| [48] Raymond | 2006-01-10 21:22:59 |
 Ebben is tusdz segíteni? INT(1/xx-8x+25) Hasonló képpen kell eljárni itt is vagy esetleg másként?
|
|
|
| [46] Raymond | 2006-01-10 20:42:11 |
|
Rájöttem a példa titkára, csináltam egy másikat is. Pl.:int(1/(xx+3))
Szerintem ez a megoldás: gyök3/3*(arctgx/gyök3)+C
Szerinted helyes?
|
|
|
|
|
| [42] Raymond | 2006-01-10 19:09:56 |
|
"Most egy olyan helyettesítéses integrált kell csinálni, hogy a 9 átkerüljön olyan helyre, ahol már nem okoz gondot."
Ezt egy kicsit részletesebben fejsd ki nekem légyszíves.
Ez az a rész amit nem értek.
|
| Előzmény: [41] jonas, 2006-01-10 18:41:31 |
|
| [41] jonas | 2006-01-10 18:41:31 |
 Most egy olyan helyettesítéses integrált kell csinálni, hogy a 9 átkerüljön olyan helyre, ahol már nem okoz gondot. Egy egyszerű t=c.x lineáris helyettesítés jó lesz.
|
| Előzmény: [40] Raymond, 2006-01-10 18:22:37 |
|
| [40] Raymond | 2006-01-10 18:22:37 |
|
Szia Mihály,
Az alapintegrálok között az arctgx+C-re hasonlít.Én is ezzel próbálkoztam de nem tudok mit kezdeni a 9-el. Azzal mit kell csinálni?Azt is integrálni kell?
Kösz
|
| Előzmény: [39] Fálesz Mihály, 2006-01-10 17:55:03 |
|
| [39] Fálesz Mihály | 2006-01-10 17:55:03 |
 Szia Raymond,
Szerintem úgy tanulsz többet, ha kevesebb segítséget kapsz, és többre jössz rá magad. Az első segítség tehát:
Első lépésként nézd végig az alapintegrálokat, és keresd meg, hogy melyik hasonlít legjobban az  -re.
|
| Előzmény: [38] Raymond, 2006-01-10 15:37:24 |
|
| [38] Raymond | 2006-01-10 15:37:24 |
|
Sziasztok,
Most éppen az integrálással foglalkozom és nem igazán akarnak sikerülni a példák. Pl.: int(1/(xx+9))
xx=x a négyzeten
Valahogy nem jövök rá. Szívesen venném ha valaki lépésről-lépésre leírná nekem, hogy mit kell csinálni. Elöre is kösz.
|
|
| [37] !X! | 2006-01-09 18:08:41 |
|
Hello Geg!!
Köszönöm a válaszod, sokat segített.
|
|
| [36] Geg | 2006-01-09 14:45:59 |
|
A henger egyes retegeiben lokalis termodinamikai egyensuly van, ezert egy-egy ilyen vekony savban ervenyes az allapotegyenlet. Fel kell irni a Newton egyenletet egy ilyen kis retegre: felette es alatta levo gaz nyomasabol szarmazo ero + a sajat sulya. Ebben megjelenik a lokalisan jelen levo suruseg, amit az allapotegyenlettel at lehet jatszani nyomasra, igy kapunk egy differencialegyenletet, de abban szerepel meg a homerseklet is, mint a magassag fuggvenye. Ezt a hovezetes egyenletebol lehet meghatarozni. Mivel az allapot stacionarius, ezert a hovezetes egyenlete miatt a homerseklet magassag szerinti masodik derivaltja nulla (itt feltettuk, hogy a hovezetesi tenyezo nem fugg a helytol), vagyis a fv linearis, es tudnia kell, hogy fent 380K, alul pedig 200K a homerseklet. A nyomasra vonatkozo differencialegyenlet most mar megoldhato, amit az allapotegyenlettel vissza lehet jatszani surusegre. Ha a suruseg ismert a magassag fuggvenyeben, akkor a tomegkozeppont egyszeru integralassal adodik.
|
| Előzmény: [35] !X!, 2006-01-09 10:08:45 |
|
| [35] !X! | 2006-01-09 10:08:45 |
|
Sziasztok!!!
Nagyon hálás lennék, ha valaki segítene megoldani ezt a feladatot:
Egy h magasságú, A alapterületű hengeralakú edényben levegő van. Az edény alját 200 K hőmérsékleten, a tetejét pedig 380 K-en tartjuk. Határozzuk meg a tömegközéppont helyzetét!
|
|
| [34] Nandi001 | 2005-12-30 19:00:31 |
|
szia lorantfy!
köszi a gyors választ!!!sokat segítettél. igy már nagyon egyszerű, csak nem értettem a jelöléseket.
|
|
| [33] lorantfy | 2005-12-30 18:01:18 |
 Szia Nandi!
f(x,y)=3x2y+2xy2 Ez egy kétváltozós fgv., x és y a két változó. Lehet x szerint és y szerint deriválni és a kapott derivált fgv-eket lehet újra deriválni x és y szerint. Ezek a fgv elsőrendű és másodrendű parciális deriváltjai. Sokféle jelölés van forgalomban.
[fx(x,y)]' az x szerinti első derivált. Ezt úgy kapod, hogy x szerint deriválod a fgv-t miközben a y-t konstansnak tekinted. Az első tagban x2 deriváltja 2x és ezt szorzod 3y-nal. A másodikban 2x-nek pedig 2, szorozva y2-tel így:
[fx(x,y)]'=6xy+2y2
Hasonlóan ha y szerinti deriválsz, akkor az x-et tekinted konstansnak. Igy az y szerinti első derivált: az első tagban 3y-nak 3 és marad az x2 szorzó, a második tagban y2-nek 2y a deriváltja, szorozva 2x-el.
[fy(x,y)]'=3x2+4xy
[fxy(x,y)]'' : ez a másodrendű vegyes parciális derivált. Ezt úgy kapod, hogy az x-szerinti első deriváltat most y szerint deriválod úgy, hogy közben az x-et konstansnak tekinted.
[fxy(x,y)]''=6x+4y
[fyx(x,y)]'' : ez is a másodrendű vegyes parciális derivált, csak a sorrend más. Ezt úgy kapod, hogy az y-szerinti első deriváltat x szerint deriválod úgy, hogy közben az y-t konstansnak tekinted.
[fyx(x,y)]''=6x+4y
Itt ugyanazt kell kapni mint az előbb, szóval nem függ a sorrendtől.
Aztán szokták még kérdezni a az x szerinti második és az y szerinti második deriváltakat.
[fxx(x,y)]'' és [fyy(x,y)]''
Ezeket értelem szerűen úgy kapod, hogy az x szerinti első deriváltat újra x szerint deriválod, illetve az y szerinti elsőt újra y szerint.
[fxx(x,y)]''=6y és [fyy(x,y)]''=4x
|
| Előzmény: [32] Nandi001, 2005-12-30 13:40:23 |
|
| [32] Nandi001 | 2005-12-30 13:40:23 |
|
hali!
van egy feladatom nem tudok mit kezdeni vele.
f(xy)=3yxx+2xyy ezt kellene deriválni
[fx(xy)]'=? [fy(xy)]'=? [fxy(xy)]'=? [fyx(xy)]'=?
lehet hogy egyszerű, de nem értem ezeket a jelöléseket. Előre is kössz a választ!
|
|
|
|
| [29] Suhanc | 2005-12-23 15:14:56 |
 Kedves Fórumososok!
Bevallom őszintén, nem olvastam el, eddig milyen kérdések adódtak ebben a topicban, de a címe alapján remélem helyénvaló, hogy itt kérjek segítséget:
Ha valaki ismeri a nevezetes (számtani, mértani, harmonikus, négyzetes) közepek elnevezését (esetleg jelölését) angolul, kérem, írja be ide!
Előre is köszönöm a segítséget!
|
|
|
|
| [26] Kriván Bálint | 2005-12-07 08:52:40 |
|
Üdv! Nem tudnátok mondani egy olyan oldalt (honlapot), ahol meg lehet tanulni deriválni? (kéne egy függvény szélső értékei...)
Köszi!
|
|
| [25] philip | 2005-12-05 16:52:22 |
|
Én még csak tizedikes vagyok,és most a trigonometria kapcsán kaptuk ezt a szorgalmi feladatot.....
|
|
|
