Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 5502. feladat (2026. január)

B. 5502. Legyen \(\displaystyle A\) egy valós számokból álló \(\displaystyle n\) elemű halmaz. Mutassuk meg, hogy legalább \(\displaystyle 4n-3\) szám felírható \(\displaystyle a-2b+c\) alakban, ahol \(\displaystyle a,b,c\in A\) nem feltétlenül különbözőek.

Javasolta: Pach Péter Pál (Budapest)

(3 pont)

A beküldési határidő 2026. február 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Legyenek az \(\displaystyle A\) halmaz elemei nagyság szerinti sorrendben:

\(\displaystyle a_1<a_2<\dots<a_n.\)

Az alábbiakban megadunk \(\displaystyle 4n-3\) számot, melyek mind \(\displaystyle a-2b+c\) (\(\displaystyle a,b,c\in A\)) alakúak és különbözők:

$$\begin{gather*} a_1-2a_n+a_1 ~~<~~ a_1-2a_n+a_2 ~~<~~ \dots ~~<~~ a_1-2a_n+a_n ~~<~~ a_2-2a_n+a_n ~~<~~ \dots ~~<~~ a_n-2a_n+a_n ~~=\\=~~ a_1-2a_1+a_1 ~~<~~ a_1-2a_1+a_2 ~~<~~ \dots ~~<~~ a_1-2a_1+a_n ~~<~~ a_2-2a_1+a_n ~~<~~ \dots ~~<~~ a_n-2a_1+a_n. \end{gather*}$$

Megjegyzések. A \(\displaystyle (4n-3)\)-as korlát éles. Valóban, ha például \(\displaystyle A=\{1,2,\dots,n\}\), akkor az \(\displaystyle a-2b+c\) alakban előálló számok \(\displaystyle -(2n-2),-(2n-1),\dots,2n-1,2n-2\), vagyis számuk éppen \(\displaystyle 4n-3\). (Akkor is ennyi számot kapunk, ha \(\displaystyle A\) egy tetszőleges \(\displaystyle n\) hosszú számtani sorozat.)

Boris Bukh eredménye, hogy hasonló becslés igazolható, ha az \(\displaystyle 1,-2,1\) helyett olyan együtthatókat veszünk (akárhányat), melyek legnagyobb közös osztója 1, ekkor a becslésben \(\displaystyle n\) együtthatója az együtthatók abszolút értékének összege lesz.

Az analóg kérdést modulo \(\displaystyle p\) vizsgálva (ahol \(\displaystyle p\) prímszám) azonban nehezebb problémát kapunk. Itt természetesen nem hivatkozhatunk rendezésre, és a fent felsorolt \(\displaystyle 4n-3\) elem között egybeesések is lehetnek. Noah Kravitz azt kérdezte, hogy mi az a legkisebb \(\displaystyle n\) érték, hogy ha \(\displaystyle A\subseteq \{0,1,\dots,p-1\}\) mérete \(\displaystyle n\), akkor \(\displaystyle a-2b+c\) (\(\displaystyle a,b,c\in A\)) alakban előálló számok modulo \(\displaystyle p\) maradékaként biztosan mind a \(\displaystyle p\) féle maradék előáll. Kis \(\displaystyle p\) értékek esetén a válasz \(\displaystyle n=\left\lceil \frac{p-1}{4}\right\rceil +1\), azonban általánosan ez nem ismert. Vsevolod Lev, Matolcsi Máté, Pach Péter Pál és Varga Dániel azt bizonyították, hogy \(\displaystyle n>2p/7\) esetén már minden maradék előáll, ha \(\displaystyle p>3\). Továbbra is nyitott kérdés, hogy a \(\displaystyle 2/7\) konstans javítható-e \(\displaystyle 1/4\)-re.


Statisztika:

A B. 5502. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. januári matematika feladatai