KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
English Információ A lap Pontverseny Cikkekről Hírek Fórum Internetes Tesztverseny
Játékszabályok
Technikai információk
TeX tanfolyam
Regisztráció
Témák

 

Rendelje meg a KöMaL-t!

Reklám:

Kifordítható

tetraéder

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

Fórum - Valaki mondja meg!

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Ön még nem jelentkezett be.
Név:
Jelszó:

  [1. oldal]    [2. oldal]    [3. oldal]    [4. oldal]    [5. oldal]    [6. oldal]    [7. oldal]    [8. oldal]    [9. oldal]    [10. oldal]    [11. oldal]    [12. oldal]    [13. oldal]    [14. oldal]    [15. oldal]    [16. oldal]    [17. oldal]    [18. oldal]    [19. oldal]    [20. oldal]    [21. oldal]    [22. oldal]    [23. oldal]    [24. oldal]    [25. oldal]    [26. oldal]    [27. oldal]    [28. oldal]    [29. oldal]    [30. oldal]    [31. oldal]    [32. oldal]    [33. oldal]    [34. oldal]    [35. oldal]    [36. oldal]    [37. oldal]    [38. oldal]    [39. oldal]    [40. oldal]    [41. oldal]    [42. oldal]    [43. oldal]    [44. oldal]    [45. oldal]    [46. oldal]    [47. oldal]    [48. oldal]    [49. oldal]    [50. oldal]    [51. oldal]    [52. oldal]    [53. oldal]    [54. oldal]    [55. oldal]    [56. oldal]    [57. oldal]    [58. oldal]    [59. oldal]    [60. oldal]    [61. oldal]    [62. oldal]    [63. oldal]    [64. oldal]    [65. oldal]    [66. oldal]    [67. oldal]    [68. oldal]    [69. oldal]    [70. oldal]    [71. oldal]    [72. oldal]    [73. oldal]    [74. oldal]    [75. oldal]    [76. oldal]    [77. oldal]    [78. oldal]    [79. oldal]    [80. oldal]    [81. oldal]    [82. oldal]  

Ha a témához hozzá kíván szólni, először regisztrálnia kell magát.
[2079] csábos2016-05-25 22:58:51

Nem. Mert Merlin is megszámozza. Így kétféle számozása létezik ugyanannak a halmaznak. Mi az utóbbi szerint strigulázzuk a köveket.

Előzmény: [2078] Sinobi, 2016-05-22 18:11:10
[2078] Sinobi2016-05-22 18:11:10

Ki tudja-e úgy cselezni az irigy törpe Merlint, hogy a második feladat végrehajtása során mindig amikor két kő kerülne egy dobozba, akkor (Merlinnek háttal állva, és parányi testével takarva amit csinál) nagyon gyorsan kicserélné a kövek sorszámait?

[2077] Lpont2016-05-19 11:53:44

"- ezzel kapcsolatban van egy vagyis szerkesztettem egy saját képlet által felállított prím-családfát,amit ott az oldalon megosztottam ideértve a szerkesztéshez,felállításhoz használt teljes útmutatót,leírást -"

Oszd meg velünk is kérlek.

Előzmény: [2071] Jhony, 2016-03-27 13:36:35
[2076] HoA2016-05-19 10:09:05

Családfáról szólva arra gondol az ember, hogy a benne szereplő elemek - alapértelmezésben emberek - közötti rokonsági kapcsolatokat ábrázoljuk. Hogy értelmezed prímek esetére a fogalmakat? Mikor van két prím szülő-gyerek kapcsolatban, kik testvérek, kik házastársak?

Előzmény: [2071] Jhony, 2016-03-27 13:36:35
[2075] Róbert Gida2016-05-18 23:41:10

QSCGZ adta meg először 2003-ban: 6670903752021072936960, lényegesen különböző Sudokuból jóval kevesebb van: 5472730538, lásd https://en.wikipedia.org/wiki/Mathematics_of_Sudoku

Előzmény: [2073] marcius8, 2016-05-17 14:28:54
[2074] HoA2016-05-18 13:01:08

Pontosítani kéne, mit jelent a szélességgel rendelkező mutató. Ha úgy érted, hogy mindegyik legalább d szélességű, a tengelynél is, akár lekerekítve,akkor az r = d/2 sugarú kis kör minden pontját mindig mindegyik mutató fedi. Vagy keskeny körcikk alakú mutatókra gondolsz, a tengelynél 0 szélességgel?

Előzmény: [2072] Sinobi, 2016-04-10 22:30:58
[2073] marcius82016-05-17 14:28:54

Meg tudja valaki mondani, hogy egy normális (9x9-es) szudoku táblázatot hányféleképpen lehet kitölteni? Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[2072] Sinobi2016-04-10 22:30:58

n darab, szélességgel rendelkezö óramutató forog egy számlapon, vi e R sebességgel. Igaz-e, hogy ha volt legalább 1, akkor lesz végtelen sok idöintervallum, amikor az összes mutató 'összeér', fednek egy pontot?

[2071] Jhony2016-03-27 13:36:35

üdv. mindenkinek ! - a kérdésem ,,Prímek családfáját szerkeszteni,felállítani" - eszébe jutott e már valakinek is a Világon ? - vagyis ti erről mit tudtok,ugyanis mindezt mikor felvetettem az ,,openstudy.com/mathematics" angol nyelvű fórumon,azt kérdezték,mindez honnan jutott eszembe,hisz ezzel még nem állt elő - tudomásuk szerint - eddig senki sem az egész világon,vagyis első ember lennék,vagyok aki ezt a témát felveti,említi a matematika egész máig tartó történelme során - legalább is nem ismeretes ezzel kapcsolatban semmi - nos szerintetek,mi erről a véleményetek, tudomásotok, ismeretetek ? - ezzel kapcsolatban van egy vagyis szerkesztettem egy saját képlet által felállított prím-családfát,amit ott az oldalon megosztottam ideértve a szerkesztéshez,felállításhoz használt teljes útmutatót,leírást - ... - megosztva,feltéve kérdésemet,hogy mit vagyis hogyan ismertessem,közöljem a további prímekkel kapcsolatos úgy mond - szerintem - újdonságokat,sejtéseket,hipotéziseket ? - a válaszokat,hozzászólásokat előre is köszönöm szépen !

[2070] 3142016-02-28 17:01:54

Üdv mindenkinek!

Azt szeretném kérdezni, hogy egy többváltozós függvényt hogyan kell deriválni egy szintén többváltozós függvény szerint? Pl. az ábrán látható kifejezést hogy lehet megoldani? Előre is köszönöm a választ!

[2069] epsilon2016-02-25 17:06:40

Kedves lorantfy! Köszönöm a tippet! Valóban, a diákkori fizika órákon így állapítottuk meg a homogén lemezek (fém v műanyag, fa, stb)súlypontját, hogy két felfüggesztésnek vettük a metszéspontját, és meg is van a súlypont. (ha a súlypont a lemezen kívül esik, akkor már nehezebb dolgunk van). Ellenben az esetünkben több nehézségbe ütközünk: a felfüggesztést képzeletben kell elvégezni, és így a gravitáció irányát nem tudjuk PONTOSAN meghatározni, csak megközelítőleg elképzelni, és minden bizonnyal ha a leírt módszerrel a súlypontot meg is kapnánk, nem állíthatnánk teljes biztonsággal, hogy az az, mert ez csak egy fizikai mérés ami csak empirikusan megközelítő. De még tovább menve: a súlypont valamelyik rácspontra kell essen, és ha méréssel csak a közelébe esik, akkor nem tippelhetjük, hogy na ez a rácspont a leg közelebbi és kinevezzük súlypontnak. Összegezve: noha a felfüggesztési ötlet nem kizárt, de a matematikai pontosság szempontjából nem tartom valószínűnek, hogy a könyv szerzője erre a megoldásra gondolhatott, hiszen nem is aknáztuk ki lényegesen a rácspontokat amire a súlypont is esik. Várom tehát a további tippeket, hátha eltalálnánk, hogy mire gondolhatott a szerző a feladatok megoldásánál, amikor a súlypontot valamelyik rácspontra tervezte.

Előzmény: [2068] lorantfy, 2016-02-23 21:23:23
[2068] lorantfy2016-02-23 21:23:23

Gondolatban fellógatod több kiválasztott szélső pontjánál fogva. Forgathatod a könyvet is. Behúzod a függőlegest, mikor úgy gondolod egyensúlyban lenne. 4-5 egyenest behúzva kiválasztod azt a hármat, ami egy kockában metszi egymást és kész. Az is az intelligenciához tartozik, hogy le tudsz játszani bizonyos dolgokat gondolatban!

Előzmény: [2067] epsilon, 2016-02-23 13:22:03
[2067] epsilon2016-02-23 13:22:03

Üdv Mindenkinek! Van egy régebbi IQ könyvem, J. E. Klausnitzer: IQ-Önteszt, Ciceró kiakó, 2005. Ebben van egy pár kérdés amelyekben rácspontokra rajzolt zárt görbevonal által határolt lapok súlypontjának a koordinátáit kell megmondani. Mindjárt jön a rajz is. Így saccolással általában eltalálható a súlypont koordinátája, de az lenne a kérdésem, hogy milyen szabály alapján kell meghatározni, hiszen nem is matematika könyvről van szó, hogy különféle elméleteket alkalmazzunk, hanem egyszerű IQ könyvről. Tudna-e valaki segíteni, hogy miként kell meghatározni a látható lapok súlypontjainak a koordinátáit? Ha szükség van az eredményre azt is küldöm, hiszen megvan, engem a "miért az a súlypont" kérdésre érdekelne a válasz! Előre is köszönöm!

[2066] Fálesz Mihály2015-12-30 09:42:03

Arra gondoltam, hogy a Fejes-Tóth féle programot csináljuk végig.

Vegyük a poláris háromszöget. Az eredeti háromszög területéből következtethetünk a poláris háromszög kerületére. A poláris háromszögnek ismerjük egy csúcsát, az ebből kiinduló oldal-főköröket és a kerületet. Ezek meghatározzák a harmadik oldalhoz hozzáírt kört...

Előzmény: [2064] Sinobi, 2015-12-28 23:20:22
[2065] mooosa2015-12-29 17:15:00

Legyen f eleme C(I) folytonos függvény az I = (0, 1) nyílt intervallumon, és tegyük fel, hogy lim x->0+ f(x) = +végtlen , határozzuk meg a g(x) := sin f(x) kompozíciófüggvény torlódási pontjainak halmazát x->+0-ra!

[2064] Sinobi2015-12-28 23:20:22

Ezt dobta ki a kereső: [link]

Előzmény: [2063] Fálesz Mihály, 2015-12-28 14:53:26
[2063] Fálesz Mihály2015-12-28 14:53:26

Esetleg tisztába tehetnénk a Lexell-körívet.

Előzmény: [2054] Sinobi, 2015-12-11 21:17:47
[2062] Kemény Legény2015-12-15 13:50:00

A dominált konvergencia tétellel/Fatou-lemmával valóban be lehet látni ilyeneket. Legyen az &tex;\displaystyle f_n&xet; függvény az &tex;\displaystyle n&xet;-edik halmaz (ami tetszőleges mérhető halmaz, így intervallum vagy akár intervallumok uniója is lehet) karakterisztikus függvénye (a halmazon 1, kívül 0). Ekkor a konstans 1 függvény egy integrálható majoránsa az &tex;\displaystyle f_n&xet;-eknek, így pl. a Fatou-lemma alapján &tex;\displaystyle limsup_{n\to\infty} \int f_n d\lambda\le \int limsup_{n\to\infty} f_n d\lambda&xet;, ahol az utóbbi limeszt pontonként értjük. Ha az &tex;\displaystyle f_n&xet;-eket meghatározó halmazok mértékére van egy közös alsó korlát K, akkor a bal oldali határérték is legalább K. Ha viszont egy pontot csak véges sok &tex;\displaystyle f_n&xet; fed le, akkor a jobb oldali integrálban szereplő &tex;\displaystyle limsup_{n\to\infty} f_n =0&xet; abban a pontban, egyébként 1. Mivel a jobb oldal nem lehet 0, így az az erősebb állítás is kijött, hogy a végtelen sokszor lefedett pontok halmaza nem lehet nullmértékű (sőt legalább K mértékű kell legyen).

Előzmény: [2058] Sinobi, 2015-12-14 22:11:22
[2061] nadorp2015-12-15 09:28:43

Hülyeség, felejtsd el.

Előzmény: [2060] nadorp, 2015-12-15 09:25:58
[2060] nadorp2015-12-15 09:25:58

Nem arra gondoltál, hogy az egész intervallumot lefedjük zárt intervallumokkal?

Előzmény: [2055] Sinobi, 2015-12-13 21:30:23
[2059] Róbert Gida2015-12-14 23:42:42

&tex;\displaystyle K>0&xet; alsó korláttal meg már igaz: legyen m>0 olyan egész, hogy &tex;\displaystyle \frac 1m<K&xet;, ekkor mivel minden intervallum legalább &tex;\displaystyle K&xet; hosszú, ezért tartalmaz legalább egy darab &tex;\displaystyle \frac lm&xet; alakú pontot. Így skatulyaelv miatt a végtelen sok intervallum valamelyik ilyen pontot végtelen sokszor tartalmazza. "Hasonló" gondolatmenet megy magasabb dimenzióban.

Előzmény: [2058] Sinobi, 2015-12-14 22:11:22
[2058] Sinobi2015-12-14 22:11:22

És ha az intervallumok méretének adunk valami K alsó korlátot? (azt sejtem, hogy így már nem lehet)

És ha nagyobb (mondjuk 2) dimenzióban akarunk ilyen, >K méretű kockákkal fedni?

Vagy, ha még azt is megengedjük, hogy olyan alakzatokkal fedünk, amelyek előállnak véges sok téglatest uniójaként/metszeteként?

(ezeket próbáltam, sikertelenül. Állítólag valamelyik Lebesgue integrálos tétellel könnyű, de én azt nem tudom. Sőt, még az eredményt sem igazán.)

Előzmény: [2056] Róbert Gida, 2015-12-14 17:34:37
[2057] csábos2015-12-14 20:48:29

Nagyon szép válasz!

Előzmény: [2056] Róbert Gida, 2015-12-14 17:34:37
[2056] Róbert Gida2015-12-14 17:34:37

Nem igaz: &tex;\displaystyle I_n=[\frac {1}{2n},\frac {1}{n}]&xet; triviális ellenpélda, összhossz végtelen, és minden pont véges sokszor van fedve.

Előzmény: [2055] Sinobi, 2015-12-13 21:30:23
[2055] Sinobi2015-12-13 21:30:23

Igaz-e hogy ha az egység intervallumba elhelyezünk végtelen sok zárt intervallumot, hogy az összhosszuk divergens, akkor biztosan létezni fog legalább 1 pont, amelyik végtelen sok által van lefedve? (R felett)

  [1. oldal]    [2. oldal]    [3. oldal]    [4. oldal]    [5. oldal]    [6. oldal]    [7. oldal]    [8. oldal]    [9. oldal]    [10. oldal]    [11. oldal]    [12. oldal]    [13. oldal]    [14. oldal]    [15. oldal]    [16. oldal]    [17. oldal]    [18. oldal]    [19. oldal]    [20. oldal]    [21. oldal]    [22. oldal]    [23. oldal]    [24. oldal]    [25. oldal]    [26. oldal]    [27. oldal]    [28. oldal]    [29. oldal]    [30. oldal]    [31. oldal]    [32. oldal]    [33. oldal]    [34. oldal]    [35. oldal]    [36. oldal]    [37. oldal]    [38. oldal]    [39. oldal]    [40. oldal]    [41. oldal]    [42. oldal]    [43. oldal]    [44. oldal]    [45. oldal]    [46. oldal]    [47. oldal]    [48. oldal]    [49. oldal]    [50. oldal]    [51. oldal]    [52. oldal]    [53. oldal]    [54. oldal]    [55. oldal]    [56. oldal]    [57. oldal]    [58. oldal]    [59. oldal]    [60. oldal]    [61. oldal]    [62. oldal]    [63. oldal]    [64. oldal]    [65. oldal]    [66. oldal]    [67. oldal]    [68. oldal]    [69. oldal]    [70. oldal]    [71. oldal]    [72. oldal]    [73. oldal]    [74. oldal]    [75. oldal]    [76. oldal]    [77. oldal]    [78. oldal]    [79. oldal]    [80. oldal]    [81. oldal]    [82. oldal]  

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Támogatóink:   Ericsson   Google   Cognex   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Emberi Erőforrások Minisztériuma  
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet   Nemzeti Tehetség Program     Nemzeti
Kulturális Alap   ELTE   Morgan Stanley