Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 5554. feladat (2026. október)

B. 5554. Egy paralelogramma oldalai egész egység hosszúak, kerülete \(\displaystyle 84\) egység. A belső szögfelezők metszéspontjai által meghatározott síkidom területe \(\displaystyle t\), a paralelogramma területe pedig \(\displaystyle T\). Mekkorák a paralelogramma oldalai, ha \(\displaystyle \dfrac{T}{t}\) egész szám?

Javasolta: Németh László (Fonyód)

(5 pont)

A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Legyenek a paralelogramma szomszédos oldalai \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\), ahol \(\displaystyle a\ge b\). Ha \(\displaystyle a=b\), akkor a paralelogramma egy rombusz, a szögfelezői az átlók, az egyetlen metszéspontjuk a rombusz középpontja, így a szögfelezők metszéspontjai nem határoznak pozitív területű síkidomot. Ezért \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) csak különbözők lehetnek, vagyis \(\displaystyle a>b\).

Az \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) által bezárt hegyesszög fele legyen \(\displaystyle \varphi\), és jelöljük a belső szögfelezők metszéspontjait \(\displaystyle P, Q, R, S\) betűkkel az ábra szerint.

A paralelogramma bármelyik oldalán fekvő szögek összege \(\displaystyle 180^\circ\), így a szomszédos csúcsokhoz tartozó belső szögfelezők merőlegesek egymásra, a keletkező \(\displaystyle PQRS\) négyszög tehát téglalap. Fejezzük ki ennek oldalait és területét az oldalakkal és a közbezárt szöggel.

\(\displaystyle QR=PS=AS-AP=a\cdot \cos\varphi-b\cdot \cos\varphi=(a-b)\cos\varphi,\)

\(\displaystyle PQ=RS=BS-BR=a\cdot \sin\varphi-b\cdot \sin\varphi=(a-b)\sin\varphi.\)

A téglalap területe:

\(\displaystyle t=(a-b)^2\sin\varphi\,\cos\varphi.\)

A paralelogramma területe \(\displaystyle T=ab\sin2\varphi\), így a két terület hányadosára

\(\displaystyle \frac{T}{t}=\frac{ab\sin2\varphi}{(a-b)^2\sin\varphi\cos\varphi}.\)

A kétszeres szögre vonatkozó addíciós tétel alkalmazásával a szögtől nem függő hányadost kapunk:

\(\displaystyle \frac{T}{t}=\frac{ab\cdot 2\sin\varphi\cos\varphi}{(a-b)^2\sin\varphi\cos\varphi}=\frac{2ab}{(a-b)^2}.\)

Legyen e két terület aránya a \(\displaystyle k\) pozitív egész szám.

\(\displaystyle k(a-b)^2 = 2ab \tag{1}\)

A feltétel szerint \(\displaystyle a+b=42\) páros, így \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) azonos paritású. Legyen \(\displaystyle t=\dfrac{a-b}2\), ekkor tehát \(\displaystyle t\) pozitív egész, \(\displaystyle a=21+t\) és \(\displaystyle b=21-t\); mivel \(\displaystyle b>0\), az is igaz, hogy \(\displaystyle t<21\).

Az (1) egyenletbe behelyettesítve:

$$\begin{gather*} k\cdot(2t)^2 = 2(21+t)(21-t), \\ (2k+1)t^2 = 21^2, \\ t^2 \big| 21^2, \qquad k=\frac{\big(\frac{21}{t}\big)^2-1}{2}, \\ t \big| 21, \qquad k=\frac{\big(\frac{21}{t}\big)^2-1}{2}, \end{gather*}$$

tehát \(\displaystyle t\) a \(\displaystyle 21\)-nek pozitív, de \(\displaystyle 21\)-nél kisebb osztója, ami csak \(\displaystyle 1\), \(\displaystyle 3\) vagy \(\displaystyle 7\) lehet. Ezekből a következő megoldásokat kapjuk:

\(\displaystyle t\) \(\displaystyle a\) \(\displaystyle b\) \(\displaystyle k\)
\(\displaystyle 1\) \(\displaystyle 22\) \(\displaystyle 20\) \(\displaystyle 220\)
\(\displaystyle 3\) \(\displaystyle 24\) \(\displaystyle 18\) \(\displaystyle 24\)
\(\displaystyle 7\) \(\displaystyle 28\) \(\displaystyle 14\) \(\displaystyle 4\)

Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy ezek a számhármasok teljesítik az (1) egyenletet.

