 |
Milyen volt Bolyai János,
avagy van-e kép Bolyai Jánosról?
|
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. -- Marosváráshely,
1860. január 29.) a magyar matematikatörténet első, üstökösként
kiemelkedő alakja. Születésének 200. évfordulóját 2002-ben
ünnepeljük.
,,Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők közt is első'' --
ahogyan ezt halálakor a marosváráshelyi református egyház anyakönyvébe
bejegyezték. Bolyai János egy új nemeuklideszi geometria alapjait
fektette le, amelyet 1894 óta ,,A Matematikai Tudományok Nemzetközi
Bibliográfiai Kongresszusa'' döntése alapján
Bolyai--Lobacsevszkij geometriának neveznek. Híres,
1823. november 3-i keltezésű, Temesvárról apjának írt levelében
fejtette ki először, hogy a semmiből egy új világot
teremtettem. Ez az új világ a hiperbolikus geometria vázlata volt,
A tér abszolút igaz tudománya. 1832-ben Bolyai Farkas
Tentamen c. könyvének függelékeként jelent meg, ezért hívják
Appendixnek.
Bolyai János lángész volt. A matematikához, főképpen a
geometriához való vonzódása apai, míg rendkívülien heves, lobbanékony,
rendszertelenségre hajlamos természete anyai örökség volt.
Bolyai Farkasról és feleségéről, Árkosi Benkő Zsuzsannáról létezik
hiteles rajz, illetve olajfestmény. Bolyai Jánosról, az újabb
kutatások alapján, nem maradt fenn hiteles kép. Két kép létezéséről
tudunk, egy fiatalkori ,,bécsi'' képről, ami már 1867-ben sem volt
meg, illetve egy hadnagy korában készült képről, amelyet ő maga tépett
szét.
A bécsi képről maga Bolyai Farkas tett említést a fiához írt
1821. szeptember 3-i levelében. A másik kép
megsemmisítéséről János számolt be: ,,egész katonai
ingénieurs-hadnagyi teljes parádéban levett mely-képemet is, bizonyos
atyámtóli méltatlanság (és) arra következett méltatlankodás
következtében összeszaggattam: annyira nem vágytam az aféle mások
által vad(ul) vitatni szokott külső halhatatlanságra''.
Paul Stäckel: A két Bolyai élete és művei (1914) c. munkájában
említést tett arról, hogy volt még Bolyai Jánosnak egy porcelánra
festett apró képe, de ezt Dénes fiának a gyermekei a
felismerhetetlenségig tönkretették.
A köztudatban az Adler Mór által festett ifjú hadnagy képe azonosul
Bolyai János fiatalkori arcmásával, pedig ez nem őt ábrázolja. Ezt
igazolták pl. Sarlóska Ernő kutatásai is. Ez a kép több helyen is
megtalálható, pl. a Bolyai János Matematikai Társulatban. Árulják
iskolai szemléltető képként, egyes tankönyvekben is láthatjuk, illetve
benne volt Sain Márton: Matematika-történeti ABC c. könyvének
régebbi kiadásaiban.
Bolyai János külsejének leírására több forrás is van, apja
leírásai, szüleinek a képei, korabeli személyleírások, az 1911-es
exhumálásnál feltárt koponyacsontok a hajjal együtt, Bolyai Dénes
véleménye.
Bolyai Farkas szerint:
,,Egészséges, szép gyermek, finom vonásokkal, fekete hajjal és
szemöldökkel s tüzes sötétkék szemmel, mely néha úgy ragyog, mint a
drágakő. Ennyiben az anyja, különben hozzám is sokban
hasonlít''. (Gaussnak írt levél, 1803. február 27.)
,,Nagyon kemény természetű, szép ifjú, a katonai bátorság
szemérmességével be pelgyedett -- se nem kártyázik, se bort, se
pálinkát, se kávét nem iszik, se nem pipázik, se nem tubákol, még nem
borotválkozik, csak pihés -- rendkívül való matematikus, igazi zseni,
kiváló hegedűs''. (1826)
Jelitai József 1938-ban megtalálta Bolyai Jánosnak 48 éves korában,
a nagyszebeni katonai parancsnokság által kiadott útlevelét, mely
szerint:
termete: közepes, arca: hosszúkás, haja: őszes, szeme: kék, szája,
orra: arányos, különös ismertető jele: nincs.
Ez a leírás a hajszín vonatkozásában némi ellentétben van az
1911-es marosvásárhelyi exhumáláskor kiemelt, sűrű, sötét hajjal
rendelkező Bolyai János koponyával, amit utána a marosvásárhelyi
Bolyai Múzeumban helyeztek el.
A személyleírások alapján János koponyája nagyobb és szélesebb
volt, mint az apjáé, nagyon hasonlított Klapka Györgyhöz. Szeme
sötétkék, haja, szakálla sötétbarna színű.
Ezen tényekre támaszkodva készült el egy művészi megformálás
dombormű formájában Bolyai Jánosról, amely a marosvásárhelyi
kultúrpalota (épült 1911--13-ban) homlokzatán álló 6 dombormű egyike,
Bolyai Farkas mellett a negyedik helyen álló dombormű. Mivel a
dombormű elkészítésekor Bolyai Dénes még élt, így valószínű, hogy mind
Bolyai Farkas, mind Bolyai János ábrázolása hiteles.
A legújabb marosvásárhelyi kutatások, Weszely Tibor és Kiss Elemér
professzorok véleményei is azt az elképzelést támasztják alá, hogy
Bolyai Jánosról nem maradt fenn hiteles képmás. Talán születésének
250. évfordulójára elkészülhetne a rendelkezésre álló adatok alapján
egy kép, illetve megvalósulhatna Szénássy Barna nagy álma, az
Appendixnek a miniatűr kiadása több nyelvű bevezetővel.
Dr. Kántor Sándorné, Debrecen
|