|
|
|
[444] Sirpi | 2010-10-24 19:20:42 |
Az a szabályod, hogy páratlan sok betűből áll-e a szó? Mert nem erre gondoltam :-) Valami összeköti ezeket a szavakat (egyet kivéve), és ide tartozik még a holt és a talaj is, csak hogy megcáfoljam a szabályod (ha valóban ez volt).
|
Előzmény: [443] Alma, 2010-10-24 18:49:08 |
|
|
[441] Sirpi | 2010-10-24 13:36:59 |
Na jó, megadok még 3 szót, amik nem kakukktojások az általam kitalált szabály szerint:
hulla, tök, merev
|
|
[438] Sirpi | 2010-10-24 08:27:49 |
Ebben semmi matek nincs, előre szólok, ez csak egy szimpla nyelvi feladvány, amit tegnap találtam ki:
Melyik a kakukktojás? Sík, matt, kotta, hús, csont
Aki rájön, inkább írjon még egy olyat, ami nem kakukktojás, minthogy rögtön lelője (van még pár).
|
|
|
[436] Alew | 2010-10-14 18:52:16 |
Kedves fórumozók! Lenne egy ilyen feladat :
Irma+Janó=Írnak
Az I és Í betűk azonos számot takarnak és 0-9 terjednek. Melyik betű milyen számot takar,hogy az alábbi összeadáshelyes legyen?
Nem igazán sikerült megoldani,páran próbálkoztunk de beletört a fejszénk. Apropó remélem jó helyre írtam :)
|
|
|
|
|
|
[431] Jedy | 2010-10-12 22:03:55 |
Lássál!palindrom is
|
|
|
[429] Lóczi Lajos | 2010-10-12 21:44:50 |
Mondjunk olyan magyar igét, amelynek felszólító módjában az utolsó néhány betű éppen maga az eredeti ige.
|
|
[428] HoA | 2010-04-23 14:38:17 |
"A macska fel van mászva a fára" eredete valóban a germanizmusok elleni harc idejére nyúlik vissza. De nem a szenvedő szerkezetre, hanem egy másik német ( és nemcsak német, de Magyarországon akkoriban az volt AZ idegen nyelv ) sajátosságra vonatkozik. A jelenség, amit illusztrál (gúnyol?) formailag valóban hasonlít a szenvedő szerkezetre. Miről is van szó? A németben az ún. "Zustandspassiv"-ot ugyanúgy a sein ige ragozott alakjával és az alapige befejezett melléknévi igenevével képzik, mint a mozgást jelentő igék "Perfekt" igeidejét:
"Das Fenster ist geöffnet" , illetve "Die Katze ist auf den Baum aufgeklettert."
Az első szenvedő szerkezet, a második múlt idő. És bár a gúnyos szándék nem zárható ki, nem hiszem, hogy az utóbbi alakot - szemben a szenvedő szerkezettel - valaha is használta volna valaki és így védeni kellett volna a nyelvet a használata ellen.
|
Előzmény: [427] Hajba Károly, 2010-04-20 20:58:27 |
|
[427] Hajba Károly | 2010-04-20 20:58:27 |
A német hatás, germanizmus, meg sok egyéb nyalánkság, amit terjesztenek a tanárok tévhit, ún. nyelvi babona, nem igaz. A nyelvtudomány nem támasztja alá. Ez a XIX. század közepén alakult ki, mikor befejeződött a teljes nemzettudatra ébredésünk és ezzel is gondolták erősíteni a különbséget. S érdekes módon a kor nagy költői mégis előszeretettel használták. De a legközvetlenebb nyelvrokonaink nyelvében is ismert a szenvedő szerkezet.
A mai magyarban ritkábban használatos a szenvedő szerkezet, ez tény, de nem idegen.
A két idézet mondat mást takar, de egy jelentést lehet több aspektusból is leírni, a jelentése nem változik. Így mindegy, hogy szenvedő vagy nem szenvedő szerkezetet használunk. A szenvedő szerkezetnél az a lényeg, hogy a cselevés során legyen akaratlan cselekvőjű szereplő.
A macska fel lett rakva a fára. A macska felrakatott a fára. A macskát felrakták a fára. A macskát valaki felrakta a fára. Ad absurdum: a macska felrakódott a fára.
---
Az indoeurópai nyelv nyelvhasználatából van mi a szavakon kívül is átkerült, de ez nem a szenvedő szerkezet. Az egyik például az, hogy a múltidő jele a korábban csak befejezett melléknév képzésénél használt -t, -tt lett a ma archaikusnak tűnő, de régen általános -á, -é helyett. Ebben a korai kódexfordítók a ludasok, mert bevezették a latin mintájára az összetett múltidőt, ami valamennyire a bibliai felolvasások miatt el is terjedt, de nem szerves része a magyar nyelvnek és mára gyakorlatilag ki is kopott. Csakhogy közben a nép az összetett múltidőben felhasznált melléknévképzőt érezte bele a valós múltidő jelének, s nem a segédigeként szereplő eredetit (vala helyett volt).
S másik látványos rész, mely már jellemzően a honfoglalás után alakult ki az a határozott névelő. Korábban ez sem volt, s a szláv nyelvekben ma sincs, a Balkánon ún. hátravetett névelőt használnak. A magyarhoz hasonlóan a mediterrán és nyugat-európai nyelvek alkalmazzák, így feltehetőleg innen került át ez a nyelvi szokás. Azaz, hogy a határozott alakot névelő alkalmazásával jelezzük, talán mindenütt mutató névmás eredetű.
|
Előzmény: [426] Fernando, 2010-04-19 11:38:33 |
|
[426] Fernando | 2010-04-19 11:38:33 |
Igen én is hasonlóra gondoltam. "A macska föl van mászva a fára." Mondat szerintem is azért hangzik borzalmasan, mert a macsek maga a cselekvő. Szenvedő szerkezetet akkor használunk, ha nem akarjuk hangsúlyozni a cselekvőt, pl. aki fölrakta a macsekot. "A macska föl lett rakva a fára."
Áll előttünk egy másik lehetőség is, általános alanyt alkalmazni. "A macskát fölrakták a fára."
A szenvedő szerkezet egyébként mennyire idegen a magyar nyelvtől? Nekem olyan érzésem van, mintha jelentős német befolyás lenne mögötte. A fenti gondolatok is a német tanulmányaimat idézik. :)
|
Előzmény: [424] Hajba Károly, 2010-04-13 19:36:45 |
|
|
[424] Hajba Károly | 2010-04-13 19:36:45 |
"A macska föl van rakva a fára"
Szenvedő szerkezetet. S általában ezen szerkezet akkor szokás használni, mikor a mondat akciójában a passzív oldal (mondat logikai tárgya, páciens) felől szemléljük a helyzetet.
S a macska maga ment fel a fára, így ő aktív fél volt (mondat logikai alanya, ágens) Ezért tűnik furának a mondat, ellentétben az én példamondatommal.
|
Előzmény: [423] Fernando, 2010-04-13 18:44:55 |
|
[423] Fernando | 2010-04-13 18:44:55 |
Ím itt a bizonyíték, hogy a magyar nyelvben is előfordul, valami befejezett jelenidőhöz hasonló. Vagy inkább szenvedő alak?
"A feladat be lett fejezve." "A macska föl van mászva a fára."
A második mondat sokkal idegenebb, nem is véletlenül.
|
Előzmény: [410] bily71, 2010-03-11 22:31:52 |
|
[422] Fernando | 2010-04-13 18:38:42 |
naraNCSDZSúz ... Bár nem tartozik a témához, de :)
|
|
[421] Sirpi | 2010-04-13 14:26:22 |
Igen, ezek jók, bár az enyémben volt egy extra csavar, ami esetleg elkerülte a figyelmed, mégpedig az szs torlódás, ami s+zs-nek és sz+s-nek volt kétféleképpen feloldva. Lehetne még példát találni zsz-re vagy csz-re is.
|
Előzmény: [420] Hajba Károly, 2010-04-13 13:29:05 |
|
[420] Hajba Károly | 2010-04-13 13:29:05 |
.
.
.
Hol vannak a hatalmasok,
kiknek bíz’ a hatalma sok?
Nekik - mondják - hat alma sok,
Bukni ez már hatalmas ok.
---
Ezzel a követtel
nagy hibát követ el,
ki tőle követel
egy darab követ el.
|
Előzmény: [419] Sirpi, 2010-04-13 12:07:57 |
|