![]() |
A P. 5759. feladat (2026. október) |
P. 5759. Két párhuzamos síkú, \(\displaystyle R\) sugarú, vékony, szigetelő körlemez egymástól \(\displaystyle d\ll R\) távolságra úgy helyezkedik el, hogy szimmetriatengelyük közös. A lemezeken \(\displaystyle Q\) és \(\displaystyle -Q\) töltés oszlik el egyenletesen. Mekkora az elektromos térerősség a lemezeken kívül, a szimmetriatengelyen, az egyik lemez középpontjához közel?
Közli: Vigh Máté, Herceghalom
(6 pont)
A beküldési határidő 2026. november 16-án LEJÁRT.
Megoldás. Először azt vizsgáljuk meg, mekkora az \(\displaystyle E(x)\) elektromos tér egy \(\displaystyle \sigma=Q/(R^2\pi)\) egyenletes sűrűséggel töltött \(\displaystyle R\) sugarú körlemez forgástengelyének a középponttól \(\displaystyle x\) távolságra levő pontjában. Ez a feladat nagyon hasonlít a P. 5651. feladathoz, ahol egy szabályos háromszöggel kapcsolatban kellett egy hasonló kérdést megválaszolni. A feladat megoldása Lapunk 2025. decemberi számában jelent meg, ennek a gondolatmenetét követjük.
— A kérdéses pontba egy \(\displaystyle q\) próbatöltést helyezünk, és az arra ható \(\displaystyle F=qE(x)\) erőt számoljuk ki, hogy megkapjuk \(\displaystyle E(x)\)-et. Ez az erő a szimmetria miatt merőleges a körlemezre, és Newton III. törvénye szerint pontosan akkora mint az az erő, amivel a próbatöltés hat a körlemezre. Ennek meghatározásához osszuk fel a körlemezt kis \(\displaystyle \Delta A_i\) darabokra! Ezek töltése \(\displaystyle \sigma\Delta A_i\), tehát rájuk \(\displaystyle \sigma\Delta A_i\boldsymbol{E}_i\) erő hat, ahol \(\displaystyle \boldsymbol{E}_i\) a próbatöltés tere az \(\displaystyle i\)-edik felületdarabnál. Ezek összegéből a lemezzel párhuzamos komponensek a szimmetria miatt kiesnek, így \(\displaystyle \boldsymbol{E}_i\)-nek a lemezre merőleges komponensét \(\displaystyle E_{i\perp}\)-sal jelölve
\(\displaystyle F=\sum_i\sigma\Delta A_iE_{i\perp}=\sigma\Psi,\)
ahol
\(\displaystyle \Psi=\sum_i\Delta A_iE_{i\perp}\)
a körlemezen áthaladó, a próbatöltéstől származó elektromos fluxus.
— A \(\displaystyle q\) töltésből eredő elektromos tér gömbszimmetrikus. A teljes \(\displaystyle 4\pi\) térszögbe a Gauss tétel szerint \(\displaystyle q/\varepsilon_0\), így az egységnyi térszögbe
\(\displaystyle \Psi_q=\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}q\)
fluxus indul. Eszerint tehát a körlemezen áthaladó elektromos fluxus
\(\displaystyle \Psi=\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}q\Omega,\)
ahol \(\displaystyle \Omega\) a teljes térszögnek az a része, amit a kör a töltés helyéről nézve kitakar.
— Az \(\displaystyle \Omega\) meghatározásához tekintsük azt a gömböt, amelynek a középpontja pont a \(\displaystyle q\) helyén van, és amelynek a sugara éppen
\(\displaystyle r=\sqrt{x^2+R^2}.\)
Ez a gömb akkora, hogy a körlemez pereme pont a gömb felszínén fut. Az így levágott gömbsüveg területe a Függvénytáblázatokban megadott képletek alapján
\(\displaystyle A=2\pi r\left(r-x\right),\)
tehát a neki megfelelő térszög
\(\displaystyle \Omega=\frac{A}{r^2}=2\pi\left(1-\frac{x}{\sqrt{x^2+R^2}}\right).\)
Mindent egybevetve
\(\displaystyle E(x)=\frac{F}{q}=\frac{\sigma\Omega}{4\pi\varepsilon_0}=\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\left(1-\frac{x}{\sqrt{R^2+x^2}}\right).\)
A feladatban az
\(\displaystyle E=E(x)-E(x+d)\)
térerősséget kell meghatároznunk abban az esetben, ha \(\displaystyle x\) egy nagyon kicsiny pozitív érték (\(\displaystyle x\searrow 0\), ,,felülről tart'' nullához) és \(\displaystyle d\ll R\). Ez
\(\displaystyle E=\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\frac{d}{\sqrt{R^2+d^2}}\cong\frac{Q}{2\pi\varepsilon_0 R^2}\frac{d}{R}.\)
Megjegyzés. A szimmetriatengelynek a két lemez közé eső szakaszán az egyik lemeztől \(\displaystyle 0<x<d\) távolságra lévő pontban a térerősség értékét egy más függvény,
\(\displaystyle E'=E(x)+E(d-x),\)
adja meg. Ennek oka, hogy a térerősség értéke a lemezen áthaladva ugrik.
Statisztika:
A P. 5759. feladat értékelése még nem fejeződött be.
A KöMaL 2026. októberi fizika feladatai
