Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A P. 5759. feladat (2026. október)

P. 5759. Két párhuzamos síkú, \(\displaystyle R\) sugarú, vékony, szigetelő körlemez egymástól \(\displaystyle d\ll R\) távolságra úgy helyezkedik el, hogy szimmetriatengelyük közös. A lemezeken \(\displaystyle Q\) és \(\displaystyle -Q\) töltés oszlik el egyenletesen. Mekkora az elektromos térerősség a lemezeken kívül, a szimmetriatengelyen, az egyik lemez középpontjához közel?

Közli: Vigh Máté, Herceghalom

(6 pont)

A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.


Megoldás. Először azt vizsgáljuk meg, mekkora az \(\displaystyle E(x)\) elektromos tér egy \(\displaystyle \sigma=Q/(R^2\pi)\) egyenletes sűrűséggel töltött \(\displaystyle R\) sugarú körlemez forgástengelyének a középponttól \(\displaystyle x\) távolságra levő pontjában. Ez a feladat nagyon hasonlít a P. 5651. feladathoz, ahol egy szabályos háromszöggel kapcsolatban kellett egy hasonló kérdést megválaszolni. A feladat megoldása Lapunk 2025. decemberi számában jelent meg, ennek a gondolatmenetét követjük.

— A kérdéses pontba egy \(\displaystyle q\) próbatöltést helyezünk, és az arra ható \(\displaystyle F=qE(x)\) erőt számoljuk ki, hogy megkapjuk \(\displaystyle E(x)\)-et. Ez az erő a szimmetria miatt merőleges a körlemezre, és Newton III. törvénye szerint pontosan akkora mint az az erő, amivel a próbatöltés hat a körlemezre. Ennek meghatározásához osszuk fel a körlemezt kis \(\displaystyle \Delta A_i\) darabokra! Ezek töltése \(\displaystyle \sigma\Delta A_i\), tehát rájuk \(\displaystyle \sigma\Delta A_i\boldsymbol{E}_i\) erő hat, ahol \(\displaystyle \boldsymbol{E}_i\) a próbatöltés tere az \(\displaystyle i\)-edik felületdarabnál. Ezek összegéből a lemezzel párhuzamos komponensek a szimmetria miatt kiesnek, így \(\displaystyle \boldsymbol{E}_i\)-nek a lemezre merőleges komponensét \(\displaystyle E_{i\perp}\)-sal jelölve

\(\displaystyle F=\sum_i\sigma\Delta A_iE_{i\perp}=\sigma\Psi,\)

ahol

\(\displaystyle \Psi=\sum_i\Delta A_iE_{i\perp}\)

a körlemezen áthaladó, a próbatöltéstől származó elektromos fluxus.

— A \(\displaystyle q\) töltésből eredő elektromos tér gömbszimmetrikus. A teljes \(\displaystyle 4\pi\) térszögbe a Gauss tétel szerint \(\displaystyle q/\varepsilon_0\), így az egységnyi térszögbe

\(\displaystyle \Psi_q=\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}q\)

fluxus indul. Eszerint tehát a körlemezen áthaladó elektromos fluxus

\(\displaystyle \Psi=\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}q\Omega,\)

ahol \(\displaystyle \Omega\) a teljes térszögnek az a része, amit a kör a töltés helyéről nézve kitakar.

— Az \(\displaystyle \Omega\) meghatározásához tekintsük azt a gömböt, amelynek a középpontja pont a \(\displaystyle q\) helyén van, és amelynek a sugara éppen

\(\displaystyle r=\sqrt{x^2+R^2}.\)

Ez a gömb akkora, hogy a körlemez pereme pont a gömb felszínén fut. Az így levágott gömbsüveg területe a Függvénytáblázatokban megadott képletek alapján

\(\displaystyle A=2\pi r\left(r-x\right),\)

tehát a neki megfelelő térszög

\(\displaystyle \Omega=\frac{A}{r^2}=2\pi\left(1-\frac{x}{\sqrt{x^2+R^2}}\right).\)

Mindent egybevetve

\(\displaystyle E(x)=\frac{F}{q}=\frac{\sigma\Omega}{4\pi\varepsilon_0}=\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\left(1-\frac{x}{\sqrt{R^2+x^2}}\right).\)

A feladatban az

\(\displaystyle E=E(x)-E(x+d)\)

térerősséget kell meghatároznunk abban az esetben, ha \(\displaystyle x\) egy nagyon kicsiny pozitív érték (\(\displaystyle x\searrow 0\), ,,felülről tart'' nullához) és \(\displaystyle d\ll R\). Ez

\(\displaystyle E=\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\frac{d}{\sqrt{R^2+d^2}}\cong\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\frac{d}{R}.\)

Megjegyzés. A szimmetriatengelynek a két lemez közé eső szakaszán az egyik lemeztől \(\displaystyle 0<x<d\) távolságra lévő pontban a térerősség értékét egy más függvény,

\(\displaystyle E'=E(x)+E(d-x),\)

adja meg. Ennek oka, hogy a térerősség értéke a lemezen áthaladva ugrik.


Statisztika:

A P. 5759. feladat értékelése még nem fejeződött be.


A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai