Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[779] rizsesz2009-02-12 19:02:06

http://www.komal.hu/verseny/2008-09/kiiras.h.shtml

szinte majdnem a végén megtalálod.

Előzmény: [778] vihand, 2009-02-12 18:53:17
[778] vihand2009-02-12 18:53:17

Helló, valaki meg tudja nekem röviden írni, hogy hogy kell kinéznie egy kísérőjegyzéknek? Sajnos elhagytam az első újságot, és eddig abból néztem ki. Nem sürgős, de örülnék neki. Előre is köszönöm a segítséget.

[777] sakkmath2009-02-12 13:31:34

Vázlatosan:

1) Az első egyenlet értelmezése.

2) Egy adott helyettesítéssel felírhatjuk a konvex függvényekre vonatkozó Jensen-egyenlőtlenséget.

3) A számtani - mértani közép összefüggésének kétszeri alkalmazása.

4) Az első pontban kapott eredménnyel kijön a megoldás.

Előzmény: [776] komalboy, 2009-02-12 10:57:31
[776] komalboy2009-02-12 10:57:31

Sziasztok! a követekző feladatra keresek megoldást...

[775] Káli gúla2009-02-04 01:05:43

Bocsánat, az egyenlőtlenségsor csak az x<y<1 esetre megy.

Előzmény: [774] Káli gúla, 2009-02-03 23:29:12
[774] Káli gúla2009-02-03 23:29:12

Tegyük fel, hogy x<y, ekkor az X=1/x és Y=1/y jelöléssel \matrix{X^y>Y^x}, és ugyanezért \matrix{X^{X^y}>Y^{Y^x}}. Először az oldalak reciprokát véve \matrix{x^{X^y}<y^{Y^x}}, majd mindkét oldalt \matrix{x^y y^x}-adik hatványra emelve \matrix{x^{y^x}<y^{x^y}} adódik. Vagyis a torony akkor nagyobb, ha a nagyobbik számról indul

Előzmény: [765] BohnerGéza, 2009-01-30 22:31:08
[773] Ágoston2009-02-03 19:10:14

Nagyon köszi, hát erre nem jöttem rá...

Előzmény: [769] jenei.attila, 2009-02-02 21:32:36
[772] Bocsa Dávid2009-02-03 16:48:07

Nagyon szép megoldás:D Köszönöm szépen. Ha esetleg tud vki másik megoldást, akkor ossza meg velem, mert tudomásom szerint több módon is bizonyítható, de egészen eddig egyre sem jöttem rá. Még egyszer köszönöm.

[771] HoA2009-02-03 12:55:41

Legyen az ABC \Delta körülírt körének P pontjából az a oldalra bocsátott merőleges talppontja Ta, a b oldalra bocsátott merőleges talppontja Tb, a körrel alkotott második metszéspontja S. A B-ből induló magasság és a körülírt kör második metszéspontja R. Az s Simson egyenes P-ből vett kéteszeres nagyítása a t egyenes, ennek metszéspontjai BR-rel M, PS-sel N. PCTaTb húrnégyszög, mert Ta és Tb PC Thálesz-körén vannak. PC Ta = PCB szög egyenlő a Tb -nél lévő külső szöggel. PCB és PSB szögek is egyenlők, mint a PB húrhoz tartozó kerületi szögek. Végül s és t egyenesek párhuzamossága miatt PNM szög is az előbbiekkel egyenlő. PRBS szimmetrikus trapéz, mint a körből két párhuzamos húr által kimetszett négyszög. Az N-nél ill. S-nél lévő szögek egyenlősége miatt NPRM is szimmetrikus trapéz. t definíciója miatt PTb=TbN, a PN-re merőleges AC tehát NPRM szimmetriatengelye, így R és M egymás tükörképei AC-re. Mivel a magasságpont oldalegyenesre vett tükörképe a körülírt körön van, M az ABC \Delta magasságpontja. t definíciója miatt t minden Q pontjára igaz, hogy a QP felezőpontja s-en van, így természetesen M-re is.

Előzmény: [770] Bocsa Dávid, 2009-02-02 21:38:36
[770] Bocsa Dávid2009-02-02 21:38:36

Bizonyítsuk be, hogy a Simson-egyenes felezi az MP szakaszt, ahol M a háromszög magasságpontja és P a Simson egyenes P pontja a háromszög körülírt körének körívén. Vki ötlet?

[769] jenei.attila2009-02-02 21:32:36

Ha az adott pont 2 egységnél közelebb van a tengelyhez, akkor könnyű dolgod van. Egyszerűen ráilleszted a körlap szélét a tükrözendő P pontra úgy, hogy a körvonal két pontban metssze a tengelyt. Megjelölöd ezt a két pontot, majd a körlap szélét úgy illeszted ezekre, hogy most az előző helyzethez képest a tengelyre szimmetrikusan helyezkedjen el a körlap, majd körberajzolod a körlapot (a tengelyen kijelölt egymáshoz két egységnél közelebbi pontokra kétféleképpen-tengelyszimmetrikusan-illeszthető a körvonal). Ugyanezt megcsinálod mégegyszer úgy, hogy most az körvonal másik két pontban metssze a tengelyt. A körlap körberajzolásával adódó két körvonal metszéspontja a tengely másik oldalán megadja P tükörképét. Ha 2 egységnél távolabb van P a tengelytől, akkor segéd tengelyeket vehetsz fel úgy, hogy azok az eredeti tengely egy pontján menjenek át. A segédtengelyeket a fent leírt módon tükrözheted az eredeti tengelyre. Így az eredeti tengellyel együtt páratlan sok egy ponton átmenő tengelyed lesz, amelyekre sorban elvégezve a tükrözéseket (először a P-hez legközelebbi tengelyre türözve, majd továbbtükrözve a következő tengelyre, stb.) páratlan sok tükrözés után megkapod P tükörképét.

Előzmény: [768] Ágoston, 2009-02-02 20:22:25
[768] Ágoston2009-02-02 20:22:25

Adott a síkon egy pont és egy egyenes. Körző használata nélkül szerkesszük meg a pontnak az egyenesre vonatkozó tükörképét. Használhatunk egyenes vonalzót a szokásos módon és egy egységsugarú körlapot, aminek nem ismerjük a középpontját. Ez utóbbit körvonalzóként használhatjuk, vagyis a síkon adott ponton, illetve pontokon átmenő egységsugarú körvonalakat tudunk rajzolni, de a középpontokat nem tudjuk bejelölni.

Valaki tudja a fenti feladatra a megoldást? Köszönöm

[767] Tibixe2009-01-31 11:06:04

Közben leesett, hogy amit tegnap írtam, az elég nagy hülyeség... Bocsássatok meg, elég álmos lehettem.

[766] Tibixe2009-01-30 23:19:16

Amit nekem sikerült, röviden:

Egy d=q-p behelyettesítés, utána a (p+d)p binomiális tételes kibontása, utána az egész szerencsétlenség leosztása pp+d-vel. Amit kapunk, az éppen a

\big( \frac{d}{p} + 1 \big) ^p

kibontott alakja lesz. Na ennek kéne 1-gyel egyenlőnek lennie. Tehát

\frac{d}{p}+1=1

( esetleg -1, de az gyorsan kizárható ), innen pedig

d=0

.

[765] BohnerGéza2009-01-30 22:31:08

Ez Arany D. versenyfeladat volt. Hogyan oldható meg logaritmus nélkül?

Előzmény: [761] Tibixe, 2009-01-30 16:26:18
[764] Tibixe2009-01-30 20:14:52

Úgy látszik eltér a humorérzékünk.

[763] nadorp2009-01-30 19:24:28

Köszi az építő megjegyzést, azért nem kell mindjárt leszedni az emberről a keresztvizet egy egyébként jó és nem bonyolult megoldás miatt ( lásd hentes) :-( Egyébként a számelmélet tele van analízist is tartalmazó bizonyítással,ezért nem értek Veled egyet teljesen. Én a pozitív egészeknek azt a tulajdonságát használtam, hogy számtani sorozatot alkotnak, Te meg a számelmélet alaptételét. Mindkettő jó. Ennyi.

Előzmény: [761] Tibixe, 2009-01-30 16:26:18
[762] Tibixe2009-01-30 16:36:04

Hoppá,

sut\getus

helyett

sut\letus

-et akartam írni.

[761] Tibixe2009-01-30 16:26:18

Az analízissel szenvedjenek csak a fizikusok, az esetszétbontogatással meg a hentesek... Gyönyörűen kijön számelmélettel.

Vegyük mindkét oldal p alapú logaritmusát.

qp=(logp q)  pq

Tehát logpq racionális, t/s alakban felírható, ahol t és s relatív prím egészek.

Innen

sqp=tpq

Ekkor lesz egy u pozitív egész szám, amire

p=ut    q=us

Visszahelyettesítve:

t  usut=s  utus

Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy

sut\gets

. Az előző egyenlet mindkét oldalát osztva:

t=s  utus-sut

Az előző feltétel miatt utus-sut egész. Mivel t és s pozitív relatív prím egészek, utus-sut csak 1 lehet. Tehát t=s. Az egyetlen önmagával rel. prím pozitív egész pedig az 1. Innen pedig

p=u1=q

[760] nadorp2009-01-30 08:09:03

Ha p=1 akkor q=1 és fordítva, tehát ezekben az esetekben igaz az állítás. Feltehető, hogy p,q\geq2. Tegyük fel, hogy p<q. Ekkor a feladatban szereplő egyenlőség úgy állhat fenn, ha p kitevője nagyobb, azaz

qp>pq

\frac{\ln q}q>\frac{\ln p}p

Mivel az f(x)=\frac{\ln x}x függvény x\geqe esetén szigorúan monoton csökken, ezért 3\leqp<q esetén a fenti egyenlőtlenség nem állhat fenn. Marad a p=2 eset. Ekkor

\frac{\ln4}4=\frac{\ln2}2<\frac{\ln q}q miatt szintén a monoton csökkenésből adódóan q<4,tehát csak q=3 lehet. Viszont a p=2 q=3 értékek esetén nem teljesül az eredeti egyenlőség. Azt kaptuk, p<q nem lehet. Teljesen hasonlóan adódik, hogy p>q sem lehetséges, tehát p=q

Előzmény: [759] Kiss Béla, 2009-01-29 20:53:36
[759] Kiss Béla2009-01-29 20:53:36

Sziasztok! Sagítséget szeretnék kérni a következő feladathoz. Foggalmam sincs, hogy hogyan lehetne megoldani:

Bizonyítsuk be, hogyha a p és q pozitív egész számokra fenn áll a pqp=qpq, akkor p=q.

[757] BohnerGéza2009-01-24 16:31:35

Ábra egy kis segítséggel. A párhuzamos helyzet esetén látszik HoA állítása.

Előzmény: [755] HoA, 2009-01-22 18:47:09
[756] Gyöngyő2009-01-24 10:26:40

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem!

Tudjuk,hogy \lim_{n \rightarrow \infty}\frac{a_1+a_2+...+a_n}{n}=a

bizonyítsuk be,hogy

\lim_{n \rightarrow \infty}\frac{a^2_1+a^2_2+...+a^2_n}{n^2}=0

ahol ai pozitív valós számok.

Üdv.: Gyöngyő

[755] HoA2009-01-22 18:47:09

Ott viszont nem reagált rá senki. Idemásolom, hogy ne kelljen lapozgatni:

Az ABCD konvex négyszögben AD=2. Az ABD szög és az ACD szög derékszög. Az ABD háromszög szögfelezőinek metszéspontja gyök(2) távolságra van az ACD háromszög szögfelezőinek a metszéspontjától. Mekkora a BC oldal hossza?

Az ugye világos, hogy az adatok nem egyértelműen határozzák meg ABCD négyszöget. Kérdés, hogy BC hossza egyértelmű-e. Szimmetrikus esetben ABCD egyenlőszárú trapéz és elég könnyen kiszámolható, hogy ha O_1 O_2 = \sqrt{2} , akkor BC = \sqrt{3}

Feladatok:

- adjunk geometriai bizonyítást a szimmetrikus esetre

- adjunk bizonyítást az általános esetre

- igaz-e a tétel fordítottja: Ha BC = \sqrt{3} , akkor O_1 O_2 = \sqrt{2} ?

Előzmény: [754] sakkmath, 2009-01-22 10:42:23
[754] sakkmath2009-01-22 10:42:23

Érdekes matekfeladatok [2813], klikk ide.

Előzmény: [753] Valezius, 2009-01-21 20:22:43

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]