![]() |
A C. 1914. feladat (2026. október) |
C. 1914. Oldjuk meg az \(\displaystyle ab+2=a^3+2b\) egyenletet, ha \(\displaystyle a\) és \(\displaystyle b\) pozitív egész számok.
(német versenyfeladat)
(5 pont)
A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.
1. megoldás. Alakítsuk át az egyenletet a következőképpen:
\(\displaystyle (a-2)(b-1)=a^3-a=a(a-1)(a+1).\)
Először keressük azokat a megoldásokat, amikor mindkét oldal \(\displaystyle 0\). Szorzat értéke pontosan akkor lehet \(\displaystyle 0\), ha valamelyik tényezője \(\displaystyle 0\), ezért a jobb oldal miatt ekkor \(\displaystyle a\) csak \(\displaystyle 0\), \(\displaystyle 1\) vagy \(\displaystyle -1\) lehet, ám tudjuk, hogy pozitív, tehát \(\displaystyle a=1\). Ekkor a bal oldal csak akkor lehet \(\displaystyle 0\), ha \(\displaystyle b=1\). Találtunk egy megoldást: \(\displaystyle a=b=1\), a továbbiakban feltesszük, hogy az egyenlet egyik oldala sem \(\displaystyle 0\).
Mivel \(\displaystyle a+1,\, a,\, a-1,\, a-2\) páronkénti legnagyobb közös osztója csak \(\displaystyle a\) hatos osztási maradékától függhet, érdemes eszerint eseteket szétválasztani.
- [1. eset:] \(\displaystyle a=6k\)
- [2. eset:] \(\displaystyle a=6k+1\)
- [3. eset:] \(\displaystyle a=6k+2\)
- [4. eset:] \(\displaystyle a=6k+3\)
- [5. eset:] \(\displaystyle a=6k-2\)
- [6. eset:] \(\displaystyle a=6k-1\)
Ekkor az egyenlet felírható
\(\displaystyle (3k-1)(b-1)=3k(6k-1)(6k+1)\)
alakban, ahol
\(\displaystyle (3k-1;3k)=(3k-1;6k-1)=(3k-1;6k+1)=1,\)
ezért a \(\displaystyle 3k-1\) prímtényezős felbontásában szereplő prímek nem szerepelhetnek a jobb oldalon, ezért a számelmélet alaptétele miatt csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 3k-1=\pm1\), azaz \(\displaystyle k=0\) és \(\displaystyle a=0\), de mivel \(\displaystyle a>0\), ebben az esetben nem jutunk megoldáshoz.
Ekkor
\(\displaystyle (a-2;a-1)=(a-2;a)=(a-2;a+1)=1,\)
ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle a-2=\pm1\), azaz \(\displaystyle k=0\) és \(\displaystyle a=1\), ekkor
\(\displaystyle b-1=-a(a-1)(a+1)=0,\)
de \(\displaystyle b>0\), ezért ebben az esetben sem jutunk megoldáshoz.
Ekkor az egyenlet felírható
\(\displaystyle k(b-1)=(3k+1)(6k+1)(2k+1)\)
alakban, ahol
\(\displaystyle (k;3k+1)=(k;6k+1)=(k;2k+1)=1,\)
ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle k=\pm1\), azaz, mivel \(\displaystyle a>0\), \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=8\). Ekkor
\(\displaystyle b-1=(3k+1)(6k+1)(2k+1)=84,\)
azaz \(\displaystyle b=85\).
Ekkor
\(\displaystyle (a-2;a-1)=(a-2;a)=(a-2;a+1)=1,\)
ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle a-2=\pm1\), ez pedig pontosan \(\displaystyle k=0\) esetén teljesül az \(\displaystyle a=6k+3\) számra. Ekkor \(\displaystyle a=3\), emiatt \(\displaystyle b-1=24\), azaz \(\displaystyle b=25\).
Ekkor az egyenlet felírható
\(\displaystyle (3k-2)(b-1)=(3k-1)(6k-3)(6k-1)\)
alakban, ahol
\(\displaystyle (3k-2;3k-1)=(3k-2;6k-3)=(3k-2;6k-1)=1,\)
ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 3k-2=\pm1\), azaz, \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=4\). Ekkor
\(\displaystyle b-1=(3k-1)(6k-3)(6k-1)=30,\)
azaz \(\displaystyle b=31\).
Ekkor az egyenlet felírható
\(\displaystyle (2k-1)(b-1)=(6k-1)(6k-2)(2k)\)
alakban, ahol
\(\displaystyle (2k-1;6k-1)=(2k-1;6k-2)=(2k-1;2k)=1,\)
ezért csak akkor teljesülhet az egyenlet, ha \(\displaystyle 2k-1=\pm1\), azaz, mivel \(\displaystyle a>0\), \(\displaystyle k=1\) és \(\displaystyle a=5\). Ekkor
\(\displaystyle b-1=(6k-1)(6k-2)(2k)=40,\)
azaz \(\displaystyle b=41\).
Az egyenlet pozitív egész megoldásai tehát a következők:
- \(\displaystyle a=b=1\),
- \(\displaystyle a=8\) és \(\displaystyle b=85\),
- \(\displaystyle a=3\) és \(\displaystyle b=25\),
- \(\displaystyle a=4\) és \(\displaystyle b=31\), és végül
- \(\displaystyle a=5\) és \(\displaystyle b=41\).
2. megoldás. feladatot egy másik szokásos úton is meg tudjuk oldani. Fejezzük ki az egyenletből \(\displaystyle b\)-t.
\(\displaystyle b(a-2)=a^3-2.\)
Látjuk, hogy \(\displaystyle a=2\) esetén a jobb oldal nem nulla, vagyis \(\displaystyle a=2\) nem megoldás, oszthatjuk az egyenlet mindkét oldalát \(\displaystyle (a-2)\)-vel.
\(\displaystyle b=\frac{a^3-2}{a-2}.\)
Az egész rész leválasztásával, felhasználva az \(\displaystyle x^3-y^3=(x-y)(x^2+xy+y^2)\) azonosságot:
\(\displaystyle b=\frac{a^3-8+6}{a-2}=\frac{a^3-8}{a-2}+\frac{6}{a-2}=a^2+2a+4+\frac{6}{a-2}.\)
Az \(\displaystyle a^2+2a+4\) pozitív egész, így elegendő azokat az \(\displaystyle a\) pozitív egészeket megkeresni, amelyekre \(\displaystyle \frac{6}{a-2}\) is egész.
Ha \(\displaystyle a=1\), akkor \(\displaystyle b=1+2+4-6=1\).
Ha \(\displaystyle a=3\), akkor \(\displaystyle b=9+6+4+6=25\).
Ha \(\displaystyle a=4\), akkor \(\displaystyle b=16+8+4+3=31\).
Ha \(\displaystyle a=5\), akkor \(\displaystyle b=25+10+4+2=41\).
Végül, ha \(\displaystyle a=8\), akkor \(\displaystyle b=64+16+4+1=85\).
Statisztika:
204 dolgozat érkezett. 5 pontot kapott: 127 versenyző. 4 pontot kapott: 33 versenyző. 3 pontot kapott: 11 versenyző. 2 pontot kapott: 6 versenyző. 1 pontot kapott: 5 versenyző. 0 pontot kapott: 14 versenyző. Nem számítjuk a versenybe a születési dátum vagy a szülői nyilatkozat hiánya miatt: 3 dolgozat.
A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai
