Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 552. feladat (2012. január)

A. 552. Bizonyítsuk be, hogy nemnegatív valós számok tetszőleges a_1,a_2,\ldots sorozatához és \varepsilon>0 számhoz végtelen sok olyan n pozitív egész létezik, amire


n^2 \big(4a_n(1-a_{n-1})-1 \big) \le \frac14+\varepsilon.

Schweitzer-verseny, 2011 alapján

(5 pont)

A beküldési határidő 2012. február 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Tegyük fel indirekten, hogy a feladat állításával elentétben mégis van egy olyan a_1,a_2,\ldots sorozat és \varepsilon>0, amire

 n^2 \big(4a_n(1-a_{n-1})-1 \big) > \frac14+\varepsilon. (1)

teljesül véges sok n index kivételével. (Ezt úgy is mondhatjuk, hogy van egy olyan n0 index, hogy (1) igaz minden n>n0 esetén.) Az (1) egyszerű következménye, hogy

4an(1-an-1)>1;(2)

ebből következik, hogy an>0 és an-1<1. Továbbá, a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenségből


1 < 2\sqrt{a_n(1-a_{n-1})} \le a_n + (1-a_{n-1}),

vagyis an>an-1; a sorozat az n0 indextől kezdve szigorúan monoton nő.

A monotonitás és a korlátosság miatt a sorozat konvergens. Megmutatjuk, hogy a határérték csak az \frac12 lehet. Legyen A=\lim a_n; ekkor (2)-re a határátmenetet alkalmazva


4A(1-A) = \lim\big(4a_n(1-a_{n-1})\big) \ge 1

(2A-1)2\le0,

ami csak A=\frac12 esetén lehetséges. Tehát az (an) sorozat az \frac12-hez tart.

Legyen x_n=\frac12-a_n. Ez a sorozat az n0 indextől kezdve szigorúan monoton csökken, és 0-hoz tart. Az (1) egyenlőtlenséget átírva, n>n0 esetén


\frac{\frac14+\varepsilon}{n^2} < 4a_n(1-a_{n-1})-1
= 4\left(\frac12-x_n\right)\left(\frac12+x_{n-1}\right) - 1
= 2(x_{n-1}-x_n)-4x_{n-1}x_n


x_{n-1}-x_n > \frac{\frac14+\varepsilon}{2n^2} + 2x_{n-1}x_n
> \frac1{8n^2}. (3)

A (3)-at összegezve, n>n0 esetén például a következő alsó becslést kaphatjuk xn-re:


x_n 
= \sum_{i=n+1}^\infty (x_{i-1}-x_i)
> \sum_{i=n+1}^\infty \frac1{8i^2}
> \sum_{i=n+1}^\infty
\frac18 \left(\frac1i-\frac1{i+1}\right)
= \frac1{8(n+1)}. (4)

A továbbiakban az (n+1)xn sorozat viselkedését fogjuk pontosabban vizsgálni. Két esetet fogunk megkülönböztetni.

1. eset: az (n+1)xn sorozatnak van (véges) torlódási pontja. Mivel véges sok kivétellel (n+1)x_n>\frac18, az összes torlódási pont az [\frac18,\infty) félegyenesen van. Jól ismert, hogy a torlódási pontok között van legkisebb. (A legkisebb torlódási pontot hívják a sorozat limesz inferiorának.) Jelöljük c-vel a legkisebb torlódási pontot. Ekkor tehát c\ge\frac18, és létezik egy olyan n_1<n_2<\ldots indexsorozat, amire (nk+1)xnk\toc.

Mivel c-nél már nincs kisebb torlódási pont, A Bolzano-Weierstrass-tétel miatt tetszőleges \delta>0 esetén (n+1)xn>c-\delta véges sok n kivételével. Ezt beírva (3)-ba, majd (4)-hez hasonlóan összegezve, nk>n0 és \delta\lec esetén


(n_k+1) x_{n_k} 
= (n_k+1) \sum_{i=n_k+1}^\infty (x_{i-1}-x_i)
> (n_k+1) \sum_{i=n_k+1}^\infty
\left(\frac{\frac14+\varepsilon}{2i^2} + 2x_{i-1}x_i \right) >


> (n_k+1) \sum_{i=n_k+1}^\infty \left(\frac{\frac14+\varepsilon}{2i(i+1)}
  + 2\frac{(c-\delta)^2}{i(i+1)}\right) =


= \left(\frac{\frac14+\varepsilon}2+2(c-\delta)^2\right) (n_k+1)
\sum_{i=n_k+1}^\infty \left(\frac1i-\frac1{i+1}\right)
= \frac{\frac14+\varepsilon}2+2(c-\delta)^2.

A k\to\infty határátmenetből


c = \lim (n_k+1) x_{n_k}
\ge \frac{\frac14+\varepsilon}2+2(c-\delta)^2.

Ezután a \delta\to+0 határátmenetet alkalmazva,


c \ge \frac{\frac14+\varepsilon}2+2c^2


\left(2c-\frac12\right)^2 + \varepsilon \le 0,

ami ellentmondás, mert a baloldal biztosan pozitív.

2. eset: Az (n+1)xn sorozatnak nincs (véges) torlódási pontja. A Bolzano-Weierstrass-tétel és a sorozat alulról korlátossága miatt ez azt jelenti, hogy bármely K valós számra (n+1)xn>K véges sok kivétellel, azaz (n+1)xn\to\infty.

Mivel (n+1)xn\to\infty, van olyan n>n0 index, amire 1<nxn-1<(n+1)xn. Ekkor azonban (3)-at alkalmazva,


0< x_{n-1}-x_n - 2x_{n-1}x_n
= \frac1{n+1}\Big(nx_{n-1}-(n+1)x_n\Big)
+ \frac{x_{n-1}}{n+1}\Big(1-2(n+1)x_n\Big),

ami szintén ellentmondás, mert nxn-1-(n+1)xn és 1-2(n+1)xn is negatív.

Ezzel minden esetben ellentmondásra jutottunk, és ezzel igazoltuk az állítást.

Megjegyzés. A feladat állításában az \varepsilon tag lényeges, elhagyásával az állítás nem maradna igaz. Például az a_n=\frac{n}{2n+1} sorozatra


n^2 \big(4a_n(1-a_{n-1})-1 \big)
= n^2 \left(\frac{4n}{2n+1}\bigg(1-\frac{n-1}{2n-1}\bigg)-1\right)
= \frac{n^2}{4n^2-1} > \frac14.


Statisztika:

6 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Ágoston Tamás, Mester Márton, Omer Cerrahoglu, Strenner Péter.
1 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2012. januári matematika feladatai