Szerk
P. 5669. Egy \(\displaystyle R=5~\mathrm{cm}\) sugarú, \(\displaystyle m=0{,}5~\mathrm{kg}\) tömegű, homogén anyageloszlású tárcsa \(\displaystyle r=0{,}5~\mathrm{cm}\) sugarú tengelyéhez egy \(\displaystyle L=20~\mathrm{cm}\) hosszúságú, vékony fonál egyik végét rögzítjük, és a fonál \(\displaystyle L/2\) hosszúságú részét a tengelyre feltekerjük. A függőleges fonál másik végét rögzített helyzetben tartva a tárcsát elengedjük.
a) Mekkora erő feszíti a fonalat az egyenletesen gyorsuló tárcsa (,,jojó'') mozgása közben?
b) Mekkora a tárcsa tengelyének sebessége a fonál kitekeredésének pillanatában?
c) A tárcsa függőleges mozgásának megfordulásakor a fonalat feszítő erő egy rövid időre megnő (a tárcsa ,,ránt egyet'' a fonálon). Becsüljük meg a fonálerő átlagos értékét a rántás alatt!
A tengely tömegét, a fonál függőlegestől való eltérését és a közegellenállást elhanyagolhatjuk. A tárcsa szögsebességét az ,,átfordulás'' alatt tekintsük állandónak.
(6 pont)
Közli: Gnädig Péter, Vácduka
Megoldás. a) A tárcsára két erő hat: a nehézségi erő és a fonálerő (ábra). A tömegközéppont gyorsulása \(\displaystyle a_{\mathrm{tkp}}\), a tárcsa szöggyorsulása \(\displaystyle \beta\). A mozgásegyenletek:
ahol \(\displaystyle \Theta=\tfrac{1}{2}mR^2\) a tárcsa tehetetlenségi nyomatéka. A kényszerfeltétel miatt (a fonál nem csúszik meg a tengelyen):
\(\displaystyle a_{\mathrm{tkp}}=r\beta. \)
Az egyenletrendszer megoldása:
Tehát a fonálerő a letekeredés alatt: \(\displaystyle K=4{,}81~\mathrm{N}\).
b) A tengely \(\displaystyle a_{\mathrm{tkp}}\) gyorsulással tesz meg \(\displaystyle L/2\) távolságot, így a végsebessége:
\(\displaystyle v=\sqrt{La_{\mathrm{tkp}}}=\sqrt{\frac{Lg}{1+\frac{R^2}{2r^2}}}=0{,}196~\mathrm{m}/\mathrm{s}. \)
Megjegyzés. A végsebesség (a gyorsulás ismerete nélkül) az energiamegmaradásból is meghatározható:
\(\displaystyle \frac{1}{2}mv^2+\frac{1}{2}\Theta\omega^2=mg\frac{L}{2}, \)
amiből a \(\displaystyle v=r\omega\) kényszerfeltétel és \(\displaystyle \Theta=\tfrac{1}{2}mR^2\) felhasználásával:
az előző megoldással megegyezően.
c) A rántás alatt a tömegközéppont sebessége irányt vált, így a rendszer impulzusa
\(\displaystyle \Delta I=2mv \)
értékkel megváltozik. Eközben a tengely közel állandó szögsebességgel átfordul, a \(\displaystyle \pi\) szögelforduláshoz
\(\displaystyle \Delta t=\frac{\pi}{\omega}=\frac{r\pi}{v} \)
időre van szükség. (Itt ismét felhasználtuk a \(\displaystyle v=r\omega\) kényszerfeltételt.) A rántás alatt a testre ható átlagos erő:
\(\displaystyle K_{\mathrm{r}}-mg=\frac{\Delta I}{\Delta t}, \)
amiből a keresett (átlagos) fonálerő a rántás közben:
\(\displaystyle K_{\mathrm{r}}=\frac{\Delta I}{\Delta t}+mg=\frac{2mv^2}{r\pi}+mg=\left(\frac{4Lr}{\pi(2r^2+R^2)}+1\right)mg=7{,}35~\mathrm{N}. \)
Papp Emese Petra (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., 11. évf.)
36 dolgozat érkezett. Helyes 11 megoldás. Kicsit hiányos (4–5 pont) 17, hiányos(1–3 pont) 7, nem versenyszerű 1 dolgozat.
A KöMaL kiadásának, a versenyek teljes lebonyolításának, díjazásának és a díjkiosztóval egybekötött Ifjúsági Ankétok szervezésének költségeit 2007 óta a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány fizeti.
Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával álljon a több, mint 125 éve alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok mellé!
Azok is figyelmesen olvassák el a Versenykiírást, akik tavaly már részt vettek versenyünkben.
Idén is matematikából, fizikából és informatikából indítunk versenyeket. Egyénileg, illetve csapatban is lehet versenyezni, a versenyek 9 hónapon keresztül, 2025. szeptemberétől 2026. június elejéig tartanak. Minden hónapban új feladatokat tűzünk ki, és a megoldásokat a következő hónap elejéig küldheted be. A verseny végeredményét a 2026. szeptemberi számunkban hirdetjük ki. A díjakat jövő ősszel, a KöMaL Ifjúsági Ankéton adjuk át.
A KöMaL egy példányának ára 2025. szeptembertől 1600 Ft, előfizetése 1 évre 12500 Ft – BJMT tagoknak 12000 Ft.
Megrendelem
P. 5679. Vízszintes talajon súrlódásmentesen mozoghat egy \(\displaystyle M\) tömegű, lapos felületű, kezdetben álló kiskocsi, amelynek egyik végén egy \(\displaystyle m=M/2\) tömegű, kicsiny hasáb helyezkedik el. A kiskocsi \(\displaystyle \ell=24~\mathrm{cm}\) hosszú, a rajta lévő hasáb és a kiskocsi között a súrlódási együttható \(\displaystyle \mu=0{,}2\).
a) Legfeljebb mekkora \(\displaystyle v_0\) sebességgel lökhetjük meg a kicsiny hasábot, hogy ne essen le a kiskocsiról?
b) Mekkora lesz a kiskocsi és a hasáb sebessége abban a pillanatban, amikor a hasáb lerepül a kiskocsiról, ha \(\displaystyle v_1=2v_0\) sebességgel lökjük meg a hasábot?
Közli: Wiedemann László, Budapest
P. 5680. Amikor a \(\displaystyle 30^\circ\)-os hajlásszögű, vízszintes síkban folytatódó domboldalt mindenütt hó borította, Peti szokatlan módját választotta a szánkózásnak: az emelkedő aljától számított \(\displaystyle 5~\mathrm{m}\) távolságból különböző kezdősebességgel indult el.
a) Mekkora kezdősebesség esetében áll meg leghamarabb a szánkó?
b) Milyen hosszú utat tett meg felfelé az emelkedőn ebben az esetben a szánkó?
A szánkó pályája egybeesett a domboldal esésvonalával. A lejtő töréspontmentesen csatlakozik a vízszintes felülethez. A szánkó és a hó között a súrlódás elhanyagolható.
Tornyai Sándor fizikaverseny, Hódmezővásárhely
