Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5710. feladat (2026. február)

P. 5710. Adott mennyiségű héliumgázzal körfolyamatot végzünk, amely izobár tágulásból, izochor hűtésből és adiabatikus összenyomásból áll. Legfeljebb mekkora lehet a körfolyamat hatásfoka?

KVANT nyomán

(5 pont)

A beküldési határidő 2026. március 16-án LEJÁRT.


Megoldás. Az ábra egy a leírásnak megfelelő körfolyamat \(\displaystyle p\)-\(\displaystyle V\) diagramját mutatja. Az A, B és C pontokban a gáz állapotváltozói rendre \(\displaystyle p_2\), \(\displaystyle V_1\) és \(\displaystyle T_\mathrm{A}=p_2V_1/nR\); \(\displaystyle p_2\), \(\displaystyle V_2\) és \(\displaystyle T_\mathrm{B}=p_2V_2/nR\); illetve \(\displaystyle p_1\), \(\displaystyle V_2\) és \(\displaystyle T_\mathrm{C}=p_1V_2/nR\), ahol \(\displaystyle n\) a gáz mennyisége mólokban kifejezve.

A két nyomás- és két térfogatadatból csak három független, mert a C\(\displaystyle \to\)A folyamat adiabatikus voltából következik, hogy

\(\displaystyle p_1V_2^\kappa=p_2V_1^\kappa.\)

Esetünkben, mivel egyatomos gázról van szó, a fajhőhányados értéke \(\displaystyle \kappa=\tfrac{c_p}{c_V}=\tfrac{5}{3}\). A körfolyamatban hőfelvétel csak az A\(\displaystyle \to\)B, míg hőleadás csak a B\(\displaystyle \to\)C szakaszon van. Ezek értéke rendre

\(\displaystyle Q_1=c_p(T_\mathrm{B}-T_\mathrm{A})=c_p\frac{p_2V_2-p_2V_1}{nR}\)

és

\(\displaystyle Q_2=c_V(T_\mathrm{B}-T_\mathrm{C})=c_V\frac{p_2V_2-p_1V_2}{nR}.\)

A kettő különbsége az egy ciklus alatt végzett munka, így a hatásfok

\(\displaystyle \eta=\frac{Q_1-Q_2}{Q_1}=\frac{c_p(p_2V_2-p_2V_1)-c_V(p_2V_2-p_1V_2)}{c_p(p_2V_2-p_2V_1)}=1-\frac{1}{\kappa}\cdot\frac{p_2V_2-p_1V_2}{p_2V_2-p_2V_1}.\)

Az adiabatikus állapotegyenletből kapott

\(\displaystyle \frac{V_1}{V_2}=\left(\frac{p_1}{p_2}\right)^{\frac{1}{\kappa}}\)

összefüggést behelyettesítve, egyszerűsítések után az

\(\displaystyle \eta=1-\frac{1}{\kappa}\cdot\frac{1-\left(\frac{p_1}{p_2}\right)}{1-\left(\frac{p_1}{p_2}\right)^{\frac{1}{\kappa}}}\)

kifejezést kapjuk. Mivel \(\displaystyle p_2>p_1\), kifejezésünk a \(\displaystyle 0<\tfrac{p_1}{p_2}<1\) tartományban értelmes. Itt \(\displaystyle \tfrac{1}{\kappa}<1\) miatt

\(\displaystyle {\left(\frac{p_1}{p_2}\right)}<{\left(\frac{p_1}{p_2}\right)^{\frac{1}{\kappa}}},\)

ezért

\(\displaystyle \frac{1-\left(\frac{p_1}{p_2}\right)}{1-\left(\frac{p_1}{p_2}\right)^{\frac{1}{\kappa}}}>1,\)

azaz

\(\displaystyle \eta<1-\frac{1}{\kappa},\)

ami esetünkben \(\displaystyle \eta<\tfrac{2}{5}\). Ez tehát a felső korlát az ilyen típusú körfolyamatok hatásfoka számára, amit a \(\displaystyle \tfrac{p_1}{p_2}\) arány csökkentésével lehet egyre jobban megközelíteni.


Statisztika:

A P. 5710. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. februári fizika feladatai