Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A C. 1914. feladat (2026. október)

C. 1914. Oldjuk meg az \(\displaystyle ab+2=a^3+2b\) egyenletet, ha \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) pozitív egész számok.

(német versenyfeladat)

(5 pont)

A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.


1. megoldás. Alakítsuk át az egyenletet a következőképpen:

\(\displaystyle (a-2)(b-1)=a^3-a=a(a-1)(a+1).\)

Először keressük azokat a megoldásokat, amikor mindkét oldal \(\displaystyle 0\). Szorzat értéke pontosan akkor lehet \(\displaystyle 0\), ha valamelyik tényezője \(\displaystyle 0\), ezért a jobb oldal miatt ekkor \(\displaystyle a\) csak \(\displaystyle 0\), \(\displaystyle 1\) vagy \(\displaystyle -1\) lehet, ám tudjuk, hogy pozitív, tehát \(\displaystyle a=1\). Ekkor a bal oldal csak akkor lehet \(\displaystyle 0\), ha \(\displaystyle b=1\). Találtunk egy megoldást: \(\displaystyle a=b=1\), a továbbiakban feltesszük, hogy az egyenlet egyik oldala sem \(\displaystyle 0\).

Mivel \(\displaystyle a+1,\, a,\, a-1,\, a-2\) páronkénti legnagyobb közös osztója csak \(\displaystyle a\) hatos osztási maradékától függhet, érdemes eszerint eseteket szétválasztani.

  1. [1. eset:] \(\displaystyle a=6k\)
  2. Ekkor az egyenlet felírható

    \(\displaystyle (3k-1)(b-1)=3k(6k-1)(6k+1)\)

    alakban, ahol

    \(\displaystyle (3k-1;3k)=(3k-1;6k-1)=(3k-1;6k+1)=1,\)

    ezért a \(\displaystyle 3k-1\) prímtényezős felbontásában szereplő prímek nem szerepelhetnek a jobb oldalon, ezért a számelmélet alaptétele miatt csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 3k-1=\pm1\), azaz \(\displaystyle k=0\) és \(\displaystyle a=0\), de mivel \(\displaystyle a>0\), ebben az esetben nem jutunk megoldáshoz.

  3. [2. eset:] \(\displaystyle a=6k+1\)
  4. Ekkor

    \(\displaystyle (a-2;a-1)=(a-2;a)=(a-2;a+1)=1,\)

    ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle a-2=\pm1\), azaz \(\displaystyle k=0\) és \(\displaystyle a=1\), ekkor

    \(\displaystyle b-1=-a(a-1)(a+1)=0,\)

    de \(\displaystyle b>0\), ezért ebben az esetben sem jutunk megoldáshoz.

  5. [3. eset:] \(\displaystyle a=6k+2\)
  6. Ekkor az egyenlet felírható

    \(\displaystyle k(b-1)=(3k+1)(6k+1)(2k+1)\)

    alakban, ahol

    \(\displaystyle (k;3k+1)=(k;6k+1)=(k;2k+1)=1,\)

    ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle k=\pm1\), azaz, mivel \(\displaystyle a>0\), \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=8\). Ekkor

    \(\displaystyle b-1=(3k+1)(6k+1)(2k+1)=84,\)

    azaz \(\displaystyle b=85\).

  7. [4. eset:] \(\displaystyle a=6k+3\)
  8. Ekkor

    \(\displaystyle (a-2;a-1)=(a-2;a)=(a-2;a+1)=1,\)

    ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle a-2=\pm1\), ez pedig pontosan \(\displaystyle k=0\) esetén teljesül az \(\displaystyle a=6k+3\) számra. Ekkor \(\displaystyle a=3\), emiatt \(\displaystyle b-1=24\), azaz \(\displaystyle b=25\).

  9. [5. eset:] \(\displaystyle a=6k-2\)
  10. Ekkor az egyenlet felírható

    \(\displaystyle (3k-2)(b-1)=(3k-1)(6k-3)(6k-1)\)

    alakban, ahol

    \(\displaystyle (3k-2;3k-1)=(3k-2;6k-3)=(3k-2;6k-1)=1,\)

    ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 3k-2=\pm1\), azaz, \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=4\). Ekkor

    \(\displaystyle b-1=(3k-1)(6k-3)(6k-1)=30,\)

    azaz \(\displaystyle b=31\).

  11. [6. eset:] \(\displaystyle a=6k-1\)
  12. Ekkor az egyenlet felírható

    \(\displaystyle (2k-1)(b-1)=(6k-1)(6k-2)(2k)\)

    alakban, ahol

    \(\displaystyle (2k-1;6k-1)=(2k-1;6k-2)=(2k-1;2k)=1,\)

    ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 2k-1=\pm1\), azaz, mivel \(\displaystyle a>0\), \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=5\). Ekkor

    \(\displaystyle b-1=(6k-1)(6k-2)(2k)=40,\)

    azaz \(\displaystyle b=41\).

Az egyenlet pozitív egész megoldásai tehát a következők:

2. megoldás. feladatot egy másik szokásos úton is meg tudjuk oldani. Fejezzük ki az egyenletből \(\displaystyle b\)-t.

\(\displaystyle b(a-2)=a^3-2.\)

Látjuk, hogy \(\displaystyle a=2\) esetén a jobb oldal nem nulla, vagyis \(\displaystyle a=2\) nem megoldás, oszthatjuk az egyenlet mindkét oldalát \(\displaystyle (a-2)\)-vel.

\(\displaystyle b=\frac{a^3-2}{a-2}.\)

Az egész rész leválasztásával, felhasználva az \(\displaystyle x^3-y^3=(x-y)(x^2+xy+y^2)\) azonosságot:

\(\displaystyle b=\frac{a^3-8+6}{a-2}=\frac{a^3-8}{a-2}+\frac{6}{a-2}=a^2+2a+4+\frac{6}{a-2}.\)

Az \(\displaystyle a^2+2a+4\) pozitív egész, így elegendő azokat az \(\displaystyle a\) pozitív egészeket megkeresni, amelyekre \(\displaystyle \frac{6}{a-2}\) is egész.

Ha \(\displaystyle a=1\), akkor \(\displaystyle b=1+2+4-6=1\).

Ha \(\displaystyle a=3\), akkor \(\displaystyle b=9+6+4+6=25\).

Ha \(\displaystyle a=4\), akkor \(\displaystyle b=16+8+4+3=31\).

Ha \(\displaystyle a=5\), akkor \(\displaystyle b=25+10+4+2=41\).

Végül, ha \(\displaystyle a=8\), akkor \(\displaystyle b=64+16+4+1=85\).


Statisztika:

204 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott: 127 versenyző.
4 pontot kapott: 33 versenyző.
3 pontot kapott: 11 versenyző.
2 pontot kapott: 6 versenyző.
1 pontot kapott: 5 versenyző.
0 pontot kapott: 14 versenyző.
Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 3 dolgozat.

A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai