Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 463. feladat (2008. október)

A. 463. Legyenek a1<a2<...<an és b1<b2<...<bn valós számok. Mutassuk meg, hogy

\det\left(\matrix{
e^{a_1b_1} & e^{a_1b_2} & \dots & e^{a_1b_n} \cr
e^{a_2b_1} & e^{a_2b_2} & \dots & e^{a_2b_n} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{a_nb_1} & e^{a_nb_2} & \dots & e^{a_nb_n} \cr}
\right) >0.

(5 pont)

A beküldési határidő 2008. november 17-én LEJÁRT.


Megoldásvázlat. n szerinti indukcióval bizonyítunk. Az n=1 esetben az álítás ea1b1>0, ami triviális. Legyen tehát n>1, és tegyük fel, hogy az állítás igaz kisebb n-ekre.

Legyen ci=ai-a1>0. Ekkor

\det\left(\matrix{
e^{a_1b_1} & e^{a_1b_2} & \dots & e^{a_1b_n} \\
e^{a_2b_1} & e^{a_2b_2} & \dots & e^{a_2b_n} \\
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \\
e^{a_nb_1} & e^{a_nb_2} & \dots & e^{a_nb_n} \\
}\right)=
\det\left(\matrix{
e^{a_1b_1}           & e^{a_1b_2}           & \dots & e^{a_1b_n}           \\
e^{a_1b_1}e^{c_2b_1} & e^{a_1b_2}e^{c_2b_2} & \dots & e^{a_1b_n}e^{c_2b_n} \\
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \\
e^{a_1b_1}e^{c_nb_1} & e^{a_1b_2}e^{c_nb_2} & \dots & e^{a_1b_n}e^{c_nb_n} \\
}\right)
=

=
e^{a_1(b_1+b_2+\dots+b_n)}
\det\left(\matrix{
1          & 1          & \dots  & 1          \\
e^{c_2b_1} & e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n} \\
\vdots     & \vdots     & \ddots & \vdots     \\
e^{c_nb_1} & e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n} \\
}\right),

és elég azt igazolni, hogy az utolsó deternimáns pozitív.

Hogy elimináljuk az első sort, vonjuk ki az (n-1)-edik oszopot az n-edik oszlopból. Utána vonjuk ki az (n-2)-edik oszlopot az (n-1)-edik oszlopból, ..., végül vonjuk ki az első oszlopot a másokiból:


\det\left(\matrix{
1          & 1          & \dots  & 1          \\
e^{c_2b_1} & e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n} \\
\vdots     & \vdots     & \ddots & \vdots     \\
e^{c_nb_1} & e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n} \\
}\right)=

 = \det\left(\matrix{ 1 & 0 & 0 & \dots & 0 \\
e^{c_2b_1} & e^{c_2b_2}-e^{c_2b_1} &
e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3b_1} & e^{c_3b_2}-e^{c_3b_1} &
e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nb_1} & e^{c_nb_2}-e^{c_nb_1} &
e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right) =

 = \det\left(\matrix{
e^{c_2b_2}-e^{c_2b_1} &
e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3b_2}-e^{c_3b_1} &
e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nb_2}-e^{c_nb_1} &
e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right).

Tekintsük az

f(t)=\det\left(\matrix{
e^{c_2t} & e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3t} & e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nt} & e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right)

függvényt:

 \det\left(\matrix{
e^{c_2b_2}-e^{c_2b_1} &
e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3b_2}-e^{c_3b_1} &
e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nb_2}-e^{c_nb_1} &
e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right)=f(b_2)-f(b_1).

A Lagrange-középértékből kapjuk, hogy, hogy létezik olyan b1<x1<b2 szám, amire f(b2)-f(b1)=(b2-b1)f'(x1), azaz

\det\left(\matrix{
e^{c_2b_2}-e^{c_2b_1} &
e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3b_2}-e^{c_3b_1} &
e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nb_2}-e^{c_nb_1} &
e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right) =


= (b_2-b_1)\det\left(\matrix{
c_2e^{c_2x_1} & e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
c_3e^{c_3x_1} & e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
c_ne^{c_nx_1} & e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right).

Megismételve ezt minden oszlopra, azt kapjuk, hogy alkalmas xi\in(bi,bi+1) (1\lei\len-1) számokra

\det\left(\matrix{
e^{c_2b_2}-e^{c_2b_1} &
e^{c_2b_3}-e^{c_2b_2} & \dots  & e^{c_2b_n}-e^{c_2b_{n-1}} \cr
e^{c_3b_2}-e^{c_3b_1} &
e^{c_3b_3}-e^{c_3b_2} & \dots  & e^{c_3b_n}-e^{c_3b_{n-1}} \cr
\vdots & \vdots & \ddots & \vdots \cr
e^{c_nb_2}-e^{c_nb_1} &
e^{c_nb_3}-e^{c_nb_2} & \dots  & e^{c_nb_n}-e^{c_nb_{n-1}} \cr
}\right) =

 = \prod_{i=1}^{n-1}(b_{i+1}-b_i)\cdot
\det\left(\matrix{
c_2e^{c_2x_1} & c_2e^{c_2x_2} & \dots  & c_2e^{c_2x_{n-1}} \\
\vdots       & \vdots       & \ddots & \vdots           \\
c_ne^{c_nx_1} & c_ne^{c_nx_2} & \dots  & c_ne^{c_nx_{n-1}} \\
}\right)=

 = \prod_{i=1}^{n-1}(b_{i+1}-b_i)\cdot \prod_{i=2}^nc_i\cdot
\det\left(\matrix{
e^{c_2x_1} & e^{c_2x_2} & \dots  & e^{c_2x_{n-1}} \\
\vdots       & \vdots       & \ddots & \vdots           \\
e^{c_nx_1} & e^{c_nx_2} & \dots  & e^{c_nx_{n-1}} \\
}\right).

Az indukciós feltevés szerint ez pozitív.

Megjegyzés. A Lagrange-középértéktételre valójában nincs szükség, elég annyi, hogy a derivált pozitív.


Statisztika:

4 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Nagy 235 János, Nagy 314 Dániel, Tomon István.
1 pontot kapott:1 versenyző.

A KöMaL 2008. októberi matematika feladatai