Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A B. 5556. feladat (2026. október)

B. 5556. Az \(\displaystyle ABCD\) trapéz \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle D\) csúcsán átmenő \(\displaystyle k_1\) kör egy belső pontjában érinti a trapéz \(\displaystyle BC\) szárát, a \(\displaystyle B\) és \(\displaystyle C\) pontokon átmenő \(\displaystyle k_2\) kör pedig egy belső pontjában érinti a trapéz \(\displaystyle AD\) oldalát. Bizonyítsuk be, hogy a két kör metszéspontjait összekötő egyenes átmegy a trapéz átlóinak metszéspontján.

Javasolta: Holló Gábor (Budapest)

(6 pont)

A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Legyen \(\displaystyle k_1\) érintési pontja a \(\displaystyle BC\) oldalon \(\displaystyle T\), a \(\displaystyle k_2\) érintési pontja az \(\displaystyle AD\) oldalon \(\displaystyle U\). Először megmutatjuk, hogy \(\displaystyle ABTU\) és \(\displaystyle CDUT\) is húrnégyszög.

Ha \(\displaystyle AB\ne CD\), akkor \(\displaystyle AD\) és \(\displaystyle BC\) nem párhuzamos, és az általánosság csorbítása nélkül feltehetjük, hogy \(\displaystyle AB>CD\). Legyen \(\displaystyle O\) az \(\displaystyle AD\) és a \(\displaystyle BC\) félegyenesek metszéspontja, és \(\displaystyle x=\dfrac{OD}{OA}=\dfrac{OC}{OB}\), ahol \(\displaystyle 0<x<1\). (Ezek az arányok a párhuzamos szelők tétele miatt egyenlők, 1. ábra.)


1. ábra

Az \(\displaystyle O\) pontnak a \(\displaystyle k_1\) és \(\displaystyle k_2\) körökre vonatkozó hatványa

\(\displaystyle OT^2=OA\cdot OD=x\cdot OA^2=\frac{OD^2}{x}, \quad\text{illetve}\quad OU^2=OB\cdot OC=x\cdot OB^2=\frac{OC^2}{x}, \)

vagyis

\(\displaystyle OT=\sqrt{x}\cdot OA=\frac{OD}{\sqrt{x}} \quad\text{és}\quad OU=\sqrt{x}\cdot OB=\frac{OC}{\sqrt{x}}. \)

Ezekből leolvasható, hogy

\(\displaystyle OA\cdot OU =OA\cdot(\sqrt{x}\cdot OB) =OB\cdot(\sqrt{x}\cdot OA) =OB\cdot OT \)

és

\(\displaystyle OC\cdot OT = OC\cdot \frac{OD}{\sqrt{x}} = OD\cdot \frac{OC}{ \sqrt{x}} = OD\cdot OU, \)

amiből a szelőtétel megfordítása szerint következik, hogy \(\displaystyle ABTU\), illetve \(\displaystyle CDUT\) is húrnégyszög.

Ha \(\displaystyle AB=CD\), akkor az \(\displaystyle ABCD\) négyszög paralelogramma, és az \(\displaystyle O\) metszéspont nem jön létre. Vegyük észre, hogy a \(\displaystyle BC\) egyenes a \(\displaystyle k_1\) körnek az \(\displaystyle AD\) húrjával párhuzamos érintője, ami csak úgy lehet, ha \(\displaystyle T\) az \(\displaystyle AD\) oldal felező merőlegesén van, és így \(\displaystyle TAD\sphericalangle=ADT\sphericalangle\). Hasonlóan, az \(\displaystyle U\) pont az \(\displaystyle AD\) egyenes és a \(\displaystyle BC\) oldal felezőmerőlegesének metszéspontja, és \(\displaystyle CBU\sphericalangle=UCB\sphericalangle\) (2. ábra).


2. ábra

A \(\displaystyle T\) és \(\displaystyle U\) pontok egyértelműen meghatározottak, így az ábra középpontosan szimmetrikus a paralelogramma középpontjára. Ezért az is igaz, hogy \(\displaystyle TAD\sphericalangle=UCB\sphericalangle\) és \(\displaystyle ADT\sphericalangle=CBU\sphericalangle\). Ezeket kombinálva látjuk, hogy

\(\displaystyle TAU\sphericalangle=ADT\sphericalangle=TBU\sphericalangle \quad\text{és}\quad UCT\sphericalangle=CBU\sphericalangle=UDT, \)

ezért \(\displaystyle ABTU\) és \(\displaystyle CDUT\) is húrnégyszög.

Ezek után legyen \(\displaystyle k_1\) és \(\displaystyle k_2\) két metszéspontja \(\displaystyle P\) és \(\displaystyle Q\); legyen továbbá \(\displaystyle AC\) és \(\displaystyle BD\) metszéspontja \(\displaystyle M\), \(\displaystyle AT\) és \(\displaystyle BU\) metszéspontja \(\displaystyle K\), \(\displaystyle CU\) és \(\displaystyle DT\) metszéspontja pedig \(\displaystyle L\) (3. ábra).


3. ábra

Az \(\displaystyle ABTU\) kör és \(\displaystyle k_1\) hatványvonala \(\displaystyle AT\), az \(\displaystyle ABTU\) kör és \(\displaystyle k_2\) hatványvonala \(\displaystyle BU\), tehát a \(\displaystyle K\) pont ennek a három körnek a hatványpontja, így rajta van \(\displaystyle k_1\) és \(\displaystyle k_2\) hatványvonalán, ami a \(\displaystyle PQ\) egyenes. Ugyanígy láthatjuk, hogy a \(\displaystyle CDUT\) kör, \(\displaystyle k_1\) és \(\displaystyle k_2\) hatványpontja az \(\displaystyle L\) pont, ami szintén rajta van a \(\displaystyle PQ\) egyenesen.

Végül alkalmazzuk a Papposz-tételt az \(\displaystyle A,U,D\) és \(\displaystyle B,T,C\) ponthármasokra. A tétel szerint az \(\displaystyle AT\cap UB=K\), \(\displaystyle UC\cap DT=L\) és \(\displaystyle AC\cap DB=M\) pontok egy egyenesre esnek, vagyis az \(\displaystyle M\) pont is rajta van a \(\displaystyle PQKL\) egyenesen.


Statisztika:

A B. 5556. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai