|
| [1228] Zilberbach | 2010-06-06 10:24:13 |
 Úgy gondolom igazad van Jonas.
Én is hasonló gondolatra jutottam, és ezzel kapcsolatban jutott eszembe az alábbi sejtés:
Páratlan számok prímtényezői csak páratlan számok lehetnek.
Bizonyította ezt már valaki tételként?
Gyakorlati jelentősége talán az lenne, hogy a gyors prímtényezős fölbontás algoritmusának valószínűleg úgy kellene kezdődnie, hogy a páros számokat addig kell osztani 2-vel, amíg egy páratlan számot nem kapunk, illetve (azután) a páratlan számok prímtényezőit csak a páratlan számok között kell keresni.
|
| Előzmény: [1227] jonas, 2010-06-06 09:50:36 |
|
| [1227] jonas | 2010-06-06 09:50:36 |
 Az a hiba, hogy a páros számok nincsenek ugyan többen, de általában többféleképpen írhatók fel két szám szorzataként, mint a páratlanok, mert általában több prímtényezőjük van.
|
| Előzmény: [1226] Zilberbach, 2010-06-06 08:07:06 |
|
| [1226] Zilberbach | 2010-06-06 08:07:06 |
|
A prímszámok kivételével minden szám fölírható két (másik) szám szorzataként.
1. Két páros szám szorzata páros számot ad.
2. Páros-páratlan szorzata páros számot ad.
3. Páratlan-páros szorzata páros számot ad.
4. Páratlan-páratlan szorzata páratlan számot ad.
Föntiekböl statisztikát készítve: háromszor annyi páros szám van mint páratlan - ami nyivánvalóan nem igaz.
(Mondhatnák, hogy a páros-páratlan szimmetriát a prímszámok billentik helyre, mert a 2 kivételével mind páratlan, de ez sem igaz mert a nagy számok felé haladva a prímszámok előfordulása egyre ritkább, a páros-páratlan szimmetria viszont a természetes számok sorában egyenletesen fönáll.)
Hol a hiba a fönti statisztikában?
|
| Előzmény: [1224] HoA, 2010-06-05 20:37:15 |
|
|
|
| [1223] Zilberbach | 2010-06-05 18:19:59 |
|
Úgy gondolom, az hogy egy számot többféleképpen is elő lehet állítani, mint két másik szám összegét - még nem cáfolja ezt a statisztikus megközeleítést.
Inkább úgy gondolom az lehet az ok, hogy a természetes számok sora nem úgy áll elő, hogy számokat véletlenszerűen összeadunk, hanem úgy hogy a kiindulási ponthoz az 1-hez (vagy a 0-hoz - ízlés szerint) hozzádunk 1-et, azután megint 1-et és így tovább.
|
| Előzmény: [1222] Hosszejni Darjus, 2010-06-05 18:08:04 |
|
| [1222] Hosszejni Darjus | 2010-06-05 18:08:04 |
|
ott h egy számot nem csak egyféle módon lehet előállítani két szám összegeként, és ez a statisztikai gondolkodás csak akkor működne.
|
|
| [1221] Zilberbach | 2010-06-05 17:59:15 |
|
1. Ha két páros számot adunk össze, akkor egy páros számot kapunk.
2. Ha két páratlan számot adunk össze, akkor is egy páros számot kapunk.
3. Ha egy páros és egy páratlan számot adunk össze, akkor egy páratlan számot kapunk.
Ha a fönti pontok alapján statisztikát készítünk az jön ki, hogy kétszer annyi páros szám van, mint páratlan - ami nem igaz.
De hol van a hiba ebben statisztikai ihletésű "okoskodásban"?
|
|
|
0.