Fórum: Fizikások válaszoljanak

A leejtésesről láttam egy filmet! A kérdés az volt, hogy ha az ablakon kiejtett zsákot akarjuk eltalálni oldalról nyíllal, akkor alá-fölé vagy pont rá kell célozni? Maga szerint hová? Csak azért kérdem, mert a vonat és a leejtés összehasonlítása nagyon úgy hangzott..

Azt olvastam, hogy Galilei vagy kicsoda lejtők szögének állítása mellett mérte az időket. És azt is olvastam éppen itt, hogy az azonos tömegű golyók közül nagyobb sebességűnek nagyobb az energiája. A hosszabb utat hamarabb befutónak sokkal nagyobb a sebessége, mint a rövidebb utat hosszabb idő alatt befutónak. Ez nem azt jelenti, hogy nagyobb az energiája is?

Bizonyára rosszul emlékszel (vagy netán rosszul írták ... az a rosszabbik eset). Ha adott a magasságkülönbség, a kezdősebesség nulla, és a súrlódástól, légellenállástól eltekintünk, akkor a testek a pályától függetlenül azonos végsebességre tesznek szert (tekintve, hogy mozgási energiájuknak meg kell egyeznie, hiszen a kiindulási - helyzeti - energiájuk is megegyezett), de az időtartamok egyenlősége egyáltalán nem törvényszerű, sőt.

Gondolj bele, hogy elejtesz egy követ 1 m magasból, vagy elindul egy vonat az l km hosszú, 1 ezrelékes lejtőn. Azonos idő alatt érnek le? Nem csak a súrlódás miatt nem.

A sárga golyó még a csalás ellenére is hamarabb ér a célba.

A filmen csaltak! A lejtő előtt már egy oszloptávolsággal gyorsabb az üveggolyó.

Itt egy másik film. Ezen talán jobban kijön, hogy lassabban érkezik föl.

Hol olvastál ilyet?

Az lett volna ütős, ha a ciklois-pályát is odatették volna. Brachisztochron-probléma / J. Bernoulli! ...

Ki lehet számolni a különbségüket?

Ha a pálya hosszabb lenne, akkor valószínűleg majdnem egyforma távolságig gurulnának el szerintem, csak az a golyó melyik alul is volt, az újból fenti szakaszra -a lenti gyorsabb haladás miatt- hamarabb ér, de itt már -az emelkedő és a hosszabb megtett út miatt- egy kicsit lassabban, mint erre a szakaszra érve a másik halad majd.

A videón nem látjuk a pályájuk folytatását. Az is érdekes lenne.

Nem értem. Azt olvastam, hogy h1 és h2 magasság között az út alakjától függetlenül azonos idő alatt érkezik le minden test. A lejtőre nem érvényes a fizika?

Ha alul megy a golyó, akkor bár hosszabb utat kell megtennie, nagyobb sebességgel teszi. A hosszabb út miatt később érne oda, a nagyobb sebesség miatt hamarabb.

Hogy végül mi lesz, az a pálya konkrét alakjától függ. Minél hosszabb az az útszakasz, hogy az egyik golyó fent, a másik lent megy, annál több időt tud "behozni" az alsó golyó abból a veszteségből, amit a lejtőkön szerzett (ha egyáltalán ott veszteséget szerzett, azt is ki kell számolni).

Ez hogy lehet? film

Van alul egy csapágyas talpa. A régi az körözött, annak egy golyó volt az alján. Ez az újabb megáll abban a szögben ahova kibillentettem.

Ha meglököd, ferdén áll a tengelye vagy köröket ír le?

"Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le."

Erről Columbo jut eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=qxbNZCSweLo&feature=related

Egyetértek. Nem az a nehéz kérdés, amire én válaszoltam, vagyis hogy mi történik, ha az alap mozog.

Tegyük föl, hogy a búgócsigát megpörgettük, és utána nem mozgatjuk a rajztáblát, és nem lökdössük a búgócsigát. Miért nem dől föl a búgócsiga, noha csak egy kis ponton támaszkodik, és ha megáll a forgása, utána feldől. Általánosabban, hogy mozog a tengelye?

Szerinted érthetem? Egy félszónyit sem.. Azt sem értem, hogy milyen erő áll ellen a kitérítő hatásnak? Ujjal meglököm, akkor az új irányban áll a tengely. Miért nem dől fel?

Na ez az, amit nem kéne ezen a fórumon. Itt sok ember azért van, hogy ilyen kérdéseken elgondolkodjon, és választ adjon rá a kérdezőnek. A fizika tanárnak amúgy is biztos van elég dolga, bár kétség kívül biztosan segítene.

A búgócsiga tengelye forgásban van, ezáltal nincs állandó kapcsolat semmelyik két pont között se a tengely és a rajztábla között (izeg-mozog egy üregben). Éppen ezért nem jön létre olyan szoros kapcsolat, ami el tudná forgatni a búgócsigát, ehhez hosszú ideig ható nagy erőre lenne szükség.

Mondhatnád erre, hogy a megemeléséhez is nagy erőre van szükség. Ez így van, de az erőegyensúly miatt mindig be van annyira nyomódva a búgócsiga, hogy az m*g nehézségi erőnek legyen kompenzáló tartóereje, és emeléskor ez fog munkát végezni.

A kis felületű érintkezés még nem elégséges, hiszen ha egy rajzszöget szúrunk bele a rajztáblába, az el fog fordulni a táblával együtt.

Ezek viccek?

A denevérek pedig fejjel lefelé állnak, mégsem dőlnek fel ..

Tényleg, a hegyoldalon függőleges emberekről jut eszembe ez a fénykép (egy hegyoldalban vízszintesen növő fát ábrázol).

A búgócsiga csak nagyon kis felületen érintkezik a rajztáblával, úgyhogy nem csoda, hogy nem érzi, milyen irányú a rajztábla. Mindegy, hogy csak az egyik szélét emeled föl a táblának, vagy mindkét szélét. Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le.

Talán a fizika tanárodat kérdezd meg, biztosan elmagyarázza.

A rajztáblámra tettem és a tengelye akkor is függőleges irányú maradt amikor véletlenül felemeltem a tábla egyik szélét.