|
[1974] csábos | 2015-01-03 16:56:06 |
 Hozzunk közös nevezőre, akkor a számláló
cos(3x)cos(4x)cos(5x)+cos(x)cos(4x)cos(5x)+cos(x)cos(2x)cos(5x)+cos(x)cos(2x)cos(3x)
Vonjuk össze az első kettőt és a második kettőt, használjuk a két koszinusz összegére vonakozó addíciós képletet:
12(cosxcos(2x)cos(4x)cos(5x)+cos(x)cos(2x)cos(4x)cos(x))
itt is kiemeljünk cosxcos(2x)cos(4x)-t és
14(cosxcos(2x)cos(4x)cos(3x)cos(2x)
adódik a számlálónak. Így nincs a feladtanak megoldása, ha jól számoltam.
|
Előzmény: [1973] Kovács 972 Márton, 2015-01-03 16:01:46 |
|
[1973] Kovács 972 Márton | 2015-01-03 16:01:46 |
 A cos(2x)=0 megoldás nem jöhet szóba, mert az eredeti egyenlet baloldalán nevezőben szereplő tag.
Ennek alapján a Te hozzászólásod és a Wolframalpha azt mondja, hogy nincsen megoldás. Egy program (ami hasonlít a Wa-hoz) szintén nem tudta megoldani.
De mivel ez 1995-ben volt OKTV feladat, I. kategóriában, nem hinném, hogy program kellene hozzá. :)
Azért köszönöm!
|
Előzmény: [1972] Bátki Zsolt, 2015-01-03 15:17:31 |
|
[1972] Bátki Zsolt | 2015-01-03 15:17:31 |
 Wolframalpha.com alapján:
Átrendezve: 4*cos(2x)*sec(5x)=0 jön ki
itt csak a cos(2x)=0 lehet a megoldás. (a sec(5x) 0 nem lehet, mivel az 1/(sin(x))
(de a megoldásnál meg kell vizsgálni értelmezhető-e, nem megy-e el 'végtelenbe')
cos(2x)=0 megoldása: n*pi/2+pi/4
A sec(5x) miatt lehet,hogy ki kell tiltani valamely gyököket.
|
|
[1971] Kovács 972 Márton | 2015-01-03 13:43:34 |
 Sziasztok!
Tudna valaki segíteni az alábbi feladatban?
1cos(x)cos(2x)+1cos(2x)cos(3x)+1cos(3)cos(4x)+1cos(4x)cos(5x)=0
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ezt valahogyan teleszkopikus összeggé lehet alakítani, ám nem sikerült. Köszönöm előre is!
|
|
[1970] HoA | 2014-12-29 11:22:04 |
 Persze, de ebből így nem sokat tanul a gyerek. Javaslom:
- rajzolja fel a két függvényt
- állapítsa meg a megoldások számát
- sejtse meg és igazolja az egész megoldásokat
- találjon valamilyen módszert a negatív megoldás közelítésére.
|
Előzmény: [1969] Róbert Gida, 2014-12-29 10:06:12 |
|
|
[1968] Bátki Zsolt | 2014-12-29 00:53:34 |
 Lehet, hogy már volt. (Ha volt, írjátok meg, melyik témában)
A fiam tette fel a kérdést:
2**x=x**2 egyenletnek mik a megoldásai? (** a hatvány jele)
|
|
[1967] Kovács 972 Márton | 2014-12-20 23:56:05 |
 Szia!
Feltételezem egyenes kúpról van szó, és vélhetőleg a "legkisebb palást" alatt a palást legkisebb területét érted.
Mindezek alapján (hogyha nem így értetted, akkor elnézést, én így értelmezem a feladatot) az alábbiakat teheted:
A kúp alapkörének sugara és magassága legyen r és h. Ekkor a kúp térfogata:
V=r2hπ3 palástjának területe pedig rπ√r2+h2. Ez utóbbinak keressük a minimumát.
Mivel π3 konstans, ezért nyugodtan felteheted az általánosság csorbítása nélkül, hogy r2h=1 amiből r=1√h.
Ezt írd be a becsülendőbe, és máris egy "egyszerű" függvénnyel van dolgod, ami csak egy változós. Ha tudsz deriválni, akkor deriválással annak könnyen meghatározhatod a minimumát. Ha nem, akkor valamilyen egyenlőtlenség használatát javaslom. (pld.: nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségcsalád)
|
Előzmény: [1966] mooosa, 2014-12-17 20:11:11 |
|
[1966] mooosa | 2014-12-17 20:11:11 |
 Az egyenlő térfogatú forgáskúpok közül melyiknek a palástja a legkisebb? A válaszaitokat előre is köszönöm
|
|
[1965] w | 2014-12-06 14:16:29 |
 Számítsd ki külön-külön, hogy az egyes hatványok mennyi maradékot adnak 11-gyel osztva! Hasznos lehet, hogy mondjuk 210 és 310 maradéka 11-gyel osztva éppen 1 (egyébként miért annyi?).
|
Előzmény: [1964] Bublinka, 2014-12-06 13:21:27 |
|
[1964] Bublinka | 2014-12-06 13:21:27 |
 Sziasztok! Van valakinek otlete, hogy lehet bebizonyitani ezt: 254321+365432 oszthato 11-gyel? Koszi
|
|
[1963] marcius8 | 2014-11-27 14:32:50 |
 Legyen a=(1;3;6), b=(3;10;21), c=(-1;-2;-2) és v=(14;42;81). Ekkor v=+2a+3b-3c teljesül, így a "v" vektor koordinátái az "a", "b", "c" bázisban +2, +3, -3, ezeknek az összege csakugyan +2. Valószínűleg ezt kellett bizonyítani. A koordináták meghatározása a következőképpen történik: Legyen v=+xa+yb+zc, ahol "x", "y", "z" a "v" vektor koordinátái az "a", "b", "c" bázisban. Koordinátánként kiírva ez utóbbi egyenletet, a következő három egyenlet adódik: +14=+1x+3y-1z; +42=+3x+10y-2z; +81=+6x+21y-2z; ez három elsőfokú egyenlet három ismeretlennel, így "x", "y", "z" értéke meghatározható.
|
Előzmény: [1944] Petermann, 2014-11-11 17:10:12 |
|
[1962] marcius8 | 2014-11-27 14:13:22 |
 Köszi a szép és nagyon egyszerű megoldást!!!!!!! Az #1961 hozzászólásban levő összefüggés szerintem is beillene egy versenyfeladatnak. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
Előzmény: [1960] emm, 2014-11-26 21:33:49 |
|
[1961] Ali | 2014-11-27 09:22:28 |
 Szép megoldás.
Lett egy azonosság, ami első ránézésre nem tűnik triviálisnak:
l∑k=1k(lk)k∑i1+i2+...+ik=ni1,i2,...ik≥1n!i1!i2!...ik!(1l)n=l−l(l−1l)n
ahol az i1+i2+...+ik=n felbontásban a sorrend számít és n≥l.
|
Előzmény: [1960] emm, 2014-11-26 21:33:49 |
|
[1960] emm | 2014-11-26 21:33:49 |
 Legyen n ember és l emelet. X legyen a megnyomott gombok száma, X=l∑i=1Ai, ahol Ai=0, ha nem nyomták meg a gombot, és 1, ha megnyomják, valamint legyen Bi az az esemény, hogy valaki megnyomja az i-ik gombot. De ekkor E(Ai)=P(Bi) és P(Bi)=P(Bj).
E(X)=E(l∑i=1Ai)=l∑i=1E(Ai)=l∑i=1P(Bi)=lP(B1)=l−l(l−1l)n
|
|
|
|
|
|
|
[1954] marcius8 | 2014-11-25 11:18:40 |
 Tegyük fel, hogy a szuper-hilton szálloda földszintjén beszáll a liftbe 30 ember. A szálloda 20 emeletes, tehát a liftben a "földszint" gombon kívül 1-től 20-ig számozott gombok találhatóak. A 30 ember mindegyike megnyomja a számozott gombok valamelyikét (egy ember pontosan egy gombot nyom meg), annak megfelelően hogy ki melyik szintre akkar a lifttel megérkezni. Természetesen tekinthetjük úgy, hogy akármelyik ember akármelyik gombot egyforma (1/20) valószínűséggel nyomja meg. Mennyi lesz a megnyomott gombok számának várható értéke? Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
|
[1953] Old boy | 2014-11-23 09:22:21 |
 A B.4612 sz. feladat (2014 március) megoldását keresem (a "Lejárt..." menüpont alá is feltettem a kérést). Előre is kösz!
|
|
|
[1951] HoA | 2014-11-20 16:35:26 |
 Talán ilyesmire gondoltál: Kövessük a közölt megoldás gondolatmenetét és mutassuk meg, hogy 2-2 szög 30 fokra egészíti ki egymást. Tükrözzük az A4A9BΔ -et az A0A10 egyenesre és toljuk el A4etA0ba . B új helyzete legyen B1 . Ekkor BA0B1∠ -ről kell megmutatni, hogy 30∘ -os.
Vegyük fel az A0B1 egyenesen B2 -t úgy, hogy A0B1=B1B2 legyen . Ekkor B1A5=√3,B2A10=2√3 . A B2A10 egyenesen legyen C az a pont, melyre BB2CΔ derékszögű. BC/CB2=1/(3√3)=√3/9 . A0A9BΔ -ben BA9/A0A9=√3/9 . A két háromszög hasonló, A0BB2∠=90∘ , ezért B1A0=B1B2=B1B. Legyen B1B2 felezőpntja B3 . A B3 -ból A0A10 egyenesre bocsátott merőlegesen D az a pont, melyre B3BDΔ derékszögű. BD/DB3=(3/2)/(5/2)√3=√3/5 . B1A5/A5A0=√3/5 . BB3 merőleges A0B1 -re, BB1=BB2 , a BB1B2Δ szabályos, A0B2B∠=60∘ , BA0B1∠=30∘ .
Folytatás: készítsünk hasonló ábrát a másik szögpárra.
|
 |
Előzmény: [1949] Kovács 972 Márton, 2014-11-19 22:12:50 |
|