Szerk
P. 5634. Egy rajztábla és egy rajta nyugvó könyv között a súrlódási együttható \(\displaystyle \mu\). A rajztábla egyik szélét lassan emeljük.
a) Mekkora \(\displaystyle \alpha\) hajlásszög esetén csúszik meg a könyv?
b) Mekkora a tábla \(\displaystyle 2\alpha\) hajlásszögű helyzetében a lecsúszó könyv gyorsulása?
c) Mekkora az a legkisebb vízszintes gyorsulás, amivel a \(\displaystyle 2\alpha\) hajlásszögű táblát előre kellene tolni ahhoz, hogy a könyv ne csússzon meg?
A csúszási és a tapadási súrlódási együtthatót tekintsük egyenlőnek. Az eredményeket \(\displaystyle \mu\) és \(\displaystyle g\) segítségével adjuk meg.
(5 pont)
Közli: Honyek Gyula, Veresegyház
I. megoldás. a) Egyensúly akkor áll fenn, ha a lejtővel párhuzamos és a lejtőre merőleges erők eredője is nulla. Az \(\displaystyle mg\) nehézségi erőt lejtővel párhuzamos és lejtőre merőleges komponensekre bontva, a nyomóerőt \(\displaystyle N_1\)-nel, a súrlódási erőt \(\displaystyle S_1\)-sel jelölve:
Határesetben
\(\displaystyle S_1=\mu N_1, \)
ezt az első egyenlet jobb oldalába beírva, majd \(\displaystyle N_1\) értékét a második egyenletből kifejezve kapjuk:
\(\displaystyle mg\sin\alpha=\mu mg\cos\alpha, \)
amiből
\(\displaystyle \tg\alpha=\mu \)
és
\(\displaystyle \alpha=\arctg\mu. \)
b) Jelölje a könyv keresett gyorsulását a megadott helyzetben \(\displaystyle a\). Felírhatjuk a lejtővel párhuzamos irányban a dinamika alapegyenletét:
\(\displaystyle ma=mg\sin 2\alpha-S_2=mg\sin 2\alpha-\mu mg\cos 2\alpha, \)
ahol felhasználtuk, hogy az a) részben követett gondolatmenet alapján a súrlódási erő most:
\(\displaystyle S_2=\mu N_2=\mu mg\cos 2\alpha. \)
A \(\displaystyle \mu=\tg\alpha\) eredmény behelyettesítése és egyszerűsítés után:
\(\displaystyle a=g(\sin 2\alpha-\tg\alpha\cos 2\alpha). \)
A kétszeres szögek szögfüggvényeire ismert összefüggések:
\(\displaystyle \sin 2\alpha=\frac{2\tg\alpha}{1+\tg^2\alpha},\qquad\cos 2\alpha=\frac{1-\tg^2\alpha}{1+\tg^2\alpha}. \)
Ezeket beírva és rendezve:
\(\displaystyle a=g\left(\frac{2\tg\alpha}{1+\tg^2\alpha}-\tg\alpha\,\frac{1-\tg^2\alpha}{1+\tg^2\alpha}\right)=g\,\frac{\tg\alpha+\tg^3\alpha}{1+\tg^2\alpha}=g\tg\alpha=\mu g. \)
Tehát a könyv gyorsulása ekkor \(\displaystyle a=\mu g\).
1. ábra
c) Legyen a tábla minimális gyorsulása \(\displaystyle a_0\). Vizsgáljuk a mozgást a lejtőhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben, ebben a könyv nyugalomban van. Ugyanakkor, mivel nem inerciarendszerben dolgozunk, fel kell vennünk egy, a tábla gyorsulásával ellentétes irányú, \(\displaystyle ma_0\) nagyságú tehetetlenségi erőt is (1. ábra). Az előbbieknek megfelelően ezt is lejtővel párhuzamos és lejtőre merőleges komponensekre bontjuk.
Az egyensúly feltétele a megcsúszás határánál (a tábla minimális gyorsulásánál):
Ebből az a) részhez hasonlóan:
\(\displaystyle mg\sin 2\alpha-ma_0\cos 2\alpha=\mu(mg\cos 2\alpha+ma_0\sin 2\alpha), \)
amelyből rendezve:
\(\displaystyle a_0(\mu\sin 2\alpha+\cos 2\alpha)=g(\sin 2\alpha-\mu\cos 2\alpha). \)
Ismét felhasználva a \(\displaystyle \mu=\tg\alpha\) egyenlőséget és a kétszeres szögek szögfüggvényeire már használt összefüggéseket:
\(\displaystyle a_0\left(\tg\alpha\,\frac{2\tg\alpha}{1+\tg^2\alpha}+\frac{1-\tg^2\alpha}{1+\tg^2\alpha}\right)=g\left(\frac{2\tg\alpha}{1+\tg^2\alpha}-\tg\alpha\,\frac{1-\tg^2\alpha}{1+\tg^2\alpha}\right), \)
majd mindkét oldalon közös nevezőre hozva, összevonva és egyszerűsítve:
\(\displaystyle a_0=g\tg\alpha=\mu g. \)
A táblát tehát legalább \(\displaystyle a_0=\mu g\) gyorsulással kell előre tolni ahhoz, hogy a könyv ne csússzon meg.
Klement Tamás (Pécsi Leőwey Klára Gimn., 12. évf.)
Megjegyzések. 1. A feladatnak csak akkor van értelme, ha \(\displaystyle 2\alpha<90^\circ\), és így \(\displaystyle \mu<1\).
2. A feladat c) része megoldható inerciarendszerben is: ilyenkor a három erő a könyvet \(\displaystyle a_0\) gyorsulással gyorsítja vízszintesen (hogy ne mozogjon a lejtőhöz képest). Ekkor az erőket célszerű vízszintes és függőleges komponensekre bontani. A mozgásegyenletek:
amelyből a minimális gyorsulásra ugyanazt az eredményt kapjuk.
3. A feladat a lejtő legkisebb gyorsulását keresi, de meghatározhatjuk a legnagyobb gyorsulást is, amely esetében a könyv nem csúszik meg. Ekkor a súrlódási erő nagysága szintén maximális, de iránya ellentétes (hiszen azt kell megakadályoznia, hogy a könyv felfelé megcsússzon). Ekkor az egyensúly feltétele (a lejtővel együtt gyorsuló vonatkoztatási rendszerben):
amiből a tábla maximális gyorsulása:
\(\displaystyle a_0'=\frac{\sin 2\alpha+\mu\cos 2\alpha}{\cos 2\alpha-\mu\sin 2\alpha}g=\frac{\mu(3-\mu^2)}{1-3\mu^2}g. \)
A képlet \(\displaystyle \mu>\tfrac{1}{\sqrt{3}}\) esetben negatív értéket ad, de ez hibás eredmény, mert a tapadó súrlódás nem tudja elindítani a könyvet – ilyenkor a súrlódási erő nagysága kisebb lesz a maximális értéknél. Ezt el lehetett volna kerülni, ha az egyenletrendszer harmadik egyenlete helyett egyenlőtlenséget írunk: \(\displaystyle 0\leq S_3'\leq\mu N_3'\).
Látható, ha \(\displaystyle \mu\geq\tfrac{1}{\sqrt{3}}\) (azaz \(\displaystyle \alpha\geq 30^\circ\), \(\displaystyle 2\alpha\geq 60^\circ\)), akkor a gyorsulás végtelen nagy lehet, a könyv ,,befeszül'', ,,rátapad'' a lejtőre.
II. megoldás. A megcsúszás határán a nyomóerő és a súrlódási erő eredője a felület normálisával \(\displaystyle \varepsilon\) szöget zár be, ez a megcsúszás határszöge. Mivel a súrlódási erő nagysága ekkor éppen a nyomóerő nagyságának \(\displaystyle \mu\)-szöröse, és a két erő merőleges egymásra, \(\displaystyle \tg\varepsilon=\mu\).
2. ábra
a) A könyvre a nehézségi erő és a rajztábla felülete által kifejtett kényszererő hat (2. ábra). A két erő csak akkor lehet egyensúlyban, ha irányuk (és nagyságuk) megegyezik. Ez alapján:
\(\displaystyle \alpha=\varepsilon=\arctg\mu. \)
b) A könyvre most is csak a nehézségi erő és a kényszererő hat (amelynek a nagysága természetesen nem egyezik meg az a) részben szereplővel: akkorának kell lennie, hogy a lejtőre (rajztáblára) merőleges komponense kiegyenlítse a nehézségi erő lejtőre merőleges komponensét). Ezek eredőjének a felülettel párhuzamosnak kell lennie: ez az eredő erő hozza létre a könyv keresett lejtőirányú gyorsulását. A 3. ábrán berajzoltuk a könyvre ható erőket és ezek eredőjét is: ez utóbbi végpontját a kényszererő hatásvonala metszi ki a lejtővel párhuzamos egyenesből. Bejelöltünk szögeket, és megrajzoltunk néhány egyenest: látható, hogy az alul keletkező kis háromszög egyenlőszárú, és így a vízszintes szára is \(\displaystyle ma\) hosszúságú. Ezután már a 3. ábráról leolvashatjuk:
\(\displaystyle ma=mg\tg\alpha\qquad\Rightarrow\qquad a=g\tg\alpha=\mu g. \)
3. ábra
c) A mozgást vizsgáljuk a lejtővel együtt gyorsuló vonatkoztatási rendszerben. Legyen a lejtő minimális gyorsulása \(\displaystyle a_0\). Ekkor egy vízszintes, \(\displaystyle ma_0\) nagyságú tehetetlenségi erő hatását is figyelembe kell venni (amely a lejtő gyorsulásával ellentétes irányba mutat). Az erőnek akkorának kell lennie, hogy kiegyenlítse a nehézségi erő és a kényszererő eredőjét. A legkisebb ilyen gyorsulást keressük, ezért a kényszererő most is az eddigi, ,,éppen nem csúszik meg lefele'' határhelyzetben van. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a kényszererő hatásvonala kimetszi az \(\displaystyle ma_0\) erő végpontját (és egyben meghatározza \(\displaystyle K_3\) nagyságát is, de arra a feladat megoldásához nincs szükségünk). Az ábráról közvetlenül leolvasható a lejtő keresett legkisebb gyorsulása:
\(\displaystyle ma_0=mg\tg\alpha\qquad\Rightarrow\qquad a_0=g\tg\alpha=\mu g. \)
4. ábra
46 dolgozat érkezett. Helyes 19 megoldás. Kicsit hiányos (3–4 pont) 23, hiányos (1–2 pont) 4 dolgozat.
P. 5640. A Kanári-szigetek legnagyobb városában, Las Palmasban található egy Európában egyedülálló kiállítás, amely a Föld vizeinek élővilágát mutatja be. A kiállítás egyik attrakciója egy \(\displaystyle 400\) köbméteres, függőleges, henger alakú tengeri akvárium, melynek karbantartását búvárok végzik. Vízszintesen körbenézve az akvárium falának hányad részén lát ki az a búvár, aki az \(\displaystyle R\) sugarú henger szimmetriatengelyétől \(\displaystyle d\) távolságra van? A tengervíz törésmutatója \(\displaystyle n\).
1. Két pozitív szám számtani közepe \(\displaystyle 205\), a számtani és mértani közepük különbsége \(\displaystyle 160\). Melyik ez a két szám?
2. Számítsa ki \(\displaystyle x \in \mathbb{R}\) értékét, ha \(\displaystyle \overrightarrow{AB} \cdot \overrightarrow{AC}=0\), valamint \(\displaystyle A(x;7)\), \(\displaystyle B(4;-1)\) és \(\displaystyle C(x-11; -4)\).
Azok is figyelmesen olvassák el a Versenykiírást, akik tavaly már részt vettek versenyünkben.
Idén is matematikából, fizikából és informatikából indítunk versenyeket. Egyénileg, illetve csapatban is lehet versenyezni, a versenyek 9 hónapon keresztül, 2025. szeptemberétől 2026. június elejéig tartanak. Minden hónapban új feladatokat tűzünk ki, és a megoldásokat a következő hónap elejéig küldheted be. A verseny végeredményét a 2026. szeptemberi számunkban hirdetjük ki. A díjakat jövő ősszel, a KöMaL Ifjúsági Ankéton adjuk át.
Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet!
\(\displaystyle \sqrt{x^2-5x-14}\cdot\lvert5-x\rvert\cdot\sin\left(2x+\dfrac{\pi}{6}\right)\cdot\lg(9-x)=0 \)
Megoldás. Az értelmezési tartomány a logaritmikus kifejezés miatt \(\displaystyle 9-x>0\), így \(\displaystyle x<9\), továbbá a négyzetgyökös kifejezés miatt \(\displaystyle x^2-5x-14\ge 0\), amiből \(\displaystyle x\leq -2\) vagy \(\displaystyle x\geq 7\) ...
1. a) Oldja meg a következő egyenletet az egész számok halmazán:
\(\displaystyle (x^2-9)\left(\dfrac{1}{x-3}-\dfrac{1}{x+3}-1\right)=9+x \)
b) Egy négyszög \(\displaystyle \alpha\) szögére teljesül, hogy \(\displaystyle 4\sin^2\alpha-3=0\). Mekkora lehet az \(\displaystyle \alpha\) szög nagysága?
Ha egy négyzetet a két átlójával felosztunk négy háromszögre, majd ezeket kiszínezzük három színnel az összes lehetséges módon, akkor megkapjuk a négyzetes színdominókat.
A színdominókat először a múlt század elején írta le Percy Alexander MacMahon, a kalandos életű matematikus. Ő rögtön megadott több nehéz feladatot is hozzájuk.
A Rátz László vándorgyűlésen rendezett verseny feladatai
1. Az Azariah koncertre jegyet vásárlók sorában Dávid elölről a 2024., hátulról a 2025. várakozó. Hány ember áll a sorban?
(A) 4047; (B) 4048; (C) 4049; (D) 4050; (E) 4051
2. Dia és Viki egy táblán meglát néhány számot. Dia minden számhoz hozzáad 3-at, majd megállapítja, hogy a kapott számok összege 45. Viki az eredetileg a táblán szereplő számokat megszorozza 3-mal, és meglepődve állapítja meg, hogy az általa kapott számok összege is 45. Hány szám volt felírva a táblára a lányok érkezésekor?
(A) 10; (B) 9; (C) 8; (D) 6; (E) 5
A magyar matematika egyik fellegvára – az egyetemek mellett – a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Az intézetet 1950-ben alapították a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézete néven. A kommunista ideológia szerint ,,a tudomány közvetlen termelőerővé válik'', ennek megfelelően az intézet feladata a népgazdaság fejlődésének segítése volt a tudomány eszközeivel. Az intézet vezetésével az akkor mindössze 29 éves sztármatematikust, Rényi Alfrédot bízták meg. Rényi bölcsen hagyta, hogy a kötelező feladatok elvégzése mellett az intézetbe toborzott kiváló matematikusok elméleti kérdésekkel is foglalkozzanak, hiszen az alkalmazott és az elméleti matematika összetartozik, együtt művelve a két irányt sokkal eredményesebb lesz a munka. Ezt az Akadémia vezetésével is sikerült elfogadtatnia, ennek megfelelően már 1955-ben a Matematikai Kutató Intézet elnevezés került a cégtáblára. Rényi Alfréd sajnos korán, 49 évesen elhunyt. Az intézet 1999 óta viseli alapító igazgatójának a nevét.
A KöMaL 2025 szeptemberi számában (Tait tétele és a 3-reguláris gráfok – a B. 5403. feladat háttere) kimondtuk Tait alábbi tételét.
Tétel (Tait tétele). Legyen \(\displaystyle G\) egy 3-reguláris, hídélmentes, síkbarajzolt gráf. Ekkor \(\displaystyle G\) tartományai \(\displaystyle 4\)-színezhetők akkor és csak akkor, ha élei \(\displaystyle 3\)-színezhetők.
A tételben \(\displaystyle k\)-színezésen olyan színezést értünk, amely \(\displaystyle k\)-féle színt használ, és az egymással szomszédos tartományok (illetve élszínezés esetén az egy csúcsban találkozó élek) mindig különböző színűek.
A szeptemberi számba nem került be a tétel bizonyítása (azzal a céllal, hogy akinek van kedve, gondolkodhasson rajta), ezt most pótoljuk.
Legutóbb szeptemberi számunkban foglalkoztunk bújócska típusú ördöglakatokkal. Elkészítésre ajánlottunk olvasóinknak egy pálcás változatot, ahol a ,,szokásos'' trükk nem működik, mivel az átbújtatás után (lásd ábra) a pálca nem fér át a hurkon a zsinór rövidsége miatt. Azonban vegyük észre, hogy ebben az átbújtatott állapotban valójában annyi a célunk, hogy a hurok a dupla zsinór másik oldalára kerüljön. Ezt úgy is elérhetjük, ha a téglatest formájú ,,alapot'' bújtatjuk át a hurkon.