| [10] Hajba Károly | 2004-12-06 23:38:37 |
 Kedves Géza és lgdt!
Alább egy kicsit bővebben kifejtem a felmerült érdekes és kivételes ragozású szavak eredetét. Nem öncélúan teszem, hanem egyrészről érdekesség gyanánt; másrészről lgdt részére bemutatandó, hogy a kivételek nem véletlenszerűen adódnak, alakulnak ki, hanem sok törvényszerűség tapasztalható bennük, csak ez a nyelvfejlődés során alakul ki. Elméletileg ezek egy tekintélyes részét is meg lehet fogni valamely szabályosság leírásával. S már meg is érkeztünk a matematikai nyelvészet határmezsgyéjéhez. (Már csak, hogy ne legyünk OFF-ok :o)
A derék szavunk az etimológiai szótárak szerint egy nagyon korai szláv átvétel lehet dreku formában, ahol a szótag domináns magánhangzója egy a mainál hátrább képzett e hang lett, míg akkor a szóvégén nem lehetett csak magánhangzó, így oda kapott egy u félhangzót. Ezen félhangzóból ered a közbülső képzési helyű a toldalékhang. (S ezen félhang fejleményeként jelenik meg a kapu, gyalu, falu, apu ... szavainkban, továbbá sok ragozási sorban megjelenő -v- toldalékhangban. hó-havas, lő-lövök)
Az ómagyar nyelv a szóeleji mássalhangzó-torlódást sem tűrte el, ezért a dr közé valamely magánhangzó ékelődött be tájnyelvtől függően. ( > dVreku) Ezek közül az e-s változat győzött az irodalmi nyelvváltozat kialakulása során.
Az e>é átmenet egy középkorban létrejött nyelvfejlődési hatás eredményezi, mely sok alapszó utolsó rövid magánhangzóját megnyújtotta. Lásd: veréb-verebek, tehén-tehenek, darázs-darazsak, ...
A héj szavunk a haj ikerszava és ősi finnugor eredetű. Feltehetően a korábbról kimutatható ikerpárból szóhasadással jött létre, a magánhangzó helyén szélesebb skálájú hang állhatott.A két szélső hangot márjól meg lehetett különböztetni.Erre jött ráegy jelentésbővülés, mely a két hangváltozatnak más és más jelentést adott. Így szép lassan elváltak, de a ragozási soruk nem változott.
A cél szavunk valóban német eredetű, ahogy már Géza is jelezte. Itt egy mélyebb azaz hátrább képzett i-vel került át a nyelvünkbe. Középnémet régies zel, felnémet régies zil alakok átvétele a lovagi játékok átvétele során, mint szakszó. Mivel a magyar nyelv rendhagyó ragozásából következtetni lehet az átvett szó korabeli hangállapotára, a német etimológia akár figyelembe is veheti a Ziel szavuk korai hangállapotának kiderítése során, mint megerősítés.
A fenti példákból láthatjuk, hogy a rendhagyó állapotoknak nyelvtörténeti eredetük van és ezek leírható szabályszerűségek: kötelezőszóvégi magánhagzó ill. szóeleji magánhangzó-torlódás tilalma az ómagyar korban; megszünő és változó hangók; alapszó végi magánhangzó nyúlás, szóhasadás toldaléksor megtartásával, ...
HK
|
| Előzmény: [9] Kós Géza, 2004-12-06 18:21:24 |
|
|
| [8] Hajba Károly | 2004-12-06 12:35:53 |
|
Kedves lgdt!
Néhány észrevétel a rutinoddal kapcsolatban:
-Gondolom nem lep meg, hogy a magánhangzóra végződő igéket és sok egyéb képzővel már ellátott igéket nem képzi helyesen;
-Látom beleépítetted a -Vg végű igéket is, de nem mind egy kaptafára ragozódik. Hibák: farag, ballag, kullog
Egyelőre ennyit találtam.
HK
|
| Előzmény: [1] lgdt, 2004-12-04 12:53:03 |
|
|
|
| [5] Hajba Károly | 2004-12-06 10:27:35 |
|
Kedves Géza!
Az e, é hangzók körében csak egy példa ugrott most be: cél - célok, de a szintén magas hangrendű í-s szavak körében sok van, mely hangrendileg nem illeszkedik:
sír - sírok, síp - sípok, híd - hidak, sík - síkok, sír - sírok, bír - birok, fing - fingok (elnézést, de hát ez is a magyar nyelv része és ide tartozik :o)
De kiváncsi vagyok a másik két példádra.
A fenti példák, és feltehetően a tieid is egy ómagyar alsó-közép magasságú (közbülső elölségű, velár-centrális) ü-re (orosz jer ü) vezethető vissza, mely hang idővel magasabban (elülsőbben) képződött és összeolvadt az é ill. í hangokkal, de képzőik maradtak az eredeti pozicióban.
(Csak érdekesség gyanánt: A mai szakirodalom már elülső, közbülső és hátsó elölségű magánhangzót említ a magas ill. mély helyett, mivel ez pontosabban írja le a nyelvállást. A régi leírás artikuláció szempontjából indokolatlan, habár szép metafora és szubjektíven meg is állja a helyét.)
HK
|
| Előzmény: [4] Kós Géza, 2004-12-06 09:29:37 |
|
| [4] Kós Géza | 2004-12-06 09:29:37 |
 Sziasztok,
Én jobban szeretem a meglepő kivételeket gyűjteni.
A kedvenc példám:
Az e és az é magánhangzó mindig magas, és ha egy szó csak ezeket a magánhangzókat tartalmazza, akkor magas hangrendű ragokat kap. Kivéve ...
Három kivételt ismerek, de biztosan van több is.
Üdv.
Géza
|
|
| [3] Hajba Károly | 2004-12-06 00:50:32 |
|
Kedves lgdt!
Örülök, hogy a nyitottam téma (M és Ny) egy részterületével újabb topikot nyitottál. Ez azt jelenti, hogy többen érdeklődést mutatnak a téma iránt.
Nos amiről írsz, jóval tágabb vonatkozásban már eléggé alaposan fel van dolgozva és a műhely, ahol ezzel foglalkoznak a MTA Nyelvtudományi Intézete. Gyakorlatilag ez a feladatuk. :o) Ennek jelen eredményeként 2000-ben megjelentették a többkötetes Strukturális Magyar Nyelvtan című kiadványt, melynek közel 1100 oldalas 3. Morfológia kötetében van az érdekelted téma (igaragozás) is leírva. A kötet közismertebb szerzői: Kiefer Ferenc, Pléh Csaba és Prószéki Gábor (Morphologic).
Az általános igeragozás személyragjainak összevont jelen idejű alakjai:
| Egyes szám |
| Első személy: |
-Vk |
| Második személy: |
-(A)sz, -Vl |
| Harmadik személy: |
-Ø |
| Többes szám: |
| Első személy: |
-Unk |
| Második személy: |
-(V)tVk |
| Harmadik személy: |
(A)nAk |
|
Ennek értelmezése során ismerni kell a fonológiai alapvető jelőlési rendszert. V - általános magánhangzó (vokális), U - [u, ü] hangok, A - [a, e] hangok, (A) - az A hang zérussal alternál azaz el is tünhet, Ø - üres hang helye.
Az E/2-ben pl. egyes tájnyelvek szavai -sz helyett -l ragot is kaphatnak (futol, mondol, ...)
A konkrét rag formájára realizációs szabályok léteznek. Itt figyelembe veszik az ige szabályosságát vagy lexikai egységét, idejét, számát, személyét, tárgyasságát, módját; továbbá létezik egy illeszkedési szabály a magánhangzók illeszkedésére. Gyakorlatilag Te egy ehhez hasonló, de csökkentett tudású kis rutint írtál.
A rendhagyó ragozási sorokat is meg lehetne ragadni, csak ahhoz nyelvtörténeti törvényszerűségekre is figyelni kell. A rendhagyó sorok struktúrájával már nem foglalkozik a fenti mű. Ez egy keményebb dió lehet.
HK
|
| Előzmény: [1] lgdt, 2004-12-04 12:53:03 |
|
| [2] lgdt | 2004-12-04 12:55:26 |
 sorry, nem gontoltam, hogy ez a TeX elrontja a királyul megformázott szövegemet. azért nagyjából lehet érteni.
|
|
| [1] lgdt | 2004-12-04 12:53:03 |
|
A magyar nyelvben szeretnék olyan formális szabályokat találni, amelyek alól kevés a kivétel. Ehhez kérek Tőletek segítséget.
Az igeragozással már foglalkoztam, írok egy példát:
Jelen idő, alanyi ragozás az igéket 3 kategóriába soroltam (ezentúl igének hívom az ige E/3 alakját "ik" nélkül)
ha "ít"-re vagy "iz"-re végződik, akkor az utolsó előtti magánhangzó szerint az ige: "aáoóuúií" esetén: 1-es kategóriájú "öőüűeé" esetén: 3-es kategóriájú
egyébként az utolsó magánhangzó szerint: "aáoóuúií" esetén: 1-es kategóriájú "öőüű" esetén: 2-es kategóriájú "eé" esetén: 3-mas kategóriájú
E/1 1. ha az ige magánhangzóra végződik, akkor "v"-t kell mögé fűzni 2. a következő betű az ige kategóriája szerint: 1: "o" 2: "ö" 3: "e" 3. a rag utolsó betűje mindig "k"
E/2: 1. ha az ige magánhangzóra végződik, akkor "v"-t kell mögé fűzni 2. ha "z"-re végződik, akkor a toldalék kategória szerint 1: "o" 2: "ö" 3: "e", majd "l" 3. ha "ít"-re végződik, vagy dupla mássalhangzóra, akkor a toldalék kategória szerint 1: "a" 2: "e" 3: "e", majd "sz" 4. ha bármi másra végződik, akkor a toldalék "sz"
E/3 1. ha ikes ige, akkor a toldalék: "ik"
T/1 1. ha az ige magánhangzóra végződik, akkor "v"-t kell mögé fűzni 2. a következő betű az ige kategóriája szerint: 1: "u" 2: "ü" 3: "ü" 3. a rag utolsó 2 betűje mindig "nk"
stb...
A fenti rendszer alól kivétel pl. a "van", "jön", "megy" és a "szerez" ige.
Tudtok ilyen konkrét leírásokat?
Írni fogok programot, ami toldalékolt szavakat, szószerkezeteket, majd mondatokat generál adott séma szerint. Szerintetek jó ötlet? Lehetséges? Segítetek a tesztelésben, a szabályok és kivételek felfedezésében, és esetleg a fejlesztésben?
A fenti szabályt itt lehet próbálgatni.
|
|
