Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[602] Bellabás V. Levente2012-04-13 20:14:45

A dinamika alapegyenlete: az anyagi pontra ható erők eredője egyenlő az anyagi pont tömegének és gyorsulásának szorzatával. Nézzük, milyen testekkel van kölcsönhatásban a vizsgált anyagi pont( az anyagi pont egy fizikai modell, melynek segítségével a valóságos jelenséget mennyiségileg is jellemezhetjük). A lánccal és a Föld gravitációs terével van kölcsönhatásban (a levegő közegellenállásától tekintsünk el, meg a hinta felfüggesztésénél lévő súrlódást is hagyjuk figyelmen kívül) ! A hinta úgynevezett kényszermozgást végez, mégpedig körív alakú pályán, melynek alsó pontjában (és csak ott) a gyorsulás nagysága v*v/r. Tehát a d. alapegyenlete: 652N-360N=36kg*v*v/(2.5m)

Ebből fejezd ki v-t! Üdv!

Előzmény: [601] szekibarbi, 2012-04-13 19:50:02
[601] szekibarbi2012-04-13 19:50:02

hát még mindig nem okés... esetleg egy pontosabb levezetés???

Előzmény: [599] Bellabás V. Levente, 2012-04-13 19:35:01
[600] Alma2012-04-13 19:49:38

Ha jobban megnézed, akkor a tömeg segítségével tudsz sűrűséget definiálni, ismételten. Nincs olyan, hogy adott sűrűségű anyag, honnan tudod, hogy nem változik helyről helyre?

Amikor a kockába töltöd az anyagot, és ezután mérsz, te a kocka össztömegét méred meg. Ezután tudnál sűrűséget definiálni. Kevered a dolgokat, és hülyének nézel. Ezért nem lehet veled vitatkozni.

Előzmény: [595] Gézoo, 2012-04-13 09:30:55
[599] Bellabás V. Levente2012-04-13 19:35:01

Szia!

A körív pálya alsó pontjában írd fel a 36 kg tömegű anyagi pontra a dinamika alapegyenletét, felhasználva, hogy a gyorsulás nagysága ebben a pontban v*v/r. (v: a hintázó gyerek sebessége az alsó pontban, r: a lánc hossza) (Célszerű a felfele irányt pozitívnak választani) Ekkor: Dupla láncerő mínusz gravitációs erő = tömeg szorozva gyorsulás. Jó munkát!

Előzmény: [597] szekibarbi, 2012-04-13 19:16:44
[598] szekibarbi2012-04-13 19:27:04

ja, ha nem gond, lehet mailben is:

szekibarbi@gmail.com

Előzmény: [597] szekibarbi, 2012-04-13 19:16:44
[597] szekibarbi2012-04-13 19:16:44

sziasztok!

lenne egy kérdésem... lehet én vagyok túl hülye, de nem tudom megoldani ezt a feladatot...

Egy 36 kg tömegű gyerek hintázik. A hinta ülőkéjét két 2.5 méter hosszú lánc tartja. A pálya legalsó pontján mindkét láncot 326 newton erő feszíti. (A hintát súlytalannak tekintjük.) Mekkora ekkor a gyerek sebessége (m/s-ben)? (g = 10 m/s2)

valamilyen segítséget tudna valaki adni???

[596] Gézoo2012-04-13 11:06:55

Természetesen a kapásból leírt módszeren kívül, még számos módja van a tömeg fogalma nélküli sűrűség mérésnek. ( Például: Áramlástani, elektromágneses, idődilatációs stb. módszerek.) A kérdés felvetéseden utólag elgondolkozva azon viszont csodálkozom, hogy fizikus hallgatóként vetetted fel.

Előzmény: [594] Alma, 2012-04-13 08:47:19
[595] Gézoo2012-04-13 09:30:55

Módszert? Lássuk csak!

Legyen egy 1/3e8 sec élhosszúságú kocka, amelyet megtöltünk a mérendő sűrűségű anyaggal. Majd hatunk rá váltakozva két szemben lévő oldaláról, mondjuk 1,5 am távolságú tükrök közé bevilágított 600 nm hullámhosszú lengést keltő 1e6 - 1e6 db fotonnal 1-1 sec ideig. Azaz hatunk rá váltakozó irányból 4e5 N erővel és megmérjük azt az időt amit az elmozdulásai mentén megtesz a fény.

A sűrűséget ezzel a módszerrel közvetlenül térfogat/idő mértékként kapjuk.

Kifejezhető belőle a tömeg? Igen. Elnevezhetjük a tehetetlenség mértékét tömegnek? Igen. Változtat a lényegen az elnevezés? Nem.

