![]() |
A P. 5729. feladat (2026. április) |
P. 5729. Két azonos \(\displaystyle m\) tömegű, \(\displaystyle +q\) és \(\displaystyle -q\) töltésű pontszerű test kezdetben egymástól \(\displaystyle d\) távolságra, nyugalomban van. Ha a testeket egyszerre elengedjük, akkor egy idő után összeütköznek. Ha a kísérletet megfelelő erősségű, a testeket összekötő szakaszra merőleges irányú, homogén mágneses mező jelenlétében ismételjük meg, akkor a testek nem ütköznek össze.
A 2025. évi Eötvös-versenyen kitűzött feladat megoldása (lásd lapunk 2026. januári számában) szerint az ütközés elkerüléséhez szükséges mágneses indukció minimális értéke: \(\displaystyle B_{\mathrm{min}}={4\sqrt{km/d^3}}\).
a) Numerikus módszerekkel határozzuk meg és ábrázoljuk a töltések pályáját \(\displaystyle B=\tfrac{4}{5}B_{\mathrm{min}}\), \(\displaystyle B\approx B_{\mathrm{min}}\) és \(\displaystyle B=\tfrac{5}{4}B_{\mathrm{min}}\) mágneses indukció esetén!
b) \(\displaystyle B<B_{\mathrm{min}}\) esetén határozzuk meg és ábrázoljuk \(\displaystyle B/B_{\mathrm{min}}\) függvényében a töltések összeütközéséig eltelő időt!
c) \(\displaystyle B>B_{\mathrm{min}}\) esetén a töltések periodikusan újra és újra \(\displaystyle d\) távolságra távolodnak egymástól. Határozzuk meg és ábrázoljuk \(\displaystyle B/B_{\mathrm{min}}\) függvényében ezt a periódusidőt!
A numerikus megoldáshoz segítség: Csóka Péter, Seprődi Barnabás: Fizika problémák megoldása numerikus módszerrel lapunk 2024. novemberi számában.
Közli: Vankó Péter, Budapest
(5 pont)
A beküldési határidő 2026. május 15-én LEJÁRT.
Megoldás. A szimmetria miatt elég az egyik test mozgását vizsgálnunk. Legyen az origó a két töltést összekötő szakasz felezőpontján, és mutasson az \(\displaystyle x\) tengely az egyik töltés irányába, az \(\displaystyle y\) tengely pedig legyen erre merőleges (1. ábra).

1. ábra
A mozgásegyenletek:
$$\begin{gather*} ma_x=-\frac{kq^2}{(2x)^2}+qBv_y,\\ ma_y=-qBv_x. \end{gather*}$$Vezessük be a \(\displaystyle \beta=B/B_\mathrm{min}\), \(\displaystyle T=t/\tau\), \(\displaystyle X=x/d\), \(\displaystyle Y=y/d\), \(\displaystyle V_X=\tau v_x/d\), \(\displaystyle V_Y=\tau v_y/d\), \(\displaystyle A_X=\tau^2a_x/d\) és \(\displaystyle A_Y=\tau^2a_y/d\) dimenziótlan mennyiségeket, ahol \(\displaystyle \tau=\sqrt{md^3/(kq^2)}\) a rendszer adataitól függő idő dimenziójú állandó. Ezekkel a mozgásegyenletek:
$$\begin{gather*} A_X=-\frac{1}{4X^2}+4\beta V_Y,\tag{1}\\ A_Y=-4\beta V_X.\tag{2} \end{gather*}$$A \(\displaystyle T=0\) időpillanatban \(\displaystyle X=\tfrac{1}{2}\), \(\displaystyle Y=0\) és \(\displaystyle V_X=V_Y=0\). A feladatban hivatkozott cikk módszerét alkalmazva:
$$\begin{gather*} V_X(T+\Delta T)=V_X(T)+A_X(T)\cdot\Delta T,\\ V_Y(T+\Delta T)=V_Y(T)+A_Y(T)\cdot\Delta T,\\ X(T+\Delta T)=X(T)+V_X(T)\cdot\Delta T,\\ Y(T+\Delta T)=Y(T)+V_Y(T)\cdot\Delta T, \end{gather*}$$ahol \(\displaystyle \Delta T\) az elvárt pontosságnak megfelelően kicsiny időtartam, \(\displaystyle A_X(T)\) és \(\displaystyle A_Y(T)\) pedig az (1) és (2) összefüggések alapján számítható. Ezt a rekurzív képletet bármilyen program (vagy akár Excel táblázatkezelő) segítségével a kezdeti állapotból kiindulva alkalmazhatjuk, majd az így nyert adatokból a feladatban kért grafikonokat elkészíthetjük.
a) A \(\displaystyle B<B_\mathrm{min}\) esetben figyelnünk kell a rekurzió leállítására: \(\displaystyle X\approx 0\) esetén a két töltés összeütközik, ezután a képletek értelmetlen eredményeket generálnak. A \(\displaystyle B\approx B_\mathrm{min}\) esetben az eredeti versenyfeladatban kiszámított minimális távolság (\(\displaystyle X=\tfrac{1}{4}\)) közelében könnyen instabillá válik a – véges \(\displaystyle \Delta T\) miatt szükségszerűen közelítő – számítás, így itt érdemes a \(\displaystyle B\lessapprox B_\mathrm{min}\) és \(\displaystyle B\gtrapprox B_\mathrm{min}\) értékekkel is számolni. A 2. ábrán a töltések pályája látható különböző \(\displaystyle \beta=B/B_\mathrm{min}\) értékek esetén. (A feladatban kért görbék vastagabb vonallal.)

2. ábra
b-c) Ugyanazt a rekurziót futtatjuk különböző \(\displaystyle \beta\) paraméterrel, de most nem az \(\displaystyle X\)-\(\displaystyle Y\) párokat rögzítjük, hanem azt figyeljük, mikor éri el \(\displaystyle X\) valamelyik határfeltételt (\(\displaystyle B<B_\mathrm{min}\) esetében az \(\displaystyle X\approx 0\)-t, \(\displaystyle B>B_\mathrm{min}\) esetében pedig az \(\displaystyle X\approx\tfrac{1}{2}\)-et a kezdőállapot utáni első alkalommal). A \(\displaystyle T_\textrm{ü}\) ütközési időket, illetve a \(\displaystyle T_\mathrm{p}\) periódusidőket (\(\displaystyle \tau\) egységekben) egy közös grafikonban a 3. ábra mutatja \(\displaystyle \beta\) függvényében. Az 1. ábrán látható módon \(\displaystyle \beta=1\) esetében a töltések aszimptotikusan tartanak az \(\displaystyle X=\pm\tfrac{1}{4}\) értékhez, így itt se ütközés, se periodikus mozgás nem alakul ki. \(\displaystyle \beta\approx 1\) esetében \(\displaystyle T_\textrm{ü}\to\infty\) és \(\displaystyle T_\mathrm{p}\to\infty\).

3. ábra
Statisztika:
A P. 5729. feladat értékelése még nem fejeződött be.
A KöMaL 2026. áprilisi fizika feladatai
