Fórum: Fizikások válaszoljanak

kvantummechanikai hullám redukció

Hiába írom be a Google-ba a "kvantummechanikai hullámredukció"-t nem hoz találatot. Tudna valaki segíteni, hogy mi ez?

Sziasztok!

Van egy feladat, ami a nagy melegben nem hagy nyugodni:

Hosszú vasmagos szolenoidban 0,1 A áram folyik. A szolenoid sugara 1 cm, menetsűrűsége 1000 menet/m, a vasmag permeabilitása 5000. Erre a szolenoidra egy másik 10 menetű tekercs van csévélve, melynek ellenállása 5 Ohm és rövidre van zárva. Az első szolenoid áramát hirtelen kikapcsoljuk, ennek hatására mennyi töltés halad át a másik tekercsen?

Köszönöm szépen!

Tudtam,hogy valami ilyesmi bibi lehet a dologban.:)Azért vicces,hogy ezt nem láttam meg.

Szia.

Fogalmazzuk át a feladatot. Van egy hosszú szállítószalagunk. Hány db tégla megy át egy adott ponton 10 másodperc alatt? (Ugye ennyi idő kell, hogy a vizsgált 10 méter hosszú felület áthaladjon azon a pontot)

Tudjuk hogy 7200 db tégla halad át egy ponton óránként. Ekkor 10 másodperc alatt tégla fog áthaladni azon a ponton.(Egy esetben, ha éppen a felrakott és már leeső téglát is beleszámoljuk, akkor kapunk 21-et)

Sziasztok!

A következő probléma feltehetőleg nem túl bonyolult csak én tekintek úgy rá.

10m hosszú 1m/s sebességgel egyenletesen mozgó szállítószalag 7200 téglát képes szállítani óránként.Hány db tégla van a szalagon?(Feltételezzük,hogy a téglákat egyenlő időközönként és egyesével rakják a szalag végére)

Ez hogyan határozható meg a tégla méretének hiányában és a téglák közötti távolság nélkül?A probléma általánosítását nem látom.A megoldás elméletileg 21 db.

Köszönöm szépen a segítséget

Üdv mindenkinek:) Arra lennék kíváncsi,hogy mi a magyarázata annak amikor esténként a utcai közvilágítás lámpáiba belenézve kör alakú színkép mintázatot látunk.Én úgy tudom hogy a spektrum színei elhajlásnál,fénytörésénél illetve vékonyréteg interferenciánál jelennek meg,de én nem tudom hogy itt melyik játszódhatna le.Esetleg van valami köze a jelenségnek a Newton-gyűrűkhöz?

Erre próbáltam utalni én is. Ha lehetséges lenne fénysebességgel utazni a busszal (és ugye, ha valami fénysebességgel halad, akkor bármelyik vonatkoztatási rendszerhez képest fénysebességgel halad), a sofőr akkor is meghallaná a kiabálást, csak ezt a kívülállók nem érzékelnék.

Ez azzal is "belátható", hogy ha kívülről vizsgáljuk a rendszert, akkor a hang sebessége pontosan ugyanakkora lesz mint a busz sebessége, mert a fénysebesség határsebesség (és ha jól sejtem az eredeti kérdés erre irányult).

Azt lehagytam, hogy ebben a kitüntetett koordinátarendszerben ismerjük a hang sebességét, ez a közegre jellemző paraméter.

Szerintem egy fontos körülmény felett mindenki elsiklik: a hang nem más, mint gázban terjedő sűrűség illetve nyomáshullám. Így fel kell tételeznünk, hogy a busz belsejében levegő van, ami pedig kitüntet egy vonatkoztatási rendszert. Nem a busz sebessége a fontos paraméter (busz sebessége mihez is?), hanem a hangforrás/megfigyelő sebessége a köztük lévő közeg koordinátarendszeréből nézve (amelyikben nyugalomban van). Zárt buszban mindig meghallja a sofőr a hátulról jövő kiáltást, teljesen irreleváns a busz sebessége.

Hát, talán célszerű lenne a közel fénysebességgel haladó busz ablakait légmentesen zárni. Bár, ha nem légüres térben mozog, akkor úgyis kiolvadnak az ablakok. :-)

A busznak zárva vannak az ablakai, mert klimatizált?

Minthogy a busz nem mozoghat fénysebességgel, így kár azon gondolkodni, mi lenne ha fénysebességgel haladna. Azon lehet gondolkodni mi van, ha fénysebességhez közeli sebességgel mozog. Ilyenkor, mivel egyenletes sebességgel halad, tehát inerciarendszer, a busz vezetője meghallja a hangot, ugyanúgy mint álló buszban. A fénysebességhez közeli sebesség miatt a Lorenz-transzformációnak megfelelően a buszban lassabban telik az idő az álló rendszerhez képest.

Én így látom: a fénysebességgel haladó autóbuszban, "megáll az idő". Ennek következtében az utas nem tud megszólalni, ugyanis a hangrezgések kialakulása és lezajlása időbe telne. (Hasonlóképpen időbe telne a hangrezgés eljutása a sofőr fülébe).

Már kétszer elkezdtem választ írni, de egyszer sem sikerült befejeznem. Inkább felteszek két segítő kérdést, mert igazából nem teljesen értem, mire irányul a kérdés. A két feladat:

a) Haladjon egy [b]nyitott utasterű repülő[/b] a Föld légkörében a levegőbeli hangsebesség kétszeresével. Hátulról előrekiabál valaki a pilótának. Meghallja-e a kiáltást a pilóta?

b) Haladjon egy [b]zárt utasterű, levegővel megtöltött űrhajó[/b] Földtől távolodó irányba c/2 sebességgel. Az űrhajó hátuljából előrekiabál valaki az űrhajó elejében ülő parancsnoknak. Meghallja-e a parancsnok a kiáltást?

És még egy rövid megjegyzés: egy inerciarendszerből nézve semelyik másik inerciarendszer sem mozog fénysebességgel (vagy nagyobb sebességgel), vagy legalábbis semmi értelme nincs feltételeznünk létüket, hiszen mi magunk nem tudunk áttérni olyan rendszerbe.

Köszönöm a választ, kb értem is! :)

Elnézést közben rájöttem, hogy nem igazán tart a 0-hoz, hanem végtelenhez. :D Akkor viszont ez alapján nem hallja meg.

Üdv!

A busz rendszeréből viszgálva a hangnak ugyanúgy lesz sebessége. Ugyanis teljesen mindegy, hogy egy álló buszban vizsgáljuk a jelenséget, vagy hogy egy fénysebességgel haladó buszban (persze, a mozgása legyen egyenes vonalú az egyszerűség kedvéért), mindkettő inerciarendszer. Akkor sem lesz más a helyzet, amikor kívülről vizsgájuk a buszt. Ha egy adott vonatkoztatási rendszerben (mozgó busz) t idő telik el két jelenség között (a hang keletkezése és meghallása között), akkor egy ehhez képest v sebességgel mozgó rendszerből figyelve (ahol állunk és vizsgáljuk)

idő fog eltelni a két jelenség között. Ebből látszik, hogy ha v=c akkor a két jelenség között idő telik el, ami ugye tart a 0-hoz, tehát végtelenül kis idő múlva fogja meghallani.

Üdv. mindenkinek! Felmerült ez a kérdés utazás közben: Tegyük fel, hogy egy busz fénysebességgel halad. A leghátsó ülésen megszólal valaki, meghallja-e a sofőr? Tudom, hogy aminek tömege van nem haladhat fénysebességgel, de most tekintsük el ettől, meg attól is, hogy menet közben a sorőrrel tilos beszélgetni.

Köszönöm a választ kedves lorantfy.

A belső fülben lévő csiga külső szőrsejtjei hang hatására rezgésbe jönnek. A hallásban ezeknek főleg erősítő szerepük van, de itt az ezek által keltett zajt mérik az un. otoakusztikus emissziós mérés alkalmával. A gyerek fülébe helyezett hangforrás gyors egymásutánban klikkelő hangokat ad és érzékeli a hangokra a belső fülből érkező válaszokat.

Nyilván biztosabb lenne a mérés, ha a csigából az agyba továbbított idegimpulzusokat tudnák mérni. Mágneses magrezonancia mérésekkel már lehetséges az aktív agyterületek vizsgálata, de ez jóval drágább vizsgálat. Ilyen mérésekkel bizonyították, hogy vannak olyan emberek akik hangok hatására színeket is látnak. A beérkező hangok a látásközpont bizonyos részeit is aktiválják.

Jó hallású fülben meghatározott paraméterekkel rendelkező zaj keletkezik. Korszerű műszerekkel ezt a zajt mérni lehet - ha a mért zaj nem megfelelő paraméterekkel rendelkezik, akkor a fül hallása nem megfelelő. Így már újszülöttekről is kideríthető, hogy megfelelően hallanak-e. Tudja-e valaki a zaj keletkezésének fizikai részleteit?

Ja, és az

"Adott anyag törésmutatója = (fény sebessége vákuumban) : (fény sebessége az adott anyagban)"

definíció meta-anyag esetén nem érvényes.

Elgondolkodva Jonas ábráján: lehet, hogy mégis jó, csak furcsa és szokni kell, illetve magyarázatra szorul.

Ha a pozitív értékű törésmutatók a belépési felületre emelt merőlegeshez tömörödnek exponenciálisan, úgy hogy maga a merőleges megfelel a +végtelen törésmutatónak, akkor jó lehet az ábra.

Továbbá az is furcsa, és szokni kell, hogy a negatív taromány a +végtelen után, és nem a nulla "alatt" kezdődik. Akkor a törésmutató mínusz előjele azt jelzi, hogy a meta-anyag a belépési merőlegesen túlra töri meg a fényt.

A "nulla alatti tartományból" pedig "nem tér meg utazó", vagyis nem értelmezhető, vagy nem létezik.

Talán így van ahogy gondolom, talán nem, ha valaki tudja a választ; írjon. A választ előre is köszönöm.

Köszönöm a választ, és az ábrát Jonas.

Az ábrán a számomra zavaró, hogy a mínuszos tartomány a nagyobb számoktól a kisebbek felé haladva, a nullát átlépve szokott következni. Ezen az ábrán viszont a nagyobb pozitív számok felé haladva, egyszercsak megjelenik a mínusz 2 törésmutató.

Már létezik a valóságban olyan meta-anyag, aminek a törésmutatója vörös fényre: mínusz 0,6.

Ez hová kerülne az ábrádon?

A n=-2 és az n=2,4 közé?

Az a meta-anyag viszont, ameyik az ábrádon (+)0,8 törésmutatóval szerepel, már tényleg azt föltételezi, hogy ebben a fény gyorsabban halad, mint a vákuumban.

Tovább haladva ebben az irányban a 0,4 és a még kisebb számok felé, mi következne a nulla után, ha negatív számok tartománya a (+) 2,4 után a nagyobb számok felé haladva jelenik meg?

Szóval szerintem az ábra javításra szorulna.

Számomra még mindíg nem világos, hogy ebben a már létező, mínusz 0,6 törésmutatójú meta-anyagban hogyan terjed a fény, mi az oka, hogy negatív előjelű, és egynél kisebb törésmutatóval kell jellemezni.

Ez egyszerűbb: egynél nagyobb törésmutatót egyszerűen úgy láthatsz, hogy lemerülsz a víz alá (úszószemüvegben vagy a nélkül), és megnézel egy levegőbuborékot.

Problémám van még annak az értelmezésével is, hogy a meta-anyagok törésmutatójának abszolút értéke is kisebb, mint 1. Ez azt sugallja, hogy a meta-anyagokban a fény sebessége nagyobb, mint a vákuumban - ez viszont számos mértékadó fizikus (pl: Einstein) szerint nem lehetséges.

A törésmutatót sebességként elképzelni azért nagyon szemléletes, mert a közönséges esetben mondhatjuk azt, hogy két pont között a fény a lehető leggyorsabban akar eljutni, ezért változtat irányt a törésmutatóknak megfelelően. Attól, hogy ez az elképzelés negatív törésmutató esetén nem működik, még tekintheted a törésmutatót egyszerűen egy olyan számnak, ami megmondja, hogyan változtat irányt a fény. Hogy a törésmutatónak ilyenkor mi is a sebesség jellegő jelentése, és hogy létezik-e ilyen anyag, azt majd a fizikusok elmagyarázzák. Ennek ellenére, még ha a fizikusok erre nem is tudnának jó magyarázatot adni, ki lehetne gondolni negatív törésmutatójú anyagokat, és el lehetne képzelni, hogy törné a fényt egy ilyen anyag: ilyenkor sem a fizikai megvalósítással, sem semmilyen sebességgel nem kell foglalkozni.

Adott anyag törésmutatója = (fény sebessége vákuumban) : (fény sebessége az adott anyagban)

Fönti definíció alapján nem tudom értelmezni, mit jelent, ha egy anyag törésmutatója negatív szám.

Első gondolatom az lenne, hogy az adott anyagban a fény terjedési iránya az ellenkezőjére változik, és ennek a jele a negativ előjel a törésmutató előtt. A meta-anyagokban nincs szó erről. De akkor mi a fizikai tartalma a meta-anyagok negatív előjelű törésmutatójának?

Vannak erre jó kis vektorábrák, de a neten nem akadtam rájuk.

Itt azért van némi segítség a dologhoz. A legalsó ábrát nézd. A tervezett menetirány a hajó állásából látható; a szél "északról" fúj. Figyeld meg, hogy a vitorlát és a kormánylapátot is a menetirány és a szélirány függvényében állítják be, és gondold át, hogy mikor milyen irányú lesz a hajóra ható eredő erő.

Jonas "pontosító" kérdésével komlytalannak tartja az én kérdéseimet.

Ezzel kapcsolatban megfontolásra ajánlanám az alábbi gondolatokat:

1. Szorítsunk össze erősen két ujjunk közé egy nedves meggymagot. A két ujj szorításától eltérő irányban fog "kilőni", nagy sebességgel.

A vitorláshajót a víz fölfelé nyomja, jelentős fölhajtóerővel. A szél egy ettől eltérő irányba szorítja. Elképzelhetőnek tartom, hogy a hajó egy ezektől az erőktől eltérő irányba fog mozogni, a meggymaghoz hasonlóan.

2. A szél súrlódik a vízzel, sebességét ez csökkenti. Ha a hajó súrlódása a vízzel kisebb, mint a szél súrlódása a vízzel, akkor a szél a hajó vitorlái mögött fölgyorsulhat, ezért gyosabban hajthatja a hajót.

Folyón lefele vagy fölfele?

Állítólag olyan vitorlás-hajó is létezik, amelyik 35 km/ó sebességgel fújó hátszélben 45 km/ó sebességgel képes haladni.

Tudja-e valaki ennek a magyarázatát?

Több megbízhatónak tűnő helyen is előfordult az információ, hogy vitorlás hajóval lehet széliránnyal szemben haladni.

Tudja-e valaki, ennek a fizikai alapját?

Annyiban kiegeszitenem es javitanam is magam, hogy azert nem igaz az, hogy nem lehet hatarsebessegrol beszelni, csak ezt mindig az adott problema meretei szabjak meg. Az mar mas kerdes, hogy ez surlodo gaz eseten nem relevans kerdes, mert belul amugyis ho termelodik, vagyis nem is merulhet fel az, hogy kvazisztatikus adiabatikus -e a folyamat (amiben tehat dS=0). Azonban pont kvazisztatikus esetben igaz csak az, hogy az elemi entropiavaltozas dS=Q/T, altalaban nem.

Nem lehet hatarsebessegrol beszelni. Amennyiben a kezdeti allapot es a vegallapot kozott entropiakulonbseg van az utobbi javara, akkor a folyamatot semmi esetre sem lehet kvazisztatikusnak tekinteni, mert ha az lett volna, akkor az entropia nem valtozik. Marpedig ha van belso surlodas, akkor belul ho keletkezett es a gazok entropiaja a keplet szerint nott. Maskepp mondva: a surlodas altal keltett hot sosem fogjuk (teljes egeszeben) mechanikai munkava visszaalakitani, a folyamat irreverzibilis, amiben az entropia mindig no.

Most nézem, hogy a falhoz nincs is megadva tömeg... Így valóban lehet kvazisztatikus is meg nem is.

Nem számoltam ki, de nem hiszem, hogy a fal 20m/s-nál nagyobb sebességgel mozogna bármikor is. Akkor ez már nem tekinthető elég jó közelítéssel kvazisztatikus folyamatnak? Mekkora a határsebesség, aminél még rá lehet mondani, hogy kvazisztatikus?

köszönöm

A feladatok egy másik része meg közönséges lopás. Ha megnézed az informatika részét a Kömalnak, akkor egyszer sem látod azt, hogy "javasolta" xy. Egy-kétszer van csupán, hogy xy OKTV z. feladat ötlete alapján.

Ma már a hasonló programozói oldalak némelyikén ott van egy olyan mező, hogy "resource", azaz forrás. Ha pedig valaki javasol egy példát és üresen hagyja, (azt sem írja oda pl. hogy own resource) akkor jó eséllyel törlik a feladatjavaslatát. A Kömalnál úgy látszik ez nem követelmény.

Azert en megvedenem a kituzoket, mert egy ido utan nagyon nehez teljesen uj feladatokat kitalalni, egyszeruen veges sok lehetoseg van a kozepiskolas fizika keretein belul (ami raadasul egyre szukul az evek soran) peldak kituzesere.

Persze egy kis verfrissites sosem arthat, talan lehetne kozepiskolabol nem reg szabadult, lelkes egykori KoMaLozokat talalni, akiknek lennenek uj otleteik feladatokat illetoen. Amugy fizikabol szerintem mostanaban eleg jo peldak szoktak lenni (a matekot nem nezem, ugyhogy nem tudom).

"Sajnalatos modon a KoMaL-ban is evrol evre felbukkan ez a problema, ami velemenyem szerint rendszeresen felrevezetheti az erdeklodo diaksagot."

Geg ezen nem csodálkoznék, ugyanazok a feladatok pörögnek a Kömalban. Másik topikból Tassy Gergelytől: "Mindkét feladat lényegében szó szerint (nagyon) régi KöMaL-ból való."

Újakat nem nagyon találnak ki a feladatkitűzők, lustaság/trehányság lehet az oka ennek. Szerintem egy Kömal cd-vel a feladatok felének a megoldását ki lehet másolni.

A kerdes jogos, a problema feloldasa pedig abban all, hogy a Poisson-egyenleteket csak olyan allapotvaltozasokra szabad alkalmazni, melyekben azon tul, hogy nincs hocsere, "vegtelenul lassuak", un. kvazisztatikus folyamatok. Ezt a kovetelmenyt kozepiskolaban nem hangsulyozzak, sot sokszor nagyon gyors folyamatokat is Poisson egyenletekkel irnak le, ami egesz egyszeruen elvileg hibas. Sajnalatos modon a KoMaL-ban is evrol evre felbukkan ez a problema, ami velemenyem szerint rendszeresen felrevezetheti az erdeklodo diaksagot.

A Poisson egyenletek levezetesekor ugyanis impliciten feltetelezzuk, hogy a gaz allapotanak valtozasa soran mindvegig egyensulyban van, hiszen az elso fotetel differencialis alakjabol indulva, minden egyes idopillanatara alkalmazzuk a pV=NkT allapotegyenletet (integralas utan ebbol jon aztan ki a =allando osszefugges). Az allapotegyenlet azonban szigoruan az egyensulyi termodinamika keretein belul ervenyes, nemegyensulyi, gyors folyamatokban nem is ertelmezzuk a gaz nyomasat es homersekletet (legalabbis nem a szokasos modon).

A feladatban vazolt folyamatban a Poisson egyenletek ervenyuket vesztik, nem megfordithato (irreverzibilis) allapotvaltozasrol van szo, melyben a masodik fotetel szerint a gaz entropiaja nem marad allando, egeszen az egyensuly bealltaig novekszik. Erre utal a megoldas utolso mondata, mely szerint lengesek jonnek letre, melyet a gaz belso surlodasa allit meg, a fal pedig vegul egy olyan helyen all meg, ahol a nyomasok megegyeznek, a homersekletekre pedig nincs megszoritas. A problema ezzel csupan az, hogy idealis gazzal nem lehet ilyen folyamatot megvalositani, ugyanis az idealis gaz belso surlodasa nulla es a kialakulo lengesek mindorokke fennmaradnak. Ha pedig nem idealis gazzal van dolgunk, akkor nem ervenyes ra a pV=NkT allapotegyenlet, de emiatt viszont a feladat sem elso, sem masodik felere adott numerikus eredmenyeket nem szabad komolyan venni.

De ha tudjuk, hogy adiabatikus, tudjuk a kiinduló állapotokat, akkor egy bizonyos nyomáson csak egy bizonyos térfogatú lehet, nem?

Tehát nem lehet olyan, hogy a nyomás x Pa(itt 3,4^.10⁵), és a térfogat vagy y vagy z, hanem a Poisson-egyenletek egyértelműen meghatározzák a térfogatot.

Az adiabatikus folyamat azt jelenti, hogy a gáz és a környezet között nem történik hőcsere, azaz Q=0, de ennek semmi köze sincs a hőmérséklet változásnak, ugyanis a hőmérsékletváltozás a belső energia változással, és ebben az esetben a hőtan első főtétele miatt a munkával arányos. Tehát attól, hogy egy folyamat adiabatikus, a gáz hőmérséklete változhat. Mivel a nyomás állandó azaz adott nyomáson nem csak egyféle térfogata lehet a gáznak.

Holics László-A fizika OKTV feladatai és megoldásai 1961-2003 c. könyv 129-130. oldalán levő feladat b) részének a megoldását nem teljesen értem.

Ha az edény fala és a mozgó fal is tökéletes hőszigetelő, akkor a folyamat adiabatikus, azaz a gáz adott nyomáson csak adott térfogatú lehet.

Ám a megoldásnál azt írja, hogy több helyen is megállhat a fal, csupán annak kell teljesülnie, hogy a nyomás ugyanakkora (minden esetben 3,4^.10⁵Pa) a tartály két részében. (=áll. ? )

Mi miatt lehet ez az ellentmondás? A feladat megoldója miért nem tekinti adiabatikusnak a folyamatot?

Szép estét!

A gerjesztési törvény az időben állandó elektromos áram és az általa keltett időben állandó mágneses tér mennyiségi kapcsolatát fejezi ki. Az egyenlet baloldalán a mágneses térerősség-vektor zárt görbe szerinti vonalintegrálja van, míg a jobboldalon az áramsűrűség-vektornak az előbb említett zárt görbe által határolt felületre vonatkozó felületi integrálja. A gerjesztési törvény segítségével a mágneses térerősséget a tér egy tetszőleges pontjában általában nem tudjuk kiszámítani. Akkor van lehetőségünk a térerősség meghatározására, ha az integrálás zárt útja mentén a mágneses tér kvalitatív menetét valamilyen módon (legtöbbször szimmetriai megfontolásokból) ismerjük. Az általad említett esetben sajnos nem tudunk olyan speciális zárt görbét felvenni, amelynek mentén a térerősségvektor valamiféle szabályosságot mutatna. A Biot-Savart törvényt éppen azért lehet használni, mert ott létezik ilyen "szimmetria": nevezetesen az, hogy a vezetékelem és a pont felé húzott sugár bezárt szöge mindig 90 fok, másrészt mindegyik vezetékelem távolsága a kör középpontjától ugyanaz (r). Üdv!

Ez kimaradt, a kör középpontjában mekkora.

Szervusztok!

A kérdésem az lenne, hogy egy zárt vezető körben, ha I áram van, a kör sugara r, akkor a mágneses indukció vektor mekkora?.

Ezt nem a Biot-Savart törvénnyel levezetve, hanem az Ampére-féle gerjesztési törvénnyel levezetve.

Segítségeteket előre is köszönöm.

Sziasztok! Egy kis segítséget szeretné kérni a következő témával kapcsolatban.

Az örökmozgó megvalósítási kísérletei és a megoldások hiányosságai

Szívesen veszek bármilyen segítséget.

A dugattyús légritkító egy hengerbe zárt dugattyú két szeleppel. A dugattyút egy motorral le föl mozgatják. A bemenetet egy csővel összekötik azzal a zárt térrésszel ahol a nyomást csökkenteni szeretnék, a kimeneten a levegő a szabadba távozik. Mikor a dugattyú lefelé mozog, akkor nő a térfogat és így csökken a nyomás a hengerben. Ekkor kinyílik a bemeneti szelep, a kimeneti zárt. Beáramlik a levegő a hengerbe, majd záródik a bemeneti szelep és kinyílik a kimeneti. A dugattyú felfelé mozog és kipréseli a levegőt a hengerből a szabadba. Zár a kimeneti szelep és kezdődik az egész elölről.(Gondoltam találok majd ábrát a Neten, de nem volt megfelelő, így kénytelen voltam gyorsan rajzolni egyet. Ídőhiány miatt sajnos elég gyenge lett.)

Kérlek ha tudjátok meg tudnátok írni,hogy hogyműködik a dugattyús légritkító? Kérlek nagyon fontos

Amikor a hangya a bolytól x cm-re van, a sebessége . Így az x és x+ közti távolságot alatt teszi meg. A szükséges idő így

Kedves Fórumozók!

Az alábbi feladathoz szeretnék megoldási ötleteket kérni:

"Egy hangya a bolytól egyenes vonal mentén távolodik, úgy, hogy sebessége fordítottan arányos a bolytól mért távolságával. Amikor a hangya a bolytól 1 m-re van, sebessége 2 cm/s. Mennyi idő múlva ér a hangya 2 m távolságra a bolytól?"

A válaszokat előre is köszönöm!

Hello mindenki.

AZ a helyzet hogy kaptam egy házidolgozatot amit neten kell megcsinálni. minden feladatot csak egyszer próbálhatok megoldani aztán vagy jó vagy nem. Ha van itt valaki aki nagyon ért a fizikához, azon belül az optika témeköréhez és megadná msn-címét és élsebe segítene nekem kitölteni a feladatsort(megmondani az eredményt:D) annak nagyon hálás lennék.

Üdvözletem mindenkinek!

A következő 2 feladatot sajnos nem tudom megoldani... Megkösszönném, ha valaki, aki tudja segítene, hogy hogy kell.

Tehát akkor a két feladat:

1. Egy nyitott tartály fenekén lévő 10 mm átmérőjű nyíláson keresztül 750 liter folyadék folyik ki óránként (A tartály átmérője: 800 mm, a tartályban a folyadékszint állandóan 900 mm).

a. Határozzuk meg a kifolyási tényezőt! b. Mennyi idő alatt ürül ki a tartály, ha a folyadék pótlását megszüntetjük?

2. Milyen magas állandó szintet kell biztosítanunk egy etil-alkohol tartályban, ha a szükséges kifolyási áramlás 4 köbméter/óra? A kifolyás a tartály aljára szerelt 22 m hosszú, 38 mm belső átmérőjű vízszintes irányú horganyzott vascsövön keresztül történik. (Az alkohol sűrűsége: 789 kg/köbméter; dinamikai viszkozitás: 1,5 * 10 a -3-on Pa*s)

Fourier sorfejtéssel.

Igen, azt hiszem a stroboszkopikus megvilágítás kulcsszó lehet, és fennáll az állandó frekvencia miatt. Csak hogy ebből hogy következik, amit láttam..?

LC kijelzőn is kell legyen megfelelő sebességű, frekvenciájú képfrissítés, de ott még a tollas kísérlet sem működik (legalábbis én nem látom működni). Ez viszont fura.

A TV képe villódzik. Mozgókép: a moziban 24 kép/sec, technikailag kényelmesebb a 25 kép/sec (50 Hz miatt), ami valójában 50 félkép/sec, mert így egyenletesebb. Tehát ez tképpen stroboszkópikus megvilágítás.

Na mármost lehetséges, hogy a különböző megjelenítők különböző frekvenciájú stroboszkópikus megvilágítást jelentenek.

Tipp: a húr nem szinuszosan rezeg, hanem más alakú rezgéseket végez, aminek a Fourier sorában persze többféle harmonikus fgv van. Innetől elképzelhető, hogy a különböző frekvenciájú megvilágítások a húr rezgésének más-más Fourier együtthatóira vezet. Talán.

Szerintem összefügg az általad tapasztalt jelenséggel: észrevettem, hogy ha egy tárgyat a képernyő előtt gyorsan mozgatok oda-vissza, akkor nem a tárgy elmosódott képét látom, hanem úgy látszik, mintha az stroboszkóppal lenne megvilágítva. Sötétben jobban tanulmányozható a jelenség.

Ezért is tettem fel a kérdést - nehezemre esett elhinni, amit látok. Próbáltam lefényképezni, de az nem sikerült, nem tudom, hogy a jelenség, a fényképezőgép, vagy az emberi tényező volt a gond. Különböző képfrissítési frekvenciákon lenne jó megnézni, egyenlőre ez sem sikerült. :(

nekünk csak sima akusztikus gitárunk van, azzal néztem meg egy annál újabb crt tévén (kb 10 éves) és csak szinuszos rezgést láttam. az meg sztem érthető.

el sem tudom képzelni h hogyan láthattad azt a képet, ezért a magyarázatát sem tudom

Hello, a következő jelenséget vettem észre, de sehogy sem tudtam egzakt, komplex választ találni rá.

A jelenség: egyik szememet csukva tartva tekintettem egy basszusgitár (a húrok vastagsága miatt lehet, hogy csak ilyen gitárnál észlelhető, nem tudtam ellenőrizni) fogólapjára (amin a húrok futnak) úgy, hogy a húrok egy síkba essenek, így a legvastagabb húr, ami a szememhez legközelebb volt, pont kitakarta az összes többit. Majd egy picit fordítottam rajta annyira, hogy éppen előtűnjön a legvékonyabb, legtávolabbi húr a többi mögül. Mindeközben a vizsgált rész hátterében egy katódsugárcsöves tv* volt. Ezután megpendítettem a húrt, és a mellékelt ábrán látható hullámokat vettem észre, pontosabban hullámhegyeket, amik nagyon határozottan ’csak úgy’ kiemelkedtek. Kitapintható, de sejthető is, hogy a húr nem ilyen természetellenes formában rezgett, csak így láttam, de nem tudom miért, ez a miért a kérdésem.

Továbbá: Ha távolítottam szemem a húroktól, egyre laposodott a kiemelkedés. Ha különféle hangokat fogtam le, az amplitúdó, a ’sűrűség’ és az irány is változott (utóbbi persze két féle lehet). *Az 1. ábrához tartozó kép egy nagyon régi crt tv által mutatott verzió (kb. 20 éves). Újabb crt monitoron már egyértelműen szinuszos jelleg mutatkozott (mintha pl. egy analóg oszcilloszkóp képér láttam volna, hasonló volt) – a szinuszos jelleg már érthetőbb, az, hogy miért láttam a képernyő előtt itt sem igazán. Síkképcsöves crt-n nem volt érdemben megfigyelhető. Valamint folyadékkristályos kijelző, monitor előtt a jelenséget abszolút nem éreztem, sőt, a húr ilyen panel előtt sokkal kevésbé tűnt kontrasztosnak.

(elnézést a hosszú poszt miatt)

Sziasztok,

nem tudom, hogy tudnátok-e segíteni, de nagyon szeretném, ha igen. Van 7 db fizika példám, amit holnapra meg kéne oldanom és meg is kéne tanulnom... Anyagom persze nincs hozzá... Feltöltöttem a feladatokat, ha valaki meg tudná oldani megmentené az életemet....:-) Egy termisztor ellenállását Ohm törvénye alapján, a rá eső; feszültség (Ux) és a rajta folyó áram (Ix) mérésével akarjuk meghatározni: Rx=Ux/Ix A termisztorra kapcsolt feszültség kb. 4,5 V, a termisztor ellenállása a kérdéses tartományban kb. 3 kOhm. A méréshez egy digitális multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.1999 V, 1.999 V és 19.99 V, árammérésre 1.999 mA, 19.99 mA, 199.9 mA és 1.999 A, a pontosság minden esetben ±1 digit) és egy analóg multimétert (méréshatárok feszültségmérésre 0.6 V, 1.2 V, 3 V, 12 V és 30 V, árammérésre 1.2 mA, 3 mA, 12 mA, 30 mA és 120 mA, a pontosság minden esetben a méréshatár ± 0.5Milyen összeállításban érjük el a nagyobb pontosságot Rx meghatározásában, mekkora így Rx hibája? (20 p) + Ha feszültségmérésre a fenti digitális multimétert használjuk, milyen pontosságú árammérővel lehetne elérni a ±3Ohmos pontosságot? (+10 p)

Csak hirtelen, a teljesség igénye nélkül:

Első kérdésre:

Fémkalitkában védve vagyunk a villámtól, elektromágneses sugárzástól. (pl. repülőgép is)

Vezető hegyes (izzó) részéről könnyen elmegy az elektron, ... (remélem már kitalálható, hol használják ezt)

Másodikra:

Ma még a sarki jégsapkák, egyéb jegek, nagyban csökkentik a globális felmelegedést:

Egyrészt a jég és hó a fényenergia nagy részét visszaveri az űrbe, másrészt az olvadáshoz nagyon sok energia kell. (Ezért nagyon tragikus, már megfordíthatatlan a jégsapkák és a hómezők nagymértékű visszahúzódása.)

Fölvethető az is, hogy a párolgás nélkül a vizek sokkal melegebbek lennének. Nem lenne eső, hó!

Én szeretnék feltenni néhány, nem feladatmegoldással kapcsolatos kérdést. Ezek szóbeli érettségire kellenek nekem, mert fizika tanárom tavalyi évről kiszivárgott tételiben vannak. :) Én fizika OKTV döntős voltam, de ezekre a középszintű kérdésekre sajnos nem tudok válaszolni...

Milyen mindennapi életben fellelhető eszközök hasznosítják, hogy a vezetőre vitt töltések a vezető felületén helyezkednek el? Erre szeretnék néhány példát kapni.

Illetve erre is érdekelne valami pár mondatos válasz: Ismertesse a természetben előforduló vizek (folyók, tavak, tengerek) halmazállapot-változásainak időjárást befolyásoló szerepét!

Azért, mert W nem egy függvény.

Általaban egy f függvény df differenciálján a következőt értjuk:

ahol az egyes változók szerinti parciális deriváltakat jelentik. Pongyolán df azt adja meg, hogy mennyit változik a függvény, ha az egyes változóiban dx_i kicsiny értékeket mozdulunk el. (Nem pongyolán df egy ún. 1-forma, a differenciálgeometriában pontosan definiált objektum.)

Azért írunk tehát d'W -t az elemi munkához, hogy ne legyen félreértés abból, hogy W nem egy függvény, és d'W nem egy függvénynek a megváltozása. d'W csupán egy nagyon kicsiny mennyiség, amit a

formula definiál.

Üdv!

d'W=F*dr az elemi munka képlete. (F és r persze vektor.) Miért kell a W előtti d-hez vessző? Néhány helyen nincs vessző ebben a képletben. Melyik a helyes, és miért?

Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha Mikola-csőves kisérlet közben változtatjuk a Lajtő hajlásszögét, miért pont 45 fokos szög esetén lesz a legynagyobb a buborék sebessége és általában milyen grafikont váhatunk, ha ábrázoljuk a sebességet a hajlásszög függvényében? Előre is köszi.

Hipotetikus pelda volt, ahogyan a kozepiskolas (vagy sokszor egyetemi szintu) fizika feladatok 90%-a. Pl. termeszetesen a valosagban nincsenek tokeletesen hengerszimmetrikus aramsuruseget mutato vezetekek sem (sot, tokeletes hengert se nagyon lehetne talalni), emiatt az itt felsorolt peldak mindegyike elmeleti erdekesseg.

Persze, arrol lehet beszelni, hogy melyiket lehet a valosagban jobban megkozeliteni, de az talan mar egy mas tema.

Másrészt viszont van jó példa is: a gömb alakú Föld gravitációs tere a felszínen kívül ugyanolyan, mintha az egész tömeg a középpontban lenne.

Lehet, csakhogy a töltött gömbös példa nem működik a valóságban. Ha a gömbök nem teljesen szigetelők, akkor a megosztás miatt a két közel rakott gömb nem gömbszimmetrikusan lesz töltve, ezért erősebben vonzzák egymást. Ha nagyon jó szigetelők a gömbök, akkor e miatt eleve nem tudod gömbszimmetrikusan feltölteni őket.

Érdekes, amint megkaptam az eredményt, nekem is a töltött gömbök jutottak eszembe, teljesen analóg probléma. :)

Eddigi tanulmányaim során ez sehol nem került elő, és ezek után már biztos nem fog (elektromágnesség már volt, elméleti elektrodinamikában pedig már nem éppen ilyenekkel szórakozunk ).

Igen, engem is meglepett. Ugyanilyen megfontolasok miatt pl. az is igaz, hogy ket toltott szigetelo gomb ugyanolyan erovel hat egymasra, mint ugyanilyen toltesekkel rendelkezo pontszeru toltesek. Sot, az sem szamit, hogy gombhejakrol, vagy tomor gombokrol van szo (ha a toltesek nagysaga adott).

Nekem ez eddig kimaradt az eletembol, de hat mindig tanul valami ujat az ember! =)

Remek, köszönöm, hogy ellenőrizted a tippemet!

Igen, ha kicseréljük az egyes és kettes huzalokat (az 1 és 2 indexeket, és d helyett -d-t írunk) akkor a képlet -1 szeresére változik.

Sajnos Mathematicában elírtam egy szögfüggvényt, így rossz eredményt kaptam. Valójában mindig ugyanakkora erő hat a két huzal között, függetlenül a méretüktől. Ezután megértettem szemléletesen is, amit most kicsit részletesebben leírnék, mint ahogy jonas tette:

Vegyünk egy R₁ és egy R₂ sugarú huzalt I₁ és I₂ árammal átjárva, és tegyük fel, hogy d₀>R₁+R₂ távolságban vannak egymástól! Mivel az R₁ sugarú huzal tere a huzalon kívül pontosan megegyezik egy elhanyagolható vastagságú huzal terével, ezért az R₂ sugarú huzalra kifejtett erőhatása pont akkora, mintha egy elhanyagolható sugarú, I₁ árammal átjárt huzal lenne ott. Ez pedig egyenlő (abszolútértékben) azzal az erővel, amit az R₂ sugarú huzal fejt ki az elhanyagolható sugarú huzalra. Mivel az R₂ sugarú huzal tere a huzalon kívül megegyezik egy elhanyagolható vastagságú, I₂ árammal átjárt huzal terével, ezért az erőhatás megegyezik két elhanyagolható sugarú, I₁ és I₂ árammal átjárt huzal közötti erőhatással.

Be kell vallanom, engem ez az eredmény meglep.

Akkor most két vastag huzal (de azért nem metszik egymást) erősebben vonzza egymást, mint a két vékony, vagy gyengébben, vagy a vastagságoktól függően mindegyik előfordulhat, vagy pedig ugyanannyira vonzza egymást, csak ezt nem tudtad bebizonyítani?

Az altalanos esetre vonatkozoan lehet latni azt is, hogy ha az integrandusban kicserelem az 1-es es 2-es huzalokat, akkor az eredmeny (-1)-szeresere valtozik? El tudom kepzelni, hogy igy van, csak ranezesre nem latszik (szerintem).

Na az a fekete téglalap nem tudom hogy került a képletem végére...

Vegyünk két hengerszimmetrikus áramsűrűségű, hosszú, henger alakú huzalt, melyek középpontjai egymástól d₀ távolságban vannak, sugaruk R₁ és R₂, áramuk I₁ és I₂! Ekkor a két huzal által egymásra kifejtett erő hosszegységenként:

Belátható (Mathematicával kiszámoltam :P), hogy ha az egyik sugár elhanyagolható a másikhoz és d₀-hoz képest, akkor a szép négyesintegrál értéke 1. Ez általában nem mondható ki. Egyébként szerintem nem olyan vészes belátni azt, hogy szélsőséges esetben 1 az integrál értéke, de nem lesz teljesen triviális az integrandus, és nem volt kedvem igazából számolgatni.

Végkövetkeztetés: két nem elhanyagolható sugarú henger alakú huzal nem ugyanakkora erővel vonzza egymást, mint két elhanyagolható sugarú, de ha az egyik huzal sugara elhanyagolható minden más mérethet képest, akkor ugyanakkora az erőhatás, mint két elhanyagolható sugarú huzalnál.

A macska rúgja meg.

No de legalább kiderült, miért a sok 3 pont ... hát, megint tanultam valamit.

Szervusztok, Jó reggelt!

A feladatot én javítottam. Sajnos a megoldók többnyire az itt is olvasható megoldást csinálták, ami nem jó, ugyanis figyelembe kell venni, hogy a cső egyes szálai vonzzák egymást. Ezt kétféle módon tehetjük meg:

a.) Összegezni kell az egyes szálakra.

b.) amikor egy ívelemre ható erőt számolunk, figyelembe kell vennünk, hogy a falban a mágneses tér szépen 0-ra esik le, mire a szélére érünk.

Viszonylag egyszerűen kijön, hogy "B" helyett "B"/2-vel kell számolni.

üdv: Werner Miklós

Bocs, most esett csak le, hogy hogyan ertetted, amit irtal. Az okoskodasban en nem latok hibat, viszont az eredmeny meglep.

A korabban leirtak szerint egy huzal altal keltett magneses indukcio erteke a huzaltol adott tavolsagra nem fugg attol, hogy milyen annak vastagsaga (hengerszimmetrikus aramsuruseget felteve). Emiatt ha a vastag huzaltol adott tavolsagra levo (vele parhuzamos), elhanyagolhato vastagsagu huzalra hato erot akarjuk szamolni, akkor nyilvan ismet nem szamit az, hogy a masik milyen vastag, mivel a vekony huzal helyen a magneses indukcio nagyon jo kozelitessel nem valtozik.

Ellenben ha a ket huzal egymassal osszemerheto vastagsagu, akkor bar az egyik huzal altal letrehozott magneses indukcio ertekere vonatkozo allitas tovabbra is ervenyes, annak helyrol helyre valo valtozasa miatt az erohatas konkretan attol fog fuggni, hogy megis milyen vastag a masik huzal. A szamolas soran fel kell osztani az utobbi huzalt infinitezimalisan vekony darabkakra (az ezekre hato elemi erojarulekok szamitasa soran nem kell a magneses indukcio inhomogenitasaval foglalkozni), majd az elemi erodarabokat ossze kell adni (ki kell integralni) a teljes feluletre.

Ezzel nagyjabol analog a SmallPotato [289]-es hozzaszolasaban elhangzo erv.

Hogyha az egyik huzal sokkal vékonyabb, mint a másik, akkor a vastag huzalban hengerszimmetrikus az áramsűrűség?

Ha igen, akkor mitől változna ez meg, ha a másik vezeték is vastagabb lesz? Hiszen ha az első vezeték vékonyról vastagra változik, de továbbra is hengerszimmetrikusan folyik benne az áram, ezért ugyanolyan elektromágneses teret csinál, mint ha vékony lenne, akkor a másik vezeték nem veheti észre, hogy az egyik vastag vagy vékony, tehát ha a másikat is vastagra változtatod, akkor abban is hengerszimmetrikusan folyik az áram, és ugyanolyan erővel kell vonzaniuk egymást, mint két vékony vezetéknek.

Ha viszont nem hengerszimmetrikus az áram, akkor miért lesz mégis ugyanaz a két vezeték közti erő függetlenül a vastag vezeték átmérőjétől?

Valoban nem szukseges, hogy a huzal atmeroje elhanyagolhato legyen. Ugyanis Ampere torvenye szerint

ahol a bal oldalon egy zart gorbe menten kell integralni a magneses indukcio vektorat, jobb oldalon pedig a gorbe altal kijelolt feluletre kell integralni az aramsuruseget. Legyen a szoban forgo gorbe egy kor, melynek kozeppontja atmegy a huzal kozeppontjan. Hengerszimmetriat feltetelezve a bal oldal B×2R, ahol R a korunk sugara. Szemmel lathatoan ekkor fuggetlenul attol, hogy a fuggveny konkret alakja milyen, ugyanakkora magneses teret kapunk, ha a jobb oldalon szereplo integral erteke (vagyis maga az aram) adott. Egyetlen megszoritas van csak: az aramsurusegnek is hengerszimmetriat kell mutatnia, vagyis csak a kozepponttol mert tavolsagtol fugghet, a szogtol nem.

A masik kerdesre nem a valasz: ket vastag vezetek kozott letrejovo ero nem egyezik meg ket vekony esetevel, ellenben ha az egyik atmeroje elhanyagolhato a masikehoz kepest, akkor a vegeredmeny nem fugg a vastagabb huzal atmerojetol (ld. a fenti ervet).

Akkor remélem, valaki, aki fizikához jobban ért, meg tudja ezt válaszolni. Szerintem ez a két hosszú vastag huzal is ugyanannyi erőt fejt ki egymásra, mint a két vékony.

a távolság négyzetével arányosak ... helyesen: a távolság reciprokával arányosak

Én köszönöm. :-)

Remélem, nem hibás. Igazában - merő lustaságból - az elvet vetettem csak papírra és emiatt is számoltam el először.

Talán igen. De azért arra nem tenném a nyakamat, hogy két, végtelen hosszú, darabonként mondjuk 1 m átmérőjű és egy alkotó mentén összeérő (azaz tengelyében 1 m távolságra lévő) huzal folyóméterenként ugyanakkora erőt fejt ki egymásra, mint két mondjuk 1 mm átmérőjű, szintén 1 m-re lévő, ugyanakkora áramerősséggel terhelt huzal. Nem tudom eldönteni.

Az elemi áramszálak által adott elemi erők a távolság négyzetével arányosak, így vastag huzal esetében nem átlagolhatók a huzal középvonalába. Szerintem.

Tényleg kell, hogy a huzal elhanyagolható átmérőjű legyen? Ha vastagabb, attól még szerintem kívülről ugyanúgy néz ki az elektromágneses mező.

Köszönöm, frappáns megoldás - elemi matekkal! -!

Bocsánat, kapkodtam: a nevező 2-vel hosszabb lett. Helyesen (ha most is el nem rontom):

A sugár nő, mert a párhuzamosan, és ellentétes irányban folyó áramok egymást taszítják; ez mintegy "felfújja" a csövet.

Akkor tudunk érdemi választ adni, ha a huzal átmérője is elhanyagolható r-hez képest. Ekkor a párhuzamosan folyó és ellentétes irányú áramokból adódó, a cső középponti szögű, l hosszúságú elemére ható sugárirányú erő kifelé mutat és értéke , ahol I a csőelem árama. Ez utóbbira nézvést (figyelembe véve, hogy az árameloszlás a körszimmetria miatt egyenletes) .

A csőelemre ható erők egyensúlyából a kerületi irányú erő .

A Hooke-törvény alapján a kerületi irányú feszültség . Ebbe beírva, hogy , kapjuk, hogy

Jóreggelt,

valaki tudna megoldást mutatni a P. 4211.-es feladatra? (Érdekes módon nem lett 3 pontosnál jobb megoldás)

előre is köszönöm, üdv

Tisztelt válasza adó!

Köszönöm a segitségét ! tiszt. hegedüs béla

A lengésidő képlete

ahonnan

Ebbe behelyettesíted T=5s értékét (mivel 12 lengés 60 s), és megvan az eredmény.

jó napot kivánok!

örülök a segítségének ! a kérdés a fizikai 11 tk. szerepel a 26 oldal . 2 dik feladat ami a következő egy kötélre felkötött test 1 perc alatt 12 teljes lengést végez .Milyen hosszú kötélen függ a test? erre a válasz elvileg 6.22 m de a képlettel nem jőnn ki. ez az erdmény ugyan ebben tk-ben van megadva .

tiszt. hegedüs béla

Mi van adva?

Hellóka segitség !!!! Hogy lehet kiszámolni a fonolinga számitásban a fonal hossszát segitség!!! kösz!

Ez nem teljesen idetartozó téma, de megpróbálok segíteni. Ha jól értem, egy négyszögjelet szeretnél változtatható frekvenciával, amplitúdóval, kitöltési tényezővel és ofszettel. Ezt bármelyik jelgenerátor tudja. Ha mégis te szeretnéd megépíteni az áramkört, akkor emailben tudok segíteni.

Üdv!

Valaki tudna nekem segíteni abban, hogy hogyan kell olyan váltakozó áramot generálni, ami a periódus egy részében csak egy bizonyos értéket vesz fel, a többi részében egy más értéket vesz fel, pl.: 0.1s-ig 5V-ot azután meg 0.2s-ig -5V-ot?

Kösz szépen, ilyesmire gondoltam, bár szerintem az elmélet még mindig sumákolva van benne. Konkrétan szó szerint így adták le a gyakon, még a példa is ugyanez volt.

Szia Leni!

Kvantumon van erről szó, publikusan elérhető formában, 6. félév, alapképzés, elmfiz. szigó.

Szükségem lenne egy jó forrásra, ahol utána tudok nézni a kanonikus perturbációnak. Elméleti mechanikából tanultuk (pontosabban tétel), de csak gyakorlaton volt róla szó, ott meg eléggé elsumákolták a matekot belőle. Próbálkoztam a Budó, Nagy Károly és Landau mechanika könyvekkel, de egyikben sem találtam.

Üdvözlök Mindenkit!

Előszöris elnézést kérek az együgyű kérdésemért.

A minap (mihéten) a kezembe akadt a KöMaL 2007./05 (májusi) száma. Igen rendszertelenül szoktam problémákkal foglalkozni, de általában meg tudom őket oldani. A 315. oldalon lévő P.3988 és P.3990 feladatok azonban megoldatlanok maradtak, megoldásuk érdekelne. A kérdésem, hogy melyik számban található a megoldásuk (azt a lapszámot rendelném meg utólagosan). ((Úgy vettem észre, (néhány meglévő lapszámból levonva a következtetést), hogy durván fél év telik el a feladat kitűzése és a megoldás közlése közt.))

Egy autodidakta feladatmegoldó

A normalmodus ismerete azt jelenti, hogy a birtokunkban van a mozgasegyenleteknek olyan megoldasa, melyet egyetlen frekvencia jellemez, vagyis az adott rezgo rendszer reszecskei idoben ugyanolyan utemben harmonikusan rezegnek.

Altalaban tobb fuggetlen, adott frekvenciaju rezgesre kepes egy sokreszecskes rendszer. A mozgasegyenletek linearitasa miatt ezek linearis kombinacioja is megvalosulhat, vagy forditva, egy altalanos rezgest mindig fel lehet bontani normalmodusok osszegere.

Ha lefelé húzzuk, akkor (amennyiben más körülmény nem ismert) nyilván egyenértékű a két irány (hiszen ha átsétálsz a forgástengely másik végére, a jelenség nem változik, de a látott forgásirány igen).

Ami miatt a gyakorlatban nem ritkán mégsem mindegy a forgásirány, az pl. a papírtartó fedele lehet, amely az egyik irányban ráfeszülve a tekercsre, növeli a súrlódást. Ez abban az esetben áll elő, ha a fedél csapágyazása (billenésének tengelye) olyan, hogy a tekercs érintőjének irányába eső erő a tekercs forgástengelye felé ható (és ezáltal a súrlódóerőt fokozó) nyomatékhoz vezet.

Üdv!

Mi a normálmódus definíciója? Egy ingás feladathoz kellene de a def.-et sehol sem találom.

A problematika mindenki előtt ismert, valaki így szereti, valaki meg úgy. A fizika segítségével szerintem tudományos választ is adhatunk a kérdésre, bár én nem értek hozzá. Szóval legyen az a helyes mód, amelyben kisebb erőhatással ugyanolyan nagyságú darabot tudunk magunk felé húzni, vagy mondjuk az egyszerűség kedvéért lefelé. Ez alapján tehát melyik a jobb megoldás? :)

A súrlódásos lejtőn lecsúszó test helyzeti energiájának egy része a súrlódási munka révén hővé alakul, a maradékból mozgási energia lesz. A forró vasdarabon megmunkáláskor munkát végzünk, ami nagyrészt hővé alakul, a vasdarabot és a szerszámot melegíti. Közben a vasdarab hőt ad le a környezetének és a szerszámnak.

Sziasztok!

Remélem fog tudni nekem valaki segíteni az alábbi feladattal kapcsolatban:

Értelmezze egy súrlódásos lejtőn lecsúszó test energiaviszonyait, vagy mutassa be egy forró vasdarab megmunkálása közben a vas és környezete közötti energiacseréket!

Előre is köszi a segítséget! :)

Sziasztok!

Lenne nekem is egy kérdésem fizikával kapcsolatban.

Van egy szerves kristály acetonban feloldva. Csinálok belőle finom, elektromosan feltöltött apró cseppeket (pl. electrospray-el). Ahogy az aceton elpárolog, apró kristályok fognak képződni a cseppekből. Kérdés: töltöttek lesznek-e a keletkező kristályok vagy sem?

Megkérdeztem egy szakit erről, szerinte töltöttek maradnak. Mondtam, hogy jó, de nekem bizonyíték kell, amivel alá tudja ezt támasztani (pl. egy publikáció). Erre azt mondta, hogy ez egyértelmű. Szóval nem csak egy sima választ várnék, hanem valami bizonyítékot is hozzá.

Előre is köszönöm a segítséget!

3. kérdés: a hőveszteség melegíti a folyót, ami 1 másodperc alatt = a befektetett - hasznos teljesítmény (Pb - Ph) => Pb - Ph = m * c * dt, ahol m - az egy másodperc alatt felmelegített víz tömege, c - a víz fajhője, dt - a maximális megengedett hőmérséklet változás => m = (Pb - Ph) / c * dt = 35,7 * 1000 kg => 35,7 m3 a minimális hozama a folyónak

2. kérdés: P = W / t = M * c / t ahol P - befektetett teljesítmény W - befektetett energia t - időtartam (1 nap) M - az elégetett szén tömege c - a szén égéshője

=> M = P * t / c = 4320 tonna

1. kérdés: hatásfok = hasznos / befektetett energia = hasznos / befektetett teljesítmény => befektetett teljesítmény = hasznos telj. / hatásfok = 1250 MW

Sziasztok!

VAn egy feladat aminek a megoldása eddig nem igazán lett meg nekem hálás lennék ha valaki tudna segíteni.

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40százalék.Mekkora hőteljesítményt kell betáplálni?Mennyi szenet kell ehhez naponta elégetni,ha a szén égéshője 2,5x (10 a hetediken)j/kg?Ha az erőmű hűtését egy folyó vízével biztosítják,amelnyek hőmérséklete legfeljebb 5 C-kal növekedhet,minimálisan hány m3 víznek kell a folyóban másodpercenként ehhez átáramlani?

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40

Sziasztok!

VAn egy feladat aminek a megoldása eddig nem igazán lett meg nekem hálás lennék ha valaki tudna segíteni.

Egy széntüzelésű gőzturbinákkal működő hőerőmű mechanikai kimenő teljesítménye 500 MW hatásfoka 40

Köszönöm a segítséget, sokat segített a téma megismerésében!

A szöveget leírtam. A megoldáshoz nincs fűzve szöveges kommentár, csak képletek.

N=2kQ

A=2Rd

Most én ezt úgy értelmeztem, hogy N a lemez egyik oldalan kilépő erővonalak száma. Azt gondoltam, hogy az A egy gömbsüveg felülete, de már rájöttem, hogy abban a képletben más az R. Úgyhogy tényleg nem gömbsüvegen oszlik meg az erővonalak száma. De még mindig foggalmam sincs, hogy miért ez az eredmény. Ha valaki tudna valami részletesebb (érthetőbb) megoldást írni a feladatra, azt megköszönném.

Jó lenne, ha pontosan leírnád ( lapolvasóval bemásolnád ) , mit ír a könyv a feladatról és a megoldásról. Akkor nem kellene tippelgetnünk, mi is lehet a megoldás elve.

Szerintem az állítás nem igaz. Képzeld el egy nagy gömb nagy süvegét (tehát a gömb süvege nagy, és a körlap csak egy nagyon kicsi részét vágja le a másik oldalon)! Ekkor, ha eléggé elmegyünk a végletek felé, akkor a gömb túloldaláról, messziről a körlap pontszerűnek fog látszani. Ebben az esetben pedig nem nem igaz, hogy a gömb minden pontján ugyanakkora lesz a térerősség, ponttöltés esetén ezt elég könnyű belátni. Ha pedig ebben a határesetben nem igaz az állítás, akkor szerintem máskor sem.

Este majd készítek szerintem egy ábrát is, hogy el lehessen képzelni amit összeírtam, csak most rohanok órára.

"Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes."

Szerintem már a feladat eleje is sántít --- vagy pedig én sántítok, amit szintén nem lehet kizárni. Nem a körlap kerülete mentén kellene eloszlania a töltésnek...?

Láttam egy régi feladatgyűjteményben egy ilyen feladatot:

Egy R sugarú kör alakú fémlapon Q töltést halmoztunk fel. A töltéseloszlás egyenletes. Elhelyezünk egy q töltésű testet is a térben méghozzá úgy, hogy a testet a kör közepével összekötő szakasz hossza d, és ez a szakasz merőleges a körlapra. Határozzuk meg a rá ható elektromos erő nagyságát!

A megoldásban azt használja ki a könyv, hogy a fémlap egyik oldala köré írt gömbsüveg felszínén bármely pontban ugyanakkora a térerősség, de azt nem írja le, hogy ez miért van így. Hogyan tudnám ezt belátni?

A speciális relativitáselmélet szerint van egy sebesség, amely minden inerciarendszerben ugyanakkora. Ez a sebesség a fénysebesség. A fény segítségével képesek vagyunk egy órát konstruálni, ennek fényóra a neve. Ez egy egyszerű szerkezet. Van két párhuzamos lapja (mint egy kondenzátornak), és a kettő között ide-oda közlekedik egy foton. Egy adott pillanatban indítsunk egy fotont az egyikről,és mindig meg tudjuk majd figyelni, amikor visszaér. Ez a szerkezet tehát egy óra, hiszen adott időközönként történik valami.

Most azt képzeld el, hogy ez a fényóra hozzád képest v sebességgel mozog (és a lemezek normálvektorai merőlegesek a sebességvektorra). Ekkor, ahhoz hogy a fény mindig ugyanabba a pontba érkezzen vissza a fényórában, a fénynek "ferdén" kell mennie. Így, ki tudod számolni, hogy a mozgó fényóra mennyivel jár lassabban (mennyivel több idő telik el két detektálás között), mint a te, álló fényórád. (egyszerű geometria)

Azt pedig könnyű megérteni, hogy miért "telik lassabban az idő" abban a koordinátarendszerben, ahol lassabban jár a fényóra. Képzeld el, mi lenne, ha lenne egy másik olyan jelenség, melynek van karakterisztikus ideje amit mérni tudsz, és ez máshogy módosul mozgó koordinátarendszerben, mint a fényóra karakterisztikus ideje. Ekkor tudod mérni a kettő eltérését egy adott koordinátarendszerben, és meg tudnád határozni ebből az abszolút sebességedet. A relativitáselmélet alapfeltevése pedig az, hogy ,árpedig kitűntetett koordinátarendszer nincs, minden koordinátarendszer ekvivalens, abszolút sebességek nem léteznek.

Remélem valamivel világosabbá tettem a témát. A konkrét képletét az idődilatációnak megtalálod a függvénytáblázatban, a levezetését pedig úgyahogy elmondtam.

Köszönöm a választ. Valami ilyesmire gondoltam én is, csak számszerűsítve, ami az igazi nehézség számomra. Azt hogyan? (a relativitáselmélettel való kapcsolatom nem sokkal mutat túl a "van"-on)

Az élettartamot az adott részecske belső ,,órája'' szerint kell értelmezni.

Itt jön be az idődilatáció: ha a részecske gyors ( márpedig gyors ), akkor ez az ,,óra'' a földi szemlélő szemszögéből NAGYON lassan jár.

( precízkedni nem volt kedvem )

Üdvözletem!

Egy ismeretterjesztő-könyvbéli olvasatélmény szerint a müonok az űrből képesek a földre lejönni. Valaki el tudná nekem mondani, hogy ez miért lehetséges? Az éltetartam 2_*10^-6 s , és gondolom a sztratoszféra magasságától kell kezdeni a vizsgálódást, ami 100km magasan kezdődik. Gondolom az idődilatációval van összefüggésben, de nem sikerült rájönnöm.

Könyvtári katalógus szerint úgy tűnik, hogy 1988-ban. Nem próbálod meg valamelyik könyvtárból hosszabban kikölcsönözni?

Van egy dilemmám, de nem nagyon fizikai témájú...

Mikor nyomtatták az utolsó Landau-Lifsic-féle Elméleti Fizika kötetet? Nekem van egy olyan infóm, mintha az 1970-es évek vége lenne a válasz... Ráadásul nem is lehet hozzájutni az ilyen dolgokhoz, maximum antikváriumban benyöghetünk egy előjegyzést. (A szkennelt dolgokkal az a baj, hogy a képletek gyakran olvashatatlanok és kinyomtatva ez halmozottan érvényesül.) Vajon lesz újranoymás valaha? Vagy lehet-e módot találni arra, hogy összeszedjük azokat akiknek kell és együtt egy közös nyomtatást kieszközöljünk?

Gyönyörű megoldás :)! Természetesen Neked is köszönöm, hogy szakítottál időt a feladat megoldására.

Látom közben megoldottad, de ha már megcsináltam beírom. Mivel az ellipszis érintője egyenlő szögeket zár be az érintési pontból a fókuszokba húzott egyenesekkel, nem meglepő, hogy [240] és [242] megközelítése ugyanazt az eredményt adja. Legyen a csiga egyensúlyi helyzete D-ben. A D-n át húzott vizszintes egyenes és AC metszéspontja E. A tükörképe E-re F. Ekkor a zöld szögek egyenlősége miatt B, D és F egy egyenesre esik, BF távolság a kötél hossza. Ez utóbbi az adatokból mint AC és BC összege számítható. Numerikusan E az AF felezőpontja, O alatt méterre van, tehát C alatt 13- 11,2 = 1,8 méterrel.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Így valóban könnyű volt eljutni a megoldásig. Azt hiszem, nem láttam a fától az erdőt :)

Íme, a megoldás...

Súrlódás híján az egyensúlyi helyzetben a két kötélágban azonos nagyságú erő ébred. Ezek vízszintes összetevői is egyenlők kell hogy legyenek (mivel az egyensúlyban lévő csigára összesen ez a két vízszintes erő hat), így tehát a két kötélág a függőlegessel azonos szöget kell hogy bezárjon. A megoldás e szög megtalálását jelenti. Tükrözd a bal oldali kötélágat a csigán átmenő vízszintesre, keress azonos szögeket és hosszakat; a kérdéses szög igen egyszerű módon számítható. A keresett függőleges helyzet innen már szintén egyszerűen adódik.

Sziasztok! Egy hete volt egy rövidfilm a Da Vinci Learning-en, ahol gyerekek kutyát akartak fürdetni. A szabadba kvittek egy nagy műanyag ládát, feltöltötték vízzel. De a csapvíz túl hideg volt, ezért egy fekete műanyag cső egyik végét rögzítették a láda egyik sarkába (a vízszint közelébe). A másik végét megszívták és ledugták a láda aljáig. A narrátor szerint a csőben a víz elkezdett cirkuláni, a nap bizonyos idő alatt felmelegítette és megfelelő lett a hőmérséklet a kutyafürdetésre.

Csodálkoztam a megoldáson, mert úgy tudtam, hogy ilyen módon csak egy alacsonyabban lévő edénybe lehet átfejteni a folyadékot. Kipróbáltam és nem működött. Egy másik edényt tettem ugyanolyan magasságba, oda átjött a víz, de csak addig, amíg a vízszint el nem érte az eredeti edényben lévő szintet.

Úgy tűnik, hogy a bemutatott példa nem működhet. Ha ugyanabba az edénybe teszem a cső másik végét, akkor a vízszint megegyezik és nem indul el az áramlás.

Próbáltam hasonló fizikai feladatokat keresni, Bernoulli egyenlettel kiszámítani, de nem sikerült, pedig műszaki végzettségem van, de a középiskola már régen volt. Tudnátok segíteni ebben a kérdésben? Mit csinálok rosszul?

Kösz a segítséget! Sajnos így sem tudok eljutni konkrétan, számítással a válaszig. A b) kérdés az megvan, ha az a)-ban kérdezett távolság is megvan. Tudnál a számítás menetében segíteni? Köszönöm!

A feladat inkább mértani, mint fizikai. Jelüljük a csiga kiindulási helyzetét C-vel. A csiga az A és B pontokban rögzített, állandó hosszúságú kötélen lóg, tehát egy ellipszisen mozoghat. Egyensúlyi helyzete a legmélyebben fekvő ellipszispont. A feladat tehát az A és B fókuszú, C-n átmenő ellipszis vizszintes érintőjének megszerkesztése. A válasz az érintési pont és C magasságkülönbsége.

Mi a b) feladat - ha van?

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni. Előre is köszönöm!

Feladat:

Az A és B pontok közt kötél lóg. A kötélre súrlódásmentesen mozgó csigával terhet akasztunk. A csigát az A pont alatt 5,2 m mélyen a falhoz szorítva tartjuk, majd elengedjük. a) A kiindulási helyzettől milyen mélyre kerül a csiga egyensúlyi helyzetében?

Nézd meg a felhajtóerő és a víz alatti rész magassága közti összefüggést.

Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni!Egy házidolgozatot kell irnom és a neten nem találtam semmit ehhez a témához!

Igazolnom kell hogy a víz alá lenyomott fa harmónikus rezgőmozgást végez ha elengedjük!

Válaszotok Előre is nagyon Köszönöm!

Mit értünk a levegő rezgése alatt? A henger kőzepén változik-e a nyomás?

Szerintem tisztán a gradienssel arányos a membránt mozgató erő... meg a sűrűséggel... de majd Áramlástanon Kristóf Gergő elmondja ;D

Gradienssel vagy átlag nyomástól való eltéréssel szoktak számolni? Hangtechnikában gondolom érdemesebb az átlagnyomástól való eltérést használni, mert mint láthatjuk, a fülünk is és szerintem a mikrofonok is ezt mérik.

A mozgást az eltérő helyek között mérhető nyomáskülönbségek okozzák (azaz a gradiens, tud valaki szebb megfogalmazást?)... Egyébként ha azt mondjuk, hogy a rendszert tükrözve ugyanazt kapjuk, akkor az már bizonyítja, hogy középen a nyomásváltozás amplitúdója zérus és ezért a membrán nem mozoghat. Ebben az esetben ez működik is.

Kezdjük egy egyszerűbb modellel! Állításom, hogy az ábra szerinti szimmetrikus elrendezésben ha a két dugattyút szintén szimmetrikusan, periodikusan mozgatjuk, a két félhengerben a nyomás periodikusan változik, a (piros) membrán mégsem fog rezegni, mert minden pillanatban a nyomás a két oldalán egyforma. ( A dobhártyánk azért rezeg, mert belülről nem éri ugyanaz a nyomásváltozás, mint kívülről ).

Ugy gondolom,hogy a dobhártya rezgéseit a nyomásváltozás okozza.

A hangvilla szárai mindíg egymással szemben rezegnek egyforma amplitúdóval, mivel a nyele ekkor marad nyugalomban. Ha lenne más módus is, azt a kezünk úgyis hamar lecsillapítja.

Vegyük előbb a hangvilla felső szárát, ez valamekkora amplitúdójú és fázisú rezgést okoz abban a bizonyos A₁ pontban. Mivel a másik szárat megkapjuk úgy, hogy az előzőt elforgatjuk a nyél mentén (még a rezgésük is egybevágó lesz), így az is ugyanakkora és ugyanolyan fázisú rezgést okoz az A₁ pontban, így a rezgések tényleg nem kioltják, hanem erősítik egymást ebben a pontban.

Nem mindegy, hogy nyomáshullámról, vagy kitéréshullámról beszélünk. Ha kitéréshullmról beszélünk, ott a másik szár tényleg ellentétes irányú kitérést okoz és kioltás lesz, de hanghullámoknál szerintem a nyomáshullám a megszokott.

Szerintem a feladat éppen arra akar rámutatni, hogy a nyomásváltozás önmagában nem okoz rezgést. Ha az elrendezés teljesen szimmetrikus, beleértve a villa ágainak mozgását, akkor szimmetria okokból az A₁ pontban - és az egész szimmetriatengelyen - nem jöhet létre a szimmetriatengelyre merőleges irányú mozgás. A tengelyre merőleges membrán, mivel annak vannak nem a szimmetriatengelyre eső pontjai, rezeghet, de a középpontja, A₁ nyugalomban marad. Tehát mindkét állítás igaz : a membrán rezeghet és A₁ -ben az amplitúdó 0.

Kisérletileg ellenőrizni eléggé kőrülményes,széles hangvilla,kicsi mikrofon,számitógépen oszciloszkóp,egyszerre megütni a hangvilla szárait s figyelni vagy felvenni a jeleket.

Jó-e a megoldás?

Lásd a két lentebbi hozzászólást.

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindíg 2 pólusa van egy mágnesnek? pl: ha kettétörünk egy mégnest és lesz 2 kis mágnesünk és azoknak is 2 pólusa van. Köszönöm szépen!!!

Klasszikus fizikában azért nem értelmezhető monopólus (most tekintsünk el a töltés kvantáltságától), mert a mágneses dipólus valójában nem dipólus, hanem egy apró köráram. Ha egyetlen elektront vagy más spinnel rendlekező részecskét nézünk, akkor azt mondjuk nehéz köráramnak elképzelni, pedig neki is van mágneses momentuma, de el kell fogadnunk, hogy az is apró köráramként viselkedik. Egy atom körül vagy egy molekulában kacskaringózó elektronról már könnyebben elképzeljük, hogy van mágneses momentuma, hiszen "áramként" viselkedik azon az útvonalon, amit bejár (klasszikus közelítésben persze). Szupravezető mágnesekben pedig valódi makroszkópikus áramok hozzák létre a mágneses teret.

A dipólus elnevezés onnan származik, hogy egy apró köráram mágneses terét ugyanazok a képletek írják le, mint egy apró elektromos dipólus terét, ezért azt feltételezték régen, hogy hasonlóan az elektromos dipólhoz, itt is valamiféle "töltések" vannak jelen.

Mert ... bocs, ez kihagyhatatlan volt...

Egyébként jó kérdés, ugyanis máig nem tisztázott; kísérletileg nem jellemző (a nulla lehet ma még mérhetetlenül kicsi) hogy legyen mono- vagy tripólus. De pl. Dirac levezetett érdekes dolgokat arra az esetre, ha volna mágneses monopólus... nevezetesen azt, ha van, akkor az elektromos töltés kvantált... és mivel ez így van, nem zárja ki még senki... legalábbis meg merem kockáztatni ezt a merész kijelentést.

Másik az, hogy van néhány kísérlet és modell, ahol monopólusokat értelmeznek (nagyon hosszú mágnes formájában), Budóban vagy Áltfiz. -ben biztos benne van (Mágneses Coulomb törvény címszó alatt).

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindig 2 pólusa van egy mágnesnek? Köszönöm szépen!!!

Ehem... Azt hiszem, már fel tudom írni. Köszi a segítséget, el se tudod képzelni milyen jól jött.

Talán inkább egy kis segítség és magad is megoldod. Vegyünk fel a vonalzó súlypontjában a végén ható F erővel megegyező és egy azzal ellentétes erőt. ( ld. például itt a [210] -ben ). Ekkor a súlypontban ható F erő gyorsítja a súlypontot, a végén ható F és a súlypontban ható -F erőpárként hat és szöggyorsulást okoz. A vonalzó egyes pontjainak gyorsulása a két hatásból adódó gyorsulás vektorösszege.

Ez pedig tényleg primitív... Mindenféle fizikai ismeret nélkül, józan paraszti ésszel is belátható, hogy egyértelműen nagyobb, hiszen több levegő nehezedik ránk.

Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja!

Próbáltam kitalálni a megoldást de nem sikerült! Segíts!

A tapadókorong is hasonló elven működik, csak ott meg kinyomjuk a rugalmas korong és a sima felület közül a levegőt. Igy az ott kialakuló zárt térben kisebb lesz a nyomás mint a külső légnyomás. Így a nyomáskülönbség rászorítja a korongot a felületre. Világűrben értelem szerűen NEM működik.

A fecskendőben lévő dugattyú le van nyomva. A tűt a folyadékba mártjuk, majd a dugattyút felhúzzuk. A fecskendő belsejében nő a térfogat. Feltételezzünk állandó hőmérsékletet, akkor a gáztörvények értelmében a nyomásnak belül csökkennie kell. Igy a külső légnyomás, ami a folyadék felszinére is hat nagyobb, mint a belső nyomás és bepréseli a folyadékot a hengerbe.

Összefoglalva: az orvosi fecskendő a nyomáskülönbség elvén működik.

Sziasztok! Megtudnátok nekem mondani hogy milyen elven szívja fel az folyadékot az orvosi fecskendő?? Előre is nagyon köszönöm. Fontos lenne.

Hát igen... Nekem különösen a 2. tetszik. a) Valószínűleg a vízben lebegő légbuborékokról van szó. b) Variáns: Hogyan változik a buborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek ha nem dolgozik búvár mélyen a víz alatt?

Nos... lejárt a fizikafeladatok beadási határideje. Azt hiszem újra feltehetem a kérdésemet.

Szóval elolvastam a P 4090-es feladatot, és valóban, egy az egyben az a probléma, amire én szeretnék választ kapni (bár én általánosítva), szóval ha valaki leírná annak az egzakt megoldását azt megköszönném. Sőt megköszönöm most is.

Segítségeteket előre is köszönöm.

Szia Etta! Hát ezek annyira pirmitív kérdések, hogy éppen csak a tankönyvet kéne kinyitnod a megválaszolásukhoz a megfelelő helyen.

Azért egyet beírok Neked: 6. megoldása: p állandó, T1=30°C=303 K, T2=300°C=573 K. A térfogat a Kelvinben mért hőmérséklettek egyenesen arányos. Mivel a hőmérséklet nem növekszik kétszeresére, ezért a térfogat sem nőhet a kétszeresére. Tehát NEM a válasz.

Sziasztok! Néhány fizikai kérdésre szeretnék választ kapni! Fontos lenne,köszönöm! 1.Milyen (nem feltétlenül fizikai) jelenségeket ismer, amelyekben a diffúzió fontos szerepet játszik? Ismertessen legalább kettőt! 2.Mélyen a víz alatt búvár dolgozik. Hogyan változik a vízbuborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek? Válaszát indokolja! 3.Mikor nagyobb a levegő sűrűsége? Nyáron vagy télen? Válaszát indokolja! 4.Mi a tapadókorongok működési elve? Lehet-e tapadókorongot használni a világűrben? Válaszát indokolja! 5.Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja! 6.Állandó keresztmetszetű, vízszintes hengerben, elhanyagolható tömegű, vékony dugattyú súrlódásmentesen mozoghat. Kezdeti egyensúlyi állapotában a dugattyú 10 cm-re van a henger zárt végétől, és 30 °C-os héliumgázt zár el. A héliumot 300 °C-ra melegítjük, eközben a külső nyomás változatlan marad. Eléri-e a zárt végtől 20 cm-re található ékeket a dugattyú? Válaszát indokolja! 7.Egy test hőmérséklet-változását kelvinben és Celsius-fokban is meghatározzuk. Melyik érték nagyobb? 8.Milyen elven szívja fel a folyadékot az orvosi fecskendő?

Két megjegyzés a feladathoz.

1) Érdekes, hogy ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a hengerre a B asztalka részéről ható erő nem feltétlenül merőleges a hengerpalástra, azaz az érintkező alkotó mentén egy csukló "szekrénypántot" engedünk meg. Az itt ható erőt F_x és F_y összetevőkre bonthatjuk. A hengerre ezen kívül hat az Mg súlyerő és a deszka N ellenereje. Mivel a henger függőlegesen nem gyorsul, F_y=Mg-N . A súlypontban felvéve a (zöld) +F_xés-F_x segéderőket - legyen az ábrán jelölt szög - a henger a gyorsulását a zöld F_x erőnek tulajdoníthatjuk, és mivel nincs szöggyorsulás, a további erők által alkotott két erőpár nyomatéka kiegyenlíti egymást, tehát F_x=Ma , F_x*R*cos=F_y*R*sin. Ebből egyrészt látszik, hogy F_x=F_y*tg , tehát az erő valóban sugárirányú. Másrészt a gyorsulást véve adottnak, F_y=F_x*ctg=M*a*ctg=M*g-N , N=M*(g-a*ctg). A henger akkor emelkedik el a deszkától, ha N nulla lesz, vagyis mikor a eléri a g*tg értéket.

2) Szigorúan véve ezzel még nem oldottuk meg a feladatot. Ugyanis nem a deszkától történő elválás, hanem a B asztalkára történő felemelkedés feltétele volt a kérdés. Lehetnének olyanok a viszonyok, hogy az ábrán vázolt helyzetből kimozdulva a hengerre ható erők visszahúznák a hengert a deszkára és valamilyen rezgőmozgás alakul ki. Itt nem ez a helyzet, ha egyszer felemelkedik a henger, az szög csökken, és F_x nagyobb, Mg kisebb karon fejt ki nyomatékot, a henger biztosan felbillen a B asztalkára.

A B asztalka által kifejtett erő irányának fenti vizsgálatából adódik a feladat módosítása: Mi történik, ha nem körhengerről, hanem ellipszis keresztmetszetű hengerről van szó és nincs súrlódás, mint az eredeti feladatban ?

Ne haragudjatok hogy csak most de megszeretném köszönni hogy segítettetek nekem. Nagyon szépen köszönöm. Doom neked 2x-esen köszi hisz a másikban is segítettél KÖSZÖNÖM SZÉPEN

Nagyon szépen köszönöm! ;-)

Ha a súrlódás elhanyagolható, akkor a hengerre a B asztalka részéről ható erő merőleges a hengerpalástra, azaz átmegy a henger tengelyén.

Bontsd fel ezt az erőt vízszintes és függőleges összetevőre. A két összetevő közötti összefüggés H és R értékéből adódik: a függőleges összetevő és az eredő aránya (R-H)/R.

A vízszintes összetevő biztosítja a henger a gyorsulását (mivel a hengerre más vízszintes erő nem hat).

A függőleges összetevő emeli a hengert, azaz csökkenti a henger súlyát (vagyis a henger által az alátámasztásra kifejtett erőt).

A henger akkor emelkedik fel, ha a súlya nulla lesz, azaz ha az említett függőleges összetevő számértéke a hengerre ható nehézségi erő számértékével lesz azonos.

Ok, hallgatok mint a sír. A válaszod azért köszönöm, remélem majd segít nekem valamennyit a továbbiakban.

Sziasztok!

Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni, mert rajtam sajnos kifogott... :-(

Az, amit HoA írt, teljesen jó, semmi paradox nincs, ugyanis t=0-kor a gyorsulás merőleges lesz a kötélre, de szigorúan csak ekkor. Amúgy, mielőtt megoldanánk a feladatot, szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a feladat, ebben a formában erősen emlékeztet a P.4090-re. Legalábbis ennek ismeretében, azt könnyebb megoldani... jelentősen könnyebb. Ezért ha lehet és nem baj, szerintem 11-ig még ne beszéljetek róla, nehogy ismét galiba legyen.

Köszönöm a válaszodat, de szeretnék még hozzáfűzni egy apróságot!

Az első két pont megoldásáig én is eljutottam, azonban a harmadiknál enyhe paradoxont érzek. Vázolom a tényeket:

1; A kötélerő csak kötélirányú lehet. 2; Mivel F hatásvonala merőleges a kötélre, ezért F-nek nincs kötélirányú komponense. 3; Mivel F-en kívül nem hat erő a rendszerre, ezért nem léphet fel kötélerő. 4; Mivel nincs kötélerő, és m1-re más erő nem hathat, m1-nyugalomban marad. 5; Az ideális kötél nem nyúlik. 6; Mivel m2-re csak egy erő hat, arrafelé fog gyorsulni és elmozdulni, amerre F mutat.

Érted hova akarok kilyukadni? Elvileg a 3. esetből nem juthatok el a 2.-ba, mert vagy m1-re, esetleg m2-re hatna egy titokzatos erő, vagy pedig megnyúlna a kötél. Arra lennék kíváncsi, hogy az a bizonyos titokzatos erő (már ha leírható) merre mutat és mekkora.

Ha valaki tud és szeretne segíteni, azt nagyon megköszönném.

Közelítsünk három lépésben a megoldáshoz.

1) Legyen F₁ kötélirányú. Ekkor a két test egy közös a gyorsulással indul meg, a K kötélerő olyan, hogy a testekre a tömegükkel arányos eredő erő hat, tehát

2) Zárjon be F₁ valamilyen szöget a kötéllel. Ekkor F₁ felbontható egy kötélirányú F_1k és egy erre merőleges F_1m erőre. F_1k -ra igaz a fenti képlet, F_1m csak m₂ -t gyorsítja.

3) Ha F₁ merőleges a kötélre, =90^o , így F_1k=0, csak m₂ gyorsul. Persze amint a mozgás megindul és m₂ elmozdul, a 2) eset áll elő.

Ideális rúd és kötél között nem látok különbséget, hiszen a feladatban csak húzóerő lép fel.

Ezt a feladatot már feladtam egy másik topikban is, de az nem tűnt túl látogatottnak, és kíváncsi vagyok egy jó válaszra, szóval feladom itt is: Adott két teljesen pontszerű test (m1,m2: értelemszerűen a tömegük) egy ideális kötéllel összekötve. Mindkettő nyugalomban van, a kötél feszes. A gravitációt jelen feladatban nagyvonalúan elhanyagoljuk. Tehát a kérdés: ha m2-re kifejtek egy bizonyos a kötél irányára merőleges F erőt, akkor mekkora és milyen irányú erők fognak hatni m1-re és m2-re?

Ha ez esetleg túl könnyű lenne, akkor a következő kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a kötelet rúddal helyettesítem.

A válaszotokat előre is köszönöm.

Gondolkodtam még a problémán, nem biztos, hogy igazat írtam. Abban vagyok majdnem biztos, hogy a víz nem 0 fokon a legsűrűbb, ha jól emlékszem 4 foknál. Ezért van, hogy a hűlő víz nem áramlik lefelé és nem fagy be egyszerre a tó vize, illetve nem az alja fagy be először. (Ez nagy szerencse a halak számára.)

A víz a jéggé változás során biztosan ritkább anyaggá változik, ezért úsznak a jégtáblák a vízen. Főleg ez a jelenség okozhatja a palack szétrepesztését.

A másik topikban vizesüveget írtál, ott válaszoltam. Egyébként pl. műanyag kolás üvegnél könnyen előfordulhat, hogy a kupakot vágja le, mert a PET palackoknak igen nagy a nyomásbírásuk (még folyékony széndioxidot is lehet benne készíteni "biztonságosan" pár másodpercre).

Az anyagok legtöbbje hűléskor összemegy (csökken a térfogata), míg a jég tágul, nullától mínusz néhány fokig biztosan így van. Ez az oka annak is, hogy a tavak teteje fagy be.

Milyen üdítő? Három decis fém palack, műanyag palack, igazi üveg üveg, papír tégladobozos, valami másmilyen? Egyénként a kólát nem kell fagyasztani, anélkül is korlátlanul eláll.

Sürgős lenne!!! Előre is Köszönöm szépen!!!

Tudna valaki segíteni? Az üdítő miért reped meg ha lefagyasztom?

Hello!

Valaki meg tudná nekm oldani ezt az elektrosztatika példát?

Van két töltés: Q1,Q2 és csak előjelben különböznek(töltésük 10 a(-8)on C). a két pontot összekötő szakasz felezőmerőlegesén helyezkedik el egy pont, amiben a térerősség E=300V/m. Kérdés: a pont távolsága a két töltést összekötő szakasztól?

Előre is nagyon-nagyon köszönöm! :)

Sziasztok! http://forum.index.hu/EditArticle/ReplayEditArticle?a=80573675 t=9040641

Ezt a feladatot olvastam. Ez most megoldható vagy nem megoldható? Csak azért mert nem tiszta gördülés? Egy auto csúszhat is.

Köszönöm a segítséget

A testek távolsága legyen r, ekkor a magasságváltozás .

Írjuk fel az energia-megmaradást:

Ha _min-t keressük, akkor v=0.

Rendezve harmadfokú:

Remélem nem rontottam el. Innentől ha van türelmed, van megoldóképlet, de én Mathematicába szoktam bepötyögni az ilyet, ha r megvan, .

A sebesség ott maximális, ahol az erők elkezdik a lassítást és befejezik a gyorsítást, tehát az eredő erő 0. Ennyi biztos elég lesz.

Sziasztok!

Lenne még egy feladat, ha tudnátok segíteni nagyon szépen megköszönném.

Egyenlő m tömegű, azonos Q töltésű fém gömbök szigetelő fonálon lógnak amelyeknek hossza l. Kezdetben vízszintesen állnak majd elengedjük őket. Mekkora az a minimális szög amelyre megközelítik egymást a töltések, ill. mekkora a maximum sebesség?

Előre is köszi

Hali!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, leesett:)

Az ablakmódszernek utána nézhetsz pl.: Sas-Skrapits: elektromosság-mágnesség című példatárban, II/1/7. feladat

bár magát az elvet biztosan ismered ,még egyszer köszi

Szia!

Ha jól értelmezem a problémádat, akkor a B és B' pontok közé kapcsolt U feszültség függvényében kéne meghatározni az O és C pontok közötti feszültséget. Mivel az ábra tengelyesen szimmetrikus az AO egyenesre, ezért az A, O illetve az O-tól jobbra lévő pont ekvipontenciális pontok, tehát nincs köztük feszültség, vagyis az ellenállás/ kondenzátor ottléte semmit sem befolyásol, el lehet távolítani azokat. Ezután "szét kell húzni" a BOB' illetveCOC' ágakat, így egy párhuzamos kapcsolást kaptunk. Ha egyenáramot kapcsoltunk a BB' pontok közé, akkor egy bizonyos idő elteltével nem folyik áram a kondenzátorokon, csak az ellenállásokon. Így, ha a B'C'CB ágon I áram folyik, akkor a következőket írhatjuk: 4R*I=U, vagyis I=U/4R. A CC' pontok közötti feszültség I*2R=U/2. A szimmetria miatt az O és C pontok közötti feszültség megegyezik a C' és O pontok közötti feszültséggel, melyek összege U/2. Ez alapján az OC kondenzátoron eső feszültség U/4.

Remélem érthető volt és semmit sem rontottam el.

P.S.: mi az az ablak módszer? :)

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet kiszámolni adott kapocsfeszültség mellett az OC kapacitáson eső feszültséget.Ablakmódszer meg ilyesmi nélkül.(a szimmetriák kihasználásával)

Segítségeteket előre is köszönöm.

Nem az entrópia változásáról szólt ez a feladat? Mi a szerepe a 24 órának? Csak nem feltételezik, hogy egy macska 24 óra alatt elpusztul? Vagy légmentesen leólmozott dobozokról van szó, ahol szegény macska néhány perc alatt megfullad?

Sziasztok!! Engem az érdekelne, hogy nem e tudtok olyan oldalt itt a neten ahol különböző érdekességek találhatók a fizika hétköznapi alkalmazásaira. Most érettségizem, és érdekessé szeretném tenni a feleletem. Előre is köszi.

Nagyon fontos lenne számomra, hogy pontos választ kapjak az alábbi kérdésre. Van két doboz, az egyikben egy élő macska, a másikban egy döglött. Ettől a különbségtől eltekintve ugyanolyan két zárt rendszerről van szó. Melyik rendszer entrópiája lesz nagyobb 24 óra múlva?

Segitsetek!

Van egy pár egyetemi szintü fizika feladatom és sajna nem tudom megoldani. Kérlek ha valakinek van egy pici szabadideje, akkor segitsen rajtam!Előre is köszönöm. Itt egy pár feledat: 1.A ventillátor 12500 Nm3/h a külső légtérből beszívott levegőt továbbit. Mekkora lesz a ventillátor által szállított levegő tömegárama télen, 258 K hőmérsékleten és nyáron 303 K hőmérsékleten ? 2.Mekkora abszolút nyomása kell legyen egy nyomótartályban, ahhoz hogy 1,8 kg/m3 sűrűségű kénsavat 21 m magasságra felemeljen? 3.Milyen teljesítményű motorral kell működtetni 110 m3/min térfogatáramú ventillátort, ha a nyomásveszteség 834 Pa és a gép hatásfoka 0,47?

Hahó! A csopában (Csodák Palotája) az Öveges-teremben állítólag indul egy spéci előkészítő, kifejezetten az emelt szintű mérési feledatok begyakorlására! Nézzétek meg a honlapjukon... Csákó

Sziasztok! Tudtok esetleg segíteni, hogy van-e a fővárosban olyan hely, ahol lehet gyakorolni a kísérleteket, amik az érettségire kellenek?

Sziasztok!

Egy apró kérdésem lenne: A mágneses Coulomb törvény szerint két mágneses pólus között F arányos a p1*p2/rnégyzet kifejezéssel, ahol p a mágneses póluserősség. Azt szeretném megtudni, hogy ezt a póluserősséget hogyan definiáljuk. A választ előre is köszönöm!

W

Valaki segítsen légyszi: fizikából az a házi, h ki kell számítani a Nap tömegét!!! Nem tud valaki egy olyan weboldalt ahol ez jól le van írva? Én már kerestem, de semmit sem találtam... Köszi : Citum@citromail.hu