Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A 2004. novemberi C-jelű matematika gyakorlatok megoldása

A közöltek csak megoldásvázlatok, esetleg csak végeredmények. A maximális pontszám eléréséhez általában ennél részletesebb megoldás szükséges. A részletes megoldásokat a beküldött dolgozatok alapján a KöMaL-ban folyamatosan közöljük.


C. 780. Egy matematika versenyen három feladatot tűztek ki. Az első feladatot a résztvevők 85 százaléka oldotta meg, a másodikat 80, a harmadikat pedig 75 százalékuk. Bizonyítsuk be, hogy legalább 40 százalékuk megoldotta mind a három feladatot.

Megoldás. Az első feladatot legfeljebb a résztvevők 15 százaléka nem oldotta meg, a másodikat legfeljebb 20, a harmadikat legfeljebb 25 százalékuk. Így, a legrosszabb esetben a versenyzőknek legfeljebb a 15 + 20 + 25 = 60 százaléka nem boldogult legalább egy feladattal, tehát 40 százalékuk valamennyi feladatot megoldotta.

 


C. 781. Határozzuk meg azokat a pozitív p>q>r prímszámokat, amelyekre

p2- (q+r)2=136.

Megoldás. (p+q+r)(p-q-r)= 136 = 17 .8, p+q+r és a nála kisebb p-q-r paritása megegyezik, és mindketten pozitívak. Így p+q+r = 68 és p-q-r = 2, vagy p+q+r = 34 és p-q-r = 4. Mindkét esetben a három prím összege páros, ezért a legkisebbik r=2. A p+q és p-q ismeretében p és q értéke mindkét esetben meghatározható, az egyetlen megoldás p=19, q=13, r=2.

 


C. 782. A parttal párhuzamosan, attól 200 méterre halad egy vitorlás a Balatonon. Valaki folyamatosan egy irányban úszva szeretné elérni a közeledő hajót. A parthoz képest milyen szögben kell elindulnia, ha a vitorlás sebessége 15 km/h, az úszó sebessége 2 km/h, és induláskor a parton mérve 2 km távolságban van a hajótól?

Javasolta: Koncz Levente (Budapest)

Megoldás. Jelölje a vitorlás helyét kezdetben V, az úszó helyét U, a találkozás helyét T. Legyen továbbá AU = 200. Találkozásukig a vitorlás \(\displaystyle VT=VA-TA =2000-200\text{ctg\,}\alpha\), az úszó pedig \(\displaystyle UT= \dfrac{200}{\sin\alpha}\) métert tesz meg. A megtett utak aránya sebességük arányával egyenlő, ezért

\(\displaystyle 2000-200\text{ctg\,}\alpha=\dfrac{15}{2}\cdot\dfrac{200}{\sin\alpha}, \)

rendezve

\(\displaystyle 10\sin\alpha-\cos\alpha=\dfrac{15}{2},\text{\ ill.} \)

\(\displaystyle \dfrac{10}{\sqrt{101}}\sin\alpha-\dfrac{1}{\sqrt{101}}\cos\alpha= \dfrac{15}{2\sqrt{101}}. \)

Jelölje \(\displaystyle \beta\) azt a (hegyes)szöget, amelyre \(\displaystyle \cos\beta= \dfrac{10}{\sqrt{101}}\), \(\displaystyle \sin\beta=\dfrac{1}{\sqrt{101}}\), ekkor \(\displaystyle \sin(\alpha-\beta)=\dfrac{15}{2\sqrt{101}}\approx0.7462\), tehát \(\displaystyle \alpha\)1 - \(\displaystyle \beta\)\approx48.26o, ill. \alpha2 - \beta\approx131.73o. Mivel \beta\approx5.71o, \alpha1 \approx53.97o, \alpha2 \approx137.44o. Ha a feladat szövegét kiegészítjük azzal az életszerű feltétellel, hogy az úszó a lehető legrövidebb utat kívánja megtenni, akkor az egyetlen megoldás \alpha1\approx53.97o.

 


C. 783. Az ábrán látható szürkével jelölt tartományt az A csúcsú 30o-os szög szárai és egy O középpontú körív határolják. Mekkora a tartomány területe, ha

AO=AB=1.

Megoldás. Az OAB szög 150o-os, mivel a 30o-os BAC kiegészítő szöge. Az egyenlőszárú OAB háromszög másik két szöge ezért 15o. Ebből OC = OB = 2cos 15o, így a BOC körcikk területe OB^2\cdot\dfrac{15}{360}\pi=4\cos^215^{\circ}\pi/24=2(1+\cos30^{\circ})\pi/24=(2+\sqrt{3})\pi/24,

az OAC háromszög területe pedig \dfrac{1}{2}\cdot\sin150^{\circ}=
\dfrac{1}{4}. Az ACB tartomány területe tehát e kettő különbsége, (2+
\sqrt{3})\pi/24-\dfrac{1}{4}\approx0.2385.

 


C. 784. Az ABCDEFGH téglatestben - a szokásos betűzéssel - AE = 1, AD = 2, AB=3. Mekkora annak a testnek a térfogata, amelynek a csúcsai A és C, valamint az EFGH lap éleinek a felezőpontjai?

Megoldás.

A kapott test a téglatestből úgy kapható, hogy abból kivágjuk az ABCQFR és a vele egybevágó ACDPSH csonkagúlát valamint az EAQP és a vele egybevágó GSRC tetraédert. Előbbiek térfogata \dfrac{7}{8}\cdot\dfrac{1}{3}\cdot3
\cdot2=\dfrac{7}{4}, utóbbiaké \dfrac{1}{6}\cdot\dfrac{3}{2}=
\dfrac{1}{4}, így a test térfogata 6-2\cdot\Bigg(\dfrac{7}{4}+
\dfrac{1}{4}\Bigg)=2.