Thaiföldi elefánttúra III.
2015. július 11-18.
Koordináció
A PSC tagjai automatikusan koordinátorok lesznek. Én a harmadik, nehéznek mondott geometria feladatot koordinálom Kritkornnal párban.
A javítókulcs legvitatottabb pontja annak felfedezése és bizonyítása, hogy a &tex;\displaystyle Q&xet; pont az &tex;\displaystyle MH&xet; egyenesen van. Lisa és Ice vehemesen ragaszkodnak ahhoz, hogy a bizonyítás lépéseinek a nagy része ott legyen a dolgozatban; nem elég, ha csak felveszik az &tex;\displaystyle A&xet;-val szemközti &tex;\displaystyle A'&xet; pontot a körön, és berajzolják az &tex;\displaystyle AHMA'&xet; egyenest a derékszöggel együtt. Ez a pont aztán rengeteg vitát indukál a különböző csapatvezetőkkel. Az első koordinációs nap végén egy rendkívüli zsüriülést is összehívnak, aminek a vége az, hogy maradjon az eddigi szigor. (Így J. Barnabás sem kapja meg az egy pontot.)
A dolog emlékeztet a 2008-as 3. feladat esetére, amikor &tex;\displaystyle 1&xet; pont járt arra, hogy végtelen sok olyan &tex;\displaystyle (n,p)&xet; pár létezik, amire &tex;\displaystyle n&xet; pozitív egész, &tex;\displaystyle p&xet; prímszám, &tex;\displaystyle p|n^2+1&xet; és &tex;\displaystyle p>2n&xet;; ugyanakkor &tex;\displaystyle 2&xet; pont járt arra, hogy végtelen sok pozitív egész &tex;\displaystyle n&xet;-hez létezik olyan &tex;\displaystyle p&xet; prímszám, amire &tex;\displaystyle p|n^2+1&xet; és &tex;\displaystyle p>2n&xet;. Az egyik iráni diák azt írta, hogy &tex;\displaystyle \exists_\infty n,p ~ p|n^2+1, ~ p>2n&xet;; ebből több órás vita lett.
Az idei leghosszabb ügyünk a török csapattal van; a diák másfél oldalon keresztül indokolta az &tex;\displaystyle MHQ&xet; egyenest, utána megsejtette az &tex;\displaystyle S&xet; pontot, és megpróbálta a hiányzó tulajdonságot trigonometriai úton bebizonyítani, majd néhány lépés után abbahagyta. A törökök szerint a megoldás majdnem teljes; már csak vissza kell térni a szintetikus útra, felvenni még egy pontot, észrevenni egy téglalapot, aztán az állítás látszik egy hasonlóságból. &tex;\displaystyle 5&xet; pontot szeretnének; egy teljesen additív kulcs szerint 4 vagy talán még 5 is lehetne, de a jelenlegi kulcs szerint csak 3 jár. Több menet után végül aláírják a 3 pontot. Mint utóbb kiderül, így lett a diáknak 25 pontja a versenyen, ami még éppen nem elég az aranyéremhez, de elég a magyar-török holtversenyhez...
A koordinátorokat bőségesen ellátják nassolnivalóval. A képen látható nápolyi a természetellenes, lazacszerű szín ellenére édes, és egyáltalán nincs halszaga.
Kirándulás
A koordináció után elvittek minket egy rövid kirándulásra a hegyre
... és a belvárosba.
Szegény Buddha hercegen jól felismerhető az egész életen át folytatott ülőmunka hatása.
"EZT viszem!!!"
Az eredményhirdetés előtt egy újabb problémát kell megoldanunk. Mivel én néhány bronzérmet fogok átadni, biztos, hogy jó helyem lesz. (A tavalyi évvel együtt ez már a második eset; nem úgy, mint például Vietnamban, ahol a nézőtér közepét elfogaló kamerás emberek mindent eltakartak, vagy Spanyolországban, ahol Ritával és Hajnival a leghátsó sor szélén találtunk helyet.) De hol fog Rita ülni? A világos, hogy a közelemben, de hogy jut be?
Ezzel a problémával korábban is szembesültönk, amikor Ritát -- aki csak vendég --, nem engedték be a zsüriterembe, a záró ülésre sem, de még akkor sem, amikor nem volt zsüri. Egyszer Jocó be tudta vinni, amikor segített legépelni a feladatok magyar fordítását: Jocó közölte, hogy Rita az asszistense, miközben határozott léptekkel bemasíroztak. Az őrök azért dohogtak utólag, hogy nekik csak csapatvezetőket, observer A-kat és koordinátorokat szabad beengedni.
Jocó szerint a helyes taktika az, hogy az ajtóban álló őrt valamilyen értelmezhetetlen információval egy pillanatra össze kell zavarni, és az így nyert egy-két másodperc alatt be lehet slisszolni. Például amikor odaérünk a záró ünnepségre, és Ritát az ajtónál meg akarják állítani, egyszerűen mondjam azt (kissé felháborodva), hogy ő a feleségem. Illusztrációképpen elmeséli egy diákkori csínytevését is. Barátaival egy olyan helyre jártak táncolni, ahol a belépésért fizetni kellett. Az épületnek volt egy büféje is külön bejárattal, ahol nem kellett fizetni; az épület egy fele fizetős, a másik ingyenes volt, a két rész között egy közös mosdóval. Ez volt a biztonsági rés, amit ügyes hekkerlelkek megpróbálhattak kihasználni. A mosdó előtt két éber nyugdíjas néni vigyázott arra, hogy aki kijön a mosdóból, az ugyanabba az irányba távozzon, mint ahonnan jött; fizetés nélkül lehetetlen volt bejutni. Jocó tehát fogadást kötött, hogy ő pedig fizetés nélkül fog bemenni. Volt egy pici &tex;\displaystyle 10\times10&xet;-es orosz dámatáblája, amiről a nénik nem tudták, hogy pontosan mi lehet. A dámatáblát a tenyerén tartva bement a büfén keresztül, és nyílegyesen ment tovább a táncterem felé. A nénik persze felugrottak, mire Jocó (tovább lépkedve) ennyit mondott: EZT viszem!!! A nénik visszahőköltek, és vesztettek. Jocó bejutott.
De végül nincs szükség trükkökre. Dungjade közbenjárására az egyik aranyfokozatú szponzor ad helyet Ritának, két sorral hátrébb.
Eredményhirdetés
Az eredményhirdetésre késve és kapkodva indulunk, ennek az a baleset az eredménye, hogy a gondosan feltöltött tartalék elemek ugyan a zsebemben vannak, a fényképezőgép viszont a szálláson marad. Így csak a telefonommal tudok fényképezni, sokkal gyengébb minőségben. A képek egy részét az olimpia facebook oldaláról vettem.
A kanadai Alex Song megnyeri az ötödik aranyérmét, ezúttal maximális pontszámmal. A Ki tud több ellenfelet eltakarni a zászlójával? vetélkedőn mindenkit túlszárnyal az USA.
Záró banket
A banketre egy kisebb thai piacot rendeznek be, ahol lehet helyi ételeket enni vagy kézzel festett napernyőt vásárolni. Egy oldalsó teremben van normális kaja is. A tofusajtos kínai tésztából többször is veszek.
Aki akar, fényképezkedhet a csapatával, vagy akár trónon ülve a fellépő táncosnők körében, mint például a norvég csapatvezető Kunszenti-Kovács Dávid is.
Hua Hin
Az utolsó két napot a Thai öböl nyugati oldalán, Hua Hinben töltjük Ritával. A szállásunkat a város szélén, a Devasom Hua Hun Resortban foglaltuk le. Chiang Maiból előbb repülővel vissza Bangkokba, majd 3 és fél óra buszozás. A busz a repülőtérről indul Hua Hinbe, és a végén ugyanide jön vissza.
A füledet is tiszticcsa
A magyartanárok visszaterrorizálására is alkalmas klasszikus reklám nyomán a nagyon csípős ételekről otthon azt szoktam mondani, hogy ez még füledet is tiszticcsa. A thaiok nagyon büszkék a csípős, fűszeres ételeikre. A legtöbb étel alapból egy kicsit (vagy nagyon) csíp, de akinek ez nem elég, hozzá tehet még egy kevés, appróra szeletelt piros és zöld csilipaprikából álló, olajos szószt, vagy szétrághat néhány sült csilipaprikát. Utóbbit Pattayában kipróbáltam. Christian inkább a szósszal -- amit egymás közt csak liquid fire-nak neveztünk -- edzette magát, és kérdezgette, most már tényleg úgy néz-e ki a feje, mint egy tűzokádásra kész sárkánynak. A záró banketten a tofusajtos tészta is csípős volt egy kicsit, de nem eléggé. Ezért a szomszéd asztalnál rácsöpögtettem egy kis liquid fire-t, mire a közelben álló iráni lány teljesen bepánikolt, és próbálta megértetni velem, hogy az nagyon csíp. Szerintem pont jó lett.
A legcsípősebb étellel végül Hua Hin központjában találkozok, egy pizzériában. Ha esetleg a neve nem lenne elég jelzésnek, a Pompei pizza mellé odanyomtattak (a thaiok!) két piros csilipaprikát is. Nagyon finom, de még annál is csípősebb. Az első két-három falat után már patakokban folyik a könnyem, csuklani kezdek tőle, és most először azért fogy a sör olyan gyorsan, mert azzal hűtöm a nyelvemet. (De megettem!)
Repülőtér
A repülőtéren többféle itteni mitológiai alak van. Vannak nyolcméteres ázsiai harci angyalok és kötélhúzás a sárkány farkával. Meglepetésre összetalálkozunk a belga csapatvezetővel, Barttal és Riával, akik szintén most indulnak haza. Ők Kambodzsában voltak két napig.
Hong Kong?
A PSC tagjait és a koordinátorokat mindig a rendező ország választja ki, tehát a felkérés mindig eseti, csak az aktuális évre szól. A 2009-es olimpia előtt például a német szervezők jó előre kihirdették, hogy maguk akarják az olimpiát megszervezni, külföldi segítők nélkül.
A jövő évi főkoordinátor, Tat Wing Leung a zsüriülések között megkereste a bizottság nagy részét (engem is), hogy jönnénk-e koordinátornak. A feladatkiválasztó bizottságról nem esett szó. Egyszer Geofftől hallottam, hogy talán Gugut hívják meg a PSC-be. Logikus lenne, mert mivel Gugu a 2017-es IMO egyik szervezője. A múlt héten Mexikóban a CIIM zsürijében találoztam Guguval, de ő nem hallott semmit.
Azóta csönd van.
|