|
|
[1722] spongya | 2012-03-22 23:24:12 |
"Ha sikerülne elemi eszközökkel belátni, hogy 2sin(x) alulról konkáv, ..."
Nekem + az jött ki, hogy -ban 2sin(x) alulról konvex. Sőt, a konvexitási tartomány jobbra még kicsit szélesíthető is. Vagy rosszul látom?
|
Előzmény: [1720] HoA, 2012-03-22 20:05:27 |
|
[1721] Lóczi Lajos | 2012-03-22 22:56:02 |
Valamilyen a>1 esetén tekintsük az asin (x)+acos (x) függvényt a [0,2) intervallumon. Ha pl. a=2, akkor f-nek pontosan 2 szélsőértékhelye van.
Van olyan a>2 érték, amikor ez nem igaz? Mi az "első" ilyen kritikus érték?
|
|
|
[1719] Hölder | 2012-03-22 12:21:33 |
Én egy kicsit máshogy közelítettem meg a dolgot, bár el kell ismerjem, először én is úgy próbáltam, mint te. Szóval 2 a sinx-ediken /(sinx) = 2 a cos x-ediken /cosx (nyilván sinx= 0 és cosx=0 nem jöhet szóba, ezért nyugodtan oszthatunk vele).És itt érdemes bevezetni a g(x) =2 az x-ediken /x függvényt, ezt vizsgálni a [-1,1]-ban, hiszen az argumentumok sinx és cos x. Ha megnézed, ennek 1/ln 2-ben lesz szélsőértéke, ami 1-nél nagyobb, tehát előtte monoton a függvény, amiből adódik, hogy sinx=cosx, azaz tgx=1, innen jönnek a szélsőértékek, de ez sajnos nem elemi megoldás, és valahogy úgy érzem valami nagyon trükkös elemi megoldás is van, csak én nem találtam meg. Amúgy hogy lehet itt matematikai dolgokat beírni?
|
Előzmény: [1718] Lóczi Lajos, 2012-03-21 21:33:58 |
|
[1718] Lóczi Lajos | 2012-03-21 21:33:58 |
Érdekes, hogy deriválással könnyen meghatározható az 5/4-nél lévő minimum (csak egy Bolzano-tétel -- ez az a szélsőérték, ami neked is kijött már elemi módszerekkel), de a /4-nél lévő maximummal meg kellett egy kicsit küzdenem.
Vagyis a kérdésem az, hogy hogyan lehetne minél egyszerűbben belátni, hogy a
tg(x)=2sin (x)-cos (x)
egyenletnek a [0,2] intervallumban pontosan 2 gyöke van? (Az x(/2,2] intervallum tehát könnyű, ami szerintem nem látszik egyszerűen, az az x[0,/2) tartomány.)
|
Előzmény: [1717] Hölder, 2012-03-20 20:46:47 |
|
|
|
[1715] Hölder | 2012-03-20 10:31:26 |
Sziasztok!
Van egy feladat, amire próbáltam elemi (differenciálás nélküli) megoldást is keresni, de nem találtam. Ha nektek van megoldásotok, amiben pl. közepek, Jensen-egyenlőtlenség szerepel, stb., tehát elemibb eszközök, akkor azt ossza meg velem is.
A feladat: keressük meg a 2 a sin x-ediken +2 a cos x-ediken függvény maximumát!
megjegyzés: a minimumra van elemi megoldás (közepek), a maximumot pedig "nyilván" 45 foknál veszi fel.Elnézést, hogy nem szépen írtam be a feladatot.
|
|
|
|
|
|
|
|
[1708] Kemény Legény | 2012-03-18 20:35:35 |
733...32=5377...7288...89
még jobb választás, erre B7.5 jön ki. Ez már közel lehet a megoldáshoz, ugyanis az OEIS adatbázisban A069665 néven további elemei is meg vannak adva a sorozatnak, amik kb. ilyen átlagot produkálnak (de nincs semmi dokumentum a további referenciák között).
