Fórum: Valaki mondja meg!

Puttó játék számait véletlen generátorral állítják elő, 5 percenként van "húzás":

http://www.szerencsejatek.hu/popups/putto-rsz-2009-12-07.pdf

Anno még próbáltam is feltörni, persze nem sikerült, ezek már jóval kifinomultabb generátorok.

a számológépem valószínűleg nem használ valami bonyolult algoritmust a random függvényre (bár ezt nem tudom). ezek szerint írható olyan program ami polinom időben kiszámítja a számológépem algoritmusát? meg tudnám jósolni, hogy mit ad a számológép a következő "véletlen számnak".

amúgy kicsit csalódtam, azt hittem, hogy létezik valódi véletlenszám generátor, csak nem tudtam elképzelni, hogy hogyan...

igen :) tetszik a cikk!

Kiindulásnak jó:

http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0014/02.html

nincs különösebben nagy infós vénám, de van egy kérdésem, amin mostanság töröm a fejem és magamtól nem tudok rájönni: Hogyan működik a "random" függvény? ergo a véletlen számgenerátor függvény. mert ugyebár ez nem egy konkrét parancs (szerintem), márpedig a gép saját magától nem talál ki számokat

köszi

Nem hiszem, hogy új kiadásban lehet kapni. Nagyobb könyvtárakban előfordulhat. Elektronikus antikváriumokban elő lehet jegyeztetni, de ne számíts gyors eredményre.

Jogos a kiegészítés; köszönöm.

Hivatkozhattam volna rá, de akkor se lett volna sokkal rövidebb ennél a nem egész 1 sornál, ráadásul aki ilyen feladatot feldob, hogy nem tudja megoldani, annál nem biztos, hogy ilyen szavakkal kellene dobálózni.

Köszi a válaszokat! És az általad említett Prékopa-Valószínűségelmélet könyvet hol lehet beszerezni?:)

Nem azért, de, ha 2 szám összegét és szorzatát megadják, akkor Viéte formula miatt egyből fel lehet írni egy másodfokú egyenletet, amelynek gyökei.

A számtani-mértani közép közötti egyenlőtlenség csak nemnegatív számokra vonatkozik. Pl. a=-1 b=-1 esetén a mértani közép 1 a számtani meg -1 lenne. Az indoklás szerintem csak abban az esetben helyes, ha feltesszük, hogy a és b nemnegatív. Az összeg pozitív volta miatt ez itt persze teljesül..

Köszönöm a segitseget. ( valamiert nem tudom a billentyuzetet atallitani) Eddig en is eljutottam, csak az a kerdes hogy ha ez egy tesztfeladat volt egyetemre bejutashozakkor vajon elvartak volna, hogy ezzel az i-vel szamoljak. Persze nincs semmi gyakorlati tudasom efelöl, csak tudni szeretnem hogy lesz-e eselyem.

Egy másik megközelítés: a a és b mértani közepe , a számtani közepük , márpedig két valós szám mértani közepe soha nem lehet nagyobb a számtani közepüknél, tehát a és b nem lehet valós.

A másodikból b=5-a, ezt az elsőbe beírva: a(5-a)=10, rendezve: a²-5a+10=0, ennek pedig nincs megoldása (D=5²-4^.10=-15<0)

Sziasztok

Tudna valaki segíteni a következő feladatban: a*b=10 a+b=5 Nálam kimerít minden tudásomat, és nemjutok a végére. Előre is köszi

Nem baj! Amiket írtam azok híres gyakorlatiasabb jellegű problémák. A neten is van róluk, de a Prékopa könyv is tárgyalja többségüket.

A netes jegyzetet és/vagy a Prékopa könyvet minden további nélkül elkezdheted, boldogulni fogsz velük!

Lebesgue-integrálról meg szigma additivitásról hallottam már, de amiket leírtál azokkal még nem találkoztam:S

Ja és ha szereted a könyveket és van kedved hosszabban olvasgatni, akkor egy lehetőség Prékopa András: Valószínűséglemélet c. könyve. Én szeretem olvasgatni, nekem tetszik a stílusa a részletessége és a nyelvezete.

Osztom Vogel véleményét. Ha többváltozós fgvtannal jóban vagy, akkor már foghatsz is neki! :) Idővel lehet pótolni és mélyíteni az elméleti hátteret is. Valós függvénytannal hogy állsz? Lebesgue-mérték, sigma algebra, mérhető függvények ?

Ezek előjöhetnek, de ezek nélkül is sok érdekességgel lehet foglalkozni. Pl.: igazságos osztozkodás, Monty Hall dilemma, De Méré lovag, Galton deszka, Bertrand paradoxon, határeloszlás-tételek alkalmazásai :) Persze lehet, hogy mindet ismered már, csak úgy eszembe jutott.

Nyugodtan kezdd el, itt egy félévnyi jegyzet: http://www.math.bme.hu/~balazs/vsz1jzetb-t.pdf

Még a végén unatkozni fogsz első két évben, mire egyetemre kerülsz, ha még nem vagy ott. :-D

Üdv!

Lehet nem teljesen a topikba tartozik. Szeretnék a valószínűségszámítással komolyabban foglalkozni. Ehhez milyen alapok szükségesek? Hallottam ilyeneket, hogy integrál és mértékelmélet nélkül hozzá sem érdemes kezdeni... Ez mennyire van így? Jelenleg az egy és többváltozós fv-ek analízise és lineáris algebra témaköröket eléggé jól tudom, vektoranalízist, komplex fv-eket, diff egyenleteket pedig alapszinten. Tehát tulajdonképpen a kérdés, hogy szerintetek mit lenne célszerű tanulnom? Köszönöm a hozzászólásokat!

Érdekes verseny, minket levelezés nélkül is beültettek az utolsóra.

vagy pl ott a Szőkefalvi-Nagy Gyula Emlékverseny. ez 3 fordulós, az első 2 levelezős, az utolsó beülős. csak kiegészítésnek

1. A többfordulós beülős állami szervezésű OKTV matematikából és fizikából;

2. a KöMaL levelező pontversenyei;

3. az egyfordulós beülős versenyek: matematikából a Kürschák verseny, amit a Bolyai társulat szervez, fizikából a hasonló Eötvös verseny;

4. a beülős matematikai diákolimpiai válogatóverseny, amiről az olimpiai felkészítő szakkörön kaphatsz információt, és feltehetően valami hasonló van fizikából is;

5. esetleg az elsősorban felsőoktatásban tanulóknak szóló egyfordulós leveleső versenyek, amiket az ELTE szervez: a Schweitzer matematikaverseny és az Ortvay fizikaverseny;

6. esetleg az iskolád által szervezett háziversenyek;

7. valamint az esetleges előérettségit is felfoghatod versenynek.

Szervusztok!

Az lenne a kérdésem, hogy egy tizenegyedikes tanulónak milyen versenyei vannak.

Matek, fizika, informatika érdekel.

Válaszotokat előre is köszönöm