Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 604. feladat (2013. december)

A. 604. Adott egy egészekből álló, (2n-1)×(2n+1-1) méretű táblázat. Igazoljuk, hogy lehetséges a táblázatból 2n-1 oszlopot törölni úgy, hogy a megmaradó (2n-1)×2n-es résztáblázat minden sorában az elemek összege páros legyen.

(5 pont)

A beküldési határidő 2014. január 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Jelölje aij az i-edik sor j-edik elemét. Tetszőleges 1\le j_1<\ldots<j_{2^n}\le 2^{n+1}-1 indexekre legyen T(j_1,\ldots,j_{2^n}) a j1-edik, ..., j2n-edik oszlopokból álló résztáblázat, és legyen


f(j_1,\ldots,j_{2^n}) =
\prod_{i=1}^{2^n-1}\left(1+\sum_{\ell=1}^{2^n}a_{i,j_\ell}\right).

A T(j_1,\ldots,j_{2^n}) résztáblázat i-edik sorában az elemek összege akkor és csak akkor páros, ha az 1+\sum\limits_{\ell=1}^{2^n}a_{i,j_\ell} összeg páratlan; következésképp, a T(j_1,\ldots,j_{2^n}) résztáblázat akkor teljesíti kívánt tulajdonságokat, ha f(j_1,\ldots,j_{2^n}) páratlan.

 

Tekintsük a következő összeget:


S = \sum_{1\le j_1<\ldots<j_{2^n}\le 2^{n+1}-1} f(j_1,\ldots,j_{2^n}) =
\sum_{1\le j_1<\ldots<j_{2^n}\le 2^{n+1}-1} 
\prod_{i=1}^{2^n-1}\left(1+\sum_{\ell=1}^{2^n}a_{i,j_\ell}\right).
(1)

Megmutatjuk, hogy S mindig páratlan. Ez bizonyítja, hogy f(j_1,\ldots,j_{2^n}) felvesz páratlan értéket, és a kívánt résztáblázat valóban létezik.

 

Kibontva (1)-ben a zárójeleket, láthatjuk, hogy az S összeg a_{u_1,v_1}\ldots a_{u_k,v_k} alakú szorzatok összege, ahol 0\lek\le2n+1-1, 1\le u_1<\ldots<u_k\le 2^n-1, és 1\lev1,...,vk\le2n+1-1. (A k=0 esetben a szorzat üres, értékét 1-nek definiáljuk.)

Most számláljuk össze, hogy az a_{u_1,v_1}\ldots a_{u_k,v_k} tag hányszor fordul elő (1)-ben. Ez a tag pontosan pontosan akkor elő a \prod\limits_{i=1}^{2^n-1}\left(1+\sum\limits_{\ell=1}^{2^n}a_{i,j_\ell}\right) szorzatban, mégpedig pontosan 1-szer, ha a v1,...,vk indexek szerepelnek j1,...,j2n között.

Tegyük fel, hogy összesen m különböző érték szerepel v1,...,vk között, ahol m=|{v1,...,vk}|\lek. Ezzel már m darabot megadtunk a j1,...,j2n indexek közül; a többi 2n-m értéket a fel nem használt 2n+1-1-m érték közül kell kiválasztanunk. Tehát, az a_{u_1,v_1}\ldots a_{u_k,v_k} tag pontosan \binom{2^{n+1}-1-m}{2^n-m} alkalommal fordul elő S-ben. Így hát


S = \binom{2^{n+1}-1}{2^n} + 
\,\, \sum_{k=1}^{2^n-1}\sum_{1\le u_1<\ldots<u_k\le 2^n-1}
\,\, \sum_{1\le v_1,\ldots,v_k\le 2^{n+1}-1}
\binom{2^{n+1}-1-|\{v_1,\dots,v_k\}|}{2^n-|\{v_1,\dots,v_k\}|}
a_{u_1,v_1}\ldots a_{u_k,v_k}.
(2)

A megoldás befejezéséhez megmutatjuk, hogy \binom{2^{n+1}-1-m}{2^n-m} csak m=0 esetén páratlan; 1\lem\le2n-1 esetén pedig páros. (Ez a binomiális együtthatók jól ismert tuajdonságaiból is következik, mint például a Lucas-lemma.)

Ha m=0, akkor


\binom{2^{n+1}-1-m}{2^n-m} = \binom{2^{n+1}-1}{2^n} = 
\frac{2^{n+1}-1}{1} \cdot \frac{2^{n+1}-2}{2} \cdot \ldots \cdot
\frac{2^n}{2^n}.

A szorzat minden egyes tényezőjére igaz, hogy a számlákó és a nevező prímtényezős felbontásában a 2 kitevője ugyanaz, ezért a szorzat páratlan.

Ha 1\lem\le2n-1, akkor


\binom{2^{n+1}-1-m}{2^n-m} =
\frac{2^n}{2^n-m} \cdot \binom{2^{n+1}-m}{2^n-m}.

A 2 kitevője (2n-m)-ben kisebb, mint n, így \frac{2^n}{2^n-m} \cdot
\binom{2^{n+1}-m}{2^n-m} páros.

Tehát, (2) jobboldalán minden tag páros, kivéve az \binom{2^{n+1}-1}{2^n-1} kezdőtagot, ami páratlan. Az S szám tehát páratlan, ami bizonyítja az állítást.


Statisztika:

2 dolgozat érkezett.
0 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2013. decemberi matematika feladatai