[1563] phoenix | 2011-10-05 01:00:56 |
Mondjuk lehetne olyan megoldás arra, hogy bebizonyítani hogy 10 ad 10 +3 prím, hogy ha p prím és c tetszőleges szám, akkor p | c ad p - c , de ez elég brute force technika
|
Előzmény: [1559] jonas, 2011-10-04 20:32:12 |
|
|
|
|
|
|
[1557] phoenix | 2011-10-04 20:07:02 |
Jah, ezért gondoltam, hogyha be lehetne látni hogy mondjuk 10 ad 10 + 3 prím, akkor lehet ez az egyik szám, másik 3, de ez nem túl egyértelmű ... gondoltam skatulyára, de..
|
Előzmény: [1556] phoenix, 2011-10-04 20:05:46 |
|
|
|
|
[1553] phoenix | 2011-10-04 19:59:49 |
Nem tudom bebizonyítani, hogy prím, mert ha be tudnám, akkor onnan triviális lenne .. de nem hiszem hogy ilyen úton kell elindulni, azt kell bebizonyítani hogy van két ilyen prím, és az volt a kérdésem, hogy a bizonyítás ebben a részfeladatban ha mondok kettő ilyet az elég? vagy
|
Előzmény: [1552] jonas, 2011-10-04 19:29:41 |
|
[1552] jonas | 2011-10-04 19:29:41 |
Nem értem. Azt szeretnéd belátni, hogy van két olyan prímszám, aminek a különbsége pontosan 1010 ? Be tudod bizonyítani, hogy mondjuk a 1010+33 prímszám, de a 1010+13 nem az?
|
Előzmény: [1551] phoenix, 2011-10-04 18:11:47 |
|
[1551] phoenix | 2011-10-04 18:11:47 |
Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogyha be kell látnunk, van két olyan prímszám, amely osztható 10 ad 10-nel, akkor bizonyításnak mondható, ha egy konkrét példát veszünk? (10 ad 10+3 ; 3) mondjuk fejből nem tudnék ilyet mondani, de ez is tipikus skatulyaelves megoldást igényel? skatulyáknak lehet venni a 10 ad 10-nel vett osztási maradékokat? és ha azt kell belátni hogy végtelen sok prímszám közül bármely kettő különbsége osztható 129-cel? Mondjuk 129 = 3*43... Köszönöm
|
|
[1550] Bütyök | 2011-09-18 18:51:52 |
Boldog boldogtalan blogolja a finoman szólva vízióit:) Legjobb csak a matematikai definiciókat figyelembe venni. Az pedig a differenciálgeometria tárgyalja. Ilyeneket nem olvasok el....
|
Előzmény: [1549] pvong17, 2011-09-10 02:31:44 |
|
|
[1548] SmallPotato | 2011-08-09 23:14:47 |
"az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére" - ez így nyilván nem igaz. Adott mágneses térbe például az indukcióvektor irányához képest bármilyen irányú sebességgel belőhetünk részecskét, és annak sebessége (irányban és nagyságban) nyilván nem ugrásszerűen fog változni.
A bevezető mondat eredetileg (és helyesen) bizonyára kb. úgy hangzik, hogy "a Lorentz-erő mindig merőleges a részecske sebességére" (és tegyük hozzá: az indukcióvektorra), amiből kiderül az is, hogy a szóban forgó erő nem az (akár álló, akár mozgó) mágnesezhető anyagokra, hanem a mágneses térben mozgó elektromos töltésekre hat.
|
Előzmény: [1547] mathbf, 2011-08-09 21:39:35 |
|
[1547] mathbf | 2011-08-09 21:39:35 |
A mágneses mező nem végez munkát, mivel az indukcióvektor mindig merőleges a (pl. részecske) sebességére. Ezt írja a tankönvem. Akkor azt, hogy két mágnes vonzza egymást, vagy a mágnes vonzza a vasreszeléket minek tudjuk be? A vasreszelék mozog miközben erő hat rá, tehát munkavégzés történik, nem?
|
|
|
|
[1544] epsilon | 2011-07-10 16:37:01 |
Üdv mindenkinek! Lenne egy kérdésem: igaz-e, hogy egy 8×8-as sakktáblán elhelyezhető 16 korong úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban és a két átló mentén is 2-2 korong legyen? Előre is kösz a választ, üdv: epsilon
|
|
|
[1542] Fernando | 2011-06-19 13:48:28 |
Egy statisztikai kérdésben kérem lehetőleg gyors segítségeteket. Kérdés: milyen regularitási feltételek esetén alkalmazható likelihood-hányados próba? (mikor tart eloszlásban a -2lnA chi négyzet eloszláshoz?) Milyen eloszlások esetén teljesülnek ezek a regularitási feltételek?
Köszi!
|
|
[1541] Zilberbach | 2011-05-28 15:16:11 |
Elnézést kérek, ha túl kereskedelmi jellegű a kérdésem, de lehet hogy mást is érdekelne a válasz.
A laptopomról kezd letörni a (fölhajtható) képernyő ezért azt fontolgatom, lehet hogy veszek egy tabletet, azzal nem fordulhat elő ilyen baleset.
Az árakat böngészve azt vettem észre hogy a windows-os tabletek általában kb. dupla áron vannak, mint az androidosok.
Mi az ami miatt ezt a jelentős árkülönbözet esetleg megérheti kifizetni a fölhasználónak?
|
|
|
|
[1538] farkasroka | 2011-05-26 18:42:21 |
Sziasztok!
Van egy diffegyenletem, konkrétan az alábbi.
Csak azt szeretném tudni, hogy néz ki az általános megoldása. (pl. lineáris inhomogénnél C1Y+C2Y+y0) Elég lenne annyi, hogy hol nézzek utána. Eddig nem találtam semmit csak a lineáris esetről, azzal nincs is probléma.
Előre is köszi!
|
|
|
|
[1536] Kemény Legény | 2011-05-26 14:00:11 |
Észrevétel:
a0b2+a1b+a2=(a0b+a1)b+a2
a0b3+a1b2+a2b+a3=((a0b+a1)b+a2)b+a3
a0b4+a1b3+a2b2+a3b+a4=(((a0b+a1)b+a2)b+a3)b+a4
a0b5+a1b4+a2b3+a3b2+a4b+a5=((((a0b+a1)b+a2)b+a3)b+a4)b+a5
Ez alapján néhány egyszerű lépéssel hozd pl. felső háromszögmátrix alakra.
|
Előzmény: [1535] komalboy, 2011-05-26 13:40:11 |
|
[1535] komalboy | 2011-05-26 13:40:11 |
Sziasztok!
Valaki gyorsan (a héten) tudna szép megoldást - bizonyítást - adni a következő problémára?
Előre is köszi. :)
|
|
[1534] pvong17 | 2011-05-26 01:33:41 |
A divergenciáról és a rotációról tudtok valahol érthető leírást?
|
|
|
[1532] Valvehead | 2011-05-16 21:38:19 |
Egy diff. egyenletet megoldottam és még a powerful wolfram mathematica segítségével sem vagyok biztos benne, hogy jó-e? A könyvben máshogy van, ezért érdekel nagyon, hogy jól csináltam-e. Ha nem, akkor hol hibáztam? A feladat: Y'=(x+7y+2)/(3x+5y+6)
Először eltüntetem a konstansokat: u=x-2; v=y; du=dx; dv=dy Így az egyenlet: 1. dv/du=(u+7v)/(3u+5v)
A z=v/u helyettesítés szétválasztható diff. egyenletre vezet, kérdés, mi lesz a dv/du?
Nálam: z=(v/u) => dz/dv=1/u => dv=dz*u; Ezt visszaírva az 1. egyenletbe:
(dz*u)/du=(1+7z)/(3+5z)
Legjobb tudásom szerint helyesen jártam el, de a könyvben nagyon más megoldás van, mint amit én kapok. Köszönöm szépen előre is annak, aki segít!
|
|
|
[1530] Füge | 2011-05-11 20:29:59 |
Szia!
Az érintős feladatoknál (ha nem akarunk deriválni) azt kell kihasználni, hogy az érintőnek és az adott alakzatnak pontosan egy metszéspontja van, azaz ha megoldjuk a két egyenletet egyenletrendszerként, akkor annak pontosan egy megoldása lesz.
Legyen az egyenes egyenlete: e: y=mx+b
k: x2+y2=16
p:
Nézzük meg először az egyenes és a kör metszéspontját. Helyettesítéssel a következő egyenletet kapjuk:
x2+(mx+b)2=16
x2+m2x2+2mbx+b2=16
x2(1+m2)+x(2mb)+(b2-16)=0
Egy másodfokú egyenletnek akkor és csak akkor van pontosan egy megoldása, ha a diszkriminánsa 0, tehát:
(2mb)2-4(1+m2)(b2-16)=0
Ebből 64m2-4b2+64=0
A parabola és az érintő egyenes metszéspontja:
0=x2-(6m)x-6b
Az előzőek alapján D=0
36m2+24b=0
Innentől gondolom már megy, kétismeretlenes másodfokú egyenletrendszer.
|
Előzmény: [1529] laci777, 2011-05-11 19:57:42 |
|
[1529] laci777 | 2011-05-11 19:57:42 |
Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni egy E2-szintű példánál:( (ha lehet):
A feladat meghatározni az x2+y2=16 kör, és a 6y=x2 parabola közös érintőegyeneseinek egyenletét.
Sajnos csak addig világos, hogy y tengelyre szimmetrikus a 2 egyenes, de még deriválással sem megy, mivel az 1/3x máshol x, mint ahol a -x/négyzetgyök(16-x2) az x:( (ráadásul deriválás nélkül kellene megoldani).
Mentségem, hogy ilyen jellegű példát sem vettünk:(
Előre is köszönök szépen minden segítséget:)
Szép estét kívánok mindenkinek!
|
|
|
|
[1526] jonas | 2011-05-07 22:50:42 |
Amikor a fodrász vágja a hajamat, akkor leveszem a szemüvegemet, úgyhogy nem sokat látok. Ő viszont lát engem, akár közvetlenül, akár a tükörből, mert persze a fodrász szalonban tükör van a falon.
|
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34 |
|
[1525] lorantfy | 2011-05-07 20:43:32 |
Periszkóppal nézel valakit egy fal mögül, aki a periszkóp csövét látja ugyan, de mivel a szemedet a periszkóp csövéhez szorítod, arról nagyon kevés fény indul visszafelé, így a másik ember a szemedet sem láthatja.
|
|
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34 |
|
|
|
[1522] HoA | 2011-05-07 19:09:28 |
Többféle lehetséges megoldás van. Én egy olyat mutatok, amihez tükör sem kell - de persze tükörrel is igaz marad. Ha valaki egy sötét szobában áll, ahonnan egy kis kémlelőnyíláson néz ki - pl. lakótelepi lakásajtókon van ilyen - ő lát téged, aki kint állsz de te nem látod őt - akár tükörrel csináljátok ezt akár közvetlenül.
|
Előzmény: [1521] Hajnika96, 2011-05-07 12:13:34 |
|
[1521] Hajnika96 | 2011-05-07 12:13:34 |
Fizika órán kaptunk egy kérdést és ha azt hétfőre jól megválaszolom kapok egy ötöst. A kérdés a következő: Láthat-e tükörből bennünket az, akit mi nem látunk?Hogyan?
A segítséget előre is köszönöm:)
|
|
[1520] Moderátor | 2011-04-24 19:26:44 |
,,Én láttam a feladatot, ezért nem is akartam először megnevezni a kérdezőnek, illetve többet mondani róla, viszont miután már feltöltötted a bizonyítását már lényegében mindegy volt.''
Egyáltalán nem volt mindegy.
Ilyen esetben az a teendő, hogy azonnal értesíted a szerkesztőséget és a moderátorokat.
|
Előzmény: [1514] Zine, 2011-04-22 20:16:59 |
|
[1519] Maga Péter | 2011-04-24 13:12:18 |
És ha most valamelyik megoldás betűről betűre egyezik akár a Zine, akár az én postommal, akkor sem lehet tőle elvenni a pontokat, mert nem tudjátok eldönteni, hogy Radián-e az illető, vagy csak egy nyitott szemmel (és némi szerencsével) fórumozó versenyző.
|
Előzmény: [1517] Moderátor, 2011-04-23 12:53:10 |
|
|
[1517] Moderátor | 2011-04-23 12:53:10 |
A moderátorok nincsenek olyan sokan, és nem vették észre. :-(
A [1484] a) kérdése a B.4345. feladathoz kapcsolódott. (Mondjuk R(3,3,3)=17 nem sokat segít a megoldáshoz.)
Elég nagy szemtelenség aktív kömal feladatokhoz épp a kömal fórumon segítséget kérni...
|
Előzmény: [1511] Maga Péter, 2011-04-22 15:11:23 |
|
|
|
[1514] Zine | 2011-04-22 20:16:59 |
Én láttam a feladatot, ezért nem is akartam először megnevezni a kérdezőnek, illetve többet mondani róla, viszont miután már feltöltötted a bizonyítását már lényegében mindegy volt.
Egyébként ilyenkor, ha valaki ismeri a tételt, akkor leírja a megoldásában hogy ez a tétel neve, hivatkozik egy bizonyításra, és kész? Vagy erre nem is adnának pontot?
|
Előzmény: [1511] Maga Péter, 2011-04-22 15:11:23 |
|