Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Lejárt határidejű KÖMAL feladatokról

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[737] Kós Géza2013-01-15 23:25:28

A K.357. megoldása tényleg hibás (volt), de nem azért, amit írtál.

Előzmény: [735] Róbert Gida, 2013-01-15 21:40:49
[736] Kós Géza2013-01-15 23:07:44

Valóban nem igaz, csak az igaz, hogy f(0), f(f(0)), f(f(f(0))),... mind \pm1 (amit persze lehet egyszerűbben is mondani), és ez elég is.

Kicseréltem valami jobbra.

Előzmény: [734] Róbert Gida, 2013-01-15 21:28:38
[735] Róbert Gida2013-01-15 21:40:49

K.357 "Az 5 többszöröseinek utolsó számjegye 0 vagy 5 lehet, ennél eggyel kisebb számé 9 vagy 4."

A 0-t is az 5 többszörösének veszik, és az eggyel kisebb -1 utolsó jegye 1. És ez még mindig a hibákkal teli decemberi lapszámos feladat. Sok időt nem fordíthatnak a megoldások útmutatójára.

Hat pontból adnék azért 1 pontot a megoldásra.

[734] Róbert Gida2013-01-15 21:28:38

Decemberi lejárt B4500.: "Útmutatás: Igen. Bizonyítsuk be, hogy f(1)=1."

Bizonyítást nem találunk hozzá, de mindegy is, mert nem igaz: legyen g(n)=2*n2+2*n-1. Ekkor g(1)=3; és megfelelő polinom!

Prímek meg egyáltalán nem kellenek a bizonyításhoz, elég azt belátni, hogy fi(n)\equiv1mod n, illetve nálam: gi(n)\equiv-1mod n.

[733] w2012-12-16 18:00:47

Úgy tűnik, hogy nem fogják a honlapra felrakni az A. 573. feladat megoldását, pedig relatívan egyszerű volt (a leírása a legnehezebb rész).

Valaki elmondaná-e az A. 572. megoldását?

[732] vogel2012-11-26 02:26:59

Gondolom nem. Csak nem értettem, miért van útmutatás, ha alatta van a megoldás. :) De már értem.

Előzmény: [731] vogel, 2012-11-26 02:25:13
[731] vogel2012-11-26 02:25:13

Ezek az útmutatások, amik a megoldások felett vannak, megjelennek az újságban is?

[730] w2012-11-24 23:41:27

A honlapinál egyszerűbb megoldás B.4477-re:

A feltétel szerint A és B rajta van a PQ Apollóniusz-körén; Thálesz-tétel megfordítása szerint R is rajta van. A PRQ< szögfelezője messe PQ-t A'-ben -- szögfelezőtétel miatt A'=A, innen adódik a bizonyítandó állítás. (Nem töltök fel ábrát, mert könnyű fejben elképzelni.)

Nagyon szépen, egyszerűen kijön C.1139. (Legalább mekkora átfogójú az a derékszögű háromszög, amelynek kerülete k?):

A szokásos jelölésekkel \frac{a+b}2\le\sqrt{\frac{a^2+b^2}2}, azaz \frac{k-c}2\le\frac{c}{\sqrt2}, innen (\sqrt2-1)k\le c, ezzel készen is vagyunk, mert egyenlőség a=b esetén fennállhat.

[729] m2mm2012-11-24 21:19:09

Több pont helyett most néha adnak különdíjat általánosításra, bár ahogy ezt elnézem ez változik évenként hogy mire adnak pontosan(általánosítás/szép megoldás/egyedüli megoldó/Fair Play).

Előzmény: [728] w, 2012-11-24 19:47:44
[728] w2012-11-24 19:47:44

Több pont általánosításokra? Jó lehetett. Persze, annak is van értelme, hogy nincs extra pont, pl. a B-ben könnyebb egy egyszerűbb példát általánosítani, mint egy összetettebb példa megoldásával megszerezni ugyanazt a pontszámot. Én mondjuk ennek ismeretében mégis hozzáírom a megjegyzéseket, mert szerintem érdemes a javítóval tudatni, hogy a példát kissé továbbgondoltam. Kevés időt vesz igénybe, nem sülhet ki rosszul, és hát nem érzem úgy, hogy "hiányos" a dolgozat.

Előzmény: [727] Róbert Gida, 2012-11-24 15:46:52
[727] Róbert Gida2012-11-24 15:46:52

"Természetesen lehet általánosítani, Megjegyzés rovatba :)"

Igen, de nem kapsz rá plusz pontot. Ami nagyon is jól van, a mi időnkben még volt olyan, hogy valaki az eredetileg 5 pontos feladatra általánosítások miatt 8 pontot kapott.

Előzmény: [726] w, 2012-11-24 12:34:57
[726] w2012-11-24 12:34:57

Szerintem azért így tűzték ki a feladatot, mert ilyen formában nehezebb rájönni a megoldásra, első nekifogásban valamilyen egyszerű módszerrel (szögszámítás, Thálesz, Pit.) állok hozzá (magam nevében beszélek). Több adattal több felesleges dolog jön ki, amibe belegabalyodhatok. Végül egyszerűen kijött, Apollóniusz-körrel. Természetesen lehet általánosítani, Megjegyzés rovatba :)

[725] m2mm2012-11-23 16:28:38

Ha A,B,C,D pontok ilyen sorrendben egy egyenesen vannak és harmonikus pontnégyest határoznak meg, akkor tetszőleges I pontra a síkon(leszámítva AB egyenes pontjait), pontosan akkor lesz BID\angle=\frac{\pi}{2}, ha AIB\angle=BIC\angle. Ez belátható pl. szinusz-tételekkel, ujjgyakorlat.

Így valójában a feladatban P lehet bármely mást pont AB oldalon és Q az AP.BQ=AQ.BP feltétellel megadott pont(AB egyenesen), akkor is fennáll a szögfelező tulajdonság, magyarán van egy kis fölös információ a feladatban.

Előzmény: [723] Erben Péter, 2012-11-23 10:24:07
[724] Erben Péter2012-11-23 14:49:21

Javítva:

A AP.BQ=AQ.BP feltétel így is írható:

\frac{AP/PB}{AQ/QB}=-1

Előzmény: [723] Erben Péter, 2012-11-23 10:24:07
[723] Erben Péter2012-11-23 10:24:07

Egy észrevétel a B.4477. egy lehetséges hátteréről.

A AP.BQ=AQ.BP feltétel így is írható: \frac{AP/PB}{AQ/QP}=1. Erről - ha a pontok lehetséges sorrendjét elemezve a szakaszokat előjeles hosszal jellemezzük - a kettősviszony juthat eszünkbe: (ABPQ)=-1.

Tehát A és B harmonikusan választja el P-t és Q-t, amiből az következik, hogy Q az ábrán látható módon (szaggatott vonalak) szerkeszthető. (Az MRCS négyszög szemközti oldalegyeneseinek metszéspontja A és B, átlói pedig a P és Q pontokban metszik az AB egyenest.)

Végül arra kell csak emlékezni, hogy a PRS talpponti háromszög belső szögfelezői az ABC háromszög magasságvonalai, innen egyszerűen következik az eredeti feladat állítása.

[722] valaki akit úgyis ismersz2012-11-14 20:48:09

Megoldotta vki az A.569.-et?

[721] valaki akit úgyis ismersz2012-11-14 20:42:41

Tudomásul vettem.

Előzmény: [720] Róbert Gida, 2012-11-14 20:14:48
[720] Róbert Gida2012-11-14 20:14:48

Az számít, hogy mit küldtél be, azt pedig mi nem tudhatjuk. Amúgy, ha nagyon szigorúan nézném, akkor 0 pontos is lehetne a megoldásod, mert nem a feladott példát oldottad meg. Érettségin például simán kaphatsz ilyenért nulla pontot.

Előzmény: [719] valaki akit úgyis ismersz, 2012-11-14 17:14:16
[719] valaki akit úgyis ismersz2012-11-14 17:14:16

Elnézést, kissé félreírtam; mm2m: valóban szorzás nem összeadás; továbbá a törtbecslésnél szigorú az egyenlőtlenség, mint a háromszög-egyenlőtlenségben, nincs 1 pont levonás.

Előzmény: [716] m2mm, 2012-11-14 00:43:58
[718] Fálesz Mihály2012-11-14 09:11:48

Érdemes megrajzolni az ABC, ABP, BCP, CAP háromszögek beírt köreit.

Előzmény: [716] m2mm, 2012-11-14 00:43:58
[717] Róbert Gida2012-11-14 02:10:06

<\frac 52-et kellett bizonyítani. 1 pont levonás.

Előzmény: [714] valaki akit úgyis ismersz, 2012-11-13 22:07:01
[716] m2mm2012-11-14 00:43:58

A.570. (vázlatos)

AC1(P)PB1(P) pontosan akkor érintőnégyszög, ha AB-AC=PB-PC(ismert, de érintőszakaszok felírásával triviális). P tehát az a pont, amin áthaladnak azon hiperbolaágak, melyekhez tartozó fókuszpontok ABC háromszög két csúcsa, és áthaladnak a harmadik csúcson. P megvan konstruálva, szerkesztés az már csúnyább, de a hiperbolaágak egyenlete felírható és ezekből a metszéspont is megvan... A kérdés, hogy számolás nélkül valaki megtudja-e szerkeszteni?

[715] m2mm2012-11-14 00:18:15

Hát na ne már egy egyenlőtlenség-feladat nem attól lesz szép, hogy kipróbálunk egy Cauchy-t és hopp, kijön belőle még egy lépéssel, hanem inkább tudatosan keressünk köztes becslést(mint a hiv. megoldás is) illetve a kifejezés, mint fv. viselkedéséből szűrünk le infót. Persze ez gusztus dolga.

Ja, az első egyenlőtlenségedben a két gyökös kifejezést nem összeadod, hanem összeszorzod, erre figyeljünk, az ember ebben hiába keres Cauchy-t.

Előzmény: [714] valaki akit úgyis ismersz, 2012-11-13 22:07:01
[714] valaki akit úgyis ismersz2012-11-13 22:07:01

A szépség a feladatban az, hogy egyszerű módon is megoldható, ráadásul durva becslésekkel. Cauchy-egyenlőtlenség szerint bal oldal \le \sqrt{\frac{2a+c}{3a+b}+\frac{2b+a}{3b+c}+\frac{2c+b}{3c+a}}+\sqrt{\frac{2b+c}{3b+a}+\frac{2c+a}{3c+b}+\frac{2a+b}{3a+c}}=A.

Továbbá pl.

\frac{2a+c}{3a+b}\le\frac{2a+c+(b+c-a)}{3a+b+(b+c-a)}=\frac{k+c}{2k-c}

,ahol k=a+b+c (törtek becslésére vonatkozó tétel, \Delta-egyenlőtlenség). Tehát

A\le\sqrt{\frac{k+a}{2k-a}+\frac{k+b}{2k-b}+\frac{k+c}{2k-c}}\sqrt{\frac{k+a}{2k-a}+\frac{k+b}{2k-b}+\frac{k+c}{2k-c}}=\frac{k+a}{2k-a}+\frac{k+b}{2k-b}+\frac{k+c}{2k-c}\le\frac{k+2a}{2k}+\frac{k+2b}{2k}+\frac{k+2c}{2k}=\frac52.

Azaz készen vagyunk. A korlát élességéről némi határértékszámítással győződhetünk meg, ha a=b és c egészen kicsi.

[713] nadorp2012-11-13 15:54:42

A bizonyítás első része deriválás nélkül is megy:

(2a+c)(2b+c)=c2+2ac+2bc+4ab=(a+b+c)2-(a-b)2

(3a+b)(3b+a)=3a2+10ab+3b2=4(a+b)2-(a-b)2

Tehát, felhasználva, hogy 2(a+b)>a+b+c

\frac{(2a+c)(2b+c)}{(3a+b)(3b+a)}=\frac{(a+b+c)^2-(a-b)^2}{4(a+b)^2-(a-b)^2}=1-\frac{4(a+b)^2-(a+b+c)^2}{4(a+b)^2-(a-b)^2}\leq

\leq1-\frac{4(a+b)^2-(a+b+c)^2}{4(a+b)^2}=\frac{(a+b+c)^2}{4(a+b)^2}

Előzmény: [712] m2mm, 2012-11-13 13:42:08

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]