![]() |
A P. 5756. feladat (2026. október) |
P. 5756. Az ábrán látható drótkeretben a legnagyobb háromszög egyik sarkán \(\displaystyle I\) nagyságú áramot vezetünk be, a másik sarkából pedig kivezetjük. Mekkora lesz a mágneses tér a drótkeret középpontjában? A drót ellenállása arányos a hosszúságával. A be- és kivezető drótok a háromszög közepébe mutató egyenesen fekszenek, ezért nem adnak járulékot a mágneses térhez.

Közli: Cserti József, Budapest
(5 pont)
A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.
Megoldás. Jelöljük a háromszög csúcsait a bal alsótól kiindulva az óramutató járásával ellentétes irányban haladva \(\displaystyle \mathrm{A}\), \(\displaystyle \mathrm{B}\) és \(\displaystyle \mathrm{C}\)-vel, az egyes sarkokon befolyó áramokat pedig rendre \(\displaystyle I_\mathrm{A}\), \(\displaystyle I_\mathrm{B}\) és \(\displaystyle I_\mathrm{C}\)-vel. A jelölésünknek megfelelően a feladat ábrájában
\(\displaystyle a)\qquad I_\mathrm{A}=I,\quad I_\mathrm{B}=-I,\quad I_\mathrm{C}=0.\)
A drótkeret egyes darabjaiban kialakuló áramok rendszere kielégíti a csomóponti és a hurok törvényt (Kirchhoff I. és II. törvényét), azaz minden csomópontba ugyanannyi áram folyik be mint ki, tehát minden csomópontra nézve az áramok előjeles összege nulla, illetve bármely kiszemelt hurkot alkotó drótdarabokon eső feszültségek a választott körüljárási irányhoz viszonyított előjellel összeadva nullát adnak. A keret középpontjában kialakuló \(\displaystyle \boldsymbol{B}\) mágneses tér elvben a Biot–Savart-törvény segítségével kiszámítható. Az áramot szállító vezetőket gondolatban kicsiny \(\displaystyle \Delta\ell_i\) darabokra vágjuk, és ezeknek a bennük folyó áram szerint irányt adunk. Az egyes darabokban folyó áramot \(\displaystyle I_i\)-vel, a szakaszoknak a középponthoz viszonyított pozícióját pedig \(\displaystyle \boldsymbol{r}_i\)-vel jelölve a keresett mágneses indukció
\(\displaystyle \boldsymbol{B}=-\frac{\mu_0}{4\pi}\sum_i\frac{I_i\Delta\boldsymbol{\ell}_i\times\boldsymbol{r}_i}{r_i^3}.\)
Mivel minden \(\displaystyle \boldsymbol{r}_i\) és \(\displaystyle \Delta\boldsymbol{\ell}_i\) a keret síkjában fekszik, a vektoriális szorzatuk arra merőleges, így a kifejezés kiértékelése nélkül is megállapítható, hogy \(\displaystyle \boldsymbol{B}\) merőleges a keret síkjára.
Megjegyzés. A mágneses indukció pszeudo- vagy más néven axiálvektor mennyiség, ami azt jelenti, hogy síkra való tükrözéskor pont fordítva viselkedik, mint a normális, vagy szakszóval poláris vektorok: a tükörsíkra merőleges komponense tükrözéskor változatlan marad, míg a síkkal párhuzamos komponense előjelet vált. (Így viselkedik pl. a forgatónyomaték, a perdület, vagy a szögsebesség vektora is.) Ebből már következik, hogy egy síkbeli áram rendszer mágneses tere az adott síkban arra merőleges (vagy nulla) minden olyan pontban ahol nem folyik áram: a rendszert az áramok síkjára tükrözve nem történik semmi, tehát a tükörsíkban, ami önmaga tükörképe, nem lehet előjelet váltó indukció komponens. (Más a helyzet ott, ahol áram folyik, mert ott a tükrözéskor egy vezető két oldalát felcseréljük.)
Az elrendezés szimmetriája miatt az a) esetnek megfelelő indukciónak kell kialakulnia ha
\(\displaystyle b)\qquad I_\mathrm{A}=0,\quad I_\mathrm{B}=I,\quad I_\mathrm{C}=-I,\)
vagy
\(\displaystyle c)\qquad I_\mathrm{A}=-I,\quad I_\mathrm{B}=0,\quad I_\mathrm{C}=I.\)
Tekintsük e három eset szuperpozícióját, amit úgy kapunk, hogy a megfelelő darabok áramát összeadjuk! Nyilván a szuperpozícióval kapott áramrendszer is kielégíti a Kirchhoff-törvényeket, tehát értelmes árameloszlás, amihez a középpontban a három összetevő mágneses terének az összege, tehát \(\displaystyle 3\boldsymbol{B}\) tartozik. Ugyanakkor a szuperpozícióban nincs befolyó áram, tehát minden áram és a mágneses indukció értéke is nulla, következésképp
\(\displaystyle \boldsymbol{B}=0.\)
Megjegyzések. 1. Ez az eredmény érvényes arra az esetre is, ha egyszerre mind a három csúcson van áram, az egyedüli feltétel az, hogy a három áram fizikailag értelmes legyen, azaz az előjeles összegük nullát adjon.
2. A háromszög helyett vehetjük más szabályos sokszögek hasonló rendszerét is, fizikailag értelmezhető befolyó áramok mellett az eredmény arra is érvényes lesz.
Statisztika:
A P. 5756. feladat értékelése még nem fejeződött be.
A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai
