[20] lgdt | 2005-05-21 13:10:48 |
angolul sajna nemtok elég jól ehhez. maradok a magyarnál, ahol a ragok is sokat segítenek.
|
|
|
[18] lgdt | 2005-05-21 09:27:53 |
Csináltam mondatértelmezőkét is. A bővítmény nélküli tagmondatokat, a "ha", a "vagy", az "és" és a "nem" szavakat képes megismerni.
input-output példák:
# ha esik az eső, akkor vizes az út
# az eső esik
az út vizes
---
# ha vizes az út, akkor esik az eső vagy locsolják
# az út vizes
az eső esik vagy locsolják
# az eső nem esik
locsolják
---
# ha a lámpa ég és megfelelő a páratartalom, akkor a lámpa látszik
# a lámpa nem látszik
a lámpa nem ég vagy a páratartalom nem megfelelő
# a páratartalom megfelelő
a lámpa nem ég
---
ezt még nem kapjátok meg. ötvözni akarom a ragozóval, a ragfelismerővel és a legújabb AI algommal. :D
meg azt akarom, hha talál magára vonatkozó utasítást a memóriában, akkor végrehajtsa (akár olyat is, ami arra vonatkozik, h h kell értelmezni a mondatokat).
amúgy már a mostani verzió is képes megoldani néhány köcsög matlog példát. :-D a következőt már az einsteini feladattal tesztelem. :-D
|
|
|
|
|
[14] lgdt | 2004-12-10 20:08:36 |
Ja igen, elfelejtettem leírni: a végső algo a matematikai logika szabályait fogja használni (egészen pontosan érvényben tartani). De ez még távoli cél. Majd később beszélünk róla, ha már nagyjából tudunk természetes mondatokat generálni formális állításokból.
|
|
[13] lgdt | 2004-12-10 19:59:33 |
Köszönöm a segítséget.
Kétféle hangzókiesést kezel: a -Vg-re végződő igéknél más szabályok érvényesek, mint az -ez végűeknél.
Egyelőre az -ez végűeket így szűri:
ha "e*ez"-re vagy "é*ez"-re végződő nem ikes igéknél esik ki az e, ahol a * helyén nem g és nem j áll.
Most azon gondolkozom, hogy könnyebb lenne minden, ha megismerné az igekötőket. Viszont ez főnévadatbázis nélkül sajnos nem lehetséges, így kénytelen vagyok egy csomó kivételes esetet beleépíteni a kódba (eddig kb. 20 van).
Ezt a php oldalt elsősorban azért csináltam, hogy az így kialakuló szabályrendszer jó heurisztika legyen a végső algo-nak, ami "magától" tanul beszélni. Persze az is lehetséges, hogy a "hardwired" szabályok is alkalmasak valami primitív chatbot elkészítéséhez.
|
|
[12] Hajba Károly | 2004-12-10 01:19:05 |
Kedves lgdt!
Néhány észrevétel a rutinodhoz:
A második szakaszt bátran nevezd mediális párnak, mivel többféle értelemben is használatos és ez a szakkifejezése. Gyakorlatilag a -(V)dik képző segítségével a korábbi tárgyat alanyi helyzetbe hozzod és a vmitől/valami által vonzatott kapja, de ez nem feltétlen önmagára utalást jelent.
Tájékoztatási jelleggel tájékoztatlak, hogy tájnyelvi környezetben létezik még egy igenévi alak, ez pedig az igei igenév. Ezt a formulát múltidejű állapotban (brahiból :o) rendszeresen használom a neten. Eddig még senki nem kérdezett vissza, hogy mi bajom van, pedig az irodalmi nyelvhasználat nem ismeri. Gyakorlatilag a tárgyas ragozási sorral egyezik meg. Pl. Az általam lefutott táv. ==> Lefutottam táv. Tömörebb szerkezet.
Néhány -(e)z képzőjű igénél kiesik az e hang, de mintha a Te példáidban olyankor is kiesik, mikor nem kellene. Ezt az esetet, hogyan kezeli a rutinod?
A hangugrató eseteket gyűjtöm, hogy valami szabályosságot lehessen kialakítani. Mindettől függetlenül gyanítom, hogy egy kivétellistát kell képezni. Sajnos itt a Word helyesírás ellenőrzője nem segít, mivel minden nem kieső alakot - egy kivételével - átenged. (*érezett - érzett, de érezek - érzek) Feltehetően itt már a jelentéshasadás esetével találkozunk. Furcsán hangzik, de elvileg nem hibás a szerezett alak a szerzett-tel szemben. Az előbbi: egy szerrel csinálni valamit, míg az utóbbi: (meg)szerezni egy dolgot. S mindkettőnek azonos az alapigéje: szerezni. Ezen kettős alakok miatt elég nehéz lesz a paradigmasorokat kitalálni.
Továbbra is javaslom Neked az említettem szakkönyv beszerzését.
Üdv: HK
|
Előzmény: [11] lgdt, 2004-12-09 16:03:59 |
|
[11] lgdt | 2004-12-09 16:03:59 |
Köszönöm a hozzászólásokat. Az oldalt fejlesztettem.
A hangrend szerinti illeszkedés szabálya kevés igére mondja meg, hogy végül milyen ragot kap, és azok jelentős részénél is rosszul.
a legtöbb ige az utolsó magánhangzója szerint 3 kategóriába sorolható:
1. aáoóuúií 2. oőüű 3. eé
kategóriaszám szerint E/1-ben pl. (1-o 2-ö 3-e)+k ragot kap az ige.
ez akkor nem érvényes, ha az ige tövének utolsó magánhangzója "i" vagy í, ekkor az utolsó előtti magánhangzó dominál, de a 2. kategória kiesik. ha egyszótagú az igető, akkor az 1.-es kategória lép életbe, kivétel: "csíp" és "int".
szerintem valami ilyesmi lehet az é-re végződő főneveknél is.
|
|