Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5754. feladat (2026. október)

P. 5754. Karcsi elsőéves egyetemi hallgató, aki matematikából éppen az integrálszámítást tanulja. Gyakorlatként egy \(\displaystyle R\) sugarú, homogén anyageloszlású félkörív tömegközéppontjának helyét kell meghatároznia.

Öccse, Jancsi, még csak tizedik osztályos gimnazista, ők most a merev testek egyensúlyát, valamint a hidrosztatikai nyomás törvényét tanulják fizikából. Érdeklődve nézi bátyja számolását, de mivel integrálásról még soha nem hallott, nem sokat ért belőle. Némi gondolkodás és egy rövid számolás után Jancsi felkiált: ,,Megvan az eredmény, sőt, nemcsak a félkörív, hanem tetszőleges alakú vékony körív tömegközéppontját is meg tudom határozni!''

Vajon hogyan csinálta?

Holics László (1931-2025) feladata nyomán

(5 pont)

A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.


Megoldás. Képzeljük el, mondta Jancsi, hogy egy függőleges síkban rögzített, vékony, körív alakú csőbe \(\displaystyle \varrho\) sűrűségű folyadékot töltünk. A cső keresztmetszete \(\displaystyle A\), körívének sugara \(\displaystyle R\). A folyadékszál nyílásszöge \(\displaystyle 2\alpha\), alsó vége a körív legmélyebb pontjánál van. A cső felső vége nyitott, az alsó végénél egy kicsiny dugattyú akadályozza meg a folyadék kiömlését (lásd az ábrát).

A folyadékszál egyensúlyi állapotát a dugattyúra kifejtett \(\displaystyle F\) nagyságú vízszintes erő forgatónyomatéka biztosítja. Ezt a nyomatékot kétféle módon is kiszámíthatjuk, és az eredmények összevetéséből rögtön megkapjuk a tömegközéppont helyét.

Legyen a tömegközéppont a körív (tükrözési) szimmetriatengelyén az \(\displaystyle O\) középponttól \(\displaystyle s\) távolságban. A folyadék tömege \(\displaystyle m=2\alpha RA\varrho\), a súlya tehát az \(\displaystyle O\) ponton átmenő, a körív síkjára merőleges vízszintes tengely körül

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle M=mgs\sin\alpha =2\alpha RA\varrho gs\sin\alpha\)

forgatónyomatékot fejt ki a folyadékra.

A folyadékszál két vége között a hidrosztatikai nyomás

\(\displaystyle \Delta p=\varrho gR(1-\cos 2\alpha)=2\varrho gR\sin^2\alpha,\)

a dugattyút tehát

\(\displaystyle F=\Delta pA=2\varrho gRA\sin^2\alpha\)

erővel tarthatjuk egyensúlyban. Ez az erő a folyadékra

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle M=FR=2\varrho gR^2A\sin^2\alpha\)

forgatónyomatékot fejt ki. (1) és (2) összevetéséből

\(\displaystyle 2\alpha RA\varrho gs\sin\alpha=2\varrho gR^2A\sin^2\alpha,\)

ahonnan a tömegközéppont helyzetét megadó távolság

\(\displaystyle s=\frac{\sin\alpha}{\alpha}R.\)

Az eredeti feladatban szereplő félkör esetén \(\displaystyle \alpha=\pi/2,\) ebben az esetben \(\displaystyle s=\tfrac{2}{\pi}R,\) fejezi be furcsa logikájú érvelését Jancsi.


Statisztika:

A P. 5754. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai