Fórum: Felmerülő kérdések és problémák topikja

Sziasztok! Kérlek segítsetek, egy barátnőmnek kéne egy előadáshoz a levegővel vagy a vízzel kapcsolatban érdekességek. Bármilyen ötlet jöhet ami lekötheti a csoportot a témában; előre is nagyon szépen köszönöm; Noémi :)

A helyes válaszhoz egy statikust kell keresned, ő elmond majd nektek mindent. Én nem vagyok az, csak tanultam valamennyire.

A 8.8 a csavar anyagminőségét jelenti, ez elég jó, de nem a szakítószilárdságot jelöli. Az én 1976-os kiadású Csellár-Szépe tábázatomban 3.6, 4.6 és 5.6 minőségek szerepelnek. Az 5.6-os lehorgonyzó csavarok határfeszültsége húzásra 210 N/mm², így a 8.8-as 320,0 N/mm² lehet. Ez alapvetően a csavar hossztengelye mentén történő húzásra vonatkozik (pl. egy nem hegesztett, hanem csavarkötéssel összeállított acéltartó illesztésének esetére), s nem a megfeszítésre. A csavar becsavarásakor nem tudjátok úgy meghúzni, hogy ezt elérjétek. Itt vagy a hatszögű fej sarka sérülhet vagy a csavarmenet, amelyre palástnyomás a jellemző. A táblázatom adataiból következtetve ez a 8.8-asnak 560 N/mm² lehet.

De a fentieket csak tájékozódásnak tekintsd és lépj be a www.mmk.hu (Magyar Mérnök Kamara) honlapra és a névjegyzékben keres egy T-1-es tartószerkezet-tervező szakembert.

Szia Csongistj!

Nem vagyok egy csavarszakértő, de szerintem kellene a csavar sugara (r) és menetemelkedése (h) is.

A szakítószilárdság nyomás jellegű mennyiség (p), így

K=pr²

F=Ktg

M=Fr=Krtg

Vagyis a max. nyomatékot úgy kapod, hogy a szakítószilárdságot szorzod a sugár négyzetével és a menetemelkedéssel és osztod 2-vel.

Szerintem is 8-12 körül :-)

Három embert megkérdezve:

5-10, 3-7, 8-12.

ha jól emlékszem, Lóczi Lajos feltette azt a kérdést, hogy mennyi lehet a kismillió valós értéke (bizonyos határok között). Hasonlóra lennék kíváncsi, mégpedig mekkora lehet a jópár valós számértéke?

Kedves Fórumosok!

A Geometria rovatban, a [667]-es hozzászólásomban ismertett feladaton továbbtöprengve, két újabb, rokon feladat merült fel bennem. Most ideírom mindhárom problémát. (Az első keretben álló kétrészes feladat a) része a már látott példa átfogalmazása.)

Örülnék, ha valamelyiket megoldanátok; de szívesen látnék bármely ötletet, tanácsot is, ami közelebb vinne az esetleges megoldás(ok)hoz.

Igaz, csak kicsit pontosítanám, mit jelenz az, hogy "végtelen sokszor eljátszható. Ez csak úgy lehet, ha minden szereplő szám a nulla."

Ha vannak 0-tól különböző egész x megoldások, akkor ezek között van legkisebb abszolút értékű. Legyen egy ilyen x₁. Ebből levezetjük, hogy x₂ is megoldás, ahol x₁=2^.x₂, ami ellentmond annak, hogy nincs x₁ -nél kisebb abszolút értékű nem 0 megoldás.

Khm a forgatónyomatékot mértéke egységét rosszul írtam az Nm bocsesz.

Sziasztok!

Én egy multicégnél dolgozom karbantartás csopvezként, és felmerült bennünk egy kérdés, mert ehhez nem találtunk semmilyen anyagot, hogy ha van egy 8.8-as csavarom, aminek ebből kifolyólag 800N/mm2 a szakítószilárdsága, az mekkora nyomatéknak(N/m) felel meg? nincs időm átgondolni, fizika sem erősségem, ezért kérdezlek titeket, ti még benne vagytok ezekben. Végül is egy váltószám érdekelne minket, ha ezt át lehet váltani egyáltalán nyomatéknak, de az is jó, ha megtudjátok mondani, mekkora nyomatéknak felel meg ez a szakítószilárdság. Ha ez a váltószám megvan, minden csavarhoz betudjuk magunk is állítani, egy kis fejszámolással a nyomaték kulcsunkat. Előre is köszi.

Üdv Csongisj.

Ez a pinGponglabdás kérdés érzésem szerint nehéz, és könnyen el tudom képzelni, hogy még senki sem tudja rá a választ. Keresgélj az interneten, "sphere packing" meg hasonló címszavakkal.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem,mégpedig az,hogy hány darab pin-pong labdával lehet kitölteni egy focilabdát,úgy,hogy minél több pin-pong labdát tegyünk bele?

Üdv.:

Zsolt

Köszönöm a segítséget! Hogy milyen egyszerű a megoldás...

Melyik programmal lehet megnézni, hogy van-e egyszerűbb alak vagy sem? Nekem a Maple 4-es és 10-es verziója van meg, egy kicsit ismerem, de ott sem tudom, hogy milyen utasítást kell használnom.

Azt egyszerű látni, hogy z-nek párosnak kell lennie, tehát z=2z₁. Átrendezve látszik ezután, hogy y-nak is párosnak kell lennie: y=2y₁. Tovább alakítva látszik, hogy x is páros kell legyen, x=2x₁. Ezeket felhasználva látjuk, hogy 8-cal végig lehet osztani az egyenletet, és ugyanolyan szerkezetű egyenlet marad vissza, csak most x₁, y₁, z₁-ben, amire a fenti érvelés végtelen sokszor eljátszható. Ez csak úgy lehet, ha minden szereplő szám a nulla.

A számítógép szerint sincs egyszerű alak, tehát ebben az irányban nem érdemes keresgélni.

Kedves nadorp! Nagyon köszönöm, hogy foglalkoztál a feladattal. Azt hogyan lehet bizonyítani, hogy csak az x=y=z=0 az egészek között a megoldás?

Az egészek közt csak az x=y=z=0 a megoldás

Szerintem az egész számok halmazát kéne vizsgálni (ott nincs megoldás és nem is nehéz a bizonyítás ). A feladat általánosan ( végtelen sok megoldás van és ez meg is adható képlettel) véleményem szerint nem való ebbe a kategóriába, hacsak nincs valamilyen nagyon ravasz szorzattá alakítás vagy helyettesítés, amit sajnos nem találtam, pedig kerestem.

Pedig valós számok halmaza az alaphalmaz. A www.versenyvizsga.hu lapon meg lehet nézni a feladat szövegét a böngészés és keresés menüben (2001/2002. 9.oszt. 1.kategória 2. forduló). Ez zavaró számomra is...

A valós számok halmaza nekem túl bőnek tűnik, ui.

z³-2002xyz+4x³+2y³=0 és akárhogy is adjuk meg x,y értékét, egy harmadfokú egyenletnek mindig létezik legalább egy valós gyöke.

Kedves Mindenki! Egy egyenletet nem tudok megoldani. Kérem, hogy segítsetek! 4x³+2y³+z³=2002xyz A valós számok halmaza az alaphalmaz.

Arany Dániel 2. fordulós feladat volt 2001-2002-ben. A feladatokat meg lehet találni régi Kömalokban, de a megoldásokhoz hol lehetne hozzájutni?

Köszönöm észrevételed. Valahogy így gyanítottam én is. (A 15 tagja az AA-nak és nem egy pont körül sűrűsödik.) Tehát mondhatjuk, hogy így ebből az adatból semmi sem vonható le. Ha bármiféle összefüggés tűnne is ki, az csak véletlen. A társaság teljes vizsgálata sem mérvadó a létszám kicsinysége miatt és hiányzik a kontroll csoport.

Általában mennyi egy vizsgált csoport létszáma?

Nem érzem magam igazi hozzáértőnek, de szeretném megérteni a problémát.

Tehát ha jól értem,tegyük fel, hogy a 10 millió lakos 1%-a = 100000 fő alvajáró, akik közül 150-en az Alvajárók Alapítványának (AA) tagjai. Ettől függetlenül soroljuk be az ország lakosságát testmagasság szerint (B adottság) 10 osztályba, pl I : 130 cm alattiak, II : 130-140 , III : 140-150, ... , IX : 200-210 , X : 210 cm-nél magasabbak.

15 ember megmondja egymásnak testmagasságát, és kiderül, hogy mindnyájan 150 és 190 cm közöttiek, tehát csak az V,VI,VII és VIII kategóriába tartoznak.

Nem mondtad, hogy ez a 15 ember a 150 AA tag között van-e? Vagy a 100000 alvajáró között? Vagy bármelyik 15 a 10 millióból?

Összefüggésről, szignifikáns eredményről szerintem akkor beszélhetünk, ha van mihez hasonlítani. Ahhoz, hogy feltehessük a kérdést, van-e összefüggés az "alavajáróság" és a testmagasság között, fel kell vennünk egy referencia mintát, pl. megmérjük a 10 millióból 10 ezer embernek a magasságát és megállapítjuk, hányan tartoznak az I, II, ... , X kategóriákba. ( lehet, hogy a te 15 embered egy ilyen kis minta ? ) Ezután az alvajárók között is végzünk egy vizsgálatot, megmérjük néhány alvajáró magasságát és megállapítjuk, hányan tartoznak az I, II, ... , X kategóriákba. ( vagy úgy érted, hogy a te 15 embered ez a minta ? )

Ha feltesszük, hogy a minták tökéletesen reprezentálják az alvajárók, ill. a teljes lakosság magassági eloszlását, akkor már teljes pontossággal válaszolni tudunk olyan kérdésekre, mint: Hányszor valószínűbb, hogy egy alvajáró 190 cm-nél magasabb, mint egy átlag magyar? Milyen a korreláció a testmagasság és az "alvajáróság" között? (Mennyire igaz, hogy minél magasabb valaki, annál valószínűbb, hogy alvajáró?) . Ha mindezt megfejeljük azzal, hogy figyelembe vesszük, a minták nem tökéletesen reprezentálják a teljes sokaságot, akkor jönnek a statisztikában tanított képletek, ahol a minták nagyságának függvényében kiszámíthatjuk, hogy kapott eredményeink mennyire megbízhatóak.

Egy kis statisztikai problémára kérnék a hozzáértőtől tanácsot.

Tegyük föl, hogy az ország 10 millió lakosságából egy bizonyos adott (A) tulajdonsággal a lakosság 1 %-a rendelkezik. Ezek közül 150-en egy ezirányú társaság tagjai. 15-en egy ettől független másik adott (B) adottságukat -, mely elvileg 10 féle lehetséges - összevetették és kijött, hogy a 10-ből csak 4 féléhez tartoznak.

Tudom, ez így nem jelent semmit. A lakosság adott (A) tulajdonságú 1 % -ból mennyit kellene megvizsgálni erre a másik (B) adottságra, hogy esetleg szignifikáns eredményhez juthassunk? Ill. mennyire kell jelentősen különböznie a (B) adottság eseteinek, hogy az (A) és (B) adottság között valamiféle összefüggést lehessen kimondani?

Remélem nem lett túlságosan érthetetlen a kérdésem.

(a,b) additív inverze (b,a), de ők nem ekvivalensek, ui. pl 5-7=-2, de 7-5=2. (5,7) ekvivalens pl (4,6)-tal, mert 5-7=4-6=-2.