Fórum: Fizikások válaszoljanak

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.

[1187] Hoborg	2014-01-14 15:33:53
Nagyon látványosan mutatják meg a Mythbusters 5. évad 8. részében, hogy a mérleg ugyanazt mutatja. Sajnos csak angolul és csak egy összefoglaló, de: videó
Előzmény: [1186] marcius8, 2014-01-14 10:20:34

[1186] marcius8	2014-01-14 10:20:34
Valaki mondja meg! Van egy mérleg és van a mérlegen egy 5 kg-os zárt doboz, amelyben egy 5 grammos kanári üldögél. Ekkor a mérleg 5,005 kg-ot mutat. A dobozban van elég levegő. (Eddig világos.) De vajon mit mutat a mérleg, ha a kanári elkezd repkedni? Várom mindenkinek a válaszát. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[1185] marcius8	2014-01-14 10:16:55
Ha a lánc súlyát figyelembe vesszük, akkor ez egy koszinusz hiperbolikusz görbe. Amúgy lehetne parabola görbe is
Előzmény: [1180] Loiscenter, 2014-01-13 00:47:59

[1184] Loiscenter	2014-01-14 00:46:41
valoban lánc ! köszönöm.
Előzmény: [1183] nadorp, 2014-01-13 14:58:37

[1183] nadorp

2014-01-13 14:58:37

A "Lánc" válasz helyes :-)

ld. itt

Előzmény: [1182] Loiscenter, 2014-01-13 13:25:33

[1182] Loiscenter	2014-01-13 13:25:33
hogy milyen igazad van - csak matematikai alakjan is szeretnék okoskodni rajta!!!
Előzmény: [1181] Fálesz Mihály, 2014-01-13 06:36:35

[1181] Fálesz Mihály	2014-01-13 06:36:35
Lánc.
Előzmény: [1180] Loiscenter, 2014-01-13 00:47:59

[1180] Loiscenter	2014-01-13 00:47:59
megkerdeztek es nem tudok válaszolni - milyen is ez? parabol? köriv? elipszis? segitsetek!!!

[1179] marcius8	2013-11-22 10:39:20
Köszönöm a választ és a segítséget. Tisztelettel: Bertalan Zoltán
Előzmény: [1178] SmallPotato, 2013-11-20 21:05:11

[1178] SmallPotato

2013-11-20 21:05:11

Ha jól számolom, az a pillanatnyi (előjeles) v_p sebesség, amellyel a vonat közeledik a bakterhez, a $v_p=v\frac{t}{\sqrt{t^2+d^2}}$ képlettel számítható, ahol t a vonatnak a pálya bakterhez legközelebbi pontjától vett (előjeles) távolsága.

Szögfüggvény helyett a Pitagorasz-tétel is elég volt. v_p a vonat v sebességének a bakter irányába mutató komponense.

Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34

[1177] SmallPotato

2013-11-20 20:46:03

Igazad van, valóban figyelmetlen voltam. A d távolság szerepe tényleg nem elhanyagolható.

A helyzet azonban az, hogy így a vonat és a bakter viszonylagos sebessége a pálya mentén változó. Ha a vonat messze van, a viszonylagos sebesség abszolút értéke gyakorlatilag v, amikor viszont a vonat a pályának a bakterhez legközelebbi pontján van, akkor 0. Közbenső pontokban értelemszerűen egy 0 és v közé eső sebesség, amely a pozíció ismeretében szögfüggvénnyel számolható ki. Ezt követően a konkrét relatív sebességgel az említett képletek alkalmazhatók.

Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34

[1176] marcius8	2013-11-20 14:23:34
Köszönöm szépen a választ, és köszönöm a segítőkészségedet. azonban szerintem félreértetted a kérdésemet. Ugyanis a kérdésemben a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amely a baktertől "d" távolságra van, tehát a mozdony előbb-utóbb de elmegy a bakter mellett, és ugyanakkor nem üti el a baktert. Ugyanakkor a linkedben olyan Doppler-effektus szerepel, amikor a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amelyen a baktertől 0 távolságra van. (Egyébként csakugyan írhattam volna rendesen állomásfőnököt vagy sorompóőrt is, de azt hiszem, hogy nem ez volt a problémám lényegi része.) Még egy köszönet azért, mert olyan linket küldtél, amelyben nagyon látványos animációk szerepelnek, nekem nagyon tetszettek. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
Előzmény: [1175] SmallPotato, 2013-11-20 11:19:30

[1175] SmallPotato

2013-11-20 11:19:30

A használandó képletet és értelmezését ezer helyen megtalálod, pl. itt is.

(A bakter egyébként hivatalosan nem állomásfőnök, hanem - leginkább, de nem kizárólag - sorompóőr. :))

Előzmény: [1174] marcius8, 2013-11-19 12:58:03

[1174] marcius8

2013-11-19 12:58:03

Megint egy kérdés: Adott az állomáson álló bakter (hivatalosan állomásfőnök) és adott egy vonat, amely a bakter felé közeledik "v" sebességgel (illetve a baktertől távolodik "v" sebességgel), miközben a mozdonykürtjével "f0" frekvenciájú hangot ad. Erre a bakter a sípjával visszajelez a mozdonyvezetőnek "f1" frekvenciájú hangjelet adva. Milyen frekvenciájúnak érzékeli a bakter a mozdonyvezető hangjelét és milyen frekvenciájúnak érzékeli a mozdonyvezető a bakter hangjelét? A hang sebessége legyen "c". A vonat egyenes pályán mozog, amely a baktertől "d" távolságra van.

[1173] izsák	2013-10-14 22:41:01
Köszönöm a választ!
Előzmény: [1171] csillagász, 2013-10-14 20:06:48

[1172] csillagász	2013-10-14 20:15:10
A Rayleigh-szórás nem az oxigénség miatt van, tehát a válasz igen.
Előzmény: [1169] Lóczi Lajos, 2013-10-14 08:10:15

[1171] csillagász	2013-10-14 20:06:48
Én azt gyanítom, hogy a kérdés arra van kihegyezve, hogy (kissé pongyola fogalmazással) a Föld abban az irányban kering a Nap körül, amelyik irányban forog a tengelye körül, kevésbé pongyolául a forgás és a keringés szögsebességvektora azonos irányú. Ennek pedig az a következménye, hogy a Földnek "a hajnali oldala megy előre", azaz szemből kapja a meteorokat, az alkonyati oldalon pedig a meteornak utol kell érnie a Földet. Tehát ha erre gondolt a feladat kitűzője, akkor ennek alapján hajnalban a legveszélyesebb, alkonyatkor pedig a legkevésbé.
Előzmény: [1170] izsák, 2013-10-14 15:29:02

[1170] izsák

2013-10-14 15:29:02

Mi a helyes válasz erre a kérdésre?

"A Föld felszínén álló megfigyelőre melyik napszakban a legveszélyesebb és melyikben a legveszélytelenebb egy leeső meteor?"

[1169] Lóczi Lajos	2013-10-14 08:10:15
A folyékony, hideg oxigén színe kékes. Vajon ha nem lenne oxigén a légkörben, akkor is kéknek látnánk az eget?

[1168] fatermotel	2013-10-02 19:47:46
Sajnos, nem lett jó a képbeszúrás. Na, akkor még egyszer:

Előzmény: [1167] fatermotel, 2013-10-02 19:31:36

[1167] fatermotel

2013-10-02 19:31:36

Sziasztok! Kaptam egy csomó homogén mágneses mezővel kapcsolatos feladatot fakton. Volt egy, amihez lövésem sem volt.

Tudtok segíteni?

[1166] marcius8

2013-10-02 08:16:27

Rengeteg olyan jelenség, illetve probléma van, amelyeknek megmagyarázásában, illetve megoldásában fontos szerepet játszanak az egész számok. Ilyen jelenség például az állóhullámok, de a Bohr-féle atommodell felépítésében is az egész számok lényeges szerepet játszanak. A következő kérdésekre figyeltem fel:

1. Egy végtelen nagyságú és semleges töltésű fémlemezt "alfa" szögben meghajlítunk, majd az így kapott "alfa" szögtartomány belsejében egy "q" nagyságú pontszerű testet helyezünk. A fellépő töltésmegosztás miatt mekkora erő hat a "q" töltésre? (Amennyiben "alfa" a 180° "n"-ed része ("n" pozitív egész szám), akkor a feladat a tükörtöltések módszerével megoldható. De mi a helyzet tetszőleges "alfa" szög esetén?

2. Két síktükör egymással "alfa" szöget zár be, és a két síktükör között egy gyertya ég. Hány tükörképe van a gyertyának? Az "alfa" megint tetszőleges szöget jelent.

És egy további kérdés: Van-e olyan jelenség a fizikában, amelyet csak prímszámokkal lehet megmagyarázni? Illetve van-e olyan probléma a fizikában, amelynek megoldásában a prímszámok lényeges szerepet játszanak. Minden lehetséges választ örömmel fogadok.

[1165] koma	2013-04-08 09:29:44
meglett, csak bénáztam
Előzmény: [1164] koma, 2013-04-07 21:07:46

[1164] koma

2013-04-07 21:07:46

Egy fotocella katódjának kilépési munkája 1,96eV. 560nm hullámhosszú fénnyel világítjuk meg. Legfeljebb mekkora feszültségre töltődhet föl a fotocellára kapcsolt kondenzátor?

köszi

[1163] lorantfy	2013-03-12 15:38:22
A kötélnek olyan szögben kell állnia, hogy a kötélerő vízszintes komponense az adott gyorsulással gyorsítsa a testet, a függőleges komponense pedig egyenlítse ki a súlyerőt, mivel függőleges irányban nem gyorsul a test.
Előzmény: [1162] w, 2013-03-12 08:10:10

[1162] w

2013-03-12 08:10:10

Pont ezen a feladaton szúrtam el nemrég egy fizikadolgozatot :-) Azt képzelné az ember, hogy a kilengést valamilyen misztikus erő okozza, pedig nem... A gravitációs erő állandó, a kilengés a tehetetlenség miatt van, tehát a kötélerő nagysága és iránya (kényszererőként) pont úgy változik, hogy a gravitációnak meg a vonat gyorsulásának (dinamika alaptörvénye) megfeleljen.

Ahogy Lorantfy is mondta, ilyen feladatoknál tehetetlenségi erőt szoktak felvenni, amely olyan képzeletbeli erő, amely az eddigi gyorsulást lenullázza, így könnyebb Newton IV-gyel dolgozni. Lehet azzal is szórakozni, hogy veszed a súrlódó lejtőn leguruló golyót, és azt liftbe teszed. :-))

Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09

[1161] lorantfy	2013-03-11 13:43:48
A függőleges súlyerő (G=8 N), a vízszintes gyorsítóerő (F=ma=1,76 N) és a kötélerő vektorháromszögéből számítsd ki a szöget: tg(alfa)=F/G !
Előzmény: [1160] huu, 2013-03-11 05:54:09

[1160] huu

2013-03-11 05:54:09

Üdv!

lenne egy feladatom. Kérlek segítsetek a megoldásában. Előre is köszönöm.

Egy vasúti kocsi belsejében, a tetőre függesztenek egy 0.8 kg tömegű testet egy nyújthatatlan és elhanyagolható tömegű kötélre. A vasúti kocsi állandó 2.2 m/s2 gyorsulással gyorsít. Mekkora szöget (fokban) zár be a kötél a függőlegessel?

[1157] Gézoo	2012-12-18 13:09:56
Szívesen!
Előzmény: [1156] Sára88, 2012-12-14 13:35:23

[1156] Sára88	2012-12-14 13:35:23
Köszönöm szépen a segítséged! A hibaterjedési törvény képletének az alkalmazásával kell a hibát becsülni, ez a feladat lényege. de remélem el tudom kezdeni a segítségeddel! Köszi a válaszod még egyszer!
Előzmény: [1155] Gézoo, 2012-12-14 13:05:48

[1155] Gézoo

2012-12-14 13:05:48

I=4,5/3000=1,5 mA

A digi műszerek 4 jegy +- 1 digit Ez a feszültség méréskor +-10 mV hibát okoz, a 19,99V-os méréshatárnál, áram méréskor 1,999 mA méréshatárnál +-1uA hibát

Az analóg tükrös-nagyítós műszerek leolvashatósága +-0,5

neked +-3 Ohm pontosság kell, akkor a hiba nem lehet nagyobb mint +-0,1

Az eredményt hányados adja azaz a legnagyobb hiba nagysága határozza meg a mérés hibáját.

a 4500 mV-nak a 10 mV 1/450-ed része 0,2

Így, vagy etalonnal kalibrált híd kapcsolást kellene használni, vagy ami ezzel egyenértékű, etalonnal felépített kalibrált feszültség generátort és az 1,999 mA -es méréshatárt használva áramot mérni.

Persze lehet, hogy a feladatnak más a célja. Akkor teljesen más is lehet a megoldás.

Előzmény: [1154] Sára88, 2012-12-14 12:26:13

[1154] Sára88

2012-12-14 12:26:13

Sziasztok! Valaki tudna nekem segíteni ebben a feladatban???

Egy termisztor ellenállását Ohm törvénye alapján, a rá eső feszültség (Ux) és a rajta folyó áram (Ix) mérésével akarjuk meghatározni: Rx=Ux/Ix A termisztorra kapcsolt feszültség kb. 4,5 V, a termisztor ellenállása a kérdéses tartományban kb. 3 kOhm. A méréshez egy digitális multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.1999 V, 1.999 V és 19.99 V, árammérésre 1.999 mA, 19.99 mA, 199.9 mA és 1.999 A, a pontosság minden esetben ±1 digit) és egy analóg multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.6 V, 1.2 V, 3 V, 12 V és 30 V, árammérésre 1.2 mA, 3 mA, 12 mA, 30 mA és 120 mA, a pontosság minden esetben a méréshatár ± 0.5 Milyen összeállításban érjük el a nagyobb pontosságot Rx meghatározásában, mekkora így Rx hibája? + Ha feszültségmérésre a fenti digitális multimétert használjuk, milyen pontosságú árammérővel lehetne elérni a ±3 Ohmos pontosságot?

[1153] lorantfy	2012-12-03 16:24:27
Tartok tőle, hogy Robinak ez túl nagy ugrás. Első lépésként talán kilogikázhatnád Robi, hogy ha 10 N 20 cm-es megnyúlást okoz egy gumin, akkor 5 cm-es megnyújtáshoz mekkora erő kell két gumi esetén. Azután már kiszámolhatod, mekkora munkát végzünk a gumik megnyújtásakor. Ez pedig választ ad Mihály előző kérdésére. Abból pedig már megkapod a sebességet.
Előzmény: [1152] Fálesz Mihály, 2012-12-03 11:36:57

[1152] Fálesz Mihály	2012-12-03 11:36:57
Mekkora mozgási energiát adsz a kavicsnak?
Előzmény: [1151] Robi01, 2012-12-02 21:58:25

[1151] Robi01

2012-12-02 21:58:25

Kérlek segítsen valaki! Lenne itt 1 feladat ami egy kicsit kifogott rajtam és ha valaki tudja a megoldást annak nagyon hálás lennék! :)

Tehát: Csúzlit készítünk két olyan hosszú gumiszalagból, amelyeket 10N erő külön-külön 20cm-rel nyújt meg. A csúzlit 5cm-rel kihúzva mekkora kezdősebességet adhatunk az 50g tömegű kavicsnak? ( A veszteségtől eltekintünk. )

előre is köszönöm a segítséget ;-)

[1150] Syac

2012-11-03 20:39:41

Kedves Hozzászólók!

Köszönöm a véleményeket és a megoldásokat!

Üdv.!

[1149] SmallPotato	2012-11-02 10:52:56
Elegáns.
Előzmény: [1148] Geg, 2012-11-02 06:42:25

[1148] Geg

2012-11-02 06:42:25

Talan egy kicsit egyszerubb megoldas (bar izles dolga) nem pillanatnyi forgastengellyel szamolni, hanem kihasznalni, hogy a mozgas leirhato a tomegkozeppont halado es akoruli forgassal is.

A lenyeg az, hogy (hasznalva az elozo abra jeloleseit) ha mind a C, mind a B pontok sebessegebol kivonjuk a csak a forgasbol szarmazo sebessegjarulekot, akkor ugyanazt, nevezetesen a tkp. sebesseget kell, hogy megkapjuk.

A C es B pontok sebessege:

$\vec{v}_C=v_0\left(\matrix{\cos \alpha \cr \sin \alpha}\right), \qquad \vec{v}_B=\left(\matrix{v_1 \cr 0}\right).$

A csak a forgasbol szarmazo jarulekok a C es B pontokban:

$\vec{w}_C=\omega l/2 \left(\matrix{-\sin\beta \cr \cos \beta}\right), \qquad \vec{w}_B=\omega l/2 \left(\matrix{\sin \beta \cr -\cos \beta}\right),$

ahol $\omega$ a szogsebesseg. A tkp. sebessege ketfelekepp kifejezve:

$\vec{v}_{tkp}=\vec{v}_C-\vec{w}_C=\vec{v}_B-\vec{w}_B,$

amely egyenlet x es y komponensebol kapjuk rendre, hogy:

v₁=v₀cos $\alpha$ + $\omega$ lsin $\beta$ ,

v₀sin $\alpha$ = $\omega$ lcos $\beta$ .

A masodik egyenletbol kifejezve $\omega$ -t, majd beirva az elsobe kapjuk, hogy:

v₁=v₀cos $\alpha$ +v₀sin $\alpha$ tg $\beta$ .

Kihasznalva, hogy $\delta$ $\beta$ / $\delta$ t= $\omega$ , a B pont gyorsulasara kapjuk, hogy:

$a_1=\frac{\delta v_1}{\delta t}=\frac{v_0\sin\alpha}{\cos^2\beta}\omega=\frac{v_0^2}{l}\frac{\sin^2\alpha}{\cos^3\beta},$

vagyis a keresett ero:

$F = m a_1/cos\beta = \frac{mv_0^2}{l}\frac{\sin^2\alpha}{\cos^4\beta}.$

[1147] HoA

2012-11-01 09:01:13

Megvan a hiányzó cos( $\beta$ ) ! Ugyanis a kötélerő és a szánkó gyorsulásának iránya nem azonos. A szánkó gyorsuéását a kötélerő vízszintes összetevője okozza. A gyorsulás ( a ) valóban a fenti. Viszont a kötélerőre

K^.cos( $\beta$ )=m^.a

$K = \frac {m \cdot a}{cos(\beta)} = \frac {m \cdot {v_0}^2}{l} \frac {sin^2(\alpha)}{cos^4(\beta)}$

Előzmény: [1146] HoA, 2012-10-31 21:29:39

[1146] HoA	2012-10-31 21:29:39
Az általános esetben ( 0< $\alpha$ <90^o,0< $\beta$ < $\alpha$ ) az ábra szerinti jelölésekkel az OBC háromszögben r₀cos( $\alpha$ - $\beta$ )=r₁cos( $\beta$ ) ( merőleges szárú szögek alapján ) , $v_1 / v_0 = r_1 / r_0 = cos ( \alpha - \beta ) / cos (\beta ) , v_1 = \frac { v_0 \cdot cos ( \alpha - \beta ) }{ cos (\beta ) } = v_0 \frac {cos (\alpha) cos (\beta )+ sin (\alpha) sin (\beta )}{ cos (\beta ) } =$ =v₀(cos( $\alpha$ )+sin( $\alpha$ )tg( $\beta$ )) $\frac {\delta v_1}{\delta \beta} = \frac {v_0 \cdot sin (\alpha)}{cos^2 (\beta)}$ . Az ABC háromszögben AC a kötél végének megtett útja , v₀^.t, a sinus tételből $sin (\beta) = \frac {v_0 \cdot t \cdot sin(\alpha)}{l}$ . Az időben változó sin( $\beta$ ) –t f-fel jelölve $\frac {\delta f}{\delta \beta} = cos(\beta)$ , és így $\frac {\delta \beta}{\delta f} = \frac {1}{cos(\beta) }$ . A szánkó gyorsulása: $a = \frac {\delta v_1}{\delta t} = \frac {\delta v_1}{\delta \beta } \frac {\delta \beta}{\delta f } \frac {\delta f}{\delta t } = \frac {v_0 \cdot sin (\alpha)}{cos^2 (\beta)} \cdot \frac {1}{cos(\beta) } \cdot \frac {v_0 \cdot sin(\alpha)}{l} = \frac {{v_0}^2}{l} \cdot \frac {sin^2 (\alpha)}{cos^3 (\beta)}$ , ami már csak egy cos( $\beta$ ) tényezőben tér el a közölt képlettől. Biztos hogy jól másoltad, vagy én hibáztam valahol?

Előzmény: [1145] HoA, 2012-10-29 23:45:26

[1145] HoA	2012-10-29 23:45:26
A képlet elfogadhatóságának alátámasztására vizsgáljunk egy speciális esetet. Legyen $\alpha$ =90^o, $\beta$ =0^o , vagyis a kötél szabad végét húzzuk egy függőleges fal mentén és tekintsük azt a pillanatot , amikor a kötél éppen vizszintes. A kötél szabad végének sebessége v₀ , a szánkóé v₁=0 . $\Delta$ t idő múltán a szabad vég elmozdulása v₀ $\Delta$ t . A feszes kötél merev rúdnak tekinthető. A pillanatnyi forgástengelyt a végpontok sebességének irányára emelt merőlegesek metszéspontjaként szerkesztve a végpontok forgástengelytől mért távolságai: r₀ l-nek vehető, r₁=v₀ $\Delta$ t , v₁= $\Delta$ v₁ , a sebességek a forgástengelytől mért távolsággal arányosak : $\frac {{\Delta}v_1}{ v_0 {\Delta}t } = \frac { v_0 }{l}$ . A gyorsulás $a = \frac {{\Delta}v_1}{ {\Delta}t } = \frac { v_0 ^2 }{l}$ . A kötélerő ennek m-szerese, összhangban a képlettel , hiszen esetünkben a szereplő szögfüggvény hányados 1/1. A megközelítés általános $\alpha$ és $\beta$ esetében is alkalmazható, csak a pillanatnyi forgástengelytől mért távolságok és ebből v₁ változásának számítása bonyolultabb.

Előzmény: [1144] Syac, 2012-10-29 20:45:14

[1144] Syac

2012-10-29 20:45:14

Köszönöm az eddigi válaszokat. Egyetértek mindkét hozzászólóval. A feladat megoldása mégis:

$K=\frac{m \cdot v_0^2}{l} \cdot \frac{\sin^2 \alpha}{\cos^4 \beta}$

Várom a további ötleteket (lehet, hogy a feladat szövege hibás?).

Köszönöm!

[1143] jonas	2012-10-27 22:42:15
Nem lehet, hogy a szánkó a vízszintes részen v₀-nál kisebb sebességgel mozgott, és a húzó személy az emelkedőn gyorsabban halad fölfelé?
Előzmény: [1142] lorantfy, 2012-10-27 22:37:14

[1142] lorantfy	2012-10-27 22:37:14


Előzmény: [1141] Syac, 2012-10-27 08:57:32

[1141] Syac

2012-10-27 08:57:32

Kedves Fizikások!

Az alábbi feladat megoldásához kérnék segítséget:

Egy ember az $\alpha$ hajlásszögű lejtőn állandó v₀ sebességgel felfelé haladva elhanyagolható tömegű, l hosszúságú kötél segítségével m tömegű szánkót húz maga után úgy, hogy a szánkó még vízszintesen mozog. A kötél a vízszintessel $\beta$ szöget zár be. Hogyan függ a fellépő kötélerő a $\beta$ szögtől? (A szánkó és a felület közötti súrlódás elhanyagolható.)

Köszönöm!

[1140] gyg	2012-10-25 20:06:04
Mindegy, melyiket vesszük állónak. Ha a bal pedál áll, akkor a tengelye, ami balos csavarmenettel van rögzítve a hajtókarhoz, a hajtókar felől nézve óramutató járásával megegyező, tehát a menetet lazító irányba forog. Időközben utánanéztem és egy angol nyelvű forrás a precesszióval magyarázza azt, miért kell a bal pedálra balos menet, igaz, nem írja le precízen. Ha jól értem, a tengely apró mozgása, amennyit a csavarmenet enged, okoz forgatónyomatékot ami nagyobb, mint a csapágy súrlódása miatt keletkező oldó irányú forgatónyomaték és ezért nem tekeredik ki. Ha a csapágy súrlódása rendellenesen megnő, (nem forog a pedál) akkor a hajtástól az ki fog tekeredni.
Előzmény: [1139] stony13, 2012-10-24 21:21:19

[1139] stony13	2012-10-24 21:21:19
Próbáld úgy elképzelni, hogy nem a pedált csavarod bele a hajtókarba, hanem fordítva, a hajtókart a rögzített pedálba (tulajdonképpen ez történik biciklizés közben is, mert a pedált a talpaddal megközelítőleg vízszintes helyzetben tartod folyamatosan). Milyen irányba kellene forgatni a hajtókart?
Előzmény: [1138] gyg, 2012-10-24 20:14:26

[1138] gyg	2012-10-24 20:14:26
Sziasztok. Meg tudná valaki közérthetően és pontosan magyarázni, miért van a kerékpár bal pedálján balmenet, a jobbon jobbmenet? Nyilván azért, mert így nem tekeredik ki üzem közben, de ha csak a pedál és a hajtókar közti tengelyt figyeljük, ahol az említett bal és jobbmenettel csatlakoznak, ott pont a kitekeredő irányba forognak egymáshoz képest. Hogy van ez?

[1137] gildike	2012-10-16 13:58:13
köszönöm mindenkinek a segítséget remélem legalább a 2 est összetudom hozni.

[1136] Gézoo

2012-10-16 12:22:25

1. Sajnos nem tudom, azt a mentősöktől kellene megtudni, hogy melyik frekvenciát használják.

2. A sok jelentés közül a kérdésed az autótranszformátor régi elnevezését idézi. Tilos olyan helyeken alkalmazni ahol teljes leválasztás az előírás. A leggyakoribb alkalmazási területe a gépjárművek gyújtótrafói.

3. Két módon juthat be. Az egyik a vezetékkel érintkező felületen, a másik a kapacitív csatolás, ahol a testfelszín mint kondenzátor fegyverzete vesz részt a folyamatban.

4. Több elterjed módszere van. Többek között a kapacitív-szaggatós (sokszorozós) elven és a piezo -"transzformátorok" alkalmazásával. Mindkét említett módszer egyenfeszültséget váltófesz képzése nélkül közvetlenül alakít más nagyságú egyenfesszé.

5. Első az, hogy szigetelő eszköz segítségével megszakítsuk az áramkört. Friss levegőn, nyugalomba kell helyezni a sérültet és mentőt kell hívni hozzá. TILOS! Folyadékot itatni vele! 6. U2/N2 = U1/N1 Azaz U2=400 V N2=1200 N1=600 akkor U1= N1*U2/N2

7. Mint 6-os feladatban, de a vasveszteséget célszerű hozzáadni.

Előzmény: [1133] gildike, 2012-10-15 20:01:17

[1135] gildike	2012-10-16 12:13:38
sajnos ez a főiskola, a tanár leadott egy bizonyos anyagot erre zh ban meg olyat kérdez ami benne sincs a diákba. számítást egyáltalán nem is vettünk.

[1134] polarka

2012-10-16 02:16:44

1. URH rádióval. Ha jól tudom, a jelét az alagútban veszik, majd vezetéken továbbítják. Egyébként itt a pályázat műszaki terve.

2. Ahol nagyon gáz, ha kiesik a trafó. Energiahálózat közép és nagy feszültségű részein.

3. Ahol érintkezik az áramforrással.

4. Leginkább sehogy. Először váltóáramot kell csinálni (habár van olyan megoldás is, ami ezt egyben végzi). enwiki: Power inverter

5. Hogy nem mész oda megfogni az illetőt, hanem inkább lekapcsolod az áramforrást.

6. és 7.a régi sdt: A transzformátor működési elve, huwiki: A transzformátor alapegyenletei

7. b) A transzformátoron ideális esetben (a valóságosat jól közelíti) nem lép fel energiaveszteség. Ehhez már csak a teljesítmény és munka definícióját kell ismerd. Ha ezzel megvagy, akkor a c)-nek is mennie kell.

Hogy-hogy hiába keresel, nem találsz? Nem adtak könyvet? A tanár nem mondta el? Nem oldottatok meg legalább egy trafós példát? A wiki és a google továbbra is a barátaid.

Előzmény: [1133] gildike, 2012-10-15 20:01:17

[1133] gildike

2012-10-15 20:01:17

sziasztok tudnátok nekem pár kérdésben segíteni?

1: hogy mivel komunikál a metrókocsi vezetője a diszpécserrel 30 m mélyen?

2: tartalék transzformátor miért előnyős, hol használják sokat, és hol tilos használni?

3: hol megy be az emberbe az elektromos áram?

4: hogyan transzformálunk egyenáramot?

5: mi a teendő áramütéssel járó balesetnél,mire kell különösen odafigyelni?

6:Egy transzformátor szekunder tekercsének kivezetésein 400 V feszültség mérhető.A szekunder tekercs menetszáma 1200, a primer tekercseké 600. Mekkor a primer feszültség és a szekunder feszültség?

7:Egy transzformátor primer tekercse 1200 menetes,a primer feszültsége 230 V. a,Hány menetes a szekunder tekercs,ha a szekunder feszültésg 230 V? b, Mennyi a szekiunder tekercs áramkörébe kapcsolt fogyasztó teljesítménye,ha a primer áramkörben az áramerősség 2A. c,Mekkora az energiaváltozás 4 óra alatt?

nagyon sürgös lenne mert szerdán zht irok beőle és ezekre hiába keresek semit sem találok

[1132] Zilberbach

2012-09-23 21:54:57

index.hu tudomany 2012 ket dijat nyert a magyar haz madridban

A cikkben egy passzív hűtési rendszert említenek.

Tudja valaki hogyan működik ez?

A web-cím illetve hivatkozás nem pontos, mert a backlash és az alsó vonás jeleket nem fogadta el a portál, de biztos így is megtaláljátok.

[1131] Zilberbach

2012-07-06 19:00:34

Attól függ milyen sebességgel halad a repülőgép.

Saccolásom szerint 900 km/ó fölött már inkább melegszik.

Előzmény: [1130] Lajos bácsi, 2012-07-06 16:57:31

[1130] Lajos bácsi	2012-07-06 16:57:31
O.K. Mit gondoltok, egy 10000 m magasan haladó repülőgép orra a környezeti -60 fokos hőmérséklethez képest inkább melegszik, vagy inkább hűl? Én a melegedésre tippelek.
Előzmény: [1129] gorgi, 2012-07-06 08:47:22

[1129] gorgi	2012-07-06 08:47:22
Olyan eset lehet, hogy egy meleg test hideg levegőbe kerül, ami levegő azonban az összenyomódás miatt (a test környezetében) felmelegszik a test hőmérsékletére.
Előzmény: [1127] Lajos bácsi, 2012-07-05 20:32:19

[1128] Zilberbach

2012-07-05 20:47:49

Szerintem létezik egy olyan sebesség aminél a levegővel való súrlódás által keltett - pontosabban a testnek átadott hő, megegyezik a légáramlás által a testtől elszállított hővel.

Természetesen ez a sebesség függ a test formájától, nagyságától, anyagától, a levegő hőmérsékletétől, sűrűségétől, stb.

Előzmény: [1127] Lajos bácsi, 2012-07-05 20:32:19

[1127] Lajos bácsi

2012-07-05 20:32:19

Kedves Gorgi!

Az valóban jó meglátás, hogy a test vagy az autó hűtője melegebb a levegőnél, és így a levegő mintegy elszállítja a meleget. Az is világos, hogy nagy sebességnél a levegő összenyomódik, és emiatt melegszik.

A kérdés lényege az lett volna, ha az összenyomódás miatt melegszik, az áramlás miatt hűl, akkor - elvben - kell lenni egy kritikus sebességnek, amikor ezek egyensúlyban vannak.

Van-e ilyen sebesség egy adott formánál?

Előzmény: [1126] gorgi, 2012-07-05 15:45:37

[1126] gorgi

2012-07-05 15:45:37

Kedves Lajos bácsi,

1: hűtés: azért van, mert a tested egy hőforrás, ergo melegebb a környező levegőnél.

2: izzás: azért izzik a test, mert a levegő nagyon felmelegszik (hasonló oknál fogva, mint a biciklipumpában) és ez melegíti fel a testet.

Ergo: Az egyik esetben tehát a levegő melegít, a másikban hűt. Vagy ez, vagy az.

Előzmény: [1125] Lajos bácsi, 2012-07-05 14:43:17

[1125] Lajos bácsi

2012-07-05 14:43:17

A következő kérdésre nem tudnék válaszolni.

Ha kerékpározunk, motorozunk a légáram hűti a testünket. Igaz, a fedetlen testrészünk párolgása is fokozza a hatást, de az autók hűtőrácsánál egyértelmű a beáramló, becsapódó levegőrészecskék fokozott hűtőhatása.

Másfelől, ha az űrből nagy sebességgel érkezik a Föld légkörébe egy tárgy, akkor az felizzik.

Kérdésem: van-e (lehet-e) olyan sebesség, amikor a hűlés és felmelegedés egymást épp kiegyenlítené? Természetesen tekintsünk el a megvalósítás esetleges lehetetlenségétől.

[1124] csillagász	2012-06-08 20:49:26
Igen nagy sűrűsége miatt farnehezéknek használták.
Előzmény: [1123] Zilberbach, 2012-06-08 19:11:46

[1123] Zilberbach	2012-06-08 19:11:46
Utasszállító gép volt!

[1122] Zilberbach	2012-06-08 19:09:29
Nézem a National Geographicon egy Boeing 747-es bontását. Azt állítják, hogy a gépbe szegényített uránt is beépítettek. Tudja valaki hogy miért?

[1121] Lajos bácsi	2012-06-04 06:17:52
Permeabilitás helyett permittivitást (dielektromos állandó) akartam írni. Bocs'
Előzmény: [1120] Lajos bácsi, 2012-06-03 07:33:22

[1120] Lajos bácsi

2012-06-03 07:33:22

Csak a tárgyilagosság és a precíz megfogalmazás kedvéért reagálnék erre (csupán egy "is" hiányzik a fenti mondaból):

"Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat"

Ha egy U feszültségre töltött (sík)kondenzátor lemezei közötti szigetelőanyagot nagyobb relatív permeabilitású anyagra cseréljük (amelyik már nincs kapcsolatban az áramforrással, tehát a töltése nem változhat), akkor ugyanakkora Q töltés esetén a lemezek feszültsége csökken, mert a kapacitása megnövekedett.

Tehát itt is helyesebb a vonzásra hivatkozni, mivel a bevitt dielektrikum (dipólusos szigetelő) felületi töltései gyakorolják ezt a hatást. A lemezek külső felületén ilyenkor több lesz a "szabad" hely, és ide újabb töltéseket tudna fogadni.

Előzmény: [1119] Gézoo, 2012-06-03 00:29:50

[1119] Gézoo

2012-06-03 00:29:50

Ha úgy szemléled, hogy Q töltés amikor egyenletesen szétoszlik, kényszer nélkül egy felületen, akkor U=0.

Ahhoz, hogy ezt a Q töltést, részben vagy egészben "összenyomod" az A felület kicsiny részére, akkor ezt úgy tudod megtenni, hogy U feszültséggel kényszeríted a töltéshordozókat.

Persze ahogy Lajos bácsi emlékeztetett rá, nem csak nyomás, hanem vonzás is "játszik" a történetben.

Azaz amikor olyan lemezt közelítünk az A felülethez, amelyből "kiszivattyúztuk, kiengedtük", a saját töltéshordozóinak egy részét akkor erről a lemezről nincs taszító hatás, azaz az ott lévő atommagok pozitív töltése odavonzza egy részét és ezzel semlegesíti a töltéshordozók egymás közötti taszító hatását.

Vagyis a -U feszültséget tekintheted összenyomó-komprimáló hatásúnak, a +U feszültséget pedig vákuumozó-dekomprimáló hatásúnak.

Amikor egy kondenzátorra hatunk, akkor általában az egyik lemezére -U (összenyomó hatású), a másik lemezére +U (azaz odavonzó-vákuumozó hatású) feszültséget kapcsolunk.

Ezzel a -U pólusról a lemezére beöntött töltéshordozókat nem csak tolja a pólusbeli sűrűségük okozta erő, hanem

a másik lemez felől nem hat rájuk visszanyomó erő, sőt!

Még azzal, hogy a másik lemezben csökkentettük a +U pólus rákötésével a töltéshordozók sűrűségét, a másik lemez felől vonzó erő is segíti a felületre áramlásukat.

Így ha a két lemez felülete azonos nagyságú (mint általában ez többé-kevésbé érvényes is, ) a két lemez között +1/2 Q töltés bevitelével, és -1/2 Q töltés kiszivattyúzásával összesen: +1/2--1/2 = 1 Q töltés különbözetet tudunk létrehozni.

Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05

[1118] Alma	2012-06-02 15:19:52
Nem, én úgy csináltam, hogy valamekkora $\pm$ Q töltést tettem a két oldalra, és néztem, mekkora lesz a feszültségkülönbség ennek hatására. Ez nyilván arányos lesz Q-val. A kapacitás nem más, mint Q elosztva a kapott feszültséggel, amiből ki fog esni Q. A Q változó igazából csak segíti a számolást, hogy könnyebb legyen beszélni a dolgokról (lehessen feszültséget mondani).
Előzmény: [1117] bkriszta, 2012-06-02 14:36:05

[1117] bkriszta	2012-06-02 14:36:05
Persze értem, csak eddig azt hittem hogy a Q is ismeretlen. De ezek szerint Q=0 ?
Előzmény: [1115] Alma, 2012-06-02 14:18:15

[1116] bkriszta	2012-06-02 14:27:50
Minden esetben megváltozik a Q=C*U ra? Mert én azt tapasztaltam hogy ha igen, akkor nem lehet kiszámolni az egyenletet.
Előzmény: [1097] Lajos bácsi, 2012-05-31 05:38:01

[1115] Alma	2012-06-02 14:18:15
Kifejezed az egyenletből C₁, C₂, C₅ és Q segítségével. Lineáris az egyenlet Q₁-ben, úgyhogy nem lehetetlen.
Előzmény: [1114] bkriszta, 2012-06-02 13:37:14

[1114] bkriszta	2012-06-02 13:37:14
,,Ebből meghatározod Q1-et" Hogyan határozom meg Q1-et?
Előzmény: [1104] Alma, 2012-05-31 13:12:22

[1113] Lajos bácsi

2012-06-01 07:00:09

Gézoo! "fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét"

Kicsit komplikáltan érvelsz. A sorosan kapcsolt kondenzátoroknál galvanikus kapcsolat híján a villamos megosztás jelensége érvényesül. Amikor is szerencsésebb, ha egy időben vonzásról és taszításról beszélünk.

Előzmény: [1112] Gézoo, 2012-06-01 00:49:32

[1112] Gézoo

2012-06-01 00:49:32

Ha jobban belegondolunk, akkor egy-egy szigeten a töltés sűrűség a szigetet határoló felületek nagyságaitól és a rájuk kényszerített töltések nagyságától függ.

Ugyanis a fegyverzettel szemben lévő másik fegyverzetre kényszerített töltés kiszorítja a vezeték felé a töltések egy részét a szigethez tartozó fegyverzetről.

Ha pedig a vezeték végén kisebb felület van, akkor onnan a vezetékbe kényszerített töltés nem tud ugyanannyi töltést kiszorítani, mint amennyi a vezetékbe lett kényszerítve.

Így a vezetékben lévő töltés potenciálja növelhető annak ellenére, hogy külső résszel nincs Ohmos kapcsolata.

Ez "kábé" olyan mint amikor sok kondit kötünk sorba és a lánc két végére kötött potenciál a sor minden tagját feltölti, pedig hozzá sem érhet.. Viszont a szélső fegyverzetbe bekényszerített töltés eldőlő dominókhoz hasonlóan megtolja a lemezpárjából a következő kondi fegyverzetére a töltést, az így odatolt a következő kondival teszi ugyanezt és szépen végig.. A túlsó végről "kiszivattyúzott" töltéssel még "helyet is csinálunk" a lánc minden tagjának feltöltéséhez.

Vagyis a belső szigetekre töltés halmozódik, pedig Ohmosan azok a lemezek sem érintkeznek a külvilággal, azaz szintén "szigetek"..

Előzmény: [1110] Lajos bácsi, 2012-05-31 18:57:18

[1111] Alma	2012-05-31 21:19:32
Egy pillanatig sem gondoltam az ellenkezőjét. :)
Előzmény: [1110] Lajos bácsi, 2012-05-31 18:57:18

[1110] Lajos bácsi	2012-05-31 18:57:18
Alma! Így már mindjárt más, hiszen oda kívülről nem kerülhet töltés, de a két "sziget" között már lehet potenciálkülönbség, épp az aszimmetrikus értékek miatt.
Előzmény: [1109] Alma, 2012-05-31 16:20:24

[1109] Alma	2012-05-31 16:20:24
Nem úgy értem, hogy a középső kondenzátor fegyverzetén van nulla töltés, hanem azokon a "szigeteken", ahol Lajos bácsi fekete pontjai vannak. A három darab (felső vagy alsó) szigethez kapcsolódó fegyverzet össztöltéséről állítom, hogy nulla.
Előzmény: [1107] Lajos bácsi, 2012-05-31 15:45:34

[1108] Lajos bácsi	2012-05-31 16:11:50
Utána néztem, Gézoo táblázatában minden adat helyes. A reggeli "fejszámolásba" hiba csúszott. Bocs!

Előzmény: [1107] Lajos bácsi, 2012-05-31 15:45:34

[1107] Lajos bácsi

2012-05-31 15:45:34

"Azt is ki kell használni, hogy a középső csomópontokban 0 az össztöltés"

Miért lenne 0? Ha az alsó és felső ágakban a sorrend egyforma lenne (20,40 és 20,40), akkor elfogadható lenne a 0 érték, de nem így van, tehát mindenképpen jut töltés a C5-re is.

Más szóval két, párhuzamosan kapcsolt, kapacitív feszültségosztó "csuszkája" nem azonos állásban van.

Előzmény: [1106] Gézoo, 2012-05-31 15:31:04

[1106] Gézoo	2012-05-31 15:31:04
Húúuuh, ez megnyugtató.
Előzmény: [1105] Alma, 2012-05-31 13:17:18

[1105] Alma	2012-05-31 13:17:18
Bocsánat, 28.75 a helyes válasz természetesen, nem 30.
Előzmény: [1104] Alma, 2012-05-31 13:12:22

[1104] Alma

2012-05-31 13:12:22

Nekem kereken C=30uF jött ki. A csillag delta átalakítás egy lehetőség, de tapasztalatom szerint számolásígényesebb más módszereknél. Ha felhasználjuk a C1=C4, C2=C3 egyenlőségeket, akkor szimmetria alapján elég messzire el lehet jutni. Fel kell írni, hogy a rendszer két végén +Q és -Q töltés van, ami valahogy megoszlik a két ág között. Azt is ki kell használni, hogy a középső csomópontokban 0 az össztöltés. Ez alapján egy alkalmas Q₁ paraméterrel a C1, C2, C5 kondenzátorok feszültsége rendre Q₁/C₁, (Q-Q₁)/C₂ és (Q-2Q₁)/C₅. Ezek után fel kell írni mondjuk a bal hurokra, hogy a hurokban nincs eredő feszültség (Kirchhoff):

$\frac{Q_1}{C_1}-\frac{Q-Q_1}{C_2}-\frac{Q-2Q_1}{C_5}=0$

Ebből meghatározod Q₁-et, és kiszámolod az egyik ág mentén az összfeszültséget. Ami adódik a kapacitásra:

$C=\frac{C_1+C_2}{2}-\frac{1}{2}*\frac{(C_1-C_2)^2}{2C_5+C_1+C_2}.$

Érdemes megfontolni a C₅=0, C₅= $\infty$ , C₁=C₂ eseteket. Az én képletem mindegyik szélsőséges esetben a várt képletet adja.

[1103] Gézoo	2012-05-31 08:38:19
"Én ezt nem merném állítani! " Azt írtam, hogy "Ránéztéből" .. Egyébként valami nem stimmel nálam, mert két eltérő úton is kiszámoltam az eredő kapacitást a C₁-C₃ közös pontja és a C₂-C₄ közös pontja között, de nekem ez jött ki:

Előzmény: [1102] Lajos bácsi, 2012-05-31 08:15:14

[1102] Lajos bácsi

2012-05-31 08:15:14

"Vagyis már szemre a baloldali csomópont 1/3 potenciálon van..."

Én ezt nem merném állítani!

A C1<C2, (soros kapcsolásnál csak azonos Q van) ezért Uc1>Uc2, de ez csak az áthidaló ág nélkül igaz.

Előzmény: [1101] Lajos bácsi, 2012-05-31 07:41:43

[1101] Lajos bácsi	2012-05-31 07:41:43
Töltésmegoszlás áthidaló ággal. (A kondenzátorok rajzjelének nagysága érzékeltetni kívánja a kapacitások arányait, 20,40, 50 uF) Az áthidaló ág töltésének polaritását csak számolás útján lehet meghatározni. A "kucu" összefüggés alapján tudható, ugyanakkora Q töltés esetén, ha nagy az C, akkor kicsi lesz az U. Csak soros kapcsolásnál a töltések azonosak. Ha tehát 2x nagyobb a kapacitás (40 uF), akkor a feszültség fele lesz a másikénak. Ez az alsó ágra is igaz. Az áthidaló ág jelenléte módosítja ezeket a töltéseket, így csak logika alpján nehéz lenne eldönteni az ág polaritását. Most, hogy tudjuk a kérdező 10.-es. Nem hiszem, hogy ennél többet kellene tudnia.

Előzmény: [1100] Lajos bácsi, 2012-05-31 07:22:54

[1100] Lajos bácsi	2012-05-31 07:22:54
Töltésmegoszlás áthidaló ág nélkül

Előzmény: [1099] Fálesz Mihály, 2012-05-31 06:40:38

[1099] Fálesz Mihály

2012-05-31 06:40:38

Valóban. :-)

Köszönöm a kiigazítást.

Előzmény: [1097] Lajos bácsi, 2012-05-31 05:38:01

[1098] Lajos bácsi

2012-05-31 06:18:08

Az eredő kapacitásra én 132 uF-ot kaptam a csillag-delta átalakítás módszerével.

Most Ti jöttök.

Előzmény: [1097] Lajos bácsi, 2012-05-31 05:38:01

[1097] Lajos bácsi

2012-05-31 05:38:01

Vigyázat ! A táblázatban szereplő Q = U/C képlet hibás !!!

Helyesen Q = C . U (könnyen megjegyezhető játékosan: kucu)

Előzmény: [1096] Fálesz Mihály, 2012-05-31 03:34:01

[1096] Fálesz Mihály

2012-05-31 03:34:01

A feladathoz nincs feltétlenül szükség csillag-deltára. Leírom, hogyan lehet egy ilyet kiszámolni egy lineáris egyenletrendszer megoldásával.

Azért, hogy az irányokat ne tévesszük össze, mindegyik kondenzátoron kijelölünk egy "pozitív" irányt, amerre a feszültséget és a töltést mérjük. Nem baj, ha az irányokat nem találjuk el; ha a feszültség a másik irányban van, a feszültség és a töltés is negatív lesz.

Mondjuk a jelen esetben az első négy kondenzátornál a jobbfelé mutató irány, az ötödiken a felfelé mutató irány legyen a "pozitív".

Tegyük fel, hogy a rendszerre U=1V feszültséget kapcsolunk; a feszültségeket (ha tetszik, potenciálokat) mondjuk a balolali ponthoz viszonyítva mérjük. A baloldali pontban tehát 0, a jobboldalon U, a felső pontban U₁, az alsón U₂. Az egyenletrendszerünkben az ismeretlenek az U₁ és az U₂.

Az egyes kondenzátorokon a feszültség és a töltés:

kondenzátor	feszültség	töltés
1.	U₁	$Q_1=\frac{U_1}{C_1}$
2.	1V-U₁	$Q_2=\frac{U-U_1}{C_2}$
3.	U₂	$Q_3=\frac{U_2}{C_3}$
4.	1V-U₂	$Q_4=\frac{U-U_2}{C_4}$
5.	U₁-U₂	$Q_5=\frac{U_1-U_2}{C_5}$

A felső és az alsó pontok körül a töltések összege nulla, ebből kapsz egy lineáris egyenletrendszert:

+Q₁-Q₂+Q₅=0, +Q₃-Q₄-Q₅=0

Innen már csak nagy levegőt veszel, behelyettesíted, megoldod.

A végén az eredő kapacitás $\frac{Q_1+Q_3}{U}$ .

(Remélem, nem írtam el túl sok helyen....)

Előzmény: [1095] bkriszta, 2012-05-30 23:01:18

[1095] bkriszta

2012-05-30 23:01:18

És nem tudnál abban segíteni, hogy hogy kell írnom az adatok alapján egy olyan esetet hogy ez hogyan működik, a töltés hogy oszlik szét és hogyan kell meghatározni az eredő kapacitást. Nagyon köszönöm az eddigi segítséget is, nem is gondoltam volna hogy valaki fog válaszolni. De tényleg csak nagyon alapfeladatokat csinálunk órán, és legkésőbb holnap estig ki kellene számolnom, és nagyon sok az ismeretlen dolog abból, amit leírtatok, viszont nekem ezen múlna az év végi jegyem és fizikás különtanárt is próbáltam keresni,de akit találtam az pont nem ért rá.... Szóval nekem most nagyon fontos lenne a segítségetek!

[1094] Gézoo

2012-05-30 22:38:46

Az adatokról már ránézésre látszik, hogy keresztben azonosak a kapacitások nagyságai: Felül C₁=20 uF, a másik ágon felül C₃=40 uF,

alul pedig pont fordítva:

C₂=40 uF, és a másik ágon alul C₄=20 uF,

Vagyis már szemre a baloldali csomópont 1/3 potenciálon van, a jobboldali pedig 2/3 potenciálon.

Ezt a feltételezést a kapacitív ellenállások segítségével ellenőrizned kellene..

Előzmény: [1092] bkriszta, 2012-05-30 22:28:54

[1093] Lajos bácsi

2012-05-30 22:32:06

A megoldáshoz a csillag-delta átalakításra van szükség. Ezt egy kicsit komplikált lenne itt elmondani. Nézz utána itt.

Egy kis rávezetés: A sorosan kapcsolt kondenzátorok lemezein a töltések azonosak. A közbülső lemezekre - galvanikus kapcsolat nem lévén - csak a villamos megosztás útján válnak szét a töltések. Éppen ezért ezek azonos nagyságúak, és csak az előjelük különböző.

Ha két ilyen ágat kapcsolunk párhozamosan, akkor az ágankénti töltések eltérhetnek. A párhuzamos kapcsolás miatt az ágak feszültsége azonos. A Q=C.U összefüggés alapján belátható, hogy amelyik ágnak nagyobb a kapacitása, annak nagyobb lesz a töltése is.

A Q=C.U összefüggés alapján a C1 és C3 kapacitások feszültsége eltérhetnek.És így tovább.

Mindezeket figyelembe véve különböző értékű kondenzátorok esetén a kérdéses két pont nem lehet ekvipotenciális.

Alakítsd át a C1,C3,C5 delta kapcsolást csillaggá, majd egyesítsd C2 és C4-el, így kezelhetőbb vegyes kapcsolást kapsz. Ezek után már meghatározható a C2 és C4 feszültsége, és ezek ismeretében már számolható valamennyi keresett érték.

Előzmény: [1088] Gézoo, 2012-05-30 21:23:06

[1092] bkriszta	2012-05-30 22:28:54
C1=20mikrofarád=C4, C2=C3=40mikrofarád, C5=50 mikrofarád Az adatokat lefelejtettem..Bocsi

[1091] Gézoo	2012-05-30 22:27:37
Azaz a C₁C₂ ágon a kapacitások aránya adja a közös pontjuk potenciálját akkor is ha egyenfeszültségre kötjük és hagyjuk feltöltődni. Ugyanez igaz a C₃C₄ ágra is. A két ág közé tett C₅ pedig a két osztáspont közé van kapcsolva.

Előzmény: [1090] Gézoo, 2012-05-30 22:23:33

[1090] Gézoo

2012-05-30 22:23:33

Az az érzésem, hogy ha egy kicsit másként fogod fel, akkor könnyen megoldhatod, ha észreveszed, hogy ez két-két soros kapacitásból képzett híd.

Azaz ha a bekötnéd egy váltakozó feszültségű forrásra, akkor a kapacitív ellenállás (reaktancia) segítségével, ami a kapacitások nagyságával fordítottan arányos nagyságú:

X_C=1/( $\omega$ *C)=1/(2 $\pi$ *f*C)

egyszerű feszültség osztót kapnál. (Amit más néven kapacitív Wheastone-hídnak is nevezhetnénk, mert ugyanazon szabályok szerint lehet az osztási arányát számolni.)

Előzmény: [1089] bkriszta, 2012-05-30 21:57:49

[1089] bkriszta	2012-05-30 21:57:49
Az a probléma hogy gimnázium 10. osztályába járok,és heti egy óraszámban, nagyon alapszinten tanuljuk a fizikát, így nem tudom megoldani ezt a szorgalmi feladatot. Szeretném, ha valaki segítene, mert nagyon fontos lenne. Köszönöm (A fizika tanárom azt mondta, hogy neki főiskolás korában egy órát kellet eltöltenie ezzel a feladattal mire rájött a megoldásra.)

[1088] Gézoo

2012-05-30 21:23:06

Kedves Bkriszta!

Mi a probléma a megoldással?

Előzmény: [1087] bkriszta, 2012-05-30 16:36:42

[1087] bkriszta	2012-05-30 16:36:42
Sziasztok! Már sok mindenkihez fordultam a következő feladattal, de sajnos eddig reménytelenül. Az alábbi ábrán a C5-ös kondenzátor se nem sorosan, se nem párhuzamosan van kapcsolva. A feladat az hogy írni kell egy olyan esetet hogy ez hogyan működik, a töltés hogy oszlik szét és meg kell határozni az eredő kapacitást is. Előre is köszönöm! (jah és elvileg a két pont ekvipotenciális pont)

[1086] Gézoo	2012-05-29 09:27:49
Gratulálok! Ügyes vagy!
Előzmény: [1085] szekibarbi, 2012-05-28 12:43:52

[1085] szekibarbi

2012-05-28 12:43:52

köszönöm mindenkinek a segítséget, pénteken sikeresen 4-re vizsgáztam fizikából!

Nélkületek nem sikerült volna!

Köszönöm!

[1084] szekibarbi

2012-05-21 17:15:57

UTOLSÓ FELADATOM! erre valaki tud választ adni?

Egy 0.46 méter sugarú szolenoidon 5.0 amper erősségű áram folyik. Menetsűrűsége 8510 1/m. Mekkora a mágneses indukcióvektor nagysága (mT-ban) a szolenoid közepétől mért 0.86 méter távolságban? (k'=10-7Tm/A)

[1083] Gézoo

2012-05-21 16:11:58

R_e=R_b+R_k=57*10^-3+2,4=2,457 $\Omega$

I=U/R_e=11,8/2,457=4,803 [A]

P=U*I=R*I*I=2,4*23,069=55,3656 [W]

Előzmény: [1082] szekibarbi, 2012-05-21 15:23:44

[1082] szekibarbi

2012-05-21 15:23:44

Egy telep elektromotoros ereje 11.8 volt, belső ellenállása 57 m ohm. Egy 2.4 ohmos terhelő ellenállást kapcsolunk rá.Mekkora teljesítmény jut a terhelő ellenállásra (wattban)?

erre tud valaki vmit?

[1081] szekibarbi

2012-05-21 14:30:49

megjöttek a Tanártól a válaszok...

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 90.6Nyugalmi energia = nyugalmi tömeg x fénysebesség négyzete. Azaz 9,109e-31*(3e8)e2=8.198e-14

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 95százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s) u.a., mint fentebb

Két 620 m/s sebességgel egymással szemben haladó 10 gramm tömegű puskagolyó ütközik és összeragadnak. Mekkora lesz az ütközés utáni és előtti összes nyugalmi tömeg különbsége (kg-ban)? (c = 3×10e5 km/s)

Lényegében az ütközés előtt mozognak a lövedékek, utána pedig állnak; a relativisztikus energia megmarad: 2m/gyök(1-u2/c2) = 2m(vessző)c2 , ahol m az ütközés előtti nyugalmi tömeg, m' az ütközés utáni. Ebből m(vessző)-m = 1/2 m u2/c2. Megjegyzés: az 1/gyök(1-u2/c2) közelítőleg = 1+1/2 u2/c2.

Azaz 1/2*1e-2*620e2/(3e8)e2 = 2.136e-14

[1080] szekibarbi	2012-05-21 14:09:59
Egy telep elektromotoros ereje 11.8 volt, belső ellenállása 57 m ohm. Egy 2.4 ohmos terhelő ellenállást kapcsolunk rá.Mekkora teljesítmény jut a terhelő ellenállásra (wattban)?

[1079] szekibarbi	2012-05-21 12:44:01
ugyanez köszönöm
Előzmény: [1078] Gézoo, 2012-05-21 12:42:12

[1078] Gézoo

2012-05-21 12:42:12

Ha ugyanez a kapcsolás, akkor elegendő a főáram kiszámítása

Az eredő ellenállást ki kell számolni, abból megkapod a főáramot a kapocsfeszültséggel.

Előzmény: [1077] szekibarbi, 2012-05-21 12:39:17

[1077] szekibarbi	2012-05-21 12:39:17
és ha ugyanaz a feladat, mint az előző az a soros és párhuzamos kapcsolású, csak nem R3-é kell, hanem R1-é, ami sorosan van bekötve ugyanígy kell számolni? vagy ott más a módszer?
Előzmény: [1076] szekibarbi, 2012-05-21 12:35:11

[1076] szekibarbi	2012-05-21 12:35:11
igen, köszönöm, most vettem észre, ez is jó.
Előzmény: [1075] Gézoo, 2012-05-21 12:27:39

[1075] Gézoo	2012-05-21 12:27:39
Az előbbit is nézd meg és gondold át! Hátha így már jó!
Előzmény: [1074] szekibarbi, 2012-05-21 12:22:33

[1074] szekibarbi

2012-05-21 12:22:33

ez jó!

ma az első :(

Előzmény: [1073] Gézoo, 2012-05-21 12:15:39

[1073] Gézoo

2012-05-21 12:15:39

"15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk."

Ez azt jelenti, hogy nincs R_b azaz belső ellenállása ezért nincs U=R_b*I feszültség esés sem.

( R_k pedig a k-azaz külső ellenállások eredője.)

Azaz a kérdésre a válasz:

I=U/R₃= 15,8/3,9= 4,0513 [A]

Előzmény: [1071] szekibarbi, 2012-05-21 12:06:46

[1072] Gézoo

2012-05-21 12:11:25

Húúú igaz! Köszi, hogy észrevetted!

Akkor csak el lehet rontani!

Na akkor nézzük a jó megoldást.

Az áramkörben folyó I=14,24862994 A áram

R₁ és R₂ ellenállások soros eredőjén

U=R_e*I=5,8*14,24862994=82,64205365 [V]

feszültségesést okoz

azaz R₃-ra kapcsolódó feszültség:

U=95-82,64205365= 12,35794635 [V]

Így az R₃ ellenálláson folyó áram:

I=U/R₃=12,35794635/1,1= 11,23449668 [A]

Előzmény: [1070] Kemény Legény, 2012-05-21 12:03:37

[1071] szekibarbi

2012-05-21 12:06:46

Három párhuzamosan kötött ellenállásra 15.8 volt elektromotoros erejű, ideális telepet kapcsolunk. Mekkora az R3 ellenálláson átfolyó áram (amperben)? R1 = 6.5ohm , R2 = 2.7ohm , R3 = 3.9ohm?

azt tudom, hogy 15,8V az üresjárati feszültség. meg a könyv szerint

I=U0/Rk+Rb, ahol Rk a külső, Rb a belső ellenállás... de azok mik lesznek?

[1070] Kemény Legény	2012-05-21 12:03:37
"Ezt el sem lehet rontani." Biztos, hogy a feladat kérdésére válaszoltál? Nevezetesen az R₃ ellenálláson átfolyó áramot kérdezték.
Előzmény: [1065] Gézoo, 2012-05-21 11:42:44

[1069] szekibarbi	2012-05-21 12:02:51
a lelkesedésről ne is beszéljünk...
Előzmény: [1068] Gézoo, 2012-05-21 12:01:45

[1068] Gézoo

2012-05-21 12:01:45

:( Sajnálom.

Így eléggé érdekes a tanulás. Még a biztost is elbizonytalaníthatja a kapott hibás válaszok sora.

Előzmény: [1067] szekibarbi, 2012-05-21 11:56:49

[1067] szekibarbi	2012-05-21 11:56:49
bár van egy teljesen ugyanolyan, más adatokkal, és azt is hibásnak veszi...
Előzmény: [1066] szekibarbi, 2012-05-21 11:49:58

[1066] szekibarbi	2012-05-21 11:49:58
az lehet, de hibásnak jelzi... vagy megint rossz a feladat
Előzmény: [1065] Gézoo, 2012-05-21 11:42:44

[1065] Gézoo

2012-05-21 11:42:44

Nem jó?

Oké, lépésenként:

1/R_e34=1/R₃+1/R₄

1/R_e34=1/1,1+1/4,1=1,152993348

a reciproka: R_e34=1/1,152993348=0,867307692

R_e=1,4+4,4+0,867307692=6,667307692 [ $\Omega$ ]

I=U/R=95/6,667307692=14,24862994 [A]

Ezt el sem lehet rontani..

Előzmény: [1061] szekibarbi, 2012-05-21 11:06:09

[1064] szekibarbi	2012-05-21 11:32:27
nem jó
Előzmény: [1063] Gézoo, 2012-05-21 11:24:50

[1063] Gézoo

2012-05-21 11:24:50

Eredmény I=14,24863 [A]

Ugyanis I=U/R=95/6,667307692

Előzmény: [1061] szekibarbi, 2012-05-21 11:06:09

[1062] Gézoo

2012-05-21 11:22:04

Barbi!

A megoldás menete R3 és R4 párhuzamos kapcsolás ezért eredőjét kiszámolod:

R_e34=1/(1/R₃+1/R₄)

Majd a sorosokat összeadod

R_e=R_e34+R₁+R₂

Előzmény: [1061] szekibarbi, 2012-05-21 11:06:09

[1061] szekibarbi

2012-05-21 11:06:09

Az ábrán látható kapcsolás esetén mekkora áram (amperben) folyik az R3 ellenálláson? R1 = 1.4ohm , R2 = 4.4ohm , R3 = 1.1ohm , R4 = 4.1 ohm, u = 95 V

erre valakinek van ötlete?

nekem kb 84 jött ki, de azt hibásnak írta

[1060] Gézoo

2012-05-21 09:55:15

:( Ajjaj! Nincs senkinek ötlete?

Vagy egy másik megoldása?

Előzmény: [1059] szekibarbi, 2012-05-21 09:19:13

[1059] szekibarbi	2012-05-21 09:19:13
ez semm megfelelő
Előzmény: [1058] Gézoo, 2012-05-21 08:31:03

[1058] Gézoo

2012-05-21 08:31:03

Szép reggelt kívánok én is!

Az az érzésem, hogy két ponton van hiba a számításban. Egyik az, hogy Q töltés a kondenzátor esetében azt jelenti,

hogy (1/2) Q töltést viszünk át az egyik fegyverzetről a másikra és a különbség Q nagyságú, viszont a felületi töltéssűrűség a számítottnak a fele.

A másik, hogy az A felületet egyszer vettem figyelembe, pedig mindkét lemeznek A nagyságú felülete van.

Azaz, ha jól nézem az egyik mindenképpen "beleszámolandó" lenne.

Próbáld ki, a 1,9 nC/m2 értékkel..

Előzmény: [1057] szekibarbi, 2012-05-21 07:58:16

[1057] szekibarbi

2012-05-21 07:58:16

szép Reggelt!

sajnos nem jó a megoldás! :(

Előzmény: [1056] Gézoo, 2012-05-20 21:02:47

[1056] Gézoo

2012-05-20 21:02:47

d=2,4*10^-3 [m]

A=8,5*10^-4 [m²]

U=12,1 [V]

E=U/d

E=12,1/2,4*10^-3 = 5041,67 [V/m ill. N/C]

Q=E*d²/k

Q=3,23*10^-12[C] (ez pC ami 1000 pC= 1 nC)

1nC=1*10^-9[C]

Q=3226,67 nC

Ez van A felületen, azaz az egységnyi (1 m²-re) felületre jutó töltés

Q/A=3226,67/8,5*10^-4=3,8nC/m²

Előzmény: [1055] szekibarbi, 2012-05-20 19:46:59

[1055] szekibarbi

2012-05-20 19:46:59

aham, köszönöm, és ez?

Egy síkkondenzátor fegyverzetei 8.5 cm2 felületűek, távolságuk 2.4 mm és 12.1 volt a potenciálkülönbség közöttük. Mekkora a töltéssűrűség a fegyverzeteken (nC/m2-ben)? ( Nm2/C2)

Előzmény: [1054] Lajos bácsi, 2012-05-20 18:45:54

[1054] Lajos bácsi

2012-05-20 18:45:54

Soros kapcsolásból párhuzamos kapcsolásra kell áttérni. A heted részt héttel kell osztani.

Elv: soros kapcsolásban van 7 db. 1/7 rész, majd ezek párhuzamos kapcsolásba kerülnek. Azonos ellenállások párhuzamos kapcsolása esetén az eredő ellenállást megkapjuk, ha egy ág ellenállását osztjuk az ágak számával.

Előzmény: [1052] szekibarbi, 2012-05-20 16:50:35

[1053] Gézoo

2012-05-20 18:43:21

R=2,7 $\Omega$

R_a=2,7/7=0,3857 $\Omega$

1/R_e=1/R_a1+..1/R_a7

1/R_e=7/R₁

R_e=R₁/7=0,0551 $\Omega$

Előzmény: [1052] szekibarbi, 2012-05-20 16:50:35

[1052] szekibarbi	2012-05-20 16:50:35
Egy 2.7 ohm ellenállású huzalt 7 részre vágunk, majd egymás mellé helyezzük őket. Mekkora lesz az így készült huzal ellenállása (ohm-ban)?

[1051] szekibarbi

2012-05-20 15:53:33

vagy ehhez?

Egy síkkondenzátor fegyverzetei 8.5 cm2 felületűek, távolságuk 2.4 mm és 12.1 volt a potenciálkülönbség közöttük. Mekkora a töltéssűrűség a fegyverzeteken (nC/m2-ben)? ( Nm2/C2)

[1050] szekibarbi	2012-05-20 15:47:55
valaki??? ötlet?
Előzmény: [1049] szekibarbi, 2012-05-20 11:26:59

[1049] szekibarbi

2012-05-20 11:26:59

Egy 4.1 kN/C nagyságú, homogén elektromos térerősség az x tengely irányába mutat. Számítsa ki az elektromos fluxus nagyságát (Nm2/C-ban) egy négyszög alakú felületen keresztül, melynek szélessége 0.3 méter magassága pedig 0.7 méter, ha a felület a felület az y tengely körül elforgatva, 55fokos szöget zár be az x tengellyel!

erre van valakinek megoldása???

[1048] Gézoo	2012-05-20 10:21:14
Jogos! Köszönöm a javítást! Még reggel van.. volt :(
Előzmény: [1047] SmallPotato, 2012-05-20 10:04:15

[1047] SmallPotato	2012-05-20 10:04:15
Nem lehet, hogy 8959 Hz = 8,055 kHz a helyes? Csak mert az f₁ nyilván nem 1895, hanem 2895; az f₂=3895, stb.
Előzmény: [1040] szekibarbi, 2012-05-20 08:44:28

[1046] szekibarbi	2012-05-20 09:35:13
aham, köszönöm... :) felvettem a skype ismerőseim közé hátha úgy gyorsabb...
Előzmény: [1045] Gézoo, 2012-05-20 09:30:14

[1045] Gézoo

2012-05-20 09:30:14

Igen, mert F-et és nem 2*F-et helyettesítettél.

Bocs, ez az én hibám, a programokban megszokott az F=2*F értékadás, viszont a matekban még nem..

Ezért ebben a

Q=(F*R²/k)^0,5

függvényben már F helyére 2*F -et értettem.. azaz ha ebbe helyettesítesz be F=0,0194 N-al

Q=(2*F*R²/k)^0,5 akkor a helyes eredményt kapod.

Előzmény: [1044] szekibarbi, 2012-05-20 08:58:50

[1044] szekibarbi

2012-05-20 08:58:50

viszont lenne egy kérdésem, az egyik levezetett feladattal kapcsolatban, ami bár helyes, de ha ugyanazokat a lépéseket számomol ki, amik le vannak írva, nekem nem az az eredmény jön ki!

mégpedig ez

G=0,037*10=0,37 [N]

A/0,15=sin(3°)

B/0,15=cos(3°)

A=sin(3°)*0,15

A=0,00785 [m]

B=cos(3°)*0,15

A/B=F/G --> F=G*A/B

F=G*sin(3°)*0,15/(cos(3°)*0,15)

F=G*sin(3°)/cos(3°)

F=0,0194 [N]

2*F=0,0388 [N]

R=2*A=0,0157 [m]

R2=0,00024649 [m]

Q=(F*R2/k)0,5

Q=2,305*10-8 [C]

nekem erre nem ez a q érték jött ki, hanem: 3,26e-8

peig pontosan azokat a lépéseket végeztem el...

Előzmény: [1043] szekibarbi, 2012-05-20 08:53:01

[1043] szekibarbi	2012-05-20 08:53:01
nem jó, próbáltam így is
Előzmény: [1042] Gézoo, 2012-05-20 08:52:04

[1042] Gézoo	2012-05-20 08:52:04
f₈=895*8=7160[Hz] legfeljebb kHz, azaz kilohertzben kérik a begépelést.. 7,16 kHz..
Előzmény: [1041] Gézoo, 2012-05-20 08:50:12

[1041] Gézoo	2012-05-20 08:50:12
Akkor megint rossz a lap. Mert a felharmonikus fogalma az amit leírtam.
Előzmény: [1040] szekibarbi, 2012-05-20 08:44:28

[1040] szekibarbi	2012-05-20 08:44:28
de az nem lett jó :( én is próbáltam, az volt az első amit beírtam
Előzmény: [1039] Gézoo, 2012-05-20 08:40:42

[1039] Gézoo

2012-05-20 08:40:42

Kedves Barbi!

A felharmonikus jelentése az alapfrekvencia egész számú többszöröse.. f₈=f*8

Előzmény: [1038] szekibarbi, 2012-05-20 08:08:40

[1038] szekibarbi

2012-05-20 08:08:40

köszönöm!

és ehhez tud valaki hozzászólni?

Egy húr alapfrekvenciája (fő harmonikus) 895 Hz. Mekkora az 8. felharmonikus frekvenciája (Hz-ben)?

Előzmény: [1037] SmallPotato, 2012-05-19 21:05:09

[1037] SmallPotato

2012-05-19 21:05:09

Ha az üveglemez vastagsága d, akkor a fénysugárnak a lemezben megtett útja $\frac {d} {\cos \beta}$ , és a keresett eltolódás nagysága ennek sin ( $\alpha$ - $\beta$ ) -szorosa.

(Rajzold be az eltolódást - a belépő irány és a kilépő irány egyenese közé azokra merőlegest - ahhoz a ponthoz, ahol a fénysugár a lemezből kilép, és keress derékszögű háromszöget!)

Előzmény: [1036] szekibarbi, 2012-05-19 17:56:07

[1036] szekibarbi

2012-05-19 17:56:07

Egy plánparalel (párhuzamos síkú lemez) üveglemez felületére a függőlegessel 32fokos szöget bezáróan beesik egy fénysugár. Hány mm-t tolódik el a kilépő fénysugár a belépőhöz képest? (az üveg törésmutatója 1.6, vastagsága 2 cm)

azt már kiszámoltam, hogy ß=19,34fok.

de azt hogyan számolom ki, hogy mekkora a távolság?

[1035] szekibarbi	2012-05-19 17:33:02
valaki nem szeretne válaszolni?
Előzmény: [1034] szekibarbi, 2012-05-19 16:16:04

[1034] szekibarbi

2012-05-19 16:16:04

az oké, hogy f=c/2(s2-s1)

de az s2 és az s1 az mi lesz?

Előzmény: [1033] Róbert Gida, 2012-05-19 16:14:05

[1033] Róbert Gida

2012-05-19 16:14:05

"összekötő egyenes középpontjától"

Nem is tudtam, hogy egy egyenesnek középpontja is van.

Előzmény: [1030] szekibarbi, 2012-05-19 15:58:00

[1032] szekibarbi	2012-05-19 16:04:11
nem jó, pedig szép háromszöget rajzoltam :)
Előzmény: [1031] szekibarbi, 2012-05-19 16:03:46

[1031] szekibarbi

2012-05-19 16:03:46

nagyjából sejtem a megoldást

-----------------------(h=6,8m) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - hangszóró1-----------------hangszóró2

és feltételezem, hogy valailyen háromszög alapú számolás kellene...

Előzmény: [1030] szekibarbi, 2012-05-19 15:58:00

[1030] szekibarbi

2012-05-19 15:58:00

üdv midnenkinek!

az első mai feladat

Két hangszórót, melyek egymástól 2.9 méter távolságra vannak, egy oszcillátorról vezérelnek. A hallgató eredendően 6.8 méter távolságra van a hangszórókat összekötő egyenes középpontjától. Majd ezzel az egyenessel párhuzamosan gyalogol 0.4 métert, amikor eléri az első minimumhelyet. Mekkora az oszcillátor frekvenciája (kHz-ben)? (hangsebesség: 343 m/s)

[1029] Gézoo

2012-05-18 22:34:50

Nagyon szívesen. Szerintem nyugodtan kérdezz tovább. Bár lehet, hogy élő segítség (korrepetálás) az hatékonyabb lenne. De ha így az is több mint a semmi :)

Szép hétvégét neked is!

Előzmény: [1028] szekibarbi, 2012-05-18 22:27:23

[1028] szekibarbi

2012-05-18 22:27:23

köszönöm szépen mára elég volt, holnap megint meló :(

elvileg még 13 feladatsorom lesz, amiből a nehezebbekhez(számomra) kérhetek segítséget? elvileg a jövő héten lesz a vizsga. ezek a feladatok az alábbi témakörökből lesznek.

Hanghullámok Szuperpozíció, Interferencia, Állóhullámok (számításos) Alapjelenségek (számításos) Fluxus, Gauss-törvény alkalmazása (számításos) Elektromos alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Kondenzátorok (számításos) Áram, feszültség, ellenállás, teljesítmény (számításos) Áramerősség, ellenállás, Ohm törvénye Elektromotoros erő, ellenálások kapcsolása, Kirchhoff (számításos) Az elektromos munka és teljesítmény Mágneses indukcióvektor, Lorentz erő (számításos) A mágneses mező

ha igen, akkor köszönöm szépen!

kellemes estét, és akinek lesz hétvégét!

Előzmény: [1027] Gézoo, 2012-05-18 22:16:52

[1027] Gézoo	2012-05-18 22:16:52
:) És jó is! Ügyes vagy!
Előzmény: [1026] szekibarbi, 2012-05-18 22:14:56

[1026] szekibarbi	2012-05-18 22:14:56
de jó, sikerült...
Előzmény: [1025] szekibarbi, 2012-05-18 22:13:47

[1025] szekibarbi	2012-05-18 22:13:47
aham megvan :) 4m
Előzmény: [1024] Gézoo, 2012-05-18 22:07:54

[1024] Gézoo

2012-05-18 22:07:54

Egy hullám hossza fokban 360° radiánban 2*pi

Azaz ahányad része a fi=(3/4)*pi a 2*pi -nek annyiad része az 1,5 m a hullámhossznak..

Megpróbálod felírni?

Előzmény: [1023] szekibarbi, 2012-05-18 22:01:43

[1023] szekibarbi	2012-05-18 22:01:43
Mekkora a gumikötélen terjedő hullámok hullámhossza, ha az egymástól 1,5 m távolságra lévő pontok fáziskülönbsége 3pi/4?

[1022] Gézoo	2012-05-18 21:40:17
Ne sajnáld! :) Aki ráér az örömmel segít.. Gondolom :)
Előzmény: [1020] szekibarbi, 2012-05-18 21:39:05

[1021] Gézoo

2012-05-18 21:39:14

Ja és a df/dt helyére nem jó az "f"-et írni, mert nem csak "f" frekvenciát hanem a frekvencia megváltozását, annak is az időegységre eső megváltozását kérdezték.

a df/dt jelölés az igazából a frekvencia változás és az időpont változásnak a "differencia hányadosából"

a dt értékének végtelenül kicsinre csökkentésével a a dt értékével a nullát végtelenül megközelítve a

differenc"iál" hányadosát képeztük, amit más néven a frekvenciaváltozás idő szerinti deriváltjának nevezünk.

Előzmény: [1019] Gézoo, 2012-05-18 21:32:29

[1020] szekibarbi	2012-05-18 21:39:05
igen, így megvan, köszönöm, sajnálom, ha lefoglalok mindenkit, és megint csak köszönni tudom a segítséget....
Előzmény: [1018] Gézoo, 2012-05-18 21:30:21

[1019] Gézoo

2012-05-18 21:32:29

Ezt a sort újra mert egybe írta a gép:

Azaz az adatok:

c=343 m/s

h=17 m

a=10m/s2 = dv/dt ez a gyorsulás!

t=gyök(2*h/a)=1,844 sec

v=a*t=18,44 m/s

f0=966 Hz

Előzmény: [1018] Gézoo, 2012-05-18 21:30:21

[1018] Gézoo

2012-05-18 21:30:21

Nekem úgy tűnik, hogy Nálad vagy egy kis elcsúszás attól amit Gorgi írt:

[984] gorgiVálasz erre 2012-05-18 11:17:00

f=f0*c/(c+v)

df/dt = f0*c * d(1/(c+v)) / dt = -f0*c/(c+v)2 * dv/dt

(c+v)2: olvasandó: (c+v) négyzet

ahol dv/dt= a megadott gyorsulás (láncszabály)

Azaz az adatok: c=343 m/s h=17 m a=10m/s² = dv/dt ez a gyorsulás t=gyök(2*h/g)=1,844 sec v=a*t=18,44 m/s f0=966 Hz

df/dt= -1*f0 * c/(c+v)² * a

a -1 -et inkább írd oda mert lefelejted..

df/dt= -25,3630226 [Hz/s]

Előzmény: [1017] szekibarbi, 2012-05-18 21:08:44

[1017] szekibarbi

2012-05-18 21:08:44

igen, csak nehéz ebben a jeleket meg a tördeléseket megérteni.

viszont ezt lehetne részletezni?

ugye a levezetés:

f=f0*c/(c+v) df/dt=f0*c * d(1/(c+v)) / dt = -f0*c/(c+v)2 * dv/dt ((c+v)2)

nos a feladatban: f0=966 Hz s= 17 hang sebessége 343 m/s, g = 10 m/s2) v=18,44 m/s

nos f=-f0*c/(c+v)2 * dv/dt ((c+v)2) f=966*343/(343+18,44)2* (dv/dt- ez mi?) *(343+18,22)2

így helyes?

Előzmény: [1016] Gézoo, 2012-05-18 20:59:05

[1016] Gézoo

2012-05-18 20:59:05

Szívesen!

A fi fázis levezetését megértetted?

Előzmény: [1015] szekibarbi, 2012-05-18 20:56:05

[1015] szekibarbi	2012-05-18 20:56:05
nem, az bizony lemaradt így már jó, köszönöm szépen
Előzmény: [1014] Gézoo, 2012-05-18 20:53:09

[1014] Gézoo

2012-05-18 20:53:09

Üdv Barbi!

Amit Gorgi írt azzal a függvénnyel a_f= -25,3630226 [Hz/s]

Nem volt jó? A negatív előjelet is odaírtad?

Előzmény: [1013] szekibarbi, 2012-05-18 20:22:32

[1013] szekibarbi

2012-05-18 20:22:32

üdv újra itt:

Az ébresztőóra 966 Hz frekvencián sípol. Egy reggel elromlik és nem lehet kikapcsolni. Ezért az órát a 4. emeleti lakásunk ablakából kidobjuk, mely a földet érésig 17 métert zuhan. (hang sebessége 343 m/s, g = 10 m/s2) Milyen gyorsan változik a hallott frekvencia (Hz/s-ben) éppen azelőtt, hogy a földön összetörik?

ez már volt, de nem lett jó az eredmény... esetleg valaki tud segíteni?

[1012] Gézoo

2012-05-18 16:38:07

Hogyne!

Kíváncsian várom!

Előzmény: [1011] szekibarbi, 2012-05-18 16:23:35

[1011] szekibarbi	2012-05-18 16:23:35
jajj már, meguntam, írtam neki egy mailt, de valószínűleg csak hétfőn lesz válasz... beszúrjam a megoldását?
Előzmény: [1010] Gézoo, 2012-05-18 16:21:53

[1010] Gézoo	2012-05-18 16:21:53
Kettőben.. Jajj mi van velem?
Előzmény: [1009] Gézoo, 2012-05-18 16:20:58

[1009] Gézoo

2012-05-18 16:20:58

Ó, köszönöm szépen!

Ez a text szerkesztés még új nekem. Amíg azzal küszködök, hogy felül ne legyen pirossal az a szöveg, hogy megint mit hagytam le, a lényegről elfeledkeztem..

Ezer bocsánat! Bocsi!Bocsi!Bocsi!

Úgy van a reciprokká alakítás mindhárom sorban lemaradt.

Na ezért szeretem jobban a ß=1/sin(arccos(v/c)) alakot ehhez nem kell trükközni. Viszont sokan megijednek tőle. :(

Előzmény: [1008] gorgi, 2012-05-18 16:14:45

[1008] gorgi

2012-05-18 16:14:45

Gézoo beírásában sajthiba van:

2. E=m*c2/gyök(1-(v/c)2)

3. E=m*c2(1/gyök(1-(v/c)2)-1)

Előzmény: [1007] Gézoo, 2012-05-18 16:07:47

[1007] Gézoo

2012-05-18 16:07:47

Értem.

Nos ebben az esetben 3 eshetőség jön szóba

1. beírod E=m*c² eredményét ez a nyugalmi tömeg energiája

2. esetleg a teljes mozgó tömeg energiáját

E=m*gyök(1-(v/c)²)*c²

3. vagy amikor csak a mozgási energia kell a tömeg energiája nem akkor

E=m*(gyök(1-(v/c)²)-1)*c²

Előzmény: [1006] szekibarbi, 2012-05-18 16:00:22

[1006] szekibarbi	2012-05-18 16:00:22
valószínű, csak a gond, hogy nem jártunk be az óráira, mert abban az időpontban az államvizsgabizottságunk elnökével volt óránk (és mivel 12-en vagyunk, -és csak hárman vagyunk, akiknek elmaradt a fizika- azonnal föltűnt volna a tanárnak, hogy nem vagyunk ott. Így választani kellett, hogy kit haragítunk magunkra, és a kisebbik rosszat választottuk. viszont már küldet neki vagy 10 e-mailt, amiből rájött, hogy nem mentünk be az óráira, és már így is eléggé megjegyzett, tekintve, hogy kb 5 alkalommal szóltam is neki, hogy tegyen ki vizsgaidőpontot, mert a vizsgaidőszakunk a következő hét péntekén lezárul...
Előzmény: [1004] Gézoo, 2012-05-18 15:45:39

[1005] szekibarbi	2012-05-18 15:48:04
megvan, köszönöm csak hülye voltam, és rad módban volt a számológépem... így persze, hogy nem jön ki... hiába, a fáradtság :)
Előzmény: [1002] Gézoo, 2012-05-18 15:41:33

[1004] Gézoo	2012-05-18 15:45:39
Lehet, hogy most is jót tenne egy telefon a tanárodnak..?
Előzmény: [1000] szekibarbi, 2012-05-18 15:36:09

[1003] Gézoo

2012-05-18 15:44:23

x az a hely ahol érdekel a hullám amplitúdója t időpontban

most a feladatban az x=0 és t=0

Igen, csak ne feledd, hogy x is nulla, azaz x/0,956 is nulla.

ezért a zárójelben csak fi szerepel

Előzmény: [1001] szekibarbi, 2012-05-18 15:39:58

[1002] Gézoo

2012-05-18 15:41:33

Úgy jött ki, hogy a ð(x,t)=Asin[w(t-(x/c))+fi] függvényben szereplő értékekből meg volt adva d(x,t)=2.6 cm A= 5,7 cm x=0 t=0 w=2*pi*3,5 c=hullámhossza 27.3 cm szorozva a frekvenciája 3.5 Hz. c=95,55

azaz minden..(még több is mint ami kellett az eredményhez)

így behelyettesítettél ð(0,0)=A*sin[(3,5*2*pi)*(0-(0/95,55))+fi]

de, mivel 0/95,55=0 így 0-0=0 és ezért (3,5*2*pi)*0=0

vagyis ami maradt: ð(0,0)=A*sin(fi) ebből pedig

sin(fi)=ð(0,0)/A

vagyis fi= arc sin(ð(0,0)/A)

fi=27,138°

Előzmény: [998] szekibarbi, 2012-05-18 15:28:14

[1001] szekibarbi

2012-05-18 15:39:58

Egy szinuszos hullám a pozitív x tengely irányába halad, amplitúdója 5.7 cm, hullámhossza 27.3 cm, frekvenciája 3.5 Hz. A függőleges kitérés x = 0 és t = 0 setén 2.6 cm. Számítsa ki a kezdeti fázist (fok-ban)!

ð=Asin[w(t-x/c)+fi]

ebben a példában mi az x???????

mert ha jól értettem, akkor így van a megoldás

2,6=5,7*sin[21,99*(0-(x/0,956)+fi]

Előzmény: [1000] szekibarbi, 2012-05-18 15:36:09

[1000] szekibarbi	2012-05-18 15:36:09
egyik sem jó; ez a gordiuszi csomó
Előzmény: [999] Gézoo, 2012-05-18 15:29:35

[999] Gézoo

2012-05-18 15:29:35

Az remek!

Akkor a nyugalmi tömeges és a puskagolyós példákra értetted.

Próbáltad már az elektron nyugalmi energiáját beírni E=m*c*c értékkel úgy nem volt jó.

És próbáltad a 90.6 -os sebességgel is?

(ami E=m*ß*c*c= 9,109e-31* 2,3625*9e16 =193,68e-15 J )

Előzmény: [997] szekibarbi, 2012-05-18 15:20:01

[998] szekibarbi	2012-05-18 15:28:14
csak nem értem, hogy jött ki...
Előzmény: [997] szekibarbi, 2012-05-18 15:20:01

[997] szekibarbi	2012-05-18 15:20:01
de jó! :)
Előzmény: [996] Gézoo, 2012-05-18 15:05:58

[996] Gézoo

2012-05-18 15:05:58

Barbi!

A fi=27,14° nem jó?

Előzmény: [994] szekibarbi, 2012-05-18 13:43:11

[995] gorgi	2012-05-18 13:53:44
t az idő, t=0 a példa szerint, c a hullámterjedés sebessége fi a keresett szög d pedig a megadott kitérés Ezután egy ismeretlened marad, a fi
Előzmény: [993] szekibarbi, 2012-05-18 13:42:50

[994] szekibarbi	2012-05-18 13:43:11
de nem jó az eredmény
Előzmény: [992] gorgi, 2012-05-18 13:39:04

[993] szekibarbi

2012-05-18 13:42:50

odáig megint eljutottam, hogy az egyenlet

ð(x,t)=Asin[w(t-(x/c))+fi]

az A az 5,7 a w 21,99 a t=? az x a kitérés? a c=? és mi a fi?

Előzmény: [991] szekibarbi, 2012-05-18 13:38:43

[992] gorgi

2012-05-18 13:39:04

Szerintem Alexandrov 960 és Alexandrov 968 megoldása a jó, helyesebben Alexandrov 968-ba egy sajthiba csúszott, javítása gorgi 969

ha a képleteket nem érted, szólj.

Előzmény: [990] szekibarbi, 2012-05-18 12:41:22

[991] szekibarbi

2012-05-18 13:38:43

illetve ez sem oké

[990] szekibarbi

2012-05-18 12:41:22

köszönöm, lenne két relativisztikus feladatom is, többen próbálták megoldani, de nme jó az eredmény

Számítsuk ki a nyugalmi energiáját (joule-ban) egy a fény sebességének 90.6százalékával haladó elektronnak! (elektron tömege 9,109×10-31kg, fénysebesség 3×105 km/s)

Előzmény: [989] gorgi, 2012-05-18 12:35:03

[989] gorgi

2012-05-18 12:35:03

Bocs, Barbi, nem akartalak bántani! Mondjuk most indul egy hullám, ami 500 cm-t halad 7 s alatt, azaz sebessége v=71,42 m/s.

A következő hullám 0,71 s múlva indul.

Ezalatt az idő alatt az, amelyik az előbb indult, 71,42 m/s * 0,71 s = 50,71 cm haladt.

Ez lesz ennek a hullámnak a hossza. meg a többinek is.

Úgy is számolhatsz, hogy az alatt a 7 s alatt, amíg 500 cm megy odébb egy most induló hullám, 7/0,71 = 9,859 db további hullám megy ki.

Ezek helyezkednek el az 500 cm-en, azaz 500/9,859 = 50,71 cm jut egy hullámra.

Előzmény: [988] szekibarbi, 2012-05-18 11:58:30

[988] szekibarbi

2012-05-18 11:58:30

Egy szinuszos hullám halad egy kötélen. Az hullámot keltő oszcillátor 48 rezgést kelt 34 s alatt. A hullám egy adott maximumhelye 500 cm-t halad 7 s alatt. Mekkora a hullám hullámhossza (m-ben)?

addig eljutottam, hogy a periódus idő az 0,71 s. azt is tudom, hogy a hullámhossz= Tv=v/f

de a v mi?

[987] szekibarbi

2012-05-18 11:54:58

köszönöm, sajnálom, ha érdekel, hogy miket küzdök, akkor nézz bele a fórumba, és olvasd el...

nem értem a fizikát, nem is akarom megérteni, se időm, se energiám nincs hozzá!

Előzmény: [986] gorgi, 2012-05-18 11:49:49

[986] gorgi

2012-05-18 11:49:49

Barbi, ne csináld! f1=fc/(c+v)

f2=fc/(c-v)

f1/f2=(c+v)/(c-v)

v=c * (f1-f2)/(f1+f2)

Előzmény: [985] szekibarbi, 2012-05-18 11:30:33

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

Már regisztráltál?
Új vendég vagy?