Fórum: Fizikások válaszoljanak

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.

[177] Lóczi Lajos	2007-07-05 17:50:07
Kezd mulatságossá válni a dolog. A kék hőmérő helyére kitettem az ablakba egy pirosat. A változatosság kedvéért ez történt vele tegnapelőtt. Nem lehet, hogy a meleg okozta és nem ütés? Hozzáérhetett a redőny fémvázához esetleg. (Viszont a kék hőmérő szálát forró vízzel valóban sikerült újraegyesítenem, ahogy javasoltad :)

Előzmény: [176] lorantfy, 2007-06-22 15:03:28

[176] lorantfy

2007-06-22 15:03:28

Ez egy alkoholos hőmérő. Valószínüleg valamilyen ütést kapott vagy a széltől a tartóján berezonált és szétrázódott benne az alkohol. A folyadékrészek között alkohol gőz van ezért sima melegítéssel és hűtéssel nem egyesülnek a részek.

Szerintem van remény az újraegyesítésre. Fel kéne melegíteni 50 C fokra és körömmel pöcögtetni, rázogatni.

Előzmény: [174] Lóczi Lajos, 2007-06-22 10:38:34

[175] Lóczi Lajos	2007-06-22 10:44:25
Vagy lehet, hogy a hőmérőm csak egyszerűen megtanulta több ország hőmérsékletadatait szimultán kijelezni, persze a mérési hibahatárok feltűntetésével :)
Előzmény: [174] Lóczi Lajos, 2007-06-22 10:38:34

[174] Lóczi Lajos

2007-06-22 10:38:34

Kedves Fórumosok!

A tegnapi eső elvonultával reggel ránéztem a hőmérőre, és ez a kép fogadott. Mi lehet ennek az oka? Próbáltam forró/hideg vízzel egyesíteni a kék folyadékot, sikertelenül.

[173] lorantfy	2007-06-21 18:21:19
Láttam már olyan "látást javító" szemüveget, amiben a lencsék helyén fekete fémlemezek voltak apró lyukakkal. Közben megtaláltam: szemtréner
Előzmény: [171] Roger, 2007-06-21 14:22:50

[172] lorantfy	2007-06-21 18:04:41
Miért pörög a balerina itt?

[171] Roger	2007-06-21 14:22:50
Régebben vetődött fel a probléma, hogy, ha rövidlátó egy kis lyukon keresztül néz egy szöveget (mondjuk 1mm-es lyuk) akkor miért látja élesen. Nem tudom, ezzel mikor foglalkoztatok utóljára, lehet hogy ezt már más is leirta de nekem a következő a véleményem: A homályos látásnál az a probléma, hogy a tárgy egy pontját a szemünk a rertinán nem egy pontba, hanem egy felületen képezi le. Namármost egy szűk lyuk közbeiktatásával azt érjük el, hogy minden tárgypontról gyakorlatilag csak egyetlen fénysugár jut a szemünkbe, és egyetlen fénysugár csak egy kis területen világítja meg a retinát, tehát ezzel az egysugaras leképzéssel megszüntetjük a kép elmosódottságát mivel egy tárgypontnak gyakorlatilag egy képpont felel meg. (Gondoljunk arra, hogy a camera obscura, aminél azt feltételezzük, hogy a leképzésben csak 1 sugár vesz részt, 1 mm -es lyukátmérővel már jól működik, sőtt ha kipróbáljátok még 3-4mm-es átmérőnél is ad képet, igaz már nem túl jót)
Előzmény: [107] lorantfy, 2005-10-31 14:03:49

[170] Böszi	2007-06-14 18:36:15
Köszönöm szépen!

[169] lorantfy	2007-06-14 16:18:41
A veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karán van Nanotechnológia Tanszék. Nézd meg itt! Vezetője Dr. Vonderviszt Ferenc, aki a Mindentudás Egyetemén is tartott a témában előadást.itt
Előzmény: [168] Böszi, 2007-06-14 14:46:24

[168] Böszi

2007-06-14 14:46:24

Sziasztok!

A problémám a következő: az a hülye ötletem támadt, hogy nanotechnológus szeretnék lenni, de nem tudom, hogy melyik alapszakon a legcélszerűbb kezdeni. Az egyik tanárom szerint fizikán (konkrétan mérnök-fizikus szakon), de azt tanácsolta, érdeklődjek a KöMaL fórumon. Azt szeretném kérni, hogy ha valakinek e téren vannak információi, legyen szíves segítsen. (Jövőre érettségizek, matematika tagozatos és emelt biológiás vagyok, a nanotechnológiának főleg a biológiai illetve orvostudományi alkalmazásai érdekelnek.)

[167] Willy

2007-04-27 21:03:53

Szia!

Idén az IYPT-sek is pont ezzel foglalkoznak. A jelenség lényege, hogy ebben az esetben a fagyás az üveg falán indul meg(persze a felszínén is). A kifagyott jég sűrűsége kisebb a vízénél, de a teljes térfogatával a vízben lesz, ezért az egy kicsit ki fog púposodni (ugye a felületi feszültsége miatt). Belátható, hogy ha ilyen módon megy végbe a fagyás, akkor egy egész magas halmot hoz létre.

Amivel az IYPT-sek foglalkozni akarnak az a jelenség határterületei (pl. próbáljátok ki nem csak mély, hanem néhány mm-es és nagy felületű víz esetén mi történik, állítólag nagyon érdekes, de én még nem láttam).

Előzmény: [165] bohmajster, 2007-04-26 19:21:06

[166] Noémi	2007-04-27 10:19:06
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! :)
Előzmény: [162] Willy, 2007-04-26 13:25:46

[165] bohmajster

2007-04-26 19:21:06

Hellotok, lenne egy kérdésem egy kisérlettel kapcsolatban:

Egy műanyag edénybe vizet öntünk és megfagyasztjuk. A megfagyott víz felületén egy jégdudor keletkezik (nem lesz sima a jég felszíne). Kérdésem: mi ennek a jelenségnek az oka?

[164] S.Ákos

2007-04-26 19:05:14

Sziasztok!

meg tudnátok mondani, hogy mely (lehetőleg elemi) függvény közelíti jól a víz $\varrho$ változását a hőmérséklet függvényében? Jól közelítés alatt ~0,1%os eltérésre gondolok.

[163] jonas	2007-04-26 15:01:07
Az üvegpalack megfagyasztásá, mint kísérletet, nem javaslom, mert az üvegszilánkok belemehetnek a többi lefagyasztott ételbe.
Előzmény: [162] Willy, 2007-04-26 13:25:46

[162] Willy

2007-04-26 13:25:46

Csak nagy vonalakban, ami érdekes lehet (szerintem):

a víz sűrűsége anyagszerkezeti okok miatt 277K-n a legnagyobb (kísérlet pl: üvegpalack megfagyasztása),

esősen üvegházható gáz (mérete kb. megegyezik a Föld felszínéről visszavert infrav. sugarak jellemző mérettartományával (ha nagyon akartok csinálhattok két üvegházat: vizeset és szárazat)),

felületi feszültsége és viszkozitása alacsony (érdekes hártyákat képezhettek, főleg, ha rásegítetek egy kis szappannal, vagy vegyetek két kicsi üveglapot, cseppentsetek egy kis vizet az egyikre, szorítsátok össze őket, ekkor max csak széttolni lehet a két lapot, de súlyzót is emelhettek vele, ha ügyesen megvan)

a vizet sokan könnyed, lágy anyagnak gondolja, el sem hinnék, hogy az iparban vízsugárral képesek 14-15 cm-es acéllapokat vagdalni (olvassatok utánna: http://gep-ujsag.freeweb.hu/04aprmaj/deszpoth.htm )

Ez csak néhány apróság, persze...

Előzmény: [161] Noémi, 2007-04-25 18:05:13

[161] Noémi	2007-04-25 18:05:13
Sziasztok! Kérlek segítsetek, egy barátnőmnek kéne egy előadáshoz a levegővel vagy a vízzel kapcsolatban érdekességek. Bármilyen ötlet jöhet ami lekötheti a csoportot a témában; előre is nagyon szépen köszönöm; Noémi :)

[160] nero

2007-02-15 20:49:59

Szia Nadorp !

Köszönöm a segítségedet, igy minden OK lett.

[159] V Laci

2007-02-13 17:18:25

Sziasztok!

A fizika.fazekas.hu -n megtaláltam az elmúlt évek Mikola-verseny feladatait. Nem tudtok valamilyen oldalt, ahol a megoldások is fent vannak? Előre is köszi!

[158] nadorp

2007-02-13 15:11:27

Hát nem vagyok nagy fizikás, de remélem jó lesz.

A jármű mozgási energiája $\frac12mv^2$ . A súrlódási erő ( F_s= $\mu$ mg ) ezt "emészti fel" a megállásig. Ha a jármű s hosszú utat tesz még meg, akkor a súrlódási erő által végzett munka F_s^.s= $\mu$ mgs. Azaz $\frac12mv^2=\mu{mgs}$ , $s=\frac{v^2}{2\mu{g}}$ . A jármű egyenletesen lassul, azaz $s=\frac{vt}2$ , ahonnan $t=\frac{2s}v=\frac{v}{\mu{g}}$

Előzmény: [157] nero, 2007-02-13 12:10:39

[157] nero

2007-02-13 12:10:39

Sziasztok !

Segítségeteket kérem egy számotokra könnyű feladat meg- oldásában. ( lányomnak szeretnék segíteni )

A feladat:

egy jármű 72 km/h sebességgel halad ( sík úton ) a súrlódási tényező 0,8

a kerekek megcsúszása nélkül mennyi idő alatt áll meg, és mennyi utat tesz meg?

Segítségeteket Köszönöm !

[156] Noémi	2007-02-12 21:18:48
Szia Amun!! Nagyon, nagyon és mégegyszer nagyon szépen köszönöm a segítséget, főleg ez a madaras tájékozósdi nagyon felkeltette a figyelmemet, mégegyszer köszönöm. Esetleg tudnál még 1-2 ilyen érdekességet mondani mondjuk az elektromossággal kapcsolatban? Nem baj, ha csak nagyon halovány kötelékkel kapcsolódik a témához, a lényeg, hogy érdekes legyen! Előre is köszönöm,(most csak ide raktam ezt fel :))
Előzmény: [155] Anum, 2007-02-12 09:21:08

[155] Anum

2007-02-12 09:21:08

Szia Noémi! nem biztos, h szükséges volt 4 helyre is feltenni...:)

"elektromosság, mágnesség" nagyon tág témakör, teli érdekes dologgal. Sok érdekesség mellett azonban szinte elkerülhetetlen némi elméletet is belecsempészni a dologba (csak az érthetőség kedvéért). Szerintem azzal kellene kezdened, hogy felvázolod, mi is az tulajdonképpen, hogy elektromosság, mágnesség, milyen kapcsolat van köztük. Egy ilyen rövid bevezetés szerintem nagyon fontos, hasznos. Ja megjegyzem: én humán osztályba járok (ami annyit, tesz, hogy az osztályom 90 százaléka semmit nem tud fizikából) és néha tartok kiselőadásokat. Ha nem bonyolódik bele az ember a képletekbe, akkor elméletet is "el lehet nekik adni". Tehát rövid elmélet után (Coulomb-tv, milyen erő ható m.mezőben mozgó töltésre...) javaslom a földmágnességet. Nagyon érdekes téma. Teli humánosok számára is érdekes dolgokkal. Ezen belűl kitérhetsz a föld mágnes mezejének eredetére vonatkozó elméletekre illetve, hogy ezek miért nem voltak helytállóak; a Van Allen-övekre; az állatok-mágneses mező kapcsolatára. A vándor madarak nagyrésze például a földi mágneses mező alapján tájékozódik. Agyukban lévő, iránytű szerű szerv segíti őket, hogy több ezer kilóméteres távolságokban is pontosan utazzanak. Sőt némely halfajta is így tájékozódik. Kitérhetsz a pólusátfordulásokre (ezzel a témával azért nem árt ha vigyázol, mert kedvelt Sci-fi alap és sok nem teljesen igaz info van róla a neten). Nagyon szép befejezése lenne az előadásodnak, ha a végén a sarkifényről mutatnál képeket (hemzseg a net szebbnél szebbekkel).

Egyenlőre ennyi. Ha mindenki mond még 2 dolgot, meg lesz az előadás ;)

Előzmény: [154] Noémi, 2007-02-12 00:25:19

[154] Noémi

2007-02-12 00:25:19

Sziasztok! Éppen egy felejthetetlen kiselőadásra készülök, és véletlenül bukkantam erre az oldalra. Így viszont kapva kapok eme páros, és soha vissza nem térő lehetőségen és a segítségeteket kérném. Én inkább humán beállítottságú vagyok, (kb. száz százalék) viszont, most a fősulin kéne tartanom egy előadást, melynek címe; elektromosság, mágnesesség. A tanárnő azt kérte, hogy mindenképpen CSAK érdekességeket említsek a témával kapcsolatban,(viszont az bármi lehet ami egy kicsit is kontektussal van e témával) és kerüljem az unalmas elméleti részt, melynek nagyon örültem, egészen addig amíg újfent rá nem jöttem, hogy értelmes ötleteknek még a halvány szikrája sem sziporkázik elmémben. Úgy gondoltam, miközben a fórum oldalain mozgattam szemgolyómat, hogy nektek biztos lennének jó ötleteitek eme fergeteges problémámra (remélem ennél nagyon soha nem lesz :) Én, persze ha megadtok témát, annak utána nézek, s pótolom eme témával kapcsolatos hiányosságomat. Előre is köszönöm mindannyitoknak; Noémi :)

[153] Lóczi Lajos

2006-11-26 12:51:24

Ha csak primitívfüggvény-keresés kell, akkor

http://integrals.wolfram.com/

Előzmény: [152] ., 2006-11-25 12:32:57

[152] .	2006-11-25 12:32:57
Köszi
Előzmény: [151] jonas, 2006-11-25 12:11:47

[151] jonas	2006-11-25 12:11:47
Hát y/(y-1)=1+1/(y-1) így $\int (1 + 1/(y-1)) dy = y + \ln(y - 1) + C$ . Ha nem, akkor most nagyon blamáltam magam.
Előzmény: [150] ., 2006-11-25 12:03:48

[150] .

2006-11-25 12:03:48

Hy all! Nem tudja valaki hogy mi az y/(y-1) integráltja?

Nem tud valaki ajánlani valami jó egyenletmegoldó szoftvert, mert a Maple 9 ezt az integrált nem tudja kiszámolni.

Köszi

Csengeri

[149] Vini

2006-10-20 18:05:31

Tudna nekem valaki segíteni az alábbi feladatban? Köszönöm előre is.

Egy mérlegre 5 kg tömegű 30° hajlásszögű lejtőt,a lejtőre pedig 1kg tömegű testet helyezünk úgy,hogy a lejtő tetejéhez kötjük egy fonallal,azaz rögzítjük. A fonál elégetése után a test súrlódás nélkül csúszhat lefelé. Mit mutat a mérleg a csúszás folyamán?

Az előző példában leírt elrendezésben a lejtő most vízszintes irányban súrlódás nélkül elmozdulhat. Mekkora lesz a lejtő sebessége,amikor a test az aljára ér? Ebben az esetben a lejtő magassága 0,5 m

Fura nekem ez a feladat:-)

[148] Vini

2006-10-14 09:48:19

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában kérném a segítségeteket. Köszi

Egy lift tömege 980 kg, acélkábele 25 cm hosszú és 0,8 kg tömegű méterenként. Indítása egyenletesen gyorsuló mozgással történik, 1,76 m/s2 gyorsulással. A kábelben a megengedett feszültség Szigma = 117,6 N/m2, az acél rugalmassági modulusa E = 1,96*10a11-en N/m2 Határozzuk meg: a.Mekkora húzóerőnek van kitéve a kábel indításkor? b.Mekkora legyen a kábel keresztmetszete, hogy ne lépjük túl a megengedett feszültséget? c.Mennyi a kábel megnyúlása az indításkor fellépő húzóerő hatására? d.Mekkora a kábelben indításkor fellépő rugalmassági erő, ha a kábel keresztmetszete a b) pontnak megfelelő?

[147] lorantfy

2006-10-07 21:57:06

Igazad, van! Mikor a beírás után lefeküdten, nekem is eszembe jutott, csak fáradt voltam már. Aztán gondoltam, hogy valaki beírja majd. Kösz!

És így a legjobb, mert látható, hogy a vonatkoztatási rendszer megváltoztatásával milyen egyszerűvé válik a megoldás!

Előzmény: [146] Geg, 2006-10-07 13:28:04

[146] Geg

2006-10-07 13:28:04

Van egyszerubb megoldas, meg szamolni sem kell.

Uljunk be a vizhez rogzitett vonatkoztasi rendszerbe! Ekkor elejtes utan a bot sebessege zerus, es ha fel ora mulva indul vissza erte a horgasz, fel ora alatt is fog visszaerni (mivel ugyanugy evez). Mivel ezalatt 5 km-t csorgott a vizzel a bot, ezert a folyo sebessege 5km/h.

Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05

[145] Vini	2006-10-06 14:17:20
Köszönöm szépen!
Előzmény: [144] lorantfy, 2006-10-05 23:24:05

[144] lorantfy	2006-10-05 23:24:05
Szia Vini! Legyen a horgás sebessége a vízhez képest v, a folyó sebessége pedig vf. Jelöljök meg (gondolatban) azt a pontot a parton ahol beesett a bot. Ehhez képest 0,5 óráig halad még felfelé a horgász (v-vf) sebességgel, tehát az útja a visszafordulásig 0,5(v-vf) Most visszafordul és t idő múlva utoléri a botot. A bot tehát (0,5+t) ideig úszott a folyóval együtt vf sebességgel és a megjelölt ponttól 5 km-re jutott. Megvan az első egyenlet: (0,5+t)vf=5 A horgász visszafelé megteszi a jelölt pontig az odafelé útját meg még 5 km-t (v+vf) sebességgel, t idő alatt. Igy a második egyenlet: (v+vf)t=0,5(v-vf)+5 A másodikat rendezgetve: (0,5+t)vf=v(0,5-t)+5 De a bal oldal éppen az első egyenlet bal oldala lett, így 5-tel egyenlő, így 5=v(0,5-t)+5, vagyit 0=v(0,5-t) Tehát t=0,5. Ezt beírva az első egyenletbe: vf=5 km/h

Előzmény: [143] Vini, 2006-10-05 21:26:32

[143] Vini

2006-10-05 21:26:32

Sziasztok. Szerintetek az alábbi feladatot meg lehet valahogy oldani? Köszi!

Folyón felfelé evező horgász egyik botja a vízbe esik, ezt csak fél óra múlva veszi észre. Ekkor visszafordul, és 5 km-el a vízbeesés helye alatt megtalálja a vízen sodródó botot. Mekkora a folyó sebessége, ha feltételezzük, hogy a horgász mindig ugyanolyan intenzitással evez?

[142] Platamon

2006-09-16 09:11:38

Sziasztok! INTERNETES FIZIKA SZAKKÖRT (röviden NETFIZIKA) szeretnénk indítani és használható segítséget nyújtani azoknak, akik szeretik a fizikát, de különböző okok miatt nem látnak elég kísérletet, nincs lehetőségük megoldani nehezebb fizikai feladatokat, problémáik vannak az elméleti anyag elsajátításával és emiatt nem vesznek részt versenyeken, esetleg nem mernek vállalni emelt (vagy akár közép- ) szintű érettségit fizikából. Az elképzelésünk a következő. A feldolgozandó anyagot fejezetekre osztottuk. Minden fejezet tartalmaz egy - és esetleg hozzá kapcsolódó plusz két-három - kísérletet részletes magyarázatokkal, hibaszámítással (különböző módszerekkel), amit DVD-én lehet megnézni. (A DVD-t postán elküldjük azoknak, akik részt kívánnak venni a NETFIZIKÁBAN.) A fejezet második része egy középszintű feladat megoldása részletes, aprólékos magyarázattal. A harmadik rész egy KÖMAL vagy OKTV szintű feladatot tartalmaz (természetesen nem az aktuális feladatok közül választjuk) megoldással és részletes magyarázatokkal. A kísérlet és a feladatok szintje illetve mennyisége igényeitek szerint változhat. A NETFIZIKÁN 5 napon belül választ kaphattok kérdéseitekre. Nyilvánvaló, hogy a NETFIZIKA elsősorban azokhoz a diákokhoz szól, akik kisvárosi középiskolában alacsony óraszámban tanulnak fizikát. Persze bárki jelentkezhet.

Ennek a felhívásnak az a célja, hogy felmérjük az igényeket. Aki részt kíván venni ebben a munkában, küldje el a nevét, a lakcímét és az e-mail címét a következő címre: fizikus73@freemail.hu . A jelentkezők 2 héten belül megkapják az első fejezet anyagát.

[141] Gubbubu

2006-06-01 08:28:39

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, milyen egyszerűbb (iskolában vagy mondjuk egyetemi laborban is megvalósítható), illetve milyen egyéb módszerek állnak rendelkezésre tömegszázalék mérésére. Vannak-e "közvetlen" mérési módszerek, amelyek nem módosítják (számottevően) az oldat töménységét, sőt mennyiségét (pl. spektrométer vagy ilyesmi).

Köszönettel: Fentnevezett Aláírás.

[140] elax

2006-06-01 08:27:29

Sziasztok!

Lenne egy számotokra biztosan könnyen megválaszolható kérdésem. Emeltszintű fizika szóbelire készülök, és éppen a kísérletekkel foglalkozom. Az utolsó hőtanos kísérletnél Melde -csővel kell mérni a külső légnyomást. Ezzel nincs is semi problémám akkor ha a cső vízszintes és kétfajta függőleges állásáról van szó, hiszen ismerem a nyomásviszonyokat leíró összefüggéseket (vízszintesnél p(külső)=p(bezárt levegő); 1. függőlegesnél p(bezárt levegő)=p(higany)+p(külső); 2. függőlegesnél p(külső)=p(higany)+p(bezárt levegő)). Na de a kísérletben van olyan is, hogy alfa szöggel meg van döntve a Melde-csövem. Azt szeretném megtudni, hogy a szöggel döntött állásokhoz milyen nyomásviszonyokat leíró összefüggések tartoznak, tehát mi a kapcsolat a bezárt levegő, a higany és külső levegő nyomása között.

Előre is köszönöm!

[139] Lóczi Lajos	2006-05-29 22:16:54
Vagy úgy is lehetne értelmezni, hogy valamilyen alakra kiszámolod (pl. körlap), majd pl. a sugárral tartunk a végtelenbe, azaz határértékkel számolunk, ahol d egy paraméter.
Előzmény: [137] Willy K., 2006-05-29 15:47:49

[138] jonas	2006-05-29 21:04:37
Ebben szerintem a "d vastagságú" kikötés a legrondább. Ha a lap iszonyúan vékony (de úgy is megfelelően nagy a vezetése), vagy ha végtelenül vastag (egy egész félsíkot kitölt), akkor könnyebb lenne.
Előzmény: [137] Willy K., 2006-05-29 15:47:49

[137] Willy K.

2006-05-29 15:47:49

Bocsánat, lenne egy kis problémám... Úgy esett, hogy elméleti úton az alábbi érdekes feladat megoldására kényszerültem: Határozzuk meg, hogy mekkora az ellenállás egy végtelen kiterjedésű, "d" vastagságú, vezető lap két pontja között! Az én mellék kérdésem, hogy ezen feladat szerint, gyakorlati szempontból mekkora vezető lap tekinthető, végtelen nagy kiterjedésűnek? Előre is köszönök minden segítséget és véleményt!!!

[136] Lóczi Lajos	2006-04-24 13:23:04
Hát akkor nincs más, be kell szerezni azok közül a könyvek közül párat, ahogy láttam, az egyik pl. 2500 folyóiratcikkből tartalmaz válogatást, az már csak elég kell legyen :))
Előzmény: [135] xviktor, 2006-04-24 04:39:08

[135] xviktor

2006-04-24 04:39:08

Ez nekem is megvan, de aszert koszi szepen... Ennel sokkal tobb infora lenne szuksegem.

Vik

Előzmény: [134] Lóczi Lajos, 2006-04-24 02:47:52

[134] Lóczi Lajos	2006-04-24 02:47:52
Szerintem itt egy egész jó összefoglaló található szakirodalommal.
Előzmény: [133] xviktor, 2006-04-23 00:59:36

[133] xviktor

2006-04-23 00:59:36

Hello!

A van Allen ovekrol lenne szuksegem minel tobb informaciora. Sajnos neten 1-2 oldalnal sehol sem talalok tobbet, es azokban is ugyanaz van... Valaki tudna barmilyen szakirodalmat ajanlani ezzel kapcsolatban?

Konkret kerdeseim, amikre valasz kene:

1. A ket ov fizikajarol mit lehet tudni, miert ket ov, miert nem tobb? Hogyan szokhetnek ki belole a toltott reszecskek...stb 2. Voltak-e korabbi meresek, ott milyen dozisokat mertek, reszecskek energiaeloszlasa...stb

Tovabba masik ket kerdes:

3. A van Allen ovtol fuggetlenul a gamma-sugarzas dozisa mekkora lehet? A gamma-fotonok energiaeloszlasa, milyen nagysagrendbeli energiaju gamma-reszecskek varhatoak 4. A neutronok energiaeloszlasa. Nem csak a legkorbol szarmaznak neutronok (un. abedo neutronok), hanem az urallomasok szerkezeti elemeiben is keletkeznek. Arra lenne szuksegem, hogy milyen energiatartomanyban vannak ezek a neutrnok.

Valaszokat, segitsegeket elore is koszonom: Vik

[132] lorantfy

2006-04-08 09:02:03

A táblázatban megadott gravitációs gyorsulások általában az égitestek felszinére vonatkoznak. Az ált. tömegvonzás törvényéből és a Newton II-ből:

$mg=\gamma \frac{Mm}{r^2}$

ahol M az égitest tömege, r az átlag sugár, $\gamma=6,67\cdot 10^{-11}\frac{Nm^2}{kg^2}$ . Amiből:

$g=\gamma \frac{M}{r^2}$

a gravitációs gyorsulás az égitest felszinén.

Ha beírod a képletbe a Föld tömegét (M=6^.10²⁴kg) és sugarát (r=6,38^.10⁶m) megkapod a gravitációs gyorsolás 9,8m/s²-körüli értékét.

Előzmény: [131] Mate23, 2006-04-06 20:57:27

[131] Mate23

2006-04-06 20:57:27

Sziasztok! Az lenne a kerdesem, hogy lehet-e a gravitacios gyorsulasbol valahogyan következtetni egy bizonyos test tömegere. Probalkoztam a Földel es a Nappal: A Föld grav. gyorsulasa durvan 9.81m/s*s a Nape pedig 274m/s*s. Ha elosztom a Nap grav. gyorsolasat a Földevel akkor azt kapom hogy a Napon 27.9-szer nagyobb a grav. gyorsulas mint a Földön. A gyakorlatban azt mondjak, hogy a Nap tömege 333000 szorosa a Földnek. Ha van befojasa a testek tömegenek a grav. gyorsulashoz, akkor miert kapok ilyen kis erteket?

[130] Tóvári Endre	2006-04-06 14:16:16
Segítség! Sürgősen szükségünk lenne egy szárazjég-készülékre és egy ködkamrára. Hogyan juthatunk hozzá ezekhez az eszközökhöz? T.Endre

[129] Roósz Gergő

2006-03-27 14:57:23

Wolf!

$\omega$ ₀ -hoz viszonytasz, nem ad $\omega$ ₀ -ról a feladat valami információt?

Előzmény: [110] Wolf, 2005-11-22 13:06:15

[128] Simon	2006-03-07 14:16:32
Helló fizikások! Kellene nekem egy progi amivel Venturi-csövet lehetne szimulálni! hol akadhatok ilyenre? thx előre is!

[127] Mate	2006-03-03 13:57:46
Fontos észrevétel, hogy az elégetett üzemanyag fűtőértékéből nyert energia nem csak az űrhajó mozgási energiáját változtatja meg, hanem a kilökött üzemanyagét is. Ha erre az egész rendszerre írod fel a munkatételt, ugyanarra az eredményre jutsz. Ha a számolás nem megy, segítek később.
Előzmény: [122] Valv, 2006-03-02 20:15:11

[126] lorantfy

2006-03-03 09:41:49

A pálya ellenállása első közelítésben a csúszási súrlódási együtthatóval adható meg, így a fékezőerő a súlyerővel arányos, vagyis nem függ a gyorsulás a tömegtől.

A bob korcsolya-szerű éleken siklik. Nagyobb tömegű emberek esetén ez jobban belenyomódik a jégbe és növekszik a bob kereszt irányú stabilitása, tehát jobb a kormányozhatóság. Kanyarokban nem sodródik annyira ki és ez előnyös.

A betolási rész nagyon fontos. Nagy izomtömeggel rendelkező, robbanékony sportolók előnyben vannak. Ezért általában rividtávfutó atlétákból lesznek a jó bobosok.

Előzmény: [125] jonas, 2006-03-02 21:45:04

[125] jonas	2006-03-02 21:45:04
Szerintem a bobnál igenis számít: a pályának van ellenállása, ezért azonos kezdősebességnél a nehezebb bobosok hamarabb leérnek. A gond az, hogy a betolást nem tudom, milyen súlyú emberek az optimálisak. A bicigli ugyanezért még nehezebb: nem lehet megmondani, hogyan függ a biciklisek izomereje a súlyuktól, vagyis melyik tud jobban tekerni lefele.
Előzmény: [124] Valv, 2006-03-02 20:33:36

[124] Valv

2006-03-02 20:33:36

Szerintem ez utóbbi 2 kérdésre a válasz az , hogy a különböző tömegek itt nem számítanak, és ugyanolyan gyorsan érnek le.

De az űrhajós példára a válasz tényleg nagyon érdekelne!;-)

[123] Valv

2006-03-02 20:21:56

2 másik probléma: Két ugyanolyan lejtőn ugyanolyan viszonyok mellett a nehezebb vagy a könnyebb biciklista ér le hamarabb ?( a két biciklis légellenállása , alakja is megegyezik)

hasonló kérdés:

Melyik az előnyösebb, ha egy bobba könnyű vagy nehezebb versenyzők kerülnek? ...Mármint melyik ér le hamarabb...(itt is a többi paraméterek a versenyzők tömegén kívül megegyeznek)

[122] Valv

2006-03-02 20:15:11

Adott az űrben egy űrhajó, egy adott inerciarendszerhez (jelöljük A-val)viszonyítva 100m/s sebességgel , egyenes vonalban ,egyenletesen , hajtóművei bekapcsolása nélkül mozog. A B vonatkoztatási inerciarendszer A-hoz képest 100m/s-mal mozog, az űrhajóval párhuzamosan. Kezdetben tehát az űrhajó áll B-hez képest. Aztán bekapcsolja hajtóműveit, és gyorsít, A-hoz képest 100m/s-ról 200m/s-ra, B-hez képest 0m/s-ról 100m/s-ra.

Ekkor, ha kiszámoljuk a gyorsításhoz szükséges munkát, amit a hajtóművek végeznek a : W=1/2*m*(v1négyzet-v0négyzet) alapján, két különböző értéket kapunk.W=1/2*m*(200négyzet-100négyzet)illetve W=1/2*m*(100négyzet) Miért van ez ? Hogyan teljesül ekkor az inerciarendszerek egyenértékűsége? Elvileg bármilyen inerciarendszerből nézve ugyanannyi energia kell a gyorsításhoz, ami logikusnak tűnik, hiszen pl. az űrhajó ugyanannyi fűtőértékű üzemanyagot éget el a gyorsításkor,akkor is, ha A-ból, akkor is, ha B-ből nézzük.

[121] lorantfy

2006-02-23 22:32:04

Az lehet esetleg a magyarázat, hogy a tea felszinén, főleg ha egy kicsit állni hagyod, és ezt meg kell tenned, mert forrón mégsem ihatod meg, vékony olajréteg gyűlik össze. A tealevélke ebbe van beágyazódva és ezért nem mozdul el.

Ha hagyot kihűlni a teát anélkül, hogy kavargatnád láthatóvá válik a felszinem lévő vékony réteg. Ha kiskanállal hozzáérsz, szinte megtörik.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00

[120] jonas

2006-02-23 22:15:55

Szerintem nem a levél tehetetlen, hanem a tea folyadék, amiben úszik.

Nekem ilyen gondom a citromrostokkal szokott lenni, mert filteres teát iszom.

Előzmény: [119] Gubbubu, 2006-02-23 19:27:00

[119] Gubbubu

2006-02-23 19:27:00

Sziasztok!

Mi anak a magyarázata, hogy ha a teádban úszik (de nem a falhoz ragadva) egy tealevél pont a szád felé eső oldalon, és nem akarod kiinni, akármilyen lassan vagy gyorsan is forgatod el a poharat, és látod, hogy a víz örvénylik, a tealevél mégis szépen helyben marad? Ennyire tehetetlen lenne? Gondolom, Murphy teaivási törvényei mögött is vannak fizikai törvények ...

[118] Jac

2006-02-08 19:14:02

Sziasztok!

Nem tudom, volt-e már hasonló kérdés felvetve köztetek, de érdekelne, hogy található-e ma forgalomban olyan könyv, vagy elektronikus jegyzet, ami a mágnesesség komolyabb ismertetésével foglalkozik, gondolok itt arra, hogy hogy lehet leírni a bonyolultabb mágneses rendszereket, pl: ha nem merőlegesen közelítünk egymáshoz mágneseket akkor milyen erők lépnek fel közöttük ,vagy mondjuk a mágneses árnyékolást stb.

Előre is köszi!

[117] Dávid4b	2006-01-27 14:45:22
A [114] hozzászólásban lévő feladatban senki nem tud segíteni?

[116] Wolf

2006-01-27 03:04:19

Amúgy, ha

Q(t)=C^.U(t)

és mindkét oldalt integráljuk, akkor az

$\int q(t)dt=C\cdot\int u(t)dt$

egyenletbe, nem lehet behelyettesíteni az $\int u(t)dt$ helyére a $\phi$ (t)-t, hogy az

$\int q(t)dt=C\cdot \phi(t)$

egyenletet kapjuk? /az más tészta, hogy most ennek mi az értelelme :)/ De talán párhuzamos, vagy soros LC tagnál létezhet.

Előzmény: [115] Wolf, 2006-01-27 02:43:25

[115] Wolf

2006-01-27 02:43:25

Ez eddig rendben is van, tőlem is csak úgy kérdezték. Én azt mondtam, ennek így nincs értelme. Csak szerettem volna tudni, van-e valami jelentősége az

$\int(Q(t))-nek.$

Előzmény: [113] lorantfy, 2006-01-26 14:55:45

[114] Dávid4b

2006-01-26 17:36:16

Sziasztok!!!

Legyenszíves aki megtudja oldani ezt a feladatot segítsen:

Két vasmagos tekercset úgy helyezünk el, hogy szimmetriatengelyük egybeesik. Az egyikre U nagyságú, f frekvenciájú váltakozó feszt kapcsolunk. A vasmagok távolsága d. Mekkora a másik tekercsben indukált feszültség?

Válaszotok előre is köszönöm

[113] lorantfy

2006-01-26 14:55:45

Szia Wolf?

Mire gondolsz pontosan?

A Q(t) függvény deriváltja az I(t) és fordítva, az I(t) integrálja a Q(t).

Előzmény: [112] Wolf, 2006-01-26 13:05:05

[112] Wolf

2006-01-26 13:05:05

Mi a töltés integráltja? Tudom, így hülyén hangzik, de legyen szíves valaki válaszolja meg nekem.

Köszönöm!

[111] Iván88	2005-12-19 20:08:00
Érdekes. Én durván rövidlátó vagyok (-10 diopria), és én is ezt tapasztalom.
Előzmény: [108] Geg, 2005-10-31 14:25:30

[110] Wolf

2005-11-22 13:06:15

Egy veszteséges soros regőkört az $U(t)=\sqrt 2\cdot10\cdot \sin(2\pi ft)[V]$ változtatható frekvenciájú feszültségforrás táplál. Változtatva a frekvenciát a rezgőkör maximális vesztesége 200W.

A,Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az $\omega_0=500 \frac {rad}{s}$ körfrekvencia felénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?

B, Mennyi a rezgőkör elemeinek értéke (R,L,C), ha az $\omega_0=500 \frac {rad}{s}$ körfrekvencia kétszeresénél a veszteség a maximális érték 10%-ra csökken. ?

[109] riiaa	2005-11-08 07:33:05
Egyetertek.Szeretnem matematikailag magyarazni es csak hianyosan tudom.Nincs valami bibliografia?
Előzmény: [108] Geg, 2005-10-31 14:25:30

[108] Geg

2005-10-31 14:25:30

Szerintem ez ugyanaz a dolog, mint a fenykepezesnel a melysegelesseg problemaja. Ha szukebbre vesszuk a blendet, az elesreallitasbol szarmazo hiba kevesbe mossa el a keppontokat, ezert egyszerre kulonbozo tavolsagban levo pontok is lehetnek elesek a fenykepen. Ha kitakarjuk a szemlencsenk egy reszet, kevesebb fenysugar vesz reszt a lekepezesben, es igy a tavolabbi pontok is elesebbnek tunhetnek ugy, hogy kozben a fokusza a szemunknek nem is oda van "allitva".

[107] lorantfy	2005-10-31 14:03:49
Arra tudok gondolni még, hogy ha a kis lyukon keresztül nézünk, akkor a bejövő fényerősség lecsökken ezért a pupilla kitágul, és ez hatással lehet a szemlencse alakjára is. Talán a szemlencsét feszítő izmok is jobban elernyednek és domborúbb lesz a lencse.
Előzmény: [106] riiaa, 2005-10-31 10:12:42

[106] riiaa	2005-10-31 10:12:42
Ha egy +2.5 dioptriás szemúveget használo egy számára olvashatatlan szoveget a három ujja kozotti resen keresztul nezi,ezt el tudja olvasni szemuveg nelkul is.
Előzmény: [105] lorantfy, 2005-10-29 22:28:44

[105] lorantfy	2005-10-29 22:28:44
Hát 1 mm-nél jóval kisebb résen felléphetne elhajlás, de 1 mm-nél ez inkább érzéki csalódás lehet.
Előzmény: [103] riiaa, 2005-10-26 13:45:52

[104] joe	2005-10-29 22:23:31
Szerintem látványosabb rövidlátóknak kipróbálni messzire... :-)
Előzmény: [103] riiaa, 2005-10-26 13:45:52

[103] riiaa	2005-10-26 13:45:52
A balkez ket ujjaval es a jobbkez egy ujjaval alkotott 1mm-nel nem nagyobb resen keresztul nezve ugy latunk mintha gyengebb nagyiton keresztul neznenk.Miert?

[102] nemethgg

2005-08-01 18:26:50

Köszi a tippeket. A led tuti hogy megfelelő áramot kap. Be is kapcsol a relé, csak néha nem akar. Valószínű a fogyasztó rántja meg a 230V-ot olyannyira, hogy a moc már le is zár. A szűrést még nem próbáltam. Vagy amire még gondolok az az, hogy a relé tekercsének kb 3KOhm az ellenállása és nincs akkora húzó ereje. vagy nem tudom. Valami olyasmi megoldás kellene ami a mocon tartja a feszültséget még akkor is ha azt valami le akarja húzni.

[101] gxa

2005-07-29 01:25:39

Szia!

Eleg lesz am egyszer is :) Egyebkent igy latatlanban tippelve: nem az a gond, hogy az izzo elegge megrantja a halozatot, amikor bekapcsol? Ha ez a problema, akkor zavarszures kell a 6. lab ele. Esetleg proba masfajta fogyasztokkal, ha van ra lehetoseg.

Esetleg ehhez meg tarsulhat az, hogy nem kap eleg aramot a LED a masik oldalon, ezert a triac nem gyujt be uzembiztosan. Sajnos nem talaltam adatlapot a neten, ezert tippem sincs, hogy mennyi kell neki...

Ha ezeket mar vegigjatszottad, akkor sorry. Egyebkent kb. milyen frekvenciaval prellez?

Attila

Előzmény: [100] nemethgg, 2005-07-27 21:37:59

[100] nemethgg	2005-07-27 21:37:59
Váltakozó áramú relé vezérlésével vagyok problémába. van működő kapcsolásom. Pontosabban egy moc2030-as opto triakkal vezérlem. Csak egy probléma van: amikor vezérlést adok az opto-nak akkor a relé igaz bekapcsol terheletlen állapotban, de ha leterhelem mondjuk egy 100VA-es izzóval akkor már prellezik. Vagyis elszökik az áram a relé tekercséről . Ha valakinek van erre a dologra valami megoldása akkor szivesen fogadom.

[99] Farkas Györke

2005-06-21 13:01:26

gxa!

Tényleg elrontottam a neveket, Javítás: a 2-ben aaz emitter helyett a bázis a helyes kifejezés!

[98] gxa

2005-06-19 21:59:50

Sziasztok!

1) Szerintem egy ilyen relét nehezen vennél rá, hogy egy bekapcs után elengedjen :) Az öntartó kapcsolást már leírták előttem, persze ehhez minimum kétáramkörös relé kell. Egyébként nem nagyon van értelme relét használni, kivéve, ha követelmény a galvanikus elválasztás.

2-3) Itt most nem értem pontosan mit mivel akarsz kapcsolni. Ha NPN bipoláris tranzisztort használsz, akkor az emitter földelve van, és egy bázisra kötött ellenálláson keresztül kapcsolsz. Az alapkapcsolásokhoz ajánlom Tietze-Schenk: Analóg és digitális áramkörök című könyvét. Logikai kapukat diszkrét alkatrészekből nem nagyon van értelme összerakni, hacsaknem a kihívás kedvéért :) Egyébként a CMOS CD4xxx 3...15V tartományban, a 74xx/74LSxx pontosan 5V táp mellett működik. Mindkét sorozat kb. 100HUF a boltokban. Ha logikai áramköröket akarsz illeszteni nagyobb feszültségű részekhez, akkor a fenti egytranzisztoros kapcsolást célszerű használni. Egyébként ez is kapható beintegrálva logikai kapu mellé, bár nem tudom, hogy mennyire kapható itthon, ha érdekel, előkeresem a típust. Amennyiben pontos küszöbszint mellett akarsz kapcsolni, akkor ahhoz egy komparátor is kell, tetszőleges műveleti erősítőből (pl. 741, LM358 stb.) szintén max. 100 pénz értékben.

Más: bombák elektromágneses hatása témában érdekes a következő link: http://www.abovetopsecret.com/pages/ebomb.html

Attila

Előzmény: [95] Farkas Györke, 2005-06-18 15:18:01

[97] Fálesz Mihály

2005-06-19 19:24:53

1. A relé egyik áramkörét visszacsatolhatod a tekercsére. Így ha egyszer zár, akkor a továbbiakban biztosíthatja saját magának az áramellátást.

2-3. A 16 Volt túlságosan soknak tűnik. Ekkora feszültségtől szegény tranzisztor bármelyik két lába között át fog vezetni. Inkább használj reléket, vagy pedig kis feszültséget és pár forintért kapható 5 voltos TTL IC-ket (74xx) a logikára, és reléket a nagyobb feszültségű áramkörök kapcsolgatására.

Előzmény: [95] Farkas Györke, 2005-06-18 15:18:01

[96] Fálesz Mihály	2005-06-19 19:18:23
A föld mint vezeték ellenállása túl nagy lenne.
Előzmény: [94] Farkas Györke, 2005-06-18 15:03:56

[95] Farkas Györke

2005-06-18 15:18:01

Másik kérdés: Terepasztal-elektronika építés közben akadtam pár kérdésre:

1, Olyan reléket miért nem lehet kapni elektronikai boltokban ami ha egyszer behúz akkor ott marad és nem húzza vissza egy pici rugó? Nem használják őket az iparban? Vagy egyszerűbb a relét kiváltani elektronikával? (Vagy inkább kérdezzem meg őket?????)

2, Olyan tranzisztor van ami nem az emitteren eső áram függvényében változtatja a főáramot?( pl.FET???) Konkrétan azt akarnám megoldani, hogy már pici pl.1,5 V emitterre kapcsolásánál átvezessen a tranzisztor, tehát kapcsolja a másik, 16V-os áramkört, de 12 vagy 16 Volt esetén is ugyanúgy átvezessen és kapcsoljon. De amikor nincs feszültség rajta akkor ne zárja.

3, Légyszi valaki tegyen be egy linket hogy ÉS- ill. VAGY-KAPUT milyen kapcs. rajz alapján lehet összeütni (16VOLTnál). Vagy lehet kapni boltokban?

[94] Farkas Györke	2005-06-18 15:03:56
Ha a fázis és a föld közt áram tud folyni, akkor lehet a fázis és a föld közé ellenállást kapcsolni. Akkor meg egy vezetéket (fázis) is elég bevinni a házakba, és -fogyasztókon keresztül- földelni. <= Csak biztonságtechnikai okokból nem használják ezt pl. nincs földelés vagy más hiba is van az előbbi gondolatmenetben?

[93] Kemény Legény	2005-06-13 21:36:33
nyilván....
Előzmény: [92] Yegreg, 2005-06-13 21:13:29

[92] Yegreg

2005-06-13 21:13:29

Idézgetek Stephen Hawking: Az idő rövid története c. könyvéből, de együtt sok lenne, ezért csak derebokban, ami a lényeghez kell. " Az időnek legalább háromféle irányítottsága van, azaz három szempont is megszabhatja irányát. Legelőször is ott a termodinamikai irány, amelymentén az entrópia nő. A második a psziholódiai irány. Ez arrafelé mutat, amerre érzékaink szerint halad az idő; ebben az irányban a múltra emlékezünk és nem a jövőre.A harmadik irány akozmológiai irány. Ez az az irány, amelybe a világegyetem tágul, nem pedig zsugorodik.[...]Igyekszem megmutatni, hogy a pszihológiai irányt a termodinamikai határozza meg, és ezek szükségképpen mindig egyfelé mutatnak." <- ezt meg is teszi, az embereket számítógépekkel cseréli fel, de az indoklás jogos..., ekkor azonban: "Mi történik ha, illetve amikor a világegyetem abbahagyja a tágulást és zsugorodni kezd? Visszájára fordul-e a termodinamikai irány, csökken-e a rendezettség idővel?[...]Láthathatnánk, amint a törött üvegpohár cserepei felszedelőzködnek, és a padlóról visszaugranak az azstalra? Emlékeznek majd a holnapi árfolyamokra, és hatalmas vagyonokra tesznek szert a tőzsdén?" A második rész, ezez a tőzsdés a pszihológiai és a termodinamikai irány egyezőségéből származik. Az érvelés jogos, bár 1, így nem lenne tőzsde(ezt csak viccnek szánta) 2, nem élnénk(ezt pedig később látja be). A probléma a mondat első felével van, ami azonban ellentmondásban van egy előbbi ténnyel, miszerint a pszihológiai és a termodinamikai irány megegyezik, valamint ellentmondásban van eképpen a mondat második felével is.(és nem éreztem, hogy ez is vicc lenne) Ha a pszihológiai irány a termondinamikaival egyezik meg, akkor a múlt a kisebb entrópiájú állapot, a jövő a nagyobb entrópiájú állapot, és ez nem csak a memóriára(ld. tőzsde), hanem a felfogásra is igaznak kell lennie, vagyis számunkra a jövő a törött pohár, a múlt az ép pohár az asztalon, és ezt úgy fogjuk fel, hogy a pohár leesett, széttört. Összefoglalva: nem láthatjuk a földön lévő törött poharat összeállni, és felszökkenni az asztalra. Üdv: Szűcs Gergely

[91] lorantfy	2005-05-30 07:53:32
Igazad van! 3-4 cm-es üvegcseppek keletkeztek.
Előzmény: [90] gxa, 2005-05-30 00:37:03

[90] gxa

2005-05-30 00:37:03

A tippem az, hogy a homokból üveg lett, talán kisebb cseppek formájában. Kérdés, hogy vajon elég-e ehhez a szikrázás által keltett hőfok és elegendő mennyiségű homokot tudott-e megolvasztani, hogy a jelenség látható legyen... Egyébként tanulságos lehet a lépésfeszültséget kiszámolni egy ilyen esetre...

Attila

Előzmény: [89] lorantfy, 2005-05-29 15:37:00

[89] lorantfy

2005-05-29 15:37:00

1-hez: Először nekem is az atombomba elektro-mágneses hatása jutott eszembe. (Travolta Rés a pajzson c. filmjében a robbanás közelében repülő helikopter elektromos berendezései felmondják a szolgálatot. Ügyesen megcsinálták a lökéshullám terjedését a földfelszinen!)

Kisebb mértékben de a hagyományos robbanásoknak is lehet ilyen hatása, hiszen ionizált részecskék repülnek szét nagy sebességgel. A rádióadást megzavarják. A lámpák villogását nem hiszem, hogy ez okozná, inkább az, hogy a robbanások lökéshulláma a szabadban lévő szigeteletlen elektromos vezetékeket összeérinti, pillanatnyi rövidzárlat keletkezik.

Erről eszembe jutott, hogy pár éve leszakadt a közelünkben egy 20 ezer voltos távvezeték és sikerült időben kiérni, hogy megnézzük a jelenséget, mielőtt kikapcsolják az áramot. A vezeték vége ami elérte a talajt surrogva szikrázott és kígyózva dobálta magát.

Kérdés: Mi történt a vezeték alatt lévő homokos talajjal?

Előzmény: [88] gxa, 2005-05-28 21:58:17

[88] gxa

2005-05-28 21:58:17

Sziasztok!

Pár megjegyzés még a dugaljakhoz, bár én is csak messziről szagolom a témát: Az európai rendszer kialakítása régebben ugyanilyen szimmetrikus volt, csak védőföld nélkül. Ezért a védőföldes aljzatnak két dolgot kell teljesítenie: - kompatibilitás visszafelé :), azaz védőföldes aljzatba bele lehessen dugni a nem védőföldes dugót; - megszakítás közben is működjön a védelem, azaz legleőször a védőföldnek kell csatlakoznia és legutoljára kell megszakadnia. Ezért ez mindenképpen különálló kell hogy legyen, előttem írták is, hogy teljesen más a szerepe, mint a nullának. Ugyenez egyébként megfigyelhető a lenti képen is: a leghosszabb kés a védőföldé, ezért az ereszt el utoljára. A védőföldelést pedig tényleg komolyan kell venni. Pl. a PC-k háza védőföld nélkül a kapcsolóüzemű táp kialakítása miatt a bemenő effektív fesz felén van, ez nálunk olyan 115V! Igaz, a terhelhetősége kicsi, de fájdalmas csípést okozhat...

6-hoz: Itt keveredik a képfrekvencia, és a pontfrekvencia fogalma, bár utóbbit csak monitoroknál használjuk, TV-nél nem. A pontfrekvencia értéke: képfrekvencia*pixelszám. Magyarán: ilyen frekvenciával kell az egyes pontokat frissíteni, hogy a megadott képfrekvenciát elérjük.

1: Szerintem is csak látványelem, bár egy jól megtermett hidrogénbombával elérhető az effektus, az ugyanis kelt egy elég erős változó elektromágneses teret is, de Berlin bombázásakor ilyen eszközök még nem álltak rendelkezésre.

8-hoz: újabban kondenzátorokat is alkalmaznak, ma már kaphatóak 1F feletti max. 5V feszültségű típusok, direkt erre a célra. De lehet kapni olyan SRAM IC-t is, ami kicsit magasított tokozásban van, mivel egy kis lítiumelem van benne, amivel az első bekapcsolástól számítva 10 év (!) adatmegőrzést garantálnak, mindezt úgy is, ha közben egyszer sem kap külső feszültséget az eszköz.

Bocs, ha hosszú voltam, és összeszedetlen, de sajna vizsgaidőszak... Később lehet, hogy pár linkkel/képpel megtámogatom a dolgokat, amiket írtam.

Attila

[87] lorantfy	2005-05-26 23:05:27
Találtam pár képet az angol dugóról. A kis piros téglalap mögött, ill. az 1. fekete dugónál az érintkezők közötti fekete téglalap alakú lapocska mögött van egy olvadóbetét beépítve. A láthatóan hosszabb föld érinkezőcsúcs kapcsolja be az aljzatban a feszültséget.

Előzmény: [84] lorantfy, 2005-05-26 21:10:43

[86] lorantfy

2005-05-26 22:17:50

: 6-hoz: A 100 Hz-es TV-knél a képernyő frissítési frekvenciája 100 Hz, tehát 100-szor villan fel a képernyő 1 sec alatt. Az 50 Hz-s TV-khez képest minden képet kétszer jelenít meg egymás után.

Bár a szemünk már 25 kép/sec frissítésnél mozgóképet lát, de a villogás zavarja, fárasztja a szemet. Ha az 50Hz-es TV-t sötét szobában nézzük, kikapcsolás után a szemünk még fél percig villogva káprázik. A 100 Hz-s TV kevésbé zavaró. Ha újat vesz valaki - ma már nem sokkal drágább - 100 Hz-est vegyen!

A frissítési frekvencia könnyen ellenőrizhető, ha a képernyő elütt rángatjuk a mutató ujjunkat. Erről már volt szó az Érd.fiz.fel-ben [48]-as hozzászólás.

Monitoroknál is hasonló a helyzet, csak annyival rosszabb, hogy a munkahelyeken akár egész nap nézzük.

Ezért fontos, hogy a frissítési frekvencia legalább 80 Hz legyen! Az 5 évnél nem régebbi monitorok mind tudják ezt, csak sokszor a felhasználók nem állítják be a magasabb frekit.

Kedves olvasó ha nem vagy biztos benne, hogy monitorod 50 Hz-nél gyorsabban villog, kérlek állítsd nagyobbra a frissítési frekvenciát! (Minden ablakot bezárni! Háttérképre jobb gonbbal kattint! Tulajdonságok, beállítások, speciális, monitor, képernyőfrissítés gyakorisága...) Megkönnyebbül a szemed!

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55

[85] lorantfy

2005-05-26 21:42:42

5-höz: A védőföldeléssel ellátott dugaszokat főleg érintésvédelmi okokból nem szabad védőföld nélküli aljzatba dugni. Ugyanis akkor nem működhet a 4-ben leírt biztosíték leoldó effektus.

Főleg "vizes" üzemű eszközöknél (gőzölős vasaló, mosógép, centrifúga) a földelés hiánya életveszélyes lehet!

Az új épületeknél már csak védőföldes aljzatokat lehet beépíteni, de előfordul, hogy a hosszabbító föld nélküli. Ilyenekbe ne dugjatok be védőföldes dugókat!

Jónásnak is igaza van. A készülékek fém házában keletkező indukált feszültséget vagy statikus elektromosságot is a védőföldelés vezeti le.

Előzmény: [83] jonas, 2005-05-26 18:35:37

[84] lorantfy

2005-05-26 21:10:43

Hello Györke!

Jók a kérdések és remélhetőleg ez másokat is felbátorít majd, hogy előadja elfekvő problémáit.

4-hez: A magyar és EU konnektorszabvány tényleg nem valami szerencsés, mondjuk az angol szabvánnyal összehasonlítva.

Nekem nagyon megtetszett az angol, mert laposak az érintkezők és nem hengeresek, így sokkal jobb a kontaktus, nagyobb felületen érintkezik az aljzatban. Ami még szuper benne, hogy az alzatban van egy kapcsoló, ami csak akkor adja rá a feszültséget az érintkezőkre, ha a dugasz védőföldelésének érintkező csúcsa benyomja. És még egy : magában a dugaszban van egy beépített olvadóbiztosíték.

Vigyázat! A védőföldelés vezetékét semmiképpen sem lehet megspórolni és a O-ás vezetékkel összekötni. Ha pl. egy vasalót dugunk a konnektorba, akkor a fázis és 0 csatlakozópontok közé egy ellenállást kapcsolunk. Kialakul egy zárt áramköz. Ha a vasaló zárlatos, akkor az ellenálláshuzal valamelyik pontja összeköttetésbe kerül védőföldeléssel és az áram ezen keresztül, jóval kisebb ellenálláson át a földbe folyik. Megnő az áramerősség és ha értéke meghaladja a védőbiztosíték maximumát akkor a biztosíték leold.

Ennél jobb védekezést jelent a FI-relé, amely a zárt áramkörbe befolyó és kifolyó áram egyensúlyát figyeli a mágneses hatásuk alapján. Ha az eltérés 0,01 A-nél nagyobb akkor kikapcsolja az áramot. Tehát, ha a lakásban valamelyik fogyasztón a föld felé folyik el az áram, azt észleli és leold.

Mikor beszereltem a lakásba azt tapasztaltuk, hogy hetente kb. egyszer "magától" loeoldott. Végigvizsgáltam az összes fogyasztót és rájöttem, hogy a hibáért a régi MINSZK típusú hűtőgépünk a felelős.

Kérdés: Találjátok ki mi okozta a problémát? A hűtő nem volt zárlatos. Jól működött, mégis hetente egyszer levágta a FI-relét.

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55

[83] jonas

2005-05-26 18:35:37

Érdekes kérdések. Én sem vagyok sokkal okosabb ezekben.

1. Nem tudom. Én azt hinném, hogy ilyenkor el van sötétítve a város, így nem hunyoroghatnak a lámpák. Viszont érdemes megfigyelni, hogy hunyorog az autó műszerfala, amikor az elektromos ablakemelőt használod.

4. Szerintem pont ez az egyik ok. Ha úgy alakítanák ki, hogy egyértelmű legyen, melyik a fázis, akkor a lusta villanyszerelők összekötnék a földet a nullával, vagy csak a fázist szakítanák meg, ami nem lenne valami biztonságos, különösen ha mégsem az a fázis.

Ezen kívül kényelmes is, hogy bármit fordítva is bedughatsz, mert van ahol a drót fizikailag nem férne el az egyik irányba bedugva. Ha nem látod a konnektort, akkor különösen sokat segít, hogy mindkét irányban bedughatod a dugót. Amikor kábeleket dugok egy számítógép hátába úgy, hogy nem látok mögé, sose tudom bedugni, mindig fordítva próbálom. (Ez a párhuzamos, a vga, a ps2, és a nagy keyboard csatikra vonatkozik.)

5. Ezt véletlenül tudom, mert a nyaralónkban nincs földelés a konnektorokban (régi ház, akkor még ez nem volt fontos). Ilyenkor az eszköz, amit bedugtál, ráz, ha megérinted a külsejét. Noha normális esetben a 230V nem jut beléd, így is kellemetlen, hogy ráz a mosógép vagy a notebook, amit bedugsz.

7. Nem tudom, de azt hiszem, a tévé mellett nagyobb, mint a tévé előtt.

8. Igen, valóban van benne egy gombelem. Az alaplapokon mindenképpen (a nagyon régi pc-kben, mint az xt, még nem volt). Ez egy kis memóriát hajt meg, amit CMOS-nak vagy nvramnak hívnak, ami általában 128 byte hosszú, és a valósidejű órán kívül beállításokat is tárol. A mobilban nem tudom, de gondolom, hogy abban is van. A programozható számológépekben és hasonló kis eszközökben van egy extra gombelem, de azt sose kell kicserélni, mert azt csak arra használja, hogy ne vesszen el a memória tartalma, amíg cseréled a rendes eleme(ke)t (vagy, rosszabb esetben, amíg az teljesen le van merülve).

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55

[82] Hajba Károly

2005-05-26 12:58:49

Miért-Miért-Miért?

Nos mindre én sem tudom a választ, de néhányra próbálok választ adni, addig míg egy nálam okosabb nem válaszol alaposabban:

2. A szivárvány a földről is kör lenne, csak a föld felül nem jut kellő mennyiségű vízcseppből visszavert fénysugár a szemedbe. A szivárvány körének központja, a szemed és a Nap egy egyenesen helyezkednek el.

3. Csernobil mellett nőtt fa szerintem csak akkor sugároz, ha a robbanáskor már ott volt és közvetlen érte a sugárzás. Itt inkább a leülepedett rádioaktív hamu hurcolásával van gond. (Habár ehhez annyira nem értek.)

4. Ha jól tudom, több helyen úgy van kialakítva, hogy csak egyféleképpen lehet csatlakoztatni a vezetéket. (Anglia?, Japán) Talán, mikor az európai szokás kialakult, nem gondolták át alaposan.

6. 1/0,04 s = 25 Hz; 1/0,01s = 100 Hz

8. Ezekben a gépekben van egy kis gombakku v. gombelem.

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55

[81] Farkas Györke

2005-05-26 12:37:55

Sziasztok!

Már rég jártam errefele de ha már itt vagyok (ismét) feltennék pár kérdést, amiket kitaláltam és amikre nem tudom a választ.

1,Miért hunyorognak a lámpák bomba becsapódásakor? háborús filmen (A bukás) láttam. 2, Miért félkör alakú a szivárvány a földről és miért kör a repülőről nézve? 3,A Csernobil mellett nőtt fa sugároz-e ha kivágják és pl.itthon értékesítik faanyagként? (beépülnek-e radioaktív anyagok a faanyagba?) 4,Miért nem úgy alakították ki a 230V-os hálózatot, hogy csak egyféleképp lehessen bedugni a csatlakozót az aljzatba (nem 2féleképp mint mostanság) és így pl. hosszabbítóknál az anyagfelhasználást csökkentve? (a nullvezetőt és a védőérintkezőt össze lehetne kötni és így csak 2 vezetékre volna szükség) 5, Lehet hogy ez buta kérdés.... Az olyan csatlakozóaljzatba amelyiken nincsenek védőérintkezők miért nem szabad védőérintkezővel ellátott csatlakozót dugni? 6, "A TV-ben a képmező 0,04s-onként változik, tehát a másodpercenkénti képelemek száma (képfrekvencia) több millió." Mire utal a modern TV-knél a 100Hz? (reklámújságokban is lehet olvasni) 7, Mekkora a röntgensugárzás a katódsugárcsöves TV hátuljánál? (Mondjuk egy orvosi röntgenkészülékhez viszonyítva) Kerül- e sugárzás a képernyőm elé, pl. visszaverődés útján? 8, hogyan oldják meg az "óraáramkör" energiaellátását pl.mobilokban v. (sz)ámítógépekben, ha az akksi ki van szedve vagy nincs külső áramforrás (pl. lekapcsoltuk a számítógépet a hálózatról) Hogy tárolják az energiát? (belső áramforrás?)

Ha írtok írjátok elé a számot is hogy melyikre válaszoltok!

[80] Suhanc

2005-05-17 21:28:29

Üdvözlet mindenkinek!!

Rekordidőn belül szükségem lenne Holics LÁszló: Fizika 1-2 összefoglalóra (a híres "piros könyvek"). Az antikváriumokat is beleértve minden körnéykbeli boltot bejátam, és NEM!.. egyszerűen nem lehet kapni... szeretném kérni tőletek, ha valakinél tengődik belőle és szívesen áruba bocsájtaná, vagy tud elérhetőséget (reálisan most szombatig), segítsen, és küldjön egy e-mailt a suhanc88@freemail.hu vagy doroszko@freemail.hu címre!

Előre is köszönöm!:)

[79] Geg	2005-05-11 18:13:56
Egyszeru megoldas: be kell ulni a kocsi vonatkoztatasi rendszerebe, fel kell irni a Newton egyenletet az inga x iranyu mozgasara, eszre kell venni, hogy amit latsz az a megszokott ma = -Dx harmonikus rezgomozgast leiro egyenlettel analog, es ebbol le lehet olvasni a korfrekvenciat, amibol kifejezheto a periodusido.
Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08

[78] lorantfy	2005-05-11 14:59:56
Idemásoltam a feladatot, hogy együtt legyen a megoldással. Ha jól tudom a nyomtatott KöMaL-ban nem jelent meg a megoldása. Itt csak megoldásvázlat van, ami gyakorlatilag a megoldásod utolsó sora.
Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08

[77] riiaa	2005-05-11 12:09:08
Ennek a feladatnak valahol ismert a megoldasa?
Előzmény: [76] lorantfy, 2005-05-11 00:59:30

[76] lorantfy

2005-05-11 00:59:30

P. 3269. Könnyen mozgó, M tömegű kiskocsira fonálingát függesztettünk. Az ingatest tömege m, a fonál hossza l. A kocsit rögzítve az ingát kicsit kitérítjük, majd magára hagyjuk. A lengésidő megmérése után megismételjük a kísérletet úgy is, hogy a kiskocsit nem rögzítjük. Hogyan változik az inga lengésideje? (4 pont)

Károly Ireneusz verseny, Sárospatak

Előzmény: [75] riiaa, 2005-05-08 06:44:39

[75] riiaa	2005-05-08 06:44:39

[74] riiaa	2005-05-05 14:30:55
Nekem tetszik ez a megoldas.Szamomra kenyes kerdes az energia atalakulas.A surlodasi ero szukseges a henger felporgetesehez,es a helyzeti energia atalakul a henger forgasi energiajava,de a surlodasi ero munkavegzese soran a helyzeti energia tovabbi resze hove alakul at.Elnezest kerek,de nem volt lehetosegem magyar betukkel irnom.
Előzmény: [68] lorantfy, 2005-05-01 10:41:35

[73] riiaa	2005-05-04 20:57:07


Előzmény: [70] Geg, 2005-05-01 12:57:21

[72] lorantfy

2005-05-04 08:16:27

Igazatok van, a hengerre felírt energia egyenletben az érintkező pont elmozdulását kell figyelembe venni!

$mgh+mgdsin\alpha=\frac 12 mv^2+\frac 14 mv^2+\frac 12 mgdsin\alpha$

Beírva a számokat: 10d=3v²-72

Előzmény: [71] Mate, 2005-05-04 01:11:49

[71] Mate	2005-05-04 01:11:49
Ihhj. ez csúnya volt...
Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24

[70] Geg	2005-05-01 12:57:21
Az energiamerleg (vagy munka-tetel) nem azert rossz, mert a "surlodasi ero munkaja mar tartalmazza a forgasi energiat", hanem azert, mert a surlodasi munka rosszul van felirva. A henger aljan levo pont - amelyre a surlodasi ero hat - altal megtett ut ugyanis nem annyi, mint amennyit a tomegkozeppont tesz meg.
Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24

[69] lorantfy

2005-05-01 12:00:24

Ezután nézzük mi a hiba az energiákkal felírt megoldásban.

$mgh+mgdsin\alpha=\frac12 mv^2 + \frac14 mv^2 + \mu mgd cos\alpha$

Az első szakaszon: $mgh=\frac12 mv^2$ , ezt kihúzhatjuk. Nézzük mi marad, ha $\mu$ =tg $\alpha$ -t beírjuk.

$mgdsin\alpha= \frac14 mv^2 + mgd sin\alpha$

Ez nyilván nem igaz. Miért? Mert a súrlódási munka már tartalmazza a forgási energiát, így ez a jobb oldalon kétszer szerepel. Ha kihúzzuk, azonosság marad, ebből így nem lesz megoldás!

Továbbá hibás a $d=\frac v2 t_2$ képlet. A sebesség a második szakaszon állandó, így d=v₁^.t₂

(A piros éa zöld hullámos aláhúzásokat a WORD-ben le lehet venni az Eszközök/Beállítások/Helyesírás/Helyesírási- ellenőrzés beíráskor ill. Nyelvhelyesség-ellenőrzés beíréskor pipák kivételével!)

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26

[68] lorantfy

2005-05-01 10:41:35

Kedves Riiaa!

Mielőtt hibát keresek más megoldásában én először meg szoktam csinálni a példát, ahogy én gondolom.

A mozgás első szakasza, AB világos. a=g/2, s=3,6 m, $t_1=\sqrt{\frac{2s}{a}}=1,2 s, v=at=6\frac ms$ .

A második szakaszon (BC) a súrlódási erő F_s= $\mu$ mgcos $\alpha$ és mivel $\mu$ =tg $\alpha$ , F_s=mgsin $\alpha$ , ami éppen megegyezik a gravitációs erő lejtővel párhuzamos komponensével. Így a második szakaszon a hengerre ható erők eredője nulla, tehát a tömegközéppont sebessége nem változik.

A második szakasz addig tart, míg a súrlódási erő felpörgeti a hengert $\omega$ =v₁/r szögsebességre.

$M=rmgsin\alpha, \theta=\frac12 mr^2, \beta=\frac{M}{\theta}=\frac{2sin\alpha}{r}, v_1=\beta t_2r=2gt_2sin\alpha$ amiből

$t_2=\frac{v_1}{2gsin\alpha}= 0,6 sec$

A második szakasz hossza BC=d=v₁t₂=3,6m. A súrlódási erő F_s=20N,W_s=72J

Mivel a súrlódási erő pörgeti fel a hengert, a súrlódási munkából $E_f=\frac14mv_1^2=36 J$ hasznosul és Q=36 J lesz a hőveszteség.

Remélem jól gondoltam!

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26

[67] Geg	2005-04-29 16:16:22
Rosszul van felirva a munka-tetel, egesz pontosan a surlodasi ero altal vegzett munka.
Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26

[66] riiaa	2005-04-29 06:59:26

[65] riiaa	2005-04-29 06:50:09

[64] galopin

2005-04-27 23:27:36

Sziasztok.

Köszönetet szeretnék mondani ..vagyis irni nektek amiért ilyen gyorsan és ilyen sokat tudtatok nekem segiteni a harkályos témában ...ezekkel az infokkal már nagyon jol el tudok indulni. nagyon nagyon hálás köszönetem érte:) mindenkinek további jo fizikázást kivánok. és ezer köszi a segitséget.

üdv.

[63] Drin	2005-04-27 19:22:55
Nem hangzik rosszul, de ez eléggé körülményes mérés lenne (legalábbis nekem), én inkább valami elméletibb megoldásra gondoltam. Bár lehet, hogy az álltalam használt modellt is igazítani kéne a "valósághoz", de eddíg akárhányszor is néztem a pezsgőtabletta oldódását valahogy mindíg úgy tűnt, hogy félgömbszerű buborékok vannak a felszínén. Amúgy elmélet útján meg lehet becsülni, hogy kb milyen határok között változhat a sugár. Pl ha felírod a diff-egyenleteket akkor amikor kiszámolod, hogy kb oldódástól kezdve mennyi időn bellül fog a tablettára ható felhajtóerő és gravitációs erő egyensúlyt tartani akkor az időre kapott kifejezésből kihozható, de ez is csak alsó-felső korlát. Mondjuk talán be lehetne vezetni valami állandót az oldódás folyamatára amiből aztán ki lehetne gyötörni valahogy a sugarat, de ez elég esélytelen.
Előzmény: [62] Fálesz Mihály, 2005-04-27 12:34:50

[62] Fálesz Mihály

2005-04-27 12:34:50

Egy ötlet. (Lehet, hogy teljesen használhatatlan.)

A tablettára tapadó gáz mennyisége a tabletta felszínének nagyságától függ.

A tablettát vékonyabbra csiszolod, és megkeresed azt a vastagságot, amikor éppen lebeg. Ebben az esetben a tabletta sűrűségéből kiszámolhatod, hogy mennyi gáz tapad rá összesen.

Előzmény: [61] Drin, 2005-04-27 10:12:27

[61] Drin

2005-04-27 10:12:27

Sziasztok!

Múltkor csináltam egy phys feladatot és egy (szerintem) fontos lépést kivéve lényegében kész a feledata. A feladat az, hogy a pezsgőtabletta méretét adjuk meg az idő függvényében. Az oldódó pezsgőtabletához olyan modelt választttam, hogy adott pillanatban a pezsgőtabletta (minek alakja kjör alakú hasáb) felszínén sok félgömb alakú "kis gáztartály" van egyenletesen elhelyezkedve a vízzel érintkező felületen amikben az oldódás során a tablettából "kioldott " gáz van (álandó nyomáson és állandó hőmérsékleten, valamint feltételezem, hogy a mólszám se változik a "gáztatrályban" és a további kioldott anyag a félgömbök között "kiszivárog"). Feltételeztem továbbá, hogy a folyamat során a víz koncentrációja közel állandó és (nyilván nem egy mély víztatrályba dobjuk a tablettát) a "gáztatrályokban" a nyomás is állandó (a légkörivel egyenlő) mivel a pohár aján a víz hidrosztatikai nyomása jóval kisebb mint a légköri nyomás. A megoldás során azonban nem tudtam még csak közelítőleg se meghatározni a félgömb alakú "gáztaretályok" sugarát, térfogatát ? Ha van valami ötletetek akkor légyszi ítjatok. Előre is kösz.

[60] lorantfy

2005-04-22 18:03:54

"Guinness Book of Records"-szerint:

The beak of the red-headed woodpecker hits the bark of a tree with an impact velocity of over 21 km/h, subjecting the bird's brain to a deceleration of approximately 10 g when its head snaps back.

Jó lenne tudni a kép milyen expozíciós idővel készült, mert a bemozdulás kb. 2 cm és ebből már lehetne következtetni a sebességre. Ha 1/100-al akkor 2 m/s körül volt a sebesség. A max. amplitudó 10 cm körüli lehet.

[59] lorantfy	2005-04-22 09:41:09
Valóban a csőr rugalmasságát is meg kell vizsgálni. Az ütközés a kritikus pont. Légkalapács effektus. A légkalapács nyele rázkódik, de nem üt erősen. Egy beépített rugó elnyeli az energiát. Nyilván a természet is kitalált valamilyen energia elnyelő rendszert a harkály csőréhez.
Előzmény: [57] Fálesz Mihály, 2005-04-22 09:21:58

[58] Hajba Károly

2005-04-22 09:28:40

Kedves galopin!

Goole(harkály fizika)

Az első szálon továbbmenve ERRE leltem. Innen folytathatod a keresést.

A Gugli eredménylistában van egy rahedli szemét, de hát guberálni tudni kell. :o)

Jó kutakodást!

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01

[57] Fálesz Mihály

2005-04-22 09:21:58

Szerintem inkább két, különböző körfrekvenciájú fél rezgőmozgásra, ha tetszik, labdapattogásra hasonlít. A kisebbik gyorsulás és nagyobb (fél) amplitúdó akkor van, amikor eltávolodik a fától, és a fa felé gyorsul. A nagyobb gyorsulás pedig akkor van, amikor koppan.

A kérdés igazából az, hogy a rengeteg koppanást hogy bírja ki agyrázkódás nélkül. Egyszer azt hallottam, hogy a csőre és a koponyája között egy nagyon rugalmas szövet van, de forrást ebben a pillanatban nem tudok.

Előzmény: [56] lorantfy, 2005-04-22 08:44:29

[56] lorantfy	2005-04-22 08:44:29
Közelítsük a kopogtatást harmonikus rezgőmozgéssal. A harkály méreteiből meg lehet becsülni a max. kitérést. A kopogtatás hallható hangjából megbecsüljük a frekvenciát. Ezekből kiszámoljuk a max. gyorsulást amit el kell viselnie. Hozzá még tonna rizsa, pár kép és kész a dolgozat.
Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01

[55] galopin

2005-04-21 21:46:01

Sziasztok. egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel. sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan és fizikai bizonyitással is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:( abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha modotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:) légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra kell bocsátanom. elöre is köszi ha tudtok segiteni Krisz

[54] Drin	2005-04-19 07:21:31
Este megnéztem mi lesz az y(x), tenyleg érdekes bár én a(x)-et b(x)-et a köv képpen adtam meg: a(x)=a0(L-x)/L, b(x)=b0(L-x)/L, L a gúla magassága, a(x) b(x) meg a hasonlóságok alapjan megy, ugyanígy az erőkar+tömeg is csak ekkor (L-x)/L a hjarmadik hatvanyon van. Szép másodfokú lett, bár a cikk alapján azért fennáll: L >>a0,b0 mert ez vegülis a közepvonal lehajlasa ( bar a L >>a0,b0 nem ennyire erős feltétel). Viszont kiváncsi lennék, hogy csonkagúla esetén mi lenne az y(x) bár ahogy elnéztem a diff-egyenletet ehhez inkább progi kéne.
Előzmény: [53] Geg, 2005-04-18 21:12:44

[53] Geg

2005-04-18 21:12:44

0 < x < l

l -nek hosszusag a mertekegysege, nem egy dimenziotlan szam, de a matematika szempontjabol kb tokmind1.

Előzmény: [52] Drin, 2005-04-18 20:52:06

[52] Drin

2005-04-18 20:52:06

Szia Geg!

Köszi a gyors választ. Akkor végülis a phys tanáromnak volt igaza. Tényleg gúla lesz, bár a szöveg nem említi, hogy csonka-e de gondolom ettől el lehet tekinteni. Ínnét már tényleg gyors a megoldas: M(x)=E*I(x)*G ... stb, bár gondolom 0 <= x <= 1.

Előzmény: [51] Geg, 2005-04-18 19:01:16

[51] Geg	2005-04-18 19:01:16
Vedd ugy, hogy a = a0(l-x)/l es b = b0(l-x)/l, tovabba a differencialegyenlet felirasakor figyelembe kell venni, hogy a tomegeloszlas emiatt nem egyenletes, illetve azt is, hogy a felulet masodrendu nyomateka (I) sem allando, hanem a tavolsag fuggvenye. A megoldas innen integralassal adodik (nem szamoltam ki).
Előzmény: [50] Drin, 2005-04-18 15:34:05

[50] Drin

2005-04-18 15:34:05

Sziasztok!

A KöMaL-ban megjelent egy cikk a hajlításról. A cikk végén található egy feladvány: " Érdekes annak a gerendának a ... ". Az lenne a kérdésem, hogy ennek a gerendának az alakja milyen pontosan ? Mert nekem nem igazán sikerült értelmezni. Személy szerint úgy gondolom, hogy oldalnézetből olyan mint a cikkben a gerendák csak fellülről nézve egyenlő szárú háromszög, bár ennek nem kell feltétlenül teljesülnie. Viszont a fizika tanárom azt mondta, hogy ez egy gúla lesz, vagy csonka vagy teljes, bár szerintem ha ez lesz akkor inkább teljes a diff-egyenlet miatt. Ezek alapján nem tudtam dűlőre jutni, úgyhogy ez úton kérném e segítségetek.Előre is köszi.

[49] lorantfy

2005-03-13 22:12:15

Kedves Joe!

Jó lenne, ha jobban körülírnád, vagy mondanál egy konkrét példát, hogy mire gondolsz!

Tehetetlenségi erőnek szokták nevezni egy gyorsuló koordináta rsz-ben fellépő fiktív (nem valódi) erőt.

Ha egy űrhajó belső terében lebeg egy test és az űrhajó gyorsulva kezd mozogni, a lebegő test az űrhajóhoz képest ellenkező irányba kezd gyorsulva mozogni, pedig rá nem hat semmilyen erő. Az űrhajóhoz rögzített koordináta rsz-ben úgy tűnik ezt a testet F=ma erő gyorsítja. Ezt a nem létező erőt szokták tehetetlenségi erőnek nevezni.

Mivel ez az erő nem létezik ellenereje sincs.

Éppen ezen gondolkodott el mélyebben Einstein apánk és rájött, hogy ez a nem létező erő megfeleltethető a gravitásciós erőnek és létrehozta az ált rel. elm-t. Tehát egy g gyorsulással mozgó űrhajóban pontosan úgy érezzük magunkat (úgy zajlanak le a fiz. kisérletek) mint a Föld g gyorsulású grav. teréven.

Előzmény: [48] joe, 2005-03-13 20:16:27

[48] joe

2005-03-13 20:16:27

Üdvözlök mindenkit!

Egy elég amatőrnek tűnő kérdésem van: Hol a tehetetlenségi erő ellenereje?

[47] Mate

2005-03-07 12:33:35

Kedves László!

Azt hiszem, nem derült ki világosan a hozzászólásodból, hogy végül mekkora erőt fejt ki egymásra két mágnes.

A mágneses Coulomb-törvény valóban igaz, azonban csak mágnespólusok közötti erőhatást ír le. Egy mágnes azonban két pólusból áll, amely pólusok elég közel vannak egymáshoz (főleg a kicsiny neodímium mágnes esetén), tehát dipólus közelítéssel kell számolnunk.

Ha szükséges, leírhatom a számolást, de most csak annyit, hogy a mágneses Coulomb-törvényt felírod a két mágnes 2-2 pólusa között (legyen d a mágnes hossza, r pedig a távolságuk), és d/r-rel tartasz nullához...

Így azt kapjuk, hogy két dipólus között ható erő a távolság -4. hatványával arányos, és nem kell tudni a póluserősségeket, csak a mágnesek dipólnyomatékát.

Egyébként elektromos töltésekre egyszerű megjegyezni: Két töltés közötti erő a távolság -2., egy töltés és egy dipólus közötti erő a távolság -3., két dipólus közötti erő a távolság -4. hatványával arányos. Tanulságos kiszámolni két kvadrupól által kifejtett erő távolságfüggését.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03

[46] lgdt	2005-03-06 17:31:02
ó 1 picit nagyon nagyon félreértettem a kérdést, el kellett volna olvasnom az egészet, sorry.
Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03

[45] lorantfy

2005-03-06 13:00:03

Hello Valv!

Két mágnes között ható erőt a mágneses Coulomb tv. írja le, hasonló mint a két töltés között ható erőt-tv.

$F=C\frac{p_1p_2}{r^2}$

$C=\frac{10^7}{16\pi^2}$ me: $\frac{Am}{Vs}$

p : póluserősség me: 1 Weber (Wb)=1 Vs

Szerintem ebből csak annyit tudsz használni, hogy az erő a távolság négyzetével csökken. A póluserősségeket legfeljebb méréssel tudod meghatározni az adott mágnesnél.

Előzmény: [42] Valv, 2005-02-28 09:12:13

[44] lgdt	2005-03-06 09:33:29
F=qvxB

[43] Valv	2005-03-04 13:46:55
Az jutott eszembe, hogy valamelyik egyetemi tankönyvben (pl. Budó ) nincs benne a válasz a lenti kérdésemre? ...

[42] Valv

2005-02-28 09:12:13

Sziasztok!

Jelenleg ez a kérdés foglalkoztat, légyszi aki tudja a választ írjon be:

Hogyan határozható meg két mágnes közt ható erő? Mert az OK, hogy forgatónyomatéka van, de ebből még nem tudom megállapítani pl. hogy ha két kicsi neodímium mágnes összevonzódik, mekkora erőt kell kifejtenem hogy szét tudjam szedni őket...

[41] Lapis Leonárd	2005-02-26 22:06:42
Nos, szerintem a hidrogén az ionizációig gerjeszthető.
Előzmény: [38] DZSO, 2005-02-01 20:02:47

[40] xviktor

2005-02-21 18:14:34

Hello!

Az erő független a felülettől. A felületnek az eloszlásban van szerepe. A versenyautóknál pl. abban van szerepe a felületnek, hogy az alkatrészek élettartama minél nagyobb legyen. A surlódás következtében kopik a fékpofa, a gumi..stb. "Felületben ugyanannyi a kopás", így ha veszünk pl. egy gumit, az lassabban "vékonyodik", ha nagyobb a felülete /szélesebb/, így tovább lehet használni. Kb. ez a lényeg, üdv: Viktor

[39] shadefaka	2005-02-21 15:19:26
vicces, mert az en fizika tanarom is szoszerint igy mondta, hogy "elso kozelitesben" nem fugg a felulettol...

[38] DZSO	2005-02-01 20:02:47
Hi! Fizikából a kvantumszámokat, hidrogén energiaszintjeit tanuljuk. Van egy ilyen kérdés, hogy meddig gerjeszthető a hidrogénatom? Van-e határa? Erre várnék választ, köszönettel: Dzso

[36] Fálesz Mihály	2004-12-13 14:02:01
Szerintem a nagy felületnek nem a nagy súrlódás az előnye, hanem az egyenletesebb tapadás és a kisebb kopás.
Előzmény: [35] CMY, 2004-12-13 13:03:48

[35] CMY

2004-12-13 13:03:48

Minnél nagyobb a felület, annál nagyobb a surlódás, ezt mindenhol alkalmazzák

-nagy felületű fékpofák -duplatárcsafelületű kuplung -stb. nem akarom sorolni, nem ez a légyen...

Előzmény: [34] Valv, 2004-12-07 13:06:11

[34] Valv

2004-12-07 13:06:11

Köszi a választ! Vannak még kérdéseim más témában is. Például: Fizikaórán azt tanuljuk, hogy a súrlódási erő és az F tap.max. nem függ az érintkező felületek nagyságától, csak a mű-től és az F nyomó-tól. Akkor mégis miért tesznek a versenyautók kerekeire minél szélesebb gumikat? Akkor tehát mégiscsak függ a tapadási erő a felülettől! A fiz.tanárom azt válaszolta, hogy ELSŐ KÖZELÍTÉSBEN nem függ, mert így van a képletben. Na és 2. közelítésben? Milyen függvénykapcsolatban szerepel a felület is? Biztos nem véletlenül akarják, hogy az autó az aszfalttal nagy felületen érintkezzen.

[33] gxa

2004-12-04 19:51:54

Szia!

Ha jól látom, ebben az elrendezésben az a trükk, hogy a közepén a tekercselés iránya megfordul (a felénk eső részen óramutató járásával ellentétes irányú, a közepétől azzal egyezik, ha az ábra szerinti irányból nézzük). Így egyszerűen két szembefordított tekercs eredő terét látjuk. A speckó tekercselés csak annyit csinál, hogy nem kell külön rögzítés, a drót megtartja önmagát :)

Igazából klasszikus pólusokról itt nincs értelme beszélni, mert az elrendezés nem feleltethető meg egy dipólnak, villanymotoroknál valóban vannak ennél sokkal több "pólusú" elrendezések is.

Attila

Előzmény: [32] Valv, 2004-12-03 13:19:43

[32] Valv	2004-12-03 13:19:43

[31] Valv

2004-12-03 13:19:09

Sziasztok! Azért írok, mert megcsináltam otthon egy egyszerű kísérletet, persze nem olyat ami már amúgy is benne van a tankönyvekben. Az internetről vettem az ötletet a http://jnaudin.free.fr/html/tripole.htm honlapról. Egyébként elég sok érdekes szerkezet meg miegymás van J.L Naudin honlapján, szóval kíváncsiságból úgy gondoltam, megnézem, mi igaz és mi nem, és hogy egyáltalán működik-e az ilyesmi. A kísérlet abból állt, hogy egy vasmagra az egyik ábrán látható módon felfűztem egy rézdrótot, így speciális elektromágnest kaptam. ( Adatok: The coil has been wound on a ferrite rod ( length=115mm, diameter=10mm ), with 52 turns (2x26) of 4/10mm copper wire.)Én majdnem hasonlót csináltam, egy rádió-TV műszerésztől szereztem vasmagot (régi rádióból v TV-ből lett kibontva)

Ez elé sorban bekötöttem egy izzót és 12V-ra kapcsoltam. A három pólus tényleg megvolt ezt iránytűvel ellenőriztem. Az erővonalak is látszottak, igaz nem olyan szépen, mint az ábrán.

Fizikaórára is bevittem, kivetítettük, és látszottak a vasporon az erővonalak; egyébként a fizikatanárom azt mondta, hogy ez nem nagy szám, mert ő látott már ennél több pólusú mágnest is és hogy ma már annyi pólusú mágnest állítanak elő amennyit akarnak.

Kérdésem a következő:

Miért okozza ez a szokatlan tekercselés 3 pólus létrejöttét?

[30] Trax

2004-11-26 15:49:10

Kedves László

Nagyon szépen köszönöm a válasz! Egyébként "pontosan" én is így gondoltam a dolgot! De egy szakember szava mégiscsak biztos! Mégegyszer köszönöm!

Előzmény: [29] lorantfy, 2004-11-26 00:07:47

[29] lorantfy

2004-11-26 00:07:47

Kedves Szabolcs!

Elsőre azt gondolja az ember, hogy ha álló helyzetben pl. 27 C-fok a levegő hőmérséklete, akkor a mozgó levegőé is annyi. Ez így is van.

Csakhogy ezt mérnünk kell egy hőmérővel amit a kocsi tetejére rögzítünk és ez is mozog az autóval együtt 150 km/h=41,7 m/s sebességgel.

A hőmérőhöz képes a levegő molekulái is ilyen sebességgel jönnek szembe. Az 27 C=300 K-fokos álló levegőben a molekulák átlagsebessége kb. 500 m/s. Valójában a hőmérő, a vele ütköző molekolák energiáját méri és ez a szembe áramló levegő esetén az egyik oldalon nagyobb lesz. A másik oldalon a turbolens áramlás miatt nem csökken ugyanennyivel. A hőmérő mindenképpen + energiát kap az áramló levegőtől és így jobban felmelegszik.

Tehát szerintem pár fokkal magasabb hőmérsékletet mér.

Az, hogy a kocsiablakon kidugva a kezünket az áramló levegőt jóval hidegebbnek érezzük abból adódik, hogy az áramló levegő fokozza a párolgást. A bőrünkről elpárolgó viz hőt von el és hűti a kezünket.

A Föld légkörébe becsapódó meteorok felizzanak és nagy részük elég a közegellenállás miatt. Igaz itt a sebesség azért jóval nagyobb.

Előzmény: [28] Trax, 2004-11-25 18:06:53

[28] Trax

2004-11-25 18:06:53

Üdvözlöm a fizikusokat! Én nem igazán vagyok otthon a fizikában így szeretném ha segítenének nekem! Egy elég érdekes kérdés vetődött fel a munkahelyemen! Én autokkal foglalkozom, és a kocsikban van egy hőmérséklet mérő ami állandó értéket mutat! És azon robbant ki a vita hogy ha a kocsi sebessége nő akkor a hőmérsékletmutatón változik-e az érték, vagyis csökken-e a hőmérséklet! Ugyanebban a témában előkerült egy jobban kézenfogható példa. Ami így szól. Ez szintén autós példa! Álló helyzetben megmérjük a hőmérsékletet egy hőmérő segítségével és utánna felgyorsítunk kb 150km/h-ra Természetesen a hőmérő kint van a kocsira rögzítve! Kérdésem változik-e a hőmérséklet miután elértük a 150 km/h-t? Az én véleményem szerint NEM! Igazam van? Nagyon várom válaszotokat! Köszönettel Szabolcs

[27] lorantfy

2004-11-22 20:19:40

Vákumban valóban azonos sebességgel terjednek a különböző színű fénysugarak, de levegőben, vízben, üvegben vagy más átlátszó anyagban már más a helyzet, van egy kis eltérés a terjedési sebességekben. Ezért lehet prizmával a fényt szineire bontani. A vörös a leggyorsabb.

A szinkronban lévő hullámokat koherensnek szokták nevezni. Ilyen a LASER fénye. Azonos atomok indukált emisszióval szinkronban rezgő hullámokat bocs. ki.

Az optikai rés a fény hullámhosszával összemérhető szélességű rés.

Úgy emlékszem a röntgen sugaraknál az anyagvizsgálatban vannak polarizált hullámok. Bizonyos kristályok elforgatják a polarizációs sikot. Ez fénynél is van pl. mészpát kristálynál.

Előzmény: [26] reddevzso, 2004-11-22 17:16:47

[26] reddevzso

2004-11-22 17:16:47

Thx:)

Akkor feltennék még pár kérdést, mert úgy látom, van aki segítsen:) -Mikor jön létre hullám? -Mondjunk példát elektromágneses hullámok polarizációjára a fényen kívül! -Kell-e a hullám LÉTREJÖTTÉ-hez közeg? -Mikor optikai egy rés?! -Mely színű fénynek legnagyobb a terjedési sebessége? (Gondolom, mindegyiknek ugyanakkora, de ehhez indoklás?!?!) -Mely hullámok vannak mindig szinkronban? (Talán az ugyanazokból az atomokból kiinduló hullámok?!)

üdv reddevzso

[25] lorantfy	2004-11-22 16:42:51
A kirakatüvegről visszaverődő fény polarizált. Az üveg síkjával párhuzamos rezgésirány marad meg. Erre merőlegesen kell beállítani a polárszűrőt, hogy ne csillogjon az üveg.

Előzmény: [24] reddevzso, 2004-11-22 15:16:28

[24] reddevzso

2004-11-22 15:16:28

Sziasztok!

Örülnék, ha még ma tudnátok válaszolni az alábbi- Nektek biztos egyszerűnek tűnő- kérdésre. Hány fokos szögből kell lefényképezni polárszűrővel a kirakatot, hogy ne csillogjon?

Köszönöm!

reddevzso

[23] Kós Géza

2004-10-12 12:22:16

Kedves Györke,

Szerintem nem hibás, hanem félreérthető volt az ábra. Az aláírás szerint: "... térerősség ... a vezetőn". Nem nagy a vezető körül, hanem a vezető felületén. A nyilacskák csak a fémfelületre vonatkoznak, a környezetére nem. (A vezető körül nem csak az lenne a baj, hogy párhuzamosak, hanem az is, hogy egyenesek...)

A véletlenszámgenerálás érdekes kérdés, de szerintem érdemesebb egy külön témát nyitni róla, hogy a kettő ne keveredjen össze.

Előzmény: [37] Farkas Györke, 2004-10-12 12:10:41

[37] Farkas Györke	2004-10-12 12:10:41

[22] Farkas Györke

2004-10-12 12:09:41

Hibás a tankönyv!

Én a 82.2 ábrából indultam ki, Fizika 10. osztályosok részére, Mozaik Kiadó, Szeged 2001. Jól nézzétek meg ezt az ábrát, mert rossz! Ugyanis a töltött test erővonalait közel párhuzamosnak rajzolták. Szerintem a rajzoló elgondolása az volt, hogy az oldalakra merőlegeseket kell állítani, és majd csak közvetlen a csúcsnál "eldőlteni" az erővonalakat. Nagy hiba! Ha végigvinnénk egy töltött testet a piros vonal mentén (amit már én rajzoltam be), azt kapnánk, hogy az elektromos tér nem konzervatív, ami nyilvánvalóan nem igaz. Lerajzoltam azt is, hogy valójában milyen ott az el. tér. Ahogy "sűrűsödnek" az erővonalak, annál inkább "eldőlnek". Világos, hogy A>B>C>D és alfa<béta<gamma<delta. Csak így van értelme. Rájöhettem volna hamarabb is, hogy a hiba nem az "én készülékemben van", hanem a tk-ban.

Szóval most, hogy ezt a problémát megoldottuk, kérdezek egy másikat. Hogy lehet matematikailag véletlent létrehozni? Már régóta nem értem, hogy működik a véletlenszám-generátor pl. a számológépemben vagy a CD-lejátszóban. Várom a válaszokat!

[21] Mate	2004-10-08 17:04:51
Tökéletesen. "Pont." (idézve: GP)

[20] Farkas Györke

2004-10-08 13:45:55

Köszönöm a hozzászólásokat!

Most már egyértelmű számomra a megoldás, nyilvánvaló, hogy az ábra rossz. A következtetésem is ezen alapult. Valójában az erővonalak a csúcs közelében nem párhuzamosak, innen adódott a félreértés.

Sajnálom hogy felvetődtek olyan nevek, melyek csak látszólag kapcsolódnak a témához. Így a téma kicsit mellékvágányra futott, pedig nem ez lett volna a célom.

Az volna a jó, ha a tankönyvekben is felhívnák a figyelmet arra, hogy hogyan kell értelmezni pontosan az ábrákat. (Az Akadémai Kiadó által kiadott általam idézett könyvben egyébként teljesen jól van az ábra és a magyarázat. ) Azt is jó volna hangsúlyozni, hogy konzervatív elektromos tér van, a változó mágneses tér körül létrejövő tér erővonalai önmagukba záródnak. Így működik a nyugalmi indukció.

A témát szerintem ezzel akár lezártnak is tekinthetjük. Jól mondom?

[19] Hajba Károly	2004-10-08 01:47:02
Kedves Geg! Mivel az eredeti ábrán az erővonalak nem voltak körbe rajzolva, arra gondoltam, hogy a "nyilas" rész egy a cseppre merőleges metszet rajza. De ezekszerint tévedtem. :o) Amennyiben a rajz egy csepp keresztmetszetű és (+) töltésekkel rendelkező eléggé hosszú rúd egy síkmetszete, akkor ezen síkban az erővonalak elvileg a felületre merőlegesen lépnek ki a testből és elég messziről nézve 360?-ot egyenletesen töltik ki, amennyiben nincs egy (-) pólus, mely maga felé vonzaná. Ebben az esetben - egy kicsit torzítva - az ábra szerinti erővonalaknak kellene kialakulni. (Már amennyiben a régenvolt tudásomról kopik a rozsda :o) Üdv: HK

Előzmény: [17] Geg, 2004-10-07 23:15:43

[18] Mate	2004-10-08 00:03:28
Eh ehh!

[17] Geg

2004-10-07 23:15:43

Az abra nem jo tovabbra sem, az erovonalakat kellene atrajzolni ugy, hogy tetszoleges zart gorbere (akar arra a teglalapra is) nullat adjon a munkavegzes. Az aram nem tudom hogy kerul szoba, mikozben a problema statikus.

Egelytol en is tartozkodnek. Fizikusnak pedig mar csak azert sem tudnam nezni, mert eredeti vegzettsege gepeszmernok. Csak szereti magat fizikusnak hivatni. :)

Előzmény: [15] Hajba Károly, 2004-10-07 22:22:06

[16] Mate

2004-10-07 22:48:44

Kedves Onogur!

Semmi bajom a mai fizikai szemleletunknek ellentmondo elmeletekkel, ha azok tudomanyosan megalapozottak. Ezek nagy reszerol nyilvan gyorsan kiderul nem helytallo voltuk, a maradek viszi elore a tudomanyt. Azonban egy olyan embert, aki a tudomany megcsufolasakent penzt akar csinalni az atlagemberek beavatatlansagabol, nem vagyok hajlando fizikuskent kezelni (Egely-kerek). Bar a terelmeletben meg egyelore nem vagyok jartas, ugy gondolom, ennyire lehetek elfogult, hiszen a mi vilagunkban a tudomany mellett az emberi tenyezo is fontos. Ovok mindenkit az ilyen szelhamosoktol! Bocs, de ez a velemenyem, es szerintem erelyesen fel kell lepni az altudomanyokkal szemben.

Mate voltam.

[15] Hajba Károly	2004-10-07 22:22:06
Kedves Géza és többiek! Gyanítom, hogy a mellékelt ábra szerinti rajzot kellett volna alkalmazni. AB annyival hosszabb, amennyivel sűrűbb a töltés a csúcsnál. BC és DA vonalak görbéje arányos a töltéssűrűsödés változással. Ha egyenletes a változás, egyenes a vonal. (Egyébként Egely akkor jöhet be a képbe, ha a töltésáram erőssége, ami a rajzon párhuzamos vonallal van ábrázolva nem egyenletesen ill. nem periódikusan gyorsulva változik.) Üdv: HK

Előzmény: [14] Kós Géza, 2004-10-07 14:57:56

[14] Kós Géza

2004-10-07 14:57:56

A felvetett probléma szempontjából csak az a fontos, hogy legyen egy sík felület, amin a töltés nem egyenletesen oszlik el. Éppen ezért a hosszú, csepp keresztmetszetű vezeték jó lesz. A csepp ne legyen teljesen hegyes; a két vége két különböző sugarú henger legyen. Ez biztosítja, hogy a köztük levő sík lapokon a töltéseloszlás nem egyenletes.

Az állandó keresztmetszetű, hosszú fémdarab jól kezelhető, mert elég egy merőleges síkon vizsgálni mindent.

Előzmény: [13] Hajba Károly, 2004-10-06 08:55:30

[13] Hajba Károly

2004-10-06 08:55:30

Néhány kérdésem lenne a témával ill. a rajz pontosításával kapcsolatban, hogy azonos dolgokról beszéljünk és hogy felelevenítsem a kilométer rozsdával lepett néhai tudásomat.

A tankönyv 4. ábrája egy hosszú és csepp keresztmetszetű vezetéket ábrázol vagy csak egy csepp formájú töltött lapocskát?

A valóságban mit takar, milyen két különböző elektromos állapotot mutat be az 1.20 ábra alsó és felső ábrázolási formája.

A zárt görbében nemcsak az a lényeg, hogy ne O legyen a körbebezárt terület. A négyzet forma csak a számolás könnyítése miatt alkalmazzák?

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20

[12] Hajba Károly

2004-10-04 21:47:44

Kedves Géza!

Igazad van. Térjünk vissza az alaptémához. Habár szerintem az sem áll messze az témától, ha Egely egy-egy észrevételét, amelyek közül néhányat vázoltam, megvitatnánk és kiderítenénk-kimutatnánk, hol hibádzik ill. mi az amihez még nem tud a fizikatudomány érdemben hozzászólni. De kényessége miatt nem erőltetem túlzottan. :o)

Előzmény: [11] Kós Géza, 2004-10-04 16:05:20

[11] Kós Géza

2004-10-04 16:05:20

Kedves Károly,

Bocs, ha félreérthetően fogalmaztam. A mondanivalódat értettem, csak zavart, hogy így elkanyarodott a téma.

Ami a lenézést vagy inkább nagyképűséget illeti, van benne valami. Ha nem vigyázunk, az ismeret felfuvalkodottá tesz. (A kicsit több ismeret és idősebb kor aztán kijózanít.) De a "tudósok" és kívülebb állók egymáshoz viszonya sokkal bonyolultabb -- csak mindez tényleg nem ide tartozik.

Szerintem próbáljuk meg inkább lerajzolni, hogy is nézne ki az ábra helyesen...

Üdv. Géza

Előzmény: [10] Hajba Károly, 2004-10-04 14:09:41

[10] Hajba Károly

2004-10-04 14:09:41

Kedves Géza és többiek!

A félreértések elkerülése végett:

Nem Geg ill. az őt jogosan megtámogató Máté észrevételének fizikai tartalma ellen írtam. Fizikai tartalmát elfogadom, mivel ezirányú tudásomat már régóta nem használtam, így nem vagyok benne otthon.

Nem azt állítom, hogy Egelynek igaza van, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy idővel néhány észrevétele igaznak bizonyulna.

Csak Máté egy kissé felelőtlenre sikerült megjegyzése hozta ki belőlem az egyébként is meglévő nemtetszésemet a tudósvilágban fellelhető egyfajta lenéző viszonyulásról az általuk el nem fogadott nézeteket hírdetőkkel szemben. S mindvégig emberi tényezőkről beszéltem, s nem tárgyi tudásukat minősítem, melyet inkább irigylek tőlük, mint lebecsmérelném.

De ha valaki félreértette hozzászólásaimat, elnézését kérem.

Üdv: HK

Előzmény: [9] Kós Géza, 2004-10-04 10:03:33

[9] Kós Géza

2004-10-04 10:03:33

Kedves Károly,

Szerintem tényleg arról van szó, amit Geg írt. Égely emlegetése pedig teljesen félrevitte a témát.

A kérdés felvetésében nem volt szó olyan jelenségekről, amik ne férnének bele a középiskolás anyagba. Az egész kérdés pusztán elméleti. Volt egy ábra, ami a középiskolás tankönyvben is szereplő szemléltetést (erővonalak) használta, de hibásan volt lerajzolva. A hibás ábráról hibás következtetést vontak le, és ezzel próbálták a középiskolás tankönyvet megcáfolni.

A dolog engem inkább az olyan hibás bizonyításokra emlékeztet, amikor a hibás ábráról leolvasható, hogy minden háromszög egyenlő szárú vagy a derékszög 100 fokos.

Géza

[8] Hajba Károly

2004-10-04 01:34:03

Kedves Attila!

Tájékoztatódat köszönöm. Sajnos technikai okok miatt jelenleg nem vagyok felkészülve videók fogadására, így a jelezted anyagot nem tudom áttanulmányozni. Pedig érdekelne, habár jó pár éve volt már hasonló, de nem ennyire átfogó témájú cáfoló műsor a TV-ben is. Ha írásos anyag létezne erről, arra vevő vagyok.

Továbbra is jelzem, hogy szemléletmódbeli aggályaim vannak, s nem a hites tudomány állításai ellen ágálok, hiszen azt én is vallom, azok újabb eredményeit népszerűsítő formában szívesen tanulmányozom.

De a tudós is ember, ő is emberien viszonyul a világhoz. A másikkal szembeni alázat hiánya és a saját tudományunk mindenhatóságába vetett vakhit, ami nem tetszik nekem.

Nekem középiskolában még azt tanították, hogy a jég nyomásra olvad s ezért csúszik, majd a 90-es években kiderítették, hogy jég felülete egy-két vizmolekula mélységig rugóként viselkedik és vízszintesen elhajlik -, mint a szélfújta kalászos - s ezért csökken a súrlódási ellenállás. Akkor annakidején ki bizonyította a jég nyomásra történő olvadását. Ez csak egy hipotézis volt, melyet mindenki tényként kezelt. Hány ilyen hipotézist kezelünk ma is tényként? S nem csak a fizika területén, a társadalomtudományok nagyságrendekkel jobban meg vannak terhelve ilyen tényként kezelt hipotézisekkel. (Lásd Csányi Vilmos kijelentését a babonás tudományról :o)

Ezért látatlanul is gyanítom, hogy maradhatott azért egy-két dolog Egely felvetései között, amit igaziból (tudományos alapossággal) nem sikerült megcáfolni. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy Egelynek igaza van, csak azt, hogy még nem dőlt el a kérdés.

Már rég nem olvastam Egelytől, de - többek között - a következő megragadt bennem: felvetette a monomágnes hipotetikus létezőségét. Abból, hogy ezideig nem találkoztunk monomágnessel, nem következik, hogy nem is létezhet. Számomra nagyon érdekesnek tűnt a gömbvillám magyarázata, kiváncsi lennék, hogy a gömbvillám ilyetén magyarázatát tételesen cáfolták-e? De például egy bűvésztrükk bemutatása semminek sem lehet a tudományos cáfolata (gondolom az Egely-féle kerék cáfolata lenne), ez hatásosnak tűnő trükk, de nem igazán tudományos cáfolat. Ez egy kicsit komolytalanná teheti a cáfolás szándékával összeállított anyag többi, s feltehetőleg igazság tartalmú részét is.

S búcsúzóul az Antigonéból vett híres idézet, az eredeti szöveg hűebb fordításával: "Sok van, mi különleges, de az embernél nincsen különlegesebb." Ezt lehet a lehető legtágabb értelemben is értelmezni, sokminden belefér.

Előzmény: [7] gxa, 2004-10-03 14:44:49

[7] gxa

2004-10-03 14:44:49

Kedves Onogur!

Elöljáróban: én sem mosnám össze a felvetett problémát Egely György munkásságával, de egészen más okokból.

A csúcshatással kapcsolatban Geg már érdemben válaszolt, még annyit hozzátennék, hogy a folyóban, vagy egy csőben az áramlás valóban un. nempotenciálos áramlás. Ezeknél azonban pont az a probléma, hogy nem lehet őket elektrosztatikai analógiákkal kezelni. Tehát szerintem nem szabadna őket egybemosni... Az azonban rendben van, hogy az 1.20 nem származhat időben állandó E-tértől, a 4. ábra meg simán rosszul van rajzolva. Tehát: Baranyi Károly könyvében semmi olyan nincs, ami vitatható lenne.

Hadd ajánljak én is egy művet Carl Sagantól: Korok és démonok a címe, és a Kapcsolattal ellentétben nem sci-fi, hanem a "való" világról szól, és pont ide kapcsolódó folyamatokra próbál választ adni.

Egy másik forrás a kérdéses témával kapcsolatban a tavaszi Szkeptikus Konferencia videónyagai. Itt is főleg ezt ajánlom: Áltudományos mechanika Orosz László előadásában. Szóval szerintem nem áll meg az, hogy nem cáfolták volna meg Egely állításait, illetve az sem, hogy az ő munkássága tudományos igényű lenne, szemben a Farkas Györke által felvetett problémával...

Üdv.

gxa

[6] Hajba Károly

2004-10-02 23:58:13

Kedves Máté!

Hozzászólásomat a válaszodból halványan felderengő és szerintem hibás szemléletmód sarkallta. Előrebocsátom, hogy érettségi óta nem foglalkoztam komolyabban elméleti fizikával csak népszerűsítő kiadványokon keresztül, így ehhez a részéhez nem tudok hozzászólni. De enged meg, hogy előszörre szedetlennek tűnő néhány gondolatomat "idehányjam", mely az érettségim óta eltelt két és fél évtized alatt ragadt meg bennem és most előjött. A neves tudósokat nem szó szerint idézem, csak a bennem megragadt mondanivalóját adom vissza saját szám íze szerint:

Csányi Vilmos etológus: Az emberiség által kialakított tudományos tételek egyfajta szemszögből "babonák". Azaz az alaptéziseket nem tudjuk bizonyítani, ezekben hinni kell. Ebben nincs különbség a babonától. (Gödel?)

László Gyula régész: "termékeny bizonytalanság" - azaz meg kell vizsgálnunk tudományos hipotéziseinkre várhatóan adandó ellenérveket is és csak az azokra adott válaszok után hozzuk nyílvánosságra eredményeinket. Azaz tudományos kijelentéseinken alaposan meg kell fontolni és óvatosan kell bánni megfogalmazásakor. Ne legyen ex catedra kijelentésünk, mert ezzel nagyon meg lehet fürödni.

Carl Sagan csillagász segédkezett a Kapcsolat című film készítésében (Remélem láttad. Ha nem, gyorsan pótold, mert megéri!) ahol is három mágneses gyűrűrendszer forgott viszonylag nagy sebességgel nemperiodikusan egy középpont körül és ebbe pottyantották bele a főhős csillagásznőt. A földi valóság szerinti egy másodperc neki 18 óra volt. (Einstein?)

Nos próbáljuk a mai tudományos ismereteinkkel leírni a többszörös gyűrűrendszer közepén található anyagra ható mágneses erők hatását. Gyanítom, hogy a tudomány erre még nem képes, Sagan is csak elképzelte az ő több évtizedes tudományos tapasztalata alapján úgy, hogy nem kellett a tudományos kritikát fogadni. Ti. ez egy fiktív történet volt. Egy igazi, szó szerinti sci-fi volt.

Nekem itt cseng össze Egely egynéhány - nevezzük így - érdekes észrevételével, mert hasonló fizikai helyzetekről is írt, melyet a hites tudomány nem fogad el, de számomra ismert módon eddig nem is cáfolta meg. Azaz ha valamit nem tudunk tételesen cáfolni, ne állítsuk róla, hogy nem létezik. Persze nemtudásunk nem jelenti azt, hogy valóban létezik.

Összefoglalva ha olyan (tudományos) kijelentéssel találkozol, amit elsőre (tudományos szempontból) hamisnak tartasz, nem jelenti azt, hogy 100 %-os biztonsággal igaz is. Lehet (habár tudományos szempontból kicsi, de nem 0 eséllyel), hogy Te (ill. a tudomány) téved(sz).

Természetesen nem akarok Egely mellet pálcát törni, hallottam róla pro és kontra érveket, de amíg a komolyabbnak tűnő állításait tételesen és tudományos szempontból kimerítően nem cáfolták meg, addig ex catedra ízű és etikátlan "leegelyzni" valamit. (Kérlek Te ne szokjál rá se erre, se más hasonló dologra!) Anno a pártrendszerben jópár évig meghívott vendégként szerepelt a "királyi" TV-ben, s az Akadémia egy szavára levehették volna az adásból, mégse tették. Akkor nem volt tudománytalan? Vagy Farkas Györke idézte művet nem az Akadémia Kiadó adta ki?

A világ biztos, hogy nem olyan amilyennek gondoljuk, mégis kötelességünk megismerni. Ha a részleteket nem is értetted meg, de az egészet igen, akkor a részleteket is érted. Ha a részleteket megértetted, de az egészet nem, akkor a részleteket sem érted. :o)

Baráti üdvözlettel: HK

Előzmény: [5] Mate, 2004-10-01 16:38:10

[5] Mate	2004-10-01 16:38:10
Egy kicsit "egelys" a téma, ez valami beugrató? Gegnek igaza van, így ezt a problémát is feloldottuk...

[4] Geg	2004-10-01 15:28:29
Az abra rossz, az erovonalak a csucsnal kiindulas utan jobban elkanyarodnak, igy ahhoz, hogy a DA szakaszon ne vegezzunk munkat, el kell tavolodni a testtol, ezert az AB szakasz hosszabb, mint a rajzon, ami feloldja az ellentmondast.
Előzmény: [1] Farkas Györke, 2004-09-30 10:30:00

[3] Farkas Györke	2004-09-30 10:32:05

[2] Farkas Györke	2004-09-30 10:30:46

[1] Farkas Györke

2004-09-30 10:30:00

Sziasztok! Érdekelne a véleményetek a következő írásról:

A csúcshatás következménye: a nemkonzervatív, nempotenciálos elektromos tér

A könyvekből és a mai tankönyvekből az elektromos tér konzervatív jellege tűnik ki. A következő könyvben is erre az állításra ad példát a szerző. Baranyi Károly: A fizikai gondolkodás iskolája c. könyvében (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992, 2. rész 123. oldal ) az elektromos térerősséget magyarázó példájában egy folyóhoz hasonlítja az elektromos térerősséget, és azt mondja ki, hogy a sűrűsödő erővonalak, melyek az 1.20. ábra alsó részén látható módon jellemzik az elektromos teret, nem származhatnak elektromos állapotú testektől, tehát az elektromos tér csak olyan lehet, ahogy az a 1.20. ábra felső részén látható.(Az erővonalak egymástól egyenlő távolságra helyezkednek el, tehát nem sűrűsödnek; és nem ,ritkulnak.)Az idézet itt olvasható

Érdekes jelenség ebből a szempontból a folyóvíz sebességének a mélységtől való függése. Igen gyakran azt tapasztaljuk, hogy az áramlási sebesség a mélységgel arányosan csökken. Minél mélyebben megyünk a víz felszíne alá, annál kisebb az áramlási sebesség. Ha most egy kis vízalatti járművel leereszkedünk a víz felszíne alá, és a meder közelében a sodrással szemben hajózunk egy bizonyos távolságot, majd felemelkedve egyirányba megyünk a sodrással, akkor ezen a zárt görbén a folyó kis járművünkön pozitív munkát végez. Hasonló a helyzet az 1.20. ábrán látható erőtér esetében. Zárt görbén körbehaladva a tér által végzett munka nem nulla, az egyik szakaszon ugyanis nagyobb az elektromos erő, mint a másik szakaszon. Az ilyen tér - ha van ilyen - nem származhat elektromos állapotú testektől.

A szerző véleménye szerint az elektrosztatika második alaptörvénye minden elektromos térre érvényes: Az elektrosztatikus térben zárt görbén mozgó q töltésű testen az elektromos tér nulla munkát végez. (1.18.ábra) A tétel kimondása előtt feltették, hogy az elektromos tér jellemzésére szolgáló erővonalak a valóságban nem sűrűsödnek; és nem is ritkulnak, ez esetben a törvény teljesen helytálló. A valóságban azonban ilyen sűrűsödő erővonalakkal rendelkező elektromos térre van példa. Bizonyára közismert jelenség a csúcshatás: Az elektromos töltéssel rendelkező vezető csúcsos (hegyes) részeinél nagyobb az elektromos térerősség (mivel ott nagyobb a töltéssűrűség), mint a vezető többi, csúccsal nem rendelkező részeinél. Ezt a jelenséget mutatja be a 82.2 ábra (Fizika tankönyv 10. osztályosok részére, 82.oldal, Mozaik Kiadó Szeged,2002) Szépen látszanak a sűrűsödő erővonalak. Mozgassunk most végig képzeletben egy pozitív ,q, töltést az ABCD téglalap oldalai mentén (4.ábra). Az ábrán jól látszik, hogy a BC pontok között mozgatva a töltést, az elektromos tér nem végez munkát, ahogy a DA pontok között sem, hiszen az erővonalakra merőlegesen mozog a töltés. Az AB pontok között mozgatva a töltést -E1xq, míg a CD pontok közt mozgatva E2xq erőt fejt ki az elektromos tér. Mivel a megtett út AB és CD esetén ugyanakkora, -E1xqxs=-W1, és E2xqxs=W2, és E2>E1, ezért 0< -W1+W2. Ezért csúccsal rendelkező elektromosan töltött vezetőkre nem érvényes az elektrosztatika második alaptörvénye. Ezt a következő módon is beláthatjuk: ha egy pozitív ,q, töltést az A pontból a C pontba akarunk juttatni, kétféleképpen tehetjük meg: vagy az ABC vagy az ADC útvonalon. Ekkor az elektromos tér által végzett munka függ az útvonaltól (-W1<-W2), tehát a vizsgált elektromos tér nem konzervatív, így nem lehet bevezetni a potenciál fogalmát sem.

Farkas György farkas.gyorgy@free.agria.hu

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

Már regisztráltál?
Új vendég vagy?