekvőnek. Mégis aggályaim vannak. Ha a test tömege nő (és ez nincs befolyással a sebességviszonyokra és a pályára), akkor mozgási és helyzeti energiája egyaránt nő az eredeti tömegű állapothoz képest. Honnan származik ez az energiatöbblet?
(Bár, gyanítom, ez épp azzal a kérdéssel azonos, hogy "honnan származik a tömegnövekedés?" Végülis, ha a tömeg növekedését fedezi valami, akkor energiamegmaradás szempontjából sem zárt a rendszer.)
|
Előzmény: [1004] Higgs, 2009-11-03 21:05:50 |
|
[1004] Higgs | 2009-11-03 21:05:50 |
Függőlegesen feldobott tömegpont pályája, csak a kezdősebességtől, és a rá ható gravitációs gyorsulástól függ. Ha a tömege folyamatosan nő, azzal egyenes arányban nő a rá ható gravitációs erő, vagyis a rá ható gravitációs gyorsulás állandó. Tehát a 2 eset leírása azonos. Ez jutott eszembe, bár lehet rossz.
|
|
|
[1002] bily71 | 2009-11-03 17:59:11 |
Ez igaz, nem vettem figyelembe, hogy nem zárt rendszerről van szó.
A függőlegesen felfelé dobott test mozgási energiája folyamatosan átalakul helyzeti energiává, tehát lassul a test.
Amikor elengedjük a testet, már nem végzünk munkát rajta, tehát van egy kezdeti mozgási energiája: , ami állandó, ha nem hat rá erő, és függ a tömegtől, ha nő a tömeg, akkor lassul a test.
Tehát a testet egyszer lassítja g, a gravitációs gyorsulás, (lassulás), mely független a test tömegétől, másodszor lassulnia kell a tömegnövekedés miatt, tehát a lassulás nagyobb mértékű, mint, ha csak a gravitációból adódna.
De ha nem jól tudom, nyugodtan javítsatok ki, nem akarok senkit félrevezetni.
De mitől nő a tömeg?
|
Előzmény: [999] SmallPotato, 2009-11-03 14:48:05 |
|
|
|
|
[998] bily71 | 2009-11-03 11:47:30 |
Az impulzus megmaradás tétele szerint , azaz állandó, és mivel egy testünk van, ezért m1v1=m2v2. Ezek szerint, ha nő a tömeg csökken a sebesség, tehát befolyásolja a mozgást. De mitől nő a tömeg?
|
Előzmény: [996] HoA, 2009-11-03 11:10:31 |
|
[997] Higgs | 2009-11-03 11:43:33 |
Mivel a verseny véget ért, már nyugodtan kérdezhetem:D http://ortvay.mafihe.hu/2009/H09.pdf linken található az 5. feladat!
|
|
[996] HoA | 2009-11-03 11:10:31 |
A súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége miatt nem kell, hogy befolyásolja. Persze kérdés, hogyan képzeljük a folyamatos tömegnövekedést. Mi az oka?
|
Előzmény: [995] Higgs, 2009-11-02 21:54:04 |
|