Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A G. 935. feladat (2026. október)

G. 935. Közös optikai tengelyen helyezkedik el egy 20 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse és egy \(\displaystyle -30\,\mathrm{cm}\) fókusztávolságú szórólencse. A két lencse közötti távolság 50 cm. A gyűjtőlencse elé teszünk 30 cm távolságra egy égő gyertyát.

a) Hova tegyük a besötétített szobában az ernyőt, hogy rajta megjelenjen a gyertya éles képe?

b) Hányszoros a nagyítás, és milyen állású a kép?

A feladatot oldjuk meg számítással és szerkesztéssel is!

(4 pont)

A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.


Megoldás. a) A gyűjtőlencse valódi, nagyított, fordított állású képet alkot a gyertyáról. Ez a kép virtuális (látszólagos) tárgy lesz a második lencse számára. (Lényegében ez a lencserendszerek képalkotásának egyszerű elve.) Alkalmazzuk a gyűjtőlencsére a leképezési törvényt:

\(\displaystyle \frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k},\)

ahol \(\displaystyle f=20\,\mathrm{cm}\) a fókusztávolság, \(\displaystyle t=30\,\mathrm{cm}\) a tárgytávolság, és rendezés után a képtávolságra \(\displaystyle k=60\,\mathrm{cm}\)-t kapunk. Mivel a két lencse közti távolság 50 cm, így az első lencse kétszeres nagyítású, fordított állású, valódi képe \(\displaystyle -10\,\mathrm{cm}\)-es tárgytávolságú virtuális tárgyat jelent a szórólencse számára.

Alkalmazzuk megint a leképezési törvényt:

\(\displaystyle \frac{1}{f'}=\frac{1}{t'}+\frac{1}{k'},\)

ahol \(\displaystyle f'=-30\,\mathrm{cm}\), \(\displaystyle t'=-10\,\mathrm{cm}\), és rendezés után a képtávolságra \(\displaystyle k=+15\,\mathrm{cm}\) adódik. Ekkor a nagyítás \(\displaystyle -\tfrac{15}{10}=-\tfrac{3}{2}\), ami arra utal, hogy bár valódi képet kapunk (mert a képtávolság pozitív), azonban a szórólencse nem fordítja meg a virtuális tárgy állását. Ezek szerint az ernyőt a szórólencse után 15 cm távolságra kell tennünk, és az ernyőn a gyertya fordított állású, valódi, háromszoros nagyítású képe jelenik meg.

A kérdésekre szerkesztéssel is válaszolhatunk, amit a következő ábrán mutatunk be. Vegyük észre, hogy a két lencse közötti térben a két lencse fókusza egybeesik.

Vizsgáljuk az ábra bal oldalán látható tárgy csúcspontjából kiinduló két speciális fénysugarat. Az egyik sugár a gyűjtőlencse \(\displaystyle \mathrm{F_1}\) fókuszpontján megy át, ami a lencse után az optikai tengellyel párhuzamosan éri el a szórólencsét. A szórólencse után a fénysugár úgy folytatódik, mintha a közös \(\displaystyle \mathrm{F_{1,2}}\) fókuszpontból indulna, amit szaggatott vonallal ábrázoltunk. A másik fénysugár a tárgy csúcspontjából az optikai tengellyel párhuzamosan indul, majd a gyűjtőlencse jobb oldali fókuszán megy át, ami egybeesik a szórólencse bal oldali fókuszával. (Szaggatott vonallal bejelöltük azt a képet, ami akkor jönne létre, ha nem lenne útban a szórólencse.) Végül kihasználtunk egy ritkán alkalmazott szerkesztési lépést. Ha a fénysugár a szórólencse fókuszán haladva éri el a lencsét, akkor úgy folytatódik, úgy szóródik, mintha az optikai tengely fél fókusztávolságú pontjából indulna. (Lásd a Kömal 2026 szeptemberi számában megjelent G. 932. gyakorlatot.) Az ábrán láthatjuk, hogy valódi, háromszoros nagyítású, fordított állású kép jön létre a szórólencse mögött 15 cm-re.


Statisztika:

A G. 935. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai