A KöMaL 2009. decemberi fizika feladatai
Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.
Feladat típusok elrejtése/megmutatása:
 |
M-jelű feladatokA beküldési határidő 2010. január 11-én LEJÁRT. |
M. 301. Ha egy lapos cukrostasakot, vagy más (például sütőporral telt) tasakot vízszintes asztallapra dobunk úgy, hogy lapja vízszintes, akkor a tasak nem ugrik fel, hanem az ütközés után csúszni kezd, majd megáll. Mérjük meg, hogyan függ a fékút hossza a tasak becsapódási sebességének nagyságától és vízszintessel bezárt szögétől!
Varga István (1952-2007) feladata
(6 pont)
 |
P-jelű feladatokA beküldési határidő 2010. január 11-én LEJÁRT. |
P. 4204. Milyen színű a nappali égbolt a Holdon? Milyen színűnek látszik rajta a Föld és a Mars?
Közli: Dóczi Rita, Budapest
(3 pont)
P. 4205. Egyik végén zárt üvegcsőben higanyszál zár el bizonyos mennyiségű levegőt. Az üvegcső a függőlegessel 
szöget zár be. Függ-e az elzárt levegőoszlop hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező relatív hosszváltozása -tól?
Közli: Barcza István, Budapest
(3 pont)
P. 4206. A legújabb indiai atomtengeralattjáró hossza 112 m, tömege 6000 tonna, legnagyobb sebessége 44 km/óra, maximális teljesítménye 85 MW. Ezek, valamint táblázati adatok felhasználásával becsüljük meg
a) a tengeralattjáró tolóerejének maximumát,
b) a tengeralattjáró testének átmérőjét!
Közli: Radnai Gyula, Budapest
(4 pont)
P. 4207. Két 60 gramm tömegű teniszlabdát elhanyagolható tömegű gumiszállal kötünk össze, és az ábra szerint függőleges helyzetben tartunk. A gumiszál ekkor nyújtatlan, hossza 40 cm. A felső labdát ebből a helyzetből lassan emelni kezdjük függőlegesen felfelé mindaddig, amíg az alsó labda éppen elválik a talajtól. Ekkor a gumiszál 1 m hosszú. A gumiszál a megnyúlással egyenesen arányos erőt fejt ki.
a) Mennyi munkát végeztünk emelés közben?
b) A felső labdát elengedve mekkora sebességgel ütközik neki az alsónak?
c) Mennyi ideig esett a felső labda az elengedéstől az ütközésig?
Közli: Szkladányi András, Baja
(5 pont)
P. 4208. 4m, m és 3m tömegű, átfúrt golyók súrlódásmentesen csúszhatnak egy vízszintes rúdon. Egy adott pillanatban a középső golyót v0=5 m/s kezdősebességgel jobbra elindítjuk. Határozzuk meg a rugalmas ütközések lezajlása után
a) a golyók sebességét;
b) a golyók mozgási energiájának arányát!
Közli: Kotek László, Pécs
(4 pont)
P. 4209. Percenként átlagosan 18-szor veszünk lélegzetet, és egyszerre kb. 500 cm3 levegőt szívunk be. A belélegzett levegő O2-tartalma 21%, a kilélegzett levegőé 16%, a tüdőben a levegő testhőmérsékletű.
Hány gramm a napi O2-fogyasztás?
Közli: Lakatos Tibor, Pécs
(4 pont)
P. 4210. Hőszigetelő edényben lévő 10 kg -30 oC-os jégre ráöntünk 1 kg 80 oC-os vizet, majd ráengedünk 5 kg 120 oC-os vízgőzt.
Mi lesz a rendszer végállapota?
Közli: Bányai Mátyás, Esztergom
(4 pont)
P. 4211. Végtelen hosszú, egyenes fémcső tengelyében lévő huzalban I áram folyik. A cső sugara r, falvastagsága d (d
r), anyagának Young-modulusa E.
Mennyivel változik meg a cső sugara, ha a huzalban folyó árammal ellentétes irányú, de azonos nagyságú I áramot indítunk el benne? Nő, vagy csökken a sugár?
Közli: Balogh Péter, Váchartyán
(5 pont)
P. 4212. Két anyagból álló keverékben kell meghatározni az összetevők arányát. Nagy rendszámú, azonos tömegszámú elemekről van szó, és csak 0,8 mg tömegű anyagminta áll rendelkezésre. Tudjuk, hogy mindkét elem neutronsugárzás hatására 
-sugárzóvá válik. Neutronelnyelés szempontjából a két anyag egyformán viselkedik. Az A elem fél órás, a B viszont két órás felezési idejű. A besugárzás után azonnal mérjük a -emisszió erősségét. Ekkor -- leszámítva a háttérsugárzást -- 10 másodperc alatt 400, egy óra múlva 10 másodperc alatt már csak 145 -részecskét mér a számlálónk.
Mennyi a mintában az A, illetve a B elem tömege?
Közli: Szombathy Miklós, Eger
(5 pont)
P. 4213. Az atomos hidrogén színképvonalairól azt szokták mondani, hogy a Lyman-sorozat vonalai ultraibolya sugarak, a Balmer-sorozat vonalai a látható fényhez tartoznak, míg a Paschen- és a további sorozatok infravörös tartományúak. Ez azonban nem egészen igaz, mert a Balmer-sorozat vonalai sem mind láthatók emberi szemmel.
A Bohr-modell használatával keressük meg, hogy az atomos hidrogén színképvonalaiból hány tartozik a látható fényhez, és melyek azok!
Közli: Honyek Gyula, Budapest
(4 pont)
A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:
- megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben.
(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)