Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A C. 1915. feladat (2026. október)

C. 1915. A hegyesszögű \(\displaystyle ABC\) háromszög magasságpontja \(\displaystyle M\). Az \(\displaystyle AB\) szakasz \(\displaystyle F\) felezőpontjából érintőket húzunk a \(\displaystyle CM\) átmérőjű körhöz, az érintési pontok \(\displaystyle D\) és \(\displaystyle E\). Mutassuk meg, hogy a \(\displaystyle DEF\) háromszög köré feleakkora sugarú kör írható, mint az \(\displaystyle ABC\) háromszög köré.

Javasolta: Bíró Bálint (Eger)

(5 pont)

A beküldési határidő 2026. november 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Mivel az \(\displaystyle ABC\) háromszög hegyesszögű, ezért az \(\displaystyle M\) magasságpont és a körülírt kör \(\displaystyle O\) középpontja a háromszög belső pontja. Jelöljük a \(\displaystyle CM\) átmérőjű, \(\displaystyle K\) középpontú kört \(\displaystyle k\)-val, legyen továbbá az \(\displaystyle A\)-ból, illetve \(\displaystyle B\)-ből induló magasság talppontja \(\displaystyle A'\), illetve \(\displaystyle B'\). Először megmutatjuk, hogy \(\displaystyle FA'\) az \(\displaystyle A'\) pontban, \(\displaystyle FB'\) pedig a \(\displaystyle B'\) pontban érinti a \(\displaystyle k\) kört. Ehhez elegendő igazolni, hogy \(\displaystyle KA'\perp FA'\) és \(\displaystyle KB'\perp FB'\). Tekintsük a következő ábrát.

Nyilvánvaló, hogy \(\displaystyle FA'=FB'\), hiszen a két szakasz hossza a közös \(\displaystyle AB\) átfogójú \(\displaystyle ABA'\) és \(\displaystyle ABB'\) derékszögű háromszög körülírt körének sugarával egyenlő, vagyis

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle FA'=FB'=FA=FB.\)

Az (1) összefüggés miatt \(\displaystyle B'AF\) és \(\displaystyle BA'F\) egyenlő szárú háromszögek, ezért a \(\displaystyle CAB\sphericalangle=\alpha\) és \(\displaystyle ABC\sphericalangle=\beta\) jelöléssel \(\displaystyle FB'A\sphericalangle=\alpha\), és \(\displaystyle BA'F\sphericalangle=\beta\), ebből az következik, hogy

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle BB'F\sphericalangle=90^{\circ}-\alpha;\qquad FA'A\sphericalangle=90^{\circ}-\beta.\)

Lássuk be most, hogy \(\displaystyle KB'M\sphericalangle=\alpha\).

A \(\displaystyle KB'M\sphericalangle=\alpha\) egyenlőség abból adódik, hogy \(\displaystyle AC'MB'\) húrnégyszög, ezért \(\displaystyle BMC'\sphericalangle=\alpha\), és így ennek csúcsszögére \(\displaystyle B'MK\sphericalangle=\alpha\) teljesül. Mivel \(\displaystyle KB'M\) háromszög egyenlő szárú, ezért \(\displaystyle KB'M\sphericalangle=\alpha\) is fennáll. Ez pedig (2) alapján éppen azt jelenti, hogy \(\displaystyle KB'\perp FB'\).

Hasonlóan egyszerűen láthatjuk be, hogy \(\displaystyle KA'\perp FA'\). Eszerint \(\displaystyle FA'\), illetve \(\displaystyle FB'\) valóban az \(\displaystyle A'\), illetve \(\displaystyle B'\) pontban érinti a \(\displaystyle CM\) átmérőjű \(\displaystyle k\) kört, tehát az \(\displaystyle A'\) és \(\displaystyle B'\) pontok éppen a feladat szövegében szereplő \(\displaystyle D\) és \(\displaystyle E\) pontok.

Felhasználjuk azt az ismert elemi geometriai tételt, amely szerint minden háromszögben a körülírt kör középpontja feleakkora távolságra van egy oldaltól, mint a magasságpont az oldallal szemközti csúcstól, azaz

\(\displaystyle (3)\)\(\displaystyle \displaystyle{OF=\frac{CM}{2}}.\)

A 2. ábrán megrajzoltuk a \(\displaystyle D, E, F\) pontokon átmenő \(\displaystyle k'\) kört.

2. ábra

Mivel (3) szerint \(\displaystyle OF=CK\) és mindkét szakasz egyenese \(\displaystyle AB\)-re merőleges, ezért \(\displaystyle OF\parallel CK\) is igaz, vagyis \(\displaystyle OCKF\) paralelogramma, és így \(\displaystyle OC=FK\). Ugyanakkor \(\displaystyle OC\) az \(\displaystyle ABC\) háromszög körülírt körének \(\displaystyle R\) sugara, így \(\displaystyle FK=R\) is teljesül. A \(\displaystyle DEF\) háromszög \(\displaystyle k'\) körülírt körének átmérője az \(\displaystyle FK\) szakasz, hiszen az \(\displaystyle FKC'\) derékszögű háromszög átfogója \(\displaystyle FK\). Ennek alapján a \(\displaystyle k'\) kör sugara valóban éppen fele \(\displaystyle R\)-nek. Ezzel a feladat állítását igazoltuk.

Megjegyzések. a) A 3. állítás a Geometriai feladatgyűjtemény I. kötetének 551.-es feladata, amelyet például a következő módon is bizonyíthatunk:

legyen a \(\displaystyle BC\) oldal felezőpontja \(\displaystyle G\), az \(\displaystyle AM\) szakasz felezőpontja \(\displaystyle H\). Ekkor a \(\displaystyle GOF\) és \(\displaystyle HMK\) háromszögek megfelelő oldalai párhuzamosak, azaz szögeik egyenlők, továbbá \(\displaystyle GF\) az \(\displaystyle ABC\) háromszög középvonala, tehát \(\displaystyle \displaystyle{GF=\frac{CA}{2}}\), ugyanakkor \(\displaystyle KH\) az \(\displaystyle MCA\) háromszög középvonala, ezért \(\displaystyle \displaystyle{HK=\frac{CA}{2}}\), és így \(\displaystyle GF=HK\). Ebből az következik, hogy a \(\displaystyle GOF\) és \(\displaystyle HMK\) háromszögek egybevágók, innen pedig azonnal belátható a felhasznált 3. állítás.

b) Könnyen igazolható, hogy a feladat állítása speciális, például egyenlő szárú, vagy szabályos hegyesszögű háromszögekre is teljesül.

c) A \(\displaystyle DEF\) háromszög körülírt köre az \(\displaystyle ABC\) háromszög Feuerbach-köre.


Statisztika:

A C. 1915. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi matematika feladatai