![]() |
A B. 5541. feladat (2026. május) |
B. 5541. \(\displaystyle A\), \(\displaystyle B\) és \(\displaystyle C\) az \(\displaystyle F\) fókuszpontú parabola három pontja, ebben a sorrendben. A parabolához a \(\displaystyle B\) pontban húzott érintő az \(\displaystyle A\) pontban húzott érintőt a \(\displaystyle P\), a \(\displaystyle C\) pontban húzott érintőt pedig a \(\displaystyle Q\) pontban metszi. Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle FAP\) és \(\displaystyle FCQ\) körök \(\displaystyle F\)-től különböző metszéspontja rajta van az \(\displaystyle AC\) egyenesen.
Javasolta: Holló Gábor (Budapest)
(6 pont)
A beküldési határidő 2026. június 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Legyen az \(\displaystyle FAP\) és \(\displaystyle FCQ\) körök \(\displaystyle F\)-től különböző metszéspontja \(\displaystyle M\); ha esetleg az \(\displaystyle FAP\) és \(\displaystyle FCQ\) körök \(\displaystyle F\)-ben érintik egymást, akkor legyen \(\displaystyle M=F\), ilyenkor az \(\displaystyle FM\) egyenesen a két kör \(\displaystyle F\)-beli közös érintőjét értjük. Azt kell igazolnunk, hogy az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle C\) és \(\displaystyle M\) pontok egy egyenesre esnek.
Legyen az \(\displaystyle A\)-ban és \(\displaystyle C\)-ben húzott \(\displaystyle AP\) és \(\displaystyle CQ\) érintők metszéspontja \(\displaystyle R\). Legyen az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle B\), \(\displaystyle C\) érintési pontok merőleges vetülete a \(\displaystyle d\) vezéregyenesen rendre \(\displaystyle A_0\), \(\displaystyle B_0\), illetve \(\displaystyle C_0\). Jól ismert, hogy az \(\displaystyle A_0\), \(\displaystyle B_0\), \(\displaystyle C_0\) pontok éppen az \(\displaystyle F\) fókuszpont tükörképei az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle B\), \(\displaystyle C\) pontokban húzott érintőkre, így \(\displaystyle PA_0=PF=PB_0\) és \(\displaystyle QB_0=QF=QC_0\). Tehát az \(\displaystyle FA_0B_0\) kör középpontja \(\displaystyle P\), az \(\displaystyle FB_0C_0\) kör középpontja pedig \(\displaystyle Q\). Továbbá, a parabola \(\displaystyle APR\) és \(\displaystyle CQR\) érintői felezik az \(\displaystyle FPA_0\) és az \(\displaystyle FQC_0\) szöget.

Az \(\displaystyle FPAM\) és \(\displaystyle FQCM\) körökön a pontok sorrendje többféle lehet. Annak érdekében, hogy a diszkusszió fájdalmait elkerüljük, a továbbiakban irányított szögekkel fogunk számolni: bármely \(\displaystyle e\) és \(\displaystyle f\) egyenesekre \(\displaystyle \sphericalangle(e,f)\) fogja jelölni, hogy mekkora szöggel lehet az \(\displaystyle e\)-t pozitív irányban az \(\displaystyle f\)-be forgatni. (Ez a szög csak modulo \(\displaystyle 180^\circ\) meghatározott.)
Az \(\displaystyle FA_0B_0\) körben a kerületi és középponti szögek tétele miatt \(\displaystyle \sphericalangle(PR,PF)=\sphericalangle(B_0A_0,B_0F)\). Ugyanígy, az \(\displaystyle FB_0C_0\) körből kaphatjuk, hogy \(\displaystyle \sphericalangle(QR,QF)=\sphericalangle(B_0C_0,B_0F)\).
Az \(\displaystyle FPAM\) és \(\displaystyle FQCM\) körökben a kerületi szögek tétele miatt \(\displaystyle \sphericalangle(MA,MF)=\sphericalangle(PA,PF)\) és \(\displaystyle \sphericalangle(MC,MF)=\sphericalangle(QC,QF)\).
Mindezeket alkalmazva,
$$\begin{align*} \sphericalangle(MA,MF) &= \sphericalangle(PA,PF) =\sphericalangle(PR,PF) =\sphericalangle(B_0A_0,B_0F) =\\ &=\sphericalangle(B_0C_0,B_0F) =\sphericalangle(QR,QF) =\sphericalangle(QC,QF) =\\ &=\sphericalangle(MC,MF). \end{align*}$$Tehát \(\displaystyle \sphericalangle(MA,MF)=\sphericalangle(MC,MF)\), vagyis az \(\displaystyle MA\) és \(\displaystyle MC\) egyenesek ugyanakkora irányított szöget zárnak be \(\displaystyle MF\)-fel, ami azt jeleni, hogy az \(\displaystyle A\), \(\displaystyle C\), \(\displaystyle M\) pontok egy egyenesre esnek.
Megjegyzés. Az ábra részleteiben több ismert geometriai tételt ismerhetünk fel.

- A megoldásban már láttuk, hogy \(\displaystyle \sphericalangle(PR,PF)=\sphericalangle(QR,QF)\), vagyis a \(\displaystyle PQR\) kör átmegy az \(\displaystyle F\) fókuszponton. Ez az eredmény Lambert-tétel néven ismert.
- Legyen \(\displaystyle FA_0\), \(\displaystyle FB_0\) és \(\displaystyle FC_0\) felezőpontja rendre \(\displaystyle A_1\), \(\displaystyle B_1\), illetve \(\displaystyle C_1\); ezek a pontok egyben az \(\displaystyle F\) merőleges vetületei a megfelelő érintőkön. Az \(\displaystyle A_1\), \(\displaystyle B_1\), \(\displaystyle C_1\) pontok az \(\displaystyle A_0\), \(\displaystyle B_0\), \(\displaystyle C_0\) pontok felére kicsinyítései a fókuszpontból, tehát a parabola csúcsérintőjén vannak. Ez az egyenes az \(\displaystyle PQR\) háromszögnek az \(\displaystyle F\) ponthoz tartozó Simson–Wallace egyenese.
- A Simson–Wallace egyenes szokásos bizonyításában és a feladat megoldásában felismerhetjük a háromszögekre és teljes négyoldalakra vonatkozó Miquel-tételeket:
- Ha az \(\displaystyle ABC\) háromszög \(\displaystyle BC\), \(\displaystyle CA\), \(\displaystyle AB\) oldalegyenesein \(\displaystyle A'\), \(\displaystyle B'\) és \(\displaystyle C'\) egy-egy, a csúcsoktól különböző pont, akkor az \(\displaystyle AC'B'\), \(\displaystyle BA'C'\) és \(\displaystyle CB'A'\) körök egy ponton, ennek a pontrendszernek a Miquel-pontján mennek át.
- Ha négy egyenes között nincsenek párhuzamosak, és semelyik három nem megy át egy ponton, akkor az egyenesek által határolt négy háromszög körülírt körei egy ponton, az négy egyenes Miquel-pontján mennek át.
A Thalész-tétel megfordítása miatt az \(\displaystyle F\), \(\displaystyle P\), \(\displaystyle A_1\) és \(\displaystyle B_1\) pontok, az \(\displaystyle F\), \(\displaystyle P\), \(\displaystyle A_1\) és \(\displaystyle C_1\) pontok, továbbá az \(\displaystyle F\), \(\displaystyle Q\), \(\displaystyle B_1\) és \(\displaystyle C_1\) pontok is egy-egy körön vannak. Ezért az \(\displaystyle PA_1R\), \(\displaystyle PQB_1\), \(\displaystyle QRC_1\) és \(\displaystyle A_1B_1C_1\) egyenesek Miquel-pontja az \(\displaystyle F\), amelyen a \(\displaystyle PQR\) kör is átmegy.
Módosítsuk a feladat megoldását úgy, hogy az \(\displaystyle M\) pontot az \(\displaystyle AC\) egyenes és az \(\displaystyle FAP\) kör második metszéspontjaként definiáljuk, és alkalmazzuk a Miquel-tételt az \(\displaystyle RCA\) háromszögre és az \(\displaystyle M\), \(\displaystyle P\), \(\displaystyle Q\) pontokra. A Miquel-pont a \(\displaystyle PQR\) és \(\displaystyle APM\) körök második metszéspontja, vagyis \(\displaystyle F\). A Miquel-tétel miatt a \(\displaystyle CMQ\) kör is átmegy \(\displaystyle F\)-en.
Statisztika:
20 dolgozat érkezett. 6 pontot kapott: Ali Richárd, Bao Nguyen Gia, Benedek Olivér , Diaconescu Tashi, Ercse Ferenc, Pázmándi József Áron, Rajtik Sándor Barnabás, Sajter Klaus, Sha Jingyuan, Tóth László Pál, Varga 511 Vivien, Vincze Marcell, Wiener Marcell. 5 pontot kapott: Papp Mátyás, Sógor-Jász Soma, Várhegyi Hanna. 4 pontot kapott: 1 versenyző. 2 pontot kapott: 1 versenyző. 1 pontot kapott: 1 versenyző. 0 pontot kapott: 1 versenyző.
A KöMaL 2026. májusi matematika feladatai
