Fórum: Valaki mondja meg!

Lemaradt a kérdőjel a végéről, de értelmesnek tűnhet? és ha azt kell bebizonyítani hogy végtelen sok prímszám van, melyek közül bármely kettőnek különbsége osztható 129-el? ügye itt is végtelen sok prímszámból válogatunk, de végtelen sokat abból is, mégpedig úgy hogy, mindegyik prímnek 129-el osztva ugyanolyan maradékot kell adnia. Erre is ugyanaz a skatulya-elv működhet? de az elsőnél véges sok skatulyába tettünk végtelen sok prímszámot, de itt véges skatulya van úgyszint, de nem csak egy elemre kell belátni, hanem hogy végtelen sok ilyen prímszámot tudunk kiválasztani, amik 129-el osztva azonos maradékot adnak.

Az esetleg értelmesnek tűnhet, hogy tekintjük a 10 ad 10-en osztási maradékait, és ezeket tekintjük skatulyáknak, nyílván ezekből a skatulyákból véges sok van, ellenben azzal hogy végtelen sok prímszámunk van, és mindenképp lesz olyan két prímszám amit ha osztunk 10 ad 10-el, akkor ugyanannyi maradékot ad, és ezért különbségük osztható lesz vele.

A mondat valóban értelmetlen, de azért bizonyos szempontból és bizonyos fokig igaznak tűnik. Műkedvelők olvassák el a Turán 100 konferencia absztraktjai közül Dan Goldston előadásának kivonatát!

Gondolj arra, hogyha két különböző pozitív egész szám egy harmadik pozitív egész számmal osztva ugyanazt a maradékot adja.

Mondjuk lehetne olyan megoldás arra, hogy bebizonyítani hogy 10 ad 10 +3 prím, hogy ha p prím és c tetszőleges szám, akkor p | c ad p - c , de ez elég brute force technika

Bocsánat a nem túl értelmes mondatomért matematikailag. Az csak egy észrevétel volt, feladatmegoldás szempontjából szinte lényegtelen.

"az egyes prímszámok különbsége leggyakrabban 6, gyakoribb mint a 2/4"

Nem túl értelmes mondat matematikailag. Érthetőségben a 1551-es hozzászólásoddal vetekszik.

végtelen sok prímszám van, az egyes prímszámok különbsége leggyakrabban 6, gyakoribb mint a 2/4

Indulj ki az elemekből: abból a tételből, hogy végtelen sok prímszám van.

Tudnál segíteni?

Jah, ezért gondoltam, hogyha be lehetne látni hogy mondjuk 10 ad 10 + 3 prím, akkor lehet ez az egyik szám, másik 3, de ez nem túl egyértelmű ... gondoltam skatulyára, de..

Sokkal egyszerűbb? hát lehet..

Ja értem! Hogy azt szeretnéd, hogy van olyan két prím, aminek a különbsége osztható 10¹⁰-nel. Hát így tényleg sokkal egyszerűbb.

Ha megadsz két ilyet, az megoldás, de persze ekkora számoknál már be kell látnod, hogy tényleg prímek. Van ennél könnyebben járható út...

Nem tudom bebizonyítani, hogy prím, mert ha be tudnám, akkor onnan triviális lenne .. de nem hiszem hogy ilyen úton kell elindulni, azt kell bebizonyítani hogy van két ilyen prím, és az volt a kérdésem, hogy a bizonyítás ebben a részfeladatban ha mondok kettő ilyet az elég? vagy

Nem értem. Azt szeretnéd belátni, hogy van két olyan prímszám, aminek a különbsége pontosan 10¹⁰ ? Be tudod bizonyítani, hogy mondjuk a 10¹⁰+33 prímszám, de a 10¹⁰+13 nem az?

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogyha be kell látnunk, van két olyan prímszám, amely osztható 10 ad 10-nel, akkor bizonyításnak mondható, ha egy konkrét példát veszünk? (10 ad 10+3 ; 3) mondjuk fejből nem tudnék ilyet mondani, de ez is tipikus skatulyaelves megoldást igényel? skatulyáknak lehet venni a 10 ad 10-nel vett osztási maradékokat? és ha azt kell belátni hogy végtelen sok prímszám közül bármely kettő különbsége osztható 129-cel? Mondjuk 129 = 3*43... Köszönöm

Boldog boldogtalan blogolja a finoman szólva vízióit:) Legjobb csak a matematikai definiciókat figyelembe venni. Az pedig a differenciálgeometria tárgyalja. Ilyeneket nem olvasok el....

Néhány hónapja a rotációról és a divergenciáról kérdeztem. itt van egy leírás róluk, ha még érdekel valakit: divergencia, rotáció.

"az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére" - ez így nyilván nem igaz. Adott mágneses térbe például az indukcióvektor irányához képest bármilyen irányú sebességgel belőhetünk részecskét, és annak sebessége (irányban és nagyságban) nyilván nem ugrásszerűen fog változni.

A bevezető mondat eredetileg (és helyesen) bizonyára kb. úgy hangzik, hogy "a Lorentz-erő mindig merőleges a részecske sebességére" (és tegyük hozzá: az indukcióvektorra), amiből kiderül az is, hogy a szóban forgó erő nem az (akár álló, akár mozgó) mágnesezhető anyagokra, hanem a mágneses térben mozgó elektromos töltésekre hat.

A mágneses mező nem végez munkát, mivel az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére. Ezt írja a tankönvem. Akkor azt, hogy két mágnes vonzza egymást, vagy a mágnes vonzza a vasreszeléket minek tudjuk be? A vasreszelék mozog miközben erő hat rá, tehát munkavégzés történik, nem?

Köszi! Ez valóban így van!

Igaz. Korongok helyett gyalogokkal:

Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem: igaz-e, hogy egy 8×8-as sakktáblán elhelyezhető 16 korong úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a két átló mentén is 2-2 korong legyen? Előre is kösz a választ, üdv: epsilon

Szerintem itt a legelső jegyzetben megtalálod: http://www.math.elte.hu/ mori/oraim.html