Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[377] Zilberbach2011-09-23 15:45:04

Hiába írom be a Google-ba a "kvantummechanikai hullámredukció"-t nem hoz találatot. Tudna valaki segíteni, hogy mi ez?

[376] Lagrange2011-07-13 04:42:39

Sziasztok!

Van egy feladat, ami a nagy melegben nem hagy nyugodni:

Hosszú vasmagos szolenoidban 0,1 A áram folyik. A szolenoid sugara 1 cm, menetsűrűsége 1000 menet/m, a vasmag permeabilitása 5000. Erre a szolenoidra egy másik 10 menetű tekercs van csévélve, melynek ellenállása 5 Ohm és rövidre van zárva. Az első szolenoid áramát hirtelen kikapcsoljuk, ennek hatására mennyi töltés halad át a másik tekercsen?

[375] jeneit922011-07-07 16:58:24

Köszönöm szépen!

Tudtam,hogy valami ilyesmi bibi lehet a dologban.:)Azért vicces,hogy ezt nem láttam meg.

Előzmény: [374] Füge, 2011-07-07 14:57:00
[374] Füge2011-07-07 14:57:00

Szia.

Fogalmazzuk át a feladatot. Van egy hosszú szállítószalagunk. Hány db tégla megy át egy adott ponton 10 másodperc alatt? (Ugye ennyi idő kell, hogy a vizsgált 10 méter hosszú felület áthaladjon azon a pontot)

Tudjuk hogy 7200 db tégla halad át egy ponton óránként. Ekkor 10 másodperc alatt \frac{7200}{60 \cdot 6}=20 tégla fog áthaladni azon a ponton.(Egy esetben, ha éppen a felrakott és már leeső téglát is beleszámoljuk, akkor kapunk 21-et)

Előzmény: [373] jeneit92, 2011-07-07 13:11:56
[373] jeneit922011-07-07 13:11:56

Sziasztok!

A következő probléma feltehetőleg nem túl bonyolult csak én tekintek úgy rá.

10m hosszú 1m/s sebességgel egyenletesen mozgó szállítószalag 7200 téglát képes szállítani óránként.Hány db tégla van a szalagon?(Feltételezzük,hogy a téglákat egyenlő időközönként és egyesével rakják a szalag végére)

Ez hogyan határozható meg a tégla méretének hiányában és a téglák közötti távolság nélkül?A probléma általánosítását nem látom.A megoldás elméletileg 21 db.

Köszönöm szépen a segítséget

[372] psychedelic2011-07-03 14:21:23

Üdv mindenkinek:) Arra lennék kíváncsi,hogy mi a magyarázata annak amikor esténként a utcai közvilágítás lámpáiba belenézve kör alakú színkép mintázatot látunk.Én úgy tudom hogy a spektrum színei elhajlásnál,fénytörésénél illetve vékonyréteg interferenciánál jelennek meg,de én nem tudom hogy itt melyik játszódhatna le.Esetleg van valami köze a jelenségnek a Newton-gyűrűkhöz?

[371] Füge2011-06-26 22:14:23

Erre próbáltam utalni én is. Ha lehetséges lenne fénysebességgel utazni a busszal (és ugye, ha valami fénysebességgel halad, akkor bármelyik vonatkoztatási rendszerhez képest fénysebességgel halad), a sofőr akkor is meghallaná a kiabálást, csak ezt a kívülállók nem érzékelnék.

Ez azzal is "belátható", hogy ha kívülről vizsgáljuk a rendszert, akkor a hang sebessége pontosan ugyanakkora lesz mint a busz sebessége, mert a fénysebesség határsebesség (és ha jól sejtem az eredeti kérdés erre irányult).

Előzmény: [370] Alma, 2011-06-26 21:15:17
[370] Alma2011-06-26 21:15:17

Azt lehagytam, hogy ebben a kitüntetett koordinátarendszerben ismerjük a hang sebességét, ez a közegre jellemző paraméter.

Előzmény: [369] Alma, 2011-06-26 21:13:41
[369] Alma2011-06-26 21:13:41

Szerintem egy fontos körülmény felett mindenki elsiklik: a hang nem más, mint gázban terjedő sűrűség illetve nyomáshullám. Így fel kell tételeznünk, hogy a busz belsejében levegő van, ami pedig kitüntet egy vonatkoztatási rendszert. Nem a busz sebessége a fontos paraméter (busz sebessége mihez is?), hanem a hangforrás/megfigyelő sebessége a köztük lévő közeg koordinátarendszeréből nézve (amelyikben nyugalomban van). Zárt buszban mindig meghallja a sofőr a hátulról jövő kiáltást, teljesen irreleváns a busz sebessége.

Előzmény: [368] lorantfy, 2011-06-26 16:07:56
[368] lorantfy2011-06-26 16:07:56

Hát, talán célszerű lenne a közel fénysebességgel haladó busz ablakait légmentesen zárni. Bár, ha nem légüres térben mozog, akkor úgyis kiolvadnak az ablakok. :-)

Előzmény: [367] jonas, 2011-06-26 11:52:02
[367] jonas2011-06-26 11:52:02

A busznak zárva vannak az ablakai, mert klimatizált?

Előzmény: [366] lorantfy, 2011-06-25 13:05:41
[366] lorantfy2011-06-25 13:05:41

Minthogy a busz nem mozoghat fénysebességgel, így kár azon gondolkodni, mi lenne ha fénysebességgel haladna. Azon lehet gondolkodni mi van, ha fénysebességhez közeli sebességgel mozog. Ilyenkor, mivel egyenletes sebességgel halad, tehát inerciarendszer, a busz vezetője meghallja a hangot, ugyanúgy mint álló buszban. A fénysebességhez közeli sebesség miatt a Lorenz-transzformációnak megfelelően a buszban lassabban telik az idő az álló rendszerhez képest.

Előzmény: [365] Zilberbach, 2011-06-24 21:15:54
[365] Zilberbach2011-06-24 21:15:54

Én így látom: a fénysebességgel haladó autóbuszban, "megáll az idő". Ennek következtében az utas nem tud megszólalni, ugyanis a hangrezgések kialakulása és lezajlása időbe telne. (Hasonlóképpen időbe telne a hangrezgés eljutása a sofőr fülébe).

Előzmény: [360] Freki, 2011-06-21 11:11:51
[364] Alma2011-06-23 15:00:42

Már kétszer elkezdtem választ írni, de egyszer sem sikerült befejeznem. Inkább felteszek két segítő kérdést, mert igazából nem teljesen értem, mire irányul a kérdés. A két feladat:

a) Haladjon egy [b]nyitott utasterű repülő[/b] a Föld légkörében a levegőbeli hangsebesség kétszeresével. Hátulról előrekiabál valaki a pilótának. Meghallja-e a kiáltást a pilóta?

b) Haladjon egy [b]zárt utasterű, levegővel megtöltött űrhajó[/b] Földtől távolodó irányba c/2 sebességgel. Az űrhajó hátuljából előrekiabál valaki az űrhajó elejében ülő parancsnoknak. Meghallja-e a parancsnok a kiáltást?

És még egy rövid megjegyzés: egy inerciarendszerből nézve semelyik másik inerciarendszer sem mozog fénysebességgel (vagy nagyobb sebességgel), vagy legalábbis semmi értelme nincs feltételeznünk létüket, hiszen mi magunk nem tudunk áttérni olyan rendszerbe.

Előzmény: [360] Freki, 2011-06-21 11:11:51
[363] Freki2011-06-23 13:34:07

Köszönöm a választ, kb értem is! :)

[362] Füge2011-06-21 15:10:29

Elnézést közben rájöttem, hogy \frac{\Delta t}{0} nem igazán tart a 0-hoz, hanem végtelenhez. :D Akkor viszont ez alapján nem hallja meg.

Előzmény: [361] Füge, 2011-06-21 14:49:52
[361] Füge2011-06-21 14:49:52

Üdv!

A busz rendszeréből viszgálva a hangnak ugyanúgy lesz sebessége. Ugyanis teljesen mindegy, hogy egy álló buszban vizsgáljuk a jelenséget, vagy hogy egy fénysebességgel haladó buszban (persze, a mozgása legyen egyenes vonalú az egyszerűség kedvéért), mindkettő inerciarendszer. Akkor sem lesz más a helyzet, amikor kívülről vizsgájuk a buszt. Ha egy adott vonatkoztatási rendszerben (mozgó busz) \Deltat idő telik el két jelenség között (a hang keletkezése és meghallása között), akkor egy ehhez képest v sebességgel mozgó rendszerből figyelve (ahol állunk és vizsgáljuk)

\Delta t'=\frac{\Delta t}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}} idő fog eltelni a két jelenség között. Ebből látszik, hogy ha v=c akkor a két jelenség között \Delta t'=\frac{\Delta t}{0} idő telik el, ami ugye tart a 0-hoz, tehát végtelenül kis idő múlva fogja meghallani.

Előzmény: [360] Freki, 2011-06-21 11:11:51
[360] Freki2011-06-21 11:11:51

Üdv. mindenkinek! Felmerült ez a kérdés utazás közben: Tegyük fel, hogy egy busz fénysebességgel halad. A leghátsó ülésen megszólal valaki, meghallja-e a sofőr? Tudom, hogy aminek tömege van nem haladhat fénysebességgel, de most tekintsük el ettől, meg attól is, hogy menet közben a sorőrrel tilos beszélgetni.

[359] Zilberbach2011-06-07 19:40:24

Köszönöm a választ kedves lorantfy.

Előzmény: [358] lorantfy, 2011-06-07 15:33:14
[358] lorantfy2011-06-07 15:33:14

A belső fülben lévő csiga külső szőrsejtjei hang hatására rezgésbe jönnek. A hallásban ezeknek főleg erősítő szerepük van, de itt az ezek által keltett zajt mérik az un. otoakusztikus emissziós mérés alkalmával. A gyerek fülébe helyezett hangforrás gyors egymásutánban klikkelő hangokat ad és érzékeli a hangokra a belső fülből érkező válaszokat.

Nyilván biztosabb lenne a mérés, ha a csigából az agyba továbbított idegimpulzusokat tudnák mérni. Mágneses magrezonancia mérésekkel már lehetséges az aktív agyterületek vizsgálata, de ez jóval drágább vizsgálat. Ilyen mérésekkel bizonyították, hogy vannak olyan emberek akik hangok hatására színeket is látnak. A beérkező hangok a látásközpont bizonyos részeit is aktiválják.

Előzmény: [357] Zilberbach, 2011-05-19 11:44:22
[357] Zilberbach2011-05-19 11:44:22

Jó hallású fülben meghatározott paraméterekkel rendelkező zaj keletkezik. Korszerű műszerekkel ezt a zajt mérni lehet - ha a mért zaj nem megfelelő paraméterekkel rendelkezik, akkor a fül hallása nem megfelelő. Így már újszülöttekről is kideríthető, hogy megfelelően hallanak-e. Tudja-e valaki a zaj keletkezésének fizikai részleteit?

[356] Zilberbach2011-04-03 09:40:48

Ja, és az

"Adott anyag törésmutatója = (fény sebessége vákuumban) : (fény sebessége az adott anyagban)"

definíció meta-anyag esetén nem érvényes.

[355] Zilberbach2011-04-03 09:34:09

Elgondolkodva Jonas ábráján: lehet, hogy mégis jó, csak furcsa és szokni kell, illetve magyarázatra szorul.

Ha a pozitív értékű törésmutatók a belépési felületre emelt merőlegeshez tömörödnek exponenciálisan, úgy hogy maga a merőleges megfelel a +végtelen törésmutatónak, akkor jó lehet az ábra.

Továbbá az is furcsa, és szokni kell, hogy a negatív taromány a +végtelen után, és nem a nulla "alatt" kezdődik. Akkor a törésmutató mínusz előjele azt jelzi, hogy a meta-anyag a belépési merőlegesen túlra töri meg a fényt.

A "nulla alatti tartományból" pedig "nem tér meg utazó", vagyis nem értelmezhető, vagy nem létezik.

Talán így van ahogy gondolom, talán nem, ha valaki tudja a választ; írjon. A választ előre is köszönöm.

Előzmény: [351] jonas, 2011-04-02 17:38:03
[354] Zilberbach2011-04-02 20:44:10

Köszönöm a választ, és az ábrát Jonas.

Az ábrán a számomra zavaró, hogy a mínuszos tartomány a nagyobb számoktól a kisebbek felé haladva, a nullát átlépve szokott következni. Ezen az ábrán viszont a nagyobb pozitív számok felé haladva, egyszercsak megjelenik a mínusz 2 törésmutató.

Már létezik a valóságban olyan meta-anyag, aminek a törésmutatója vörös fényre: mínusz 0,6.

Ez hová kerülne az ábrádon?

A n=-2 és az n=2,4 közé?

Az a meta-anyag viszont, ameyik az ábrádon (+)0,8 törésmutatóval szerepel, már tényleg azt föltételezi, hogy ebben a fény gyorsabban halad, mint a vákuumban.

Tovább haladva ebben az irányban a 0,4 és a még kisebb számok felé, mi következne a nulla után, ha negatív számok tartománya a (+) 2,4 után a nagyobb számok felé haladva jelenik meg?

Szóval szerintem az ábra javításra szorulna.

Számomra még mindíg nem világos, hogy ebben a már létező, mínusz 0,6 törésmutatójú meta-anyagban hogyan terjed a fény, mi az oka, hogy negatív előjelű, és egynél kisebb törésmutatóval kell jellemezni.

Előzmény: [353] jonas, 2011-04-02 18:36:09
[353] jonas2011-04-02 18:36:09

Ez egyszerűbb: egynél nagyobb törésmutatót egyszerűen úgy láthatsz, hogy lemerülsz a víz alá (úszószemüvegben vagy a nélkül), és megnézel egy levegőbuborékot.

Előzmény: [352] Zilberbach, 2011-04-02 17:43:37

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]