|
Előzmény: [1707] Kemény Legény, 2012-03-18 20:27:15 |
|
[1707] Kemény Legény | 2012-03-18 20:27:15 |
Nem biztos, hogy közelebb visz a megoldáshoz - már ha egyáltalán megválasztható a kérdés - de négyzetszámok esetén B6, ugyanis
533...32=2844...4088...89,
ahol n db 3-as követi az 5-öst, illetve n-1 db 4-es és 8-as van egymás mellett az eredményben. Talán szerencsésebb próbálkozással ennél jobb is található, idő hiányában nem vizsgáltam tovább, amint 4.5-nél jobbat találtam, megálltam.
|
Előzmény: [1706] Sirpi, 2012-03-17 23:21:36 |
|
[1706] Sirpi | 2012-03-17 23:21:36 |
Találtam egy új problémát, nem tudom, mennyire van kivesézve.
Legyen a1,a2,... egy végtelenbe tartó egész számsorozat, és számjegyátlagának liminf-je legyen A, limsup-ja B.
Ekkor nyilván 0AB9, de nevezetes sorozatoknál tudunk ennél többet is mondani?
Például ha an=n2, akkor A = 0, és B4,5, de B-re van jobb? Az 1, 2, stb. jegyű számokra a maximális számjegyátlag így alakul (optimum, számjegyátlaga):
9 9.000000
49 6.500000
289 6.333333
6889 7.750000
97969 8.000000
698896 7.666667
9696996 7.714286
79869969 7.875000
876988996 7.777778
És ha an=2n, arra tud valaki bármi építő jellegűt?
|
|
|
[1704] SmallPotato | 2012-03-16 21:21:14 |
Gyanús volt a képlet, utánakerestem (ha már a közzétevő titkot csinál belőle).
A Colebrook–White-képletről van szó; a D az egyenértékű csőátmérő (teljes keresztmetszetben kitöltött cső esetében a valódi belső átmérő); Re a Reynolds-szám, amely a viszkozitás, a csőátmérő és az áramlási sebesség függvényében több nagyságrendet fog át.
A legszebb, hogy a szócikkben szerepel is, hogy az egyenlőséget a csősúrlódási tényező iteratív kiszámítására használják.
|
Előzmény: [1703] jonas, 2012-03-16 20:50:24 |
|
|
[1702] jonas | 2012-03-16 20:47:33 |
Azért még egy kérdésem van. A [1691] vagy a [1690] egyenletet kell nézni? Esetleg külön-külön mindkettő érdekel? Kemény Legény az előbb észrevette, hogy ezek különböznek.
|
Előzmény: [1700] TLevi, 2012-03-16 11:07:46 |
|
[1701] Lóczi Lajos | 2012-03-16 13:23:44 |
A válasz már kétszer elhangzott korábban a kérdésedre: nincs "egyszerű megoldás erre az egyenletre", csak olyan, amelyik speciális függvényt tartalmaz. (És ez nem azon múlik, hogy valakinek milyen "mennyiségű és milyenségű" matematikai ismerete van -- az egyenlet fajtája ilyen.)
Az a program (pl. Excel), amelyet a konkrét számolásra szeretnél használni, tud a (korábban már említett) Lambert-féle W-függvénnyel dolgozni? Ha igen, felírok egy formulát, amelyet a D és Re paraméterekkel tudsz manipulálni és az egyenlet megoldását adja -ra.
|
Előzmény: [1700] TLevi, 2012-03-16 11:07:46 |
|
[1700] TLevi | 2012-03-16 11:07:46 |
Igen, az lg tízes alapú logaritmust jelent. Igen, a 2,51 és 3,71 konstansokat csak három jegy pontosan ismerem. Tovabb folytatnam ... a lambdat meg mindig nem sikerul kifejeznem (kello mennyisegi es milyensegu matematikai ismereteim hianya miatt). Tehat, ha kapnek egy egyszeru megoldast erre az egyenletre (pl. igy: lambda egyenlo..... - tehat nem "1/gyok lambda egyenlo.....), az megint nagyon jo lenne ha ezt parametrikusan tudnam valtoztatni a tobbi valtozo (D es Re) fuggvenyeben (pl. Excelbe beirt keplettel). Megegyszer: sajnos a matek nem az erossegem!
Tisztelettel TLevi
|
Előzmény: [1698] jonas, 2012-03-15 09:17:19 |
|