Fórum: Valaki mondja meg!

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93]

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.

[1203] Róbert Gida	2010-05-26 21:21:11
Nem adta meg a szintet. Ekkor mindig 95 százalékos szintet szokás nézni.
Előzmény: [1202] Fernando, 2010-05-26 21:13:20

[1202] Fernando	2010-05-26 21:13:20
Ha csakugyan jól számoltad a tesztstatisztika értékét, úgy még 90 százalékos szinten sincs okunk elvetni a hipotézist.
Előzmény: [1201] Fernando, 2010-05-26 21:04:55

[1201] Fernando

2010-05-26 21:04:55

Ez becsléses illeszkedésvizsgálat. Az adatokból becsüljük a feltételezett normális eloszlás paramétereit. Gyanítom, hogy valamit elírtál, uis. ilyenkor az osztályoknak mínusz végtelentől végtelenig lenne praktikus terjedniük... Leszámítva az első és utolsó osztályt az osztályközt egyenlőnek szokás megválasztani.

A minta terjedelme kb 3,5 ezért a korrigált empirikus szórással egyenlő osztályköz kb megfelel itt. Kényelmes a korrigált empirikus szórást választani osztályköznek, mert így (kicsit) könnyebb számítani az i-dik intervallum valószínűségét.

Előzmény: [1199] mologa, 2010-05-26 18:03:26

[1200] Fernando	2010-05-26 20:22:34
A k=2 eset nagyon ismert Dr. Németh József tanítványai körében. :) Nekem a legjobban Euler bizonyítása tetszik, igaz ott jónéhány lépés létjogosultsága kérdéses. Németh József: Előadások a végtelen sorokról (Polygon): ebben olvasható vagy három biz.
Előzmény: [1173] D. Tamás, 2010-05-20 19:08:29

[1199] mologa

2010-05-26 18:03:26

Igazolja, hogy a minta normális eloszlású Adja meg a khi2 statisztika értékét ha az osztályok száma öt?

-1.48 , -1.48 , -1.45 , -1.06 , -1.05 , -1.04 , -1.04 , -0.94 , -0.94 , -0.75 , -0.70 , -0.55,-0.53 -0.48 , -0.38 , -0.09 , -0.05 , 0.04 , 0.05 , 0.11 , 0.18 , 0.19 , 0.32 , 0.36 , 0.48 , 0.51 , 0.60 0.70 , 0.70 , 0.83 , 1.30 , 1.50 , 2.08

minta elemszáma n = 33 átlag= -0,123 osztályok száma r=5 egy osztály szélessége Scsillag=0.8886 Scsillag= korrigált tapasztalati szórás :)) Az osztály szélességre miért a korrigált tapasztalati szórást veszi?

Osztály közök minusz végtelen-1.4559 -1,4559, -0,5673 -0,5673, -0,3212 -0.3212, -1,2099 -1,2099, minusz végtelen

Az osztály közök miért igy alakultak? Ezt nem értem:)

[1198] mologa	2010-05-26 16:58:47
Sirpi elküldtem neked emailbe :)

[1197] mologa	2010-05-26 16:51:34
uhhhh ez össze vissza mászott :))

[1196] mologa

2010-05-26 16:49:44

2. Igazolja, hogy a minta normális eloszlású Adja meg a khi2 statisztika értékét ha az osztályok száma öt?

minta elemszáma n = 33 A becsült paraméterek (átlag)=-0.123 korrigált szórás S csillag= 0.8886 Az osztályok száma r = 5

Egy osztály szélessége S csillag= 0.8886 Az osztály szélességre miért a (szórást) 0.8886 ot veszi?

Osztály közök Pi nPi

- - 1.4559 2 0.0668 2.2044 0.0190

-1.4559, -0.5673 9 0.2417 7.9761 0.1344

-0.5673, -0.3213 12 0.3830 12.639 0.0323 -0.3213, -1.2099 7 0.2417 7.9761 0.1195

-1.2099, - 3 0.0668 2.2044 0.2871 khi2=0.5893 Az osztályközök értéki miért igy jöttek ki? Ezt nem értemL Valaki levezeti

[1195] Sirpi	2010-05-26 16:42:37
Nem jó áthidaló megoldás esetleg (amíg rutinszerűen bele nem jössz a TeX-be) képként bepakolni?
Előzmény: [1194] mologa, 2010-05-26 16:40:15

[1194] mologa	2010-05-26 16:40:15
Sajnos nem tudom bemásolni a word-ben irt feladatot. Mig TeX-ben irnám meg kirügyeznék:))

[1193] Róbert Gida	2010-05-24 10:28:40
Ez így nem igaz. 2⁰+1=2 prím, de 0 nem 2-hatvány.
Előzmény: [1190] Hölder, 2010-05-23 23:49:40

[1192] Hölder	2010-05-24 09:09:22
Szia! Köszi szépen. :-)
Előzmény: [1191] Sirpi, 2010-05-24 00:20:10

[1191] Sirpi	2010-05-24 00:20:10
641\|2^2⁵+1, sőt, 4 fölött nem találtak még olyan kitevőt, ami prímet eredményezne. Bővebben.
Előzmény: [1190] Hölder, 2010-05-23 23:49:40

[1190] Hölder	2010-05-23 23:49:40
Sziasztok! Azon gondolkodtam el,hogy ha 2(n)+1 prim (kitevőben van az n), akkor n kettő hatvány (Fermat primek),de forditva igaz -e, azaz, ha n kettőhatvány,akkor 2(n)+1 prim, megnéztem egy jó ideig,addig igaz volt,az a sejtésem, hogy nem az.

[1189] Maga Péter

2010-05-22 10:41:45

Páros k-ra:

$\zeta(k)=-\frac{(2\pi i)^k}{2k!}B_k.$

Itt B_k a Bernoulli-szám, a következő hatványsor normált együtthatóiból adódik:

$\frac{x}{e^x-1}=\sum_{k=0}^{\infty}B_k\frac{x^k}{k!}.$

Forrás: H. Iwaniec, Topics in Classical Automorphic Forms, Amer. Math Soc. (1997), 12. oldal.

Előzmény: [1188] jenei.attila, 2010-05-22 08:30:18

[1188] jenei.attila	2010-05-22 08:30:18
Jogos a kiegészítés, köszönöm szépen. Erre gondoltam én is, csak kicsit pontatlanul fogalmaztam. Páros kitevőkre az a bizonyos racionális szám hogyan adható meg k függvényében? Igazából arra gondoltam, hogy erre létezik egy zárt képlet. Meglehet, hogy $\zeta$ (3) rac. együtthatós polinomjaként kifejezhető páratlan k-kra is $\zeta$ (k).
Előzmény: [1184] Maga Péter, 2010-05-21 11:43:15

[1187] Maga Péter	2010-05-21 19:20:39
Pardon, köszönöm.
Előzmény: [1186] Róbert Gida, 2010-05-21 18:52:28

[1186] Róbert Gida	2010-05-21 18:52:28
$\zeta$ (3)-ról 1979-ben bizonyította be Apéry, hogy irracionális.
Előzmény: [1184] Maga Péter, 2010-05-21 11:43:15

[1185] jonas	2010-05-21 11:56:08
A Poisson közelítést a binomiális eloszlásra akkor lehet használni, ha várhatóan kevés rossz üveg készül, például abban az esetben, amit Sirpi javasolt.
Előzmény: [1182] Yvi, 2010-05-20 23:38:21

[1184] Maga Péter	2010-05-21 11:43:15
A páros esetben $\zeta$ (2k)= $\pi$ ^2k*q, ahol q racionális szám, és effektíve kiszámolható minden konkrét esetben. A páratlan k-król tennék kiegészítést, kicsit pontosítom a ,,nem ismert'' kifejezést (nem kötekedésképp!!). A problémát megkerülve egyszerűen $\zeta$ (3), $\zeta$ (5),... a kérdéses értékek, ezek tetszőleges pontossággal kiszámolhatók, akár a $\pi$ , az e, a $\gamma$ (Euler-konstans). Amit nem tudunk, az az, hogy racionálisok-e a $\zeta$ páratlan értékei, illetve ha nem, akkor esetleg más konstansokkal ( $\pi$ , e stb.) összefüggésbe hozhatók-e. A $\gamma$ -ról sem tudjuk, hogy racionális-e, és azt sem tudjuk, hogy $\pi$ +e racionális-e (ha az lenne, akkor az e ugyanúgy kifejezhető lenne a $\pi$ -ből, mint a $\zeta(2)=\frac{\pi^2}{6}$ ), mégsem használjuk egyikre sem, hogy nem ismert.
Előzmény: [1176] jenei.attila, 2010-05-20 19:36:13

[1183] SmallPotato	2010-05-21 00:08:08
No, azért nem egészen "kevésbé ismert még az az összefüggés", hogy mennyi is a négyzetszámok reciprokösszege :-)
Előzmény: [1173] D. Tamás, 2010-05-20 19:08:29

[1182] Yvi	2010-05-20 23:38:21
A binomiális eloszlással hogy jött ki a 803? Tényleg nem Poisson, csak elnéztem, az volt, oda írva, hogy a Poisson közelítést kell használni. Ez jelenti azt, hogy np=lambda?
Előzmény: [1177] jonas, 2010-05-20 21:39:13

[1181] jonas	2010-05-20 22:57:29
Persze nem kell nagyon komolyan venni ezt a tankönyvi példát, mert a válasz nagyon érzékeny az adatokra, mint pl. a szórás pontos értékére, a sör mennyiségének az eloszlására, meg az egyes üvegek függetlenségére. Ha egy kicsit módosítod a számokat, kaphatsz 0.1-et vagy 0.999-et is eredménynek.
Előzmény: [1180] jonas, 2010-05-20 22:51:22

[1180] jonas	2010-05-20 22:51:22
Úgy mi jön ki? Nekem 0.989.
Előzmény: [1179] Sirpi, 2010-05-20 22:40:07

[1179] Sirpi	2010-05-20 22:40:07
Szerintem el lett írva az átlag (51 helyett 50 kellene), mert úgy szimmetrikus a két határszám (48,9 és 51,1). És úgy valószínűleg értelmes lesz az eredmény is, ami kijön.
Előzmény: [1177] jonas, 2010-05-20 21:39:13

Már regisztráltál?
Új vendég vagy?