![]() |
A B. 5554. feladat (2026. október) |
B. 5554. Egy paralelogramma oldalai egész egység hosszúak, kerülete \(\displaystyle 84\) egység. A belső szögfelezők metszéspontjai által meghatározott síkidom területe \(\displaystyle t\), a paralelogramma területe pedig \(\displaystyle T\). Mekkorák a paralelogramma oldalai, ha \(\displaystyle \dfrac{T}{t}\) egész szám?
Javasolta: Németh László (Fonyód)
(5 pont)
A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.
Megoldás. Legyenek a paralelogramma szomszédos oldalai \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\), ahol \(\displaystyle a\ge b\). Ha \(\displaystyle a=b\), akkor a paralelogramma egy rombusz, a szögfelezői az átlók, az egyetlen metszéspontjuk a rombusz középpontja, így a szögfelezők metszéspontjai nem határoznak pozitív területű síkidomot. Ezért \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) csak különbözők lehetnek, vagyis \(\displaystyle a>b\).
Az \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) által bezárt hegyesszög fele legyen \(\displaystyle \varphi\), és jelöljük a belső szögfelezők metszéspontjait \(\displaystyle P, Q, R, S\) betűkkel az ábra szerint.

A paralelogramma bármelyik oldalán fekvő szögek összege \(\displaystyle 180^\circ\), így a szomszédos csúcsokhoz tartozó belső szögfelezők merőlegesek egymásra, a keletkező \(\displaystyle PQRS\) négyszög tehát téglalap. Fejezzük ki ennek oldalait és területét az oldalakkal és a közbezárt szöggel.
\(\displaystyle QR=PS=AS-AP=a\cdot \cos\varphi-b\cdot \cos\varphi=(a-b)\cos\varphi,\)
\(\displaystyle PQ=RS=BS-BR=a\cdot \sin\varphi-b\cdot \sin\varphi=(a-b)\sin\varphi.\)
A téglalap területe:
\(\displaystyle t=(a-b)^2\sin\varphi\,\cos\varphi.\)
A paralelogramma területe \(\displaystyle T=ab\sin2\varphi\), így a két terület hányadosára
\(\displaystyle \frac{T}{t}=\frac{ab\sin2\varphi}{(a-b)^2\sin\varphi\cos\varphi}.\)
A kétszeres szögre vonatkozó addíciós tétel alkalmazásával a szögtől nem függő hányadost kapunk:
\(\displaystyle \frac{T}{t}=\frac{ab\cdot 2\sin\varphi\cos\varphi}{(a-b)^2\sin\varphi\cos\varphi}=\frac{2ab}{(a-b)^2}.\)
Legyen e két terület aránya a \(\displaystyle k\) pozitív egész szám.
\(\displaystyle k(a-b)^2 = 2ab \tag{1}\)
A feltétel szerint \(\displaystyle a+b=42\) páros, így \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) azonos paritású. Legyen \(\displaystyle t=\dfrac{a-b}2\), ekkor tehát \(\displaystyle t\) pozitív egész, \(\displaystyle a=21+t\) és \(\displaystyle b=21-t\); mivel \(\displaystyle b>0\), az is igaz, hogy \(\displaystyle t<21\).
Az (1) egyenletbe behelyettesítve:
$$\begin{gather*} k\cdot(2t)^2 = 2(21+t)(21-t), \\ (2k+1)t^2 = 21^2, \\ t^2 \big| 21^2, \qquad k=\frac{\big(\frac{21}{t}\big)^2-1}{2}, \\ t \big| 21, \qquad k=\frac{\big(\frac{21}{t}\big)^2-1}{2}, \end{gather*}$$tehát \(\displaystyle t\) a \(\displaystyle 21\)-nek pozitív, de \(\displaystyle 21\)-nél kisebb osztója, ami csak \(\displaystyle 1\), \(\displaystyle 3\) vagy \(\displaystyle 7\) lehet. Ezekből a következő megoldásokat kapjuk:
| \(\displaystyle t\) | \(\displaystyle a\) | \(\displaystyle b\) | \(\displaystyle k\) |
| \(\displaystyle 1\) | \(\displaystyle 22\) | \(\displaystyle 20\) | \(\displaystyle 220\) |
| \(\displaystyle 3\) | \(\displaystyle 24\) | \(\displaystyle 18\) | \(\displaystyle 24\) |
| \(\displaystyle 7\) | \(\displaystyle 28\) | \(\displaystyle 14\) | \(\displaystyle 4\) |
Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy ezek a számhármasok teljesítik az (1) egyenletet.
Megjegyzés. A paralelogramma oldalak arányának racionalitását felhasználva másodfokú egyenlet segítségével is megkaphatjuk a megoldásokat.
Rendezés után:
\(\displaystyle k(a-b)^2=2ab,\)
\(\displaystyle ka^2-2(k+1)ab+kb^2=0. \tag{2} \)
Most \(\displaystyle b^2\)-tel osztva a racionális \(\displaystyle \frac{a}{b}\)-re kapunk másodfokú egyenletet. Ennek gyökei
\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{1,2}=\frac{2(k+1)\pm \sqrt{2(k+1)^2-4k^2}}{2k}=\frac{k+1\pm \sqrt{2k+1}}{k}.\)
Az \(\displaystyle \frac{a}{b}\) racionális szám, ezért a gyök alatti számnak páratlan négyzetszámnak kell lennie.
\(\displaystyle 2k+1=(2p+1)^2, p\in Z,\)
\(\displaystyle 2k+1=4p^2+4p+1, \quad k=2p(p+1).\)
Ezt most visszaírva az \(\displaystyle \frac{a}{b}\) kifejezésébe kapjuk a két lehetséges értéket paraméteresen:
\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{1}=\frac{2p(p+1)+1+2p+1}{2p(p+1)}=\frac{2p^2+4p+2}{2p(p+1)}=\frac{2(p+1)^2}{2p(p+1)}=\frac{p+1}{p},\)
\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{2}=\frac{2p(p+1)+1-(2p+1)}{2p(p+1)}=\frac{2p^2}{2p(p+1)}=\frac{p}{p+1}.\)
Az \(\displaystyle a>b\) feltétel alapján csak az első esetet kell vizsgálnunk. Írjuk az \(\displaystyle \frac{a}{b}=\frac{p+1}{p}\) egyenlőségből \(\displaystyle a=\frac{b(p+1)}{p}\). Ezt írjuk a kerület \(\displaystyle 2a+2b=84\) képletébe. Tehát meg kell oldanunk
\(\displaystyle \frac{b(p+1)}{p}+b=42\)
egyenletet a pozitív egész számok halmazán.
\(\displaystyle pb+b+pb=42p,\)
\(\displaystyle 2pb+b-42p=0,\)
\(\displaystyle b(2p+1)-21(2p+1)=-21,\)
\(\displaystyle (2p+1)(b-21)=-21, ~~\text{azaz}~~ (2p+1)(21-b)=21=3\cdot 7.\)
Mivel \(\displaystyle p\) pozitív egész ezért \(\displaystyle 2p+1\ge 3\), ezért csak három osztópár jöhet szóba.
\(\displaystyle 2p+1=3 \Longrightarrow ~ p=1, ~b=14, ~a=28, ~k=4.\)
\(\displaystyle 2p+1=7 \Longrightarrow ~ p=3, ~b=18, ~a=36, ~k=24.\)
\(\displaystyle 2p+1=21 \Longrightarrow ~ p=10, ~b=20, ~a=22, ~k=220.\)
Az oldalakat tekintve (az általuk bezárt szög nem befolyásolja az arányt) három különböző paralelogramma felel meg a feltételeknek, ezek oldalai: 14,28 egység; 18,24 egység 20,22 egység.
Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy ezek a számhármasok teljesítik az (2) egyenletet.
Statisztika:
A B. 5554. feladat értékelése még nem fejeződött be.
A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai
