| [1231] Hosszejni Darjus | 2010-06-06 12:06:37 |
 és még meglepőbb: ugyanannyi n-nel osztható szám van, mint racionális (n legyen egész) :)
|
|
| [1230] Fernando | 2010-06-06 11:43:59 |
 "Gyakorlati jelentősége talán az lenne, hogy a gyors prímtényezős fölbontás algoritmusának valószínűleg úgy kellene kezdődnie, hogy a páros számokat addig kell osztani 2-vel, amíg egy páratlan számot nem kapunk, illetve (azután) a páratlan számok prímtényezőit csak a páratlan számok között kell keresni." Igen, ezt így is szokás csinálni!
Mondok valami meglepőt: páros számból éppen ennyi van, mint egészből! ;)
|
| Előzmény: [1228] Zilberbach, 2010-06-06 10:24:13 |
|
|
| [1228] Zilberbach | 2010-06-06 10:24:13 |
|
Úgy gondolom igazad van Jonas.
Én is hasonló gondolatra jutottam, és ezzel kapcsolatban jutott eszembe az alábbi sejtés:
Páratlan számok prímtényezői csak páratlan számok lehetnek.
Bizonyította ezt már valaki tételként?
Gyakorlati jelentősége talán az lenne, hogy a gyors prímtényezős fölbontás algoritmusának valószínűleg úgy kellene kezdődnie, hogy a páros számokat addig kell osztani 2-vel, amíg egy páratlan számot nem kapunk, illetve (azután) a páratlan számok prímtényezőit csak a páratlan számok között kell keresni.
|
| Előzmény: [1227] jonas, 2010-06-06 09:50:36 |
|
| [1227] jonas | 2010-06-06 09:50:36 |
 Az a hiba, hogy a páros számok nincsenek ugyan többen, de általában többféleképpen írhatók fel két szám szorzataként, mint a páratlanok, mert általában több prímtényezőjük van.
|
| Előzmény: [1226] Zilberbach, 2010-06-06 08:07:06 |
|
| [1226] Zilberbach | 2010-06-06 08:07:06 |
|
A prímszámok kivételével minden szám fölírható két (másik) szám szorzataként.
1. Két páros szám szorzata páros számot ad.
2. Páros-páratlan szorzata páros számot ad.
3. Páratlan-páros szorzata páros számot ad.
4. Páratlan-páratlan szorzata páratlan számot ad.
Föntiekböl statisztikát készítve: háromszor annyi páros szám van mint páratlan - ami nyivánvalóan nem igaz.
(Mondhatnák, hogy a páros-páratlan szimmetriát a prímszámok billentik helyre, mert a 2 kivételével mind páratlan, de ez sem igaz mert a nagy számok felé haladva a prímszámok előfordulása egyre ritkább, a páros-páratlan szimmetria viszont a természetes számok sorában egyenletesen fönáll.)
Hol a hiba a fönti statisztikában?
|
| Előzmény: [1224] HoA, 2010-06-05 20:37:15 |
|
|
|
| [1223] Zilberbach | 2010-06-05 18:19:59 |
|
Úgy gondolom, az hogy egy számot többféleképpen is elő lehet állítani, mint két másik szám összegét - még nem cáfolja ezt a statisztikus megközeleítést.
Inkább úgy gondolom az lehet az ok, hogy a természetes számok sora nem úgy áll elő, hogy számokat véletlenszerűen összeadunk, hanem úgy hogy a kiindulási ponthoz az 1-hez (vagy a 0-hoz - ízlés szerint) hozzádunk 1-et, azután megint 1-et és így tovább.
|
| Előzmény: [1222] Hosszejni Darjus, 2010-06-05 18:08:04 |
|
| [1222] Hosszejni Darjus | 2010-06-05 18:08:04 |
|
ott h egy számot nem csak egyféle módon lehet előállítani két szám összegeként, és ez a statisztikai gondolkodás csak akkor működne.
|
|
