Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5755. feladat (2026. október)

P. 5755. Az utcai vízvezeték-hálózatban a víz nyomása kb. 8 bar. Ezt az értéket – mire a víz a lakásokba jut – egy nyomáscsökkentő \(\displaystyle \Delta p=5\) barral csökkenti. Mennyivel (hány fokkal) melegszik fel a nyomáscsökkentőn folyamatosan átfolyó víz? (A csővezetéket és a nyomáscsökkentőt hőszigetelő anyag veszi körül, így azok nem tudnak számottevő hőt leadni a környezetüknek.)

Közli: Gnädig Péter, Vácduka

(4 pont)

A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.


Megoldás. Megmutatjuk, hogy ha a nyomáscsökkentőn \(\displaystyle V\) térfogatú víz folyik keresztül, akkor a mechanikai energia \(\displaystyle \Delta E=V\Delta p\) értékkel csökken, tehát ennyi hő fejlődik.

Gondoljuk el, hogy a \(\displaystyle p_1\) nyomású víz egy olyan víztoronyból érkezik, amely vízszintje \(\displaystyle h_1\)-gyel magasabban van, mint a nyomáscsökkentő. Ha a csővezetékben nem (vagy csak nagyon lassan) áramlik a víz, akkor

\(\displaystyle (1)\)\(\displaystyle p_1=\varrho gh_1,\)

ahol \(\displaystyle \varrho\) a víz sűrűsége.

A nyomáscsökkentőből kilépő, \(\displaystyle p_2=p_1-\Delta p\) nyomású vizet egy másik víztoronyba vezetjük, amelyben a vízmagasság \(\displaystyle h_2\)-nél egy ,,hajszálnyival'' kisebb. A víz nagyon lassan áramlik, így ennél a csőnél is a hidrosztatikai nyomás képletével számolhatunk, vagyis

\(\displaystyle (2)\)\(\displaystyle p_2=\varrho g h_2.\)

Miközben a nyomáscsökkentőn egy kicsiny \(\displaystyle V\) térfogatú, tehát \(\displaystyle m=\varrho\,V\) tömegű víz folyik keresztül, a teljes vízmennyiség gravitációs helyzeti energiája (1) és (2) szerint

\(\displaystyle (3)\)\(\displaystyle \Delta E=mg(h_1-h_2)=\varrho Vg\left(\frac{p_1}{\varrho g}-\frac{p_2}{\varrho g} \right)=V\Delta p\)

értékkel csökken. (Úgy tekinthetjük, mintha \(\displaystyle V\) térfogatú víz átkerülne a magasabbról az alacsonyabb vízszintű helyre, miközben a víz többi része a helyén maradna. A valóságban nyilván nem ez történik, de az energiaváltozás szempontjából ez a megfontolás mégis helyes.)

A mechanikai energiaveszteség

\(\displaystyle (4)\)\(\displaystyle Q=\Delta E=mc\Delta T=V\varrho c\Delta T\)

hő fejlődéséhez vezet, ahol \(\displaystyle c\) a víz fajhője, \(\displaystyle \Delta T\) pedig a víz hőmérséklet-emelkedése. A (3) és (4) összefüggések egybevetéséből kapjuk, hogy

\(\displaystyle \Delta T=\frac{\Delta p}{\varrho c}=\frac{5\cdot 10^5}{10^3\cdot 4{,}2\cdot 10^3}\approx 0{,}1\,^\circ\mathrm{C}.\)


Statisztika:

A P. 5755. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai