[1211] Fernando | 2010-05-27 11:29:54 |
Én két könyvet használtam főleg: Prékopa Anrás: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal Vincze Istvan: Matematikai statisztika ipari alkalmazásokkal
Ezeket nagyon jóknak tartom, ezekből készültem önállóan a vizsgára. Azt nem ígérhetem, hogy könnyű olvasmányok, de vannak bennük kidolgozott feladatok. Biztos van sok más is.
Igen, mondhatni a becsült átlagból és szórásból jöttek így az intervallumok (meg abból, hogy így kényelmes). Szerintem segít, ha lerajzolod a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, és uazon az ábrán a sűrűséghisztogramot.
|
Előzmény: [1210] mologa, 2010-05-27 09:11:59 |
|
[1210] mologa | 2010-05-27 09:11:59 |
Ez a példa megoldokulccsal lett kijavitva s jó lett. Ezekböl probálok gyakorolni a vizsgára:) Sajnos én levelezöre járok egy fősulira, de ez a statisztika kifog rajtam:) Valami jo könyv kellene ami szinte dedós modszerrel elmagyarázza a statisztikát. A Bolyai-könyvekböl szoktam tanulni de néha az is tömören magyaráz.
Akkor ezeket az intervallumokat a normális eloszlás sűrűség fgv. alapján számolták ki? Igy adódott a -1,4559?
|
Előzmény: [1209] Fernando, 2010-05-26 23:04:49 |
|
[1209] Fernando | 2010-05-26 23:04:49 |
Itt az előjelekkel már megint van egy kis bibi. Amúgy képzeld el a normális eloszlás sűrűségfüggvényét, itt az osztályokat az empirikus várható értékre szimmetrikusan választottuk. Tehát a középső intervallum közepe éppen az emp. várható érték.
|
Előzmény: [1208] mologa, 2010-05-26 22:47:18 |
|
[1208] mologa | 2010-05-26 22:47:18 |
egyes osztály:-végtelen, -1,4559 kettes osztály: -1,4559, -0.5673 hármas osztály: -0,5673, -0.3213 négyes osztály: -0,3213, -1.2099 ötös osztály: -1.2099, végtelen
Azt értem hogy az osztály közök 0.8886. De az elsö osztályközt nem értem, hogy miért 1,4559 el kezdődik? Honnan jött ez az érték? Miböl kapta?
|
Előzmény: [1201] Fernando, 2010-05-26 21:04:55 |
|
[1207] Fernando | 2010-05-26 21:40:30 |
Philip J. Davis, Reuben Hersch: "A matematika élménye" című könyvében hosszan ír erről.
Felmerül Alfred Tarski neve és az axiómatikus tárgyalás - az axiómákból való formális nyelven történő levezetést már nevezhetjük bizonyításnak. Ugyanakkor ezt az eljárást -praktikus okokból- nem szokták követni még az egyetemi előadások sem. Tehát egyáltalán nem egyértelmű, hogy mit is jelent a bizonyítás. Egy matematikával foglalkozó ember nap mint nap igazol, megmutat, bizonyít állításokat, mégsem egyszerű válaszolni arra, hogy mit nevezhetünk bizonyításnak.
|
Előzmény: [1205] RRichi, 2010-05-26 21:26:57 |
|
[1206] Fernando | 2010-05-26 21:31:46 |
Igen, ebben tökéletesen igazad van Róbert Gida! Én azért írtam így, mert 90 től kezdve nyilván minden használatos szinten elfogadjuk (ill. nincs okunk elvetni, ha finoman fogalmazunk).
|
Előzmény: [1203] Róbert Gida, 2010-05-26 21:21:11 |
|
[1205] RRichi | 2010-05-26 21:26:57 |
Hello mindenki!
Hálás lennék, ha valaki meg tudná nekem mondani a matematikai bizonyítás teljesen percíz definícióját.
Válaszotokat előre is köszönöm!
|
|
[1204] Fernando | 2010-05-26 21:25:16 |
Megjegyzés: az osztályok számát úgy célszerű megválasztani, hogy a mintaelemszám és az osztályba esés valszínje szorzata -"elméleti gyakoriság"- legalább 10 legyen, különben osztályokat vonunk össze, de ezt a feladat nem kéri.
|
Előzmény: [1202] Fernando, 2010-05-26 21:13:20 |
|
|
|