Megjegyzés. A paralelogramma oldalak arányának racionalitását felhasználva másodfokú egyenlet segítségével is megkaphatjuk a megoldásokat.

Rendezés után:

\(\displaystyle k(a-b)^2=2ab,\)

\(\displaystyle ka^2-2(k+1)ab+kb^2=0. \tag{2} \)

Most \(\displaystyle b^2\)-tel osztva a racionális \(\displaystyle \frac{a}{b}\)-re kapunk másodfokú egyenletet. Ennek gyökei

\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{1,2}=\frac{2(k+1)\pm \sqrt{2(k+1)^2-4k^2}}{2k}=\frac{k+1\pm \sqrt{2k+1}}{k}.\)

Az \(\displaystyle \frac{a}{b}\) racionális szám, ezért a gyök alatti számnak páratlan négyzetszámnak kell lennie.

\(\displaystyle 2k+1=(2p+1)^2, p\in Z,\)

\(\displaystyle 2k+1=4p^2+4p+1, \quad k=2p(p+1).\)

Ezt most visszaírva az \(\displaystyle \frac{a}{b}\) kifejezésébe kapjuk a két lehetséges értéket paraméteresen:

\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{1}=\frac{2p(p+1)+1+2p+1}{2p(p+1)}=\frac{2p^2+4p+2}{2p(p+1)}=\frac{2(p+1)^2}{2p(p+1)}=\frac{p+1}{p},\)

\(\displaystyle \left(\frac{a}{b}\right)_{2}=\frac{2p(p+1)+1-(2p+1)}{2p(p+1)}=\frac{2p^2}{2p(p+1)}=\frac{p}{p+1}.\)

Az \(\displaystyle a>b\) feltétel alapján csak az első esetet kell vizsgálnunk. Írjuk az \(\displaystyle \frac{a}{b}=\frac{p+1}{p}\) egyenlőségből \(\displaystyle a=\frac{b(p+1)}{p}\). Ezt írjuk a kerület \(\displaystyle 2a+2b=84\) képletébe. Tehát meg kell oldanunk

\(\displaystyle \frac{b(p+1)}{p}+b=42\)

egyenletet a pozitív egész számok halmazán.

\(\displaystyle pb+b+pb=42p,\)

\(\displaystyle 2pb+b-42p=0,\)

\(\displaystyle b(2p+1)-21(2p+1)=-21,\)

\(\displaystyle (2p+1)(b-21)=-21, ~~\text{azaz}~~ (2p+1)(21-b)=21=3\cdot 7.\)

Mivel \(\displaystyle p\) pozitív egész ezért \(\displaystyle 2p+1\ge 3\), ezért csak három osztópár jöhet szóba.

\(\displaystyle 2p+1=3 \Longrightarrow ~ p=1, ~b=14, ~a=28, ~k=4.\)

\(\displaystyle 2p+1=7 \Longrightarrow ~ p=3, ~b=18, ~a=36, ~k=24.\)

\(\displaystyle 2p+1=21 \Longrightarrow ~ p=10, ~b=20, ~a=22, ~k=220.\)

Az oldalakat tekintve (az általuk bezárt szög nem befolyásolja az arányt) három különböző paralelogramma felel meg a feltételeknek, ezek oldalai: 14,28 egység; 18,24 egység 20,22 egység.

Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy ezek a számhármasok teljesítik az (2) egyenletet.


Statisztika:

A B. 5554. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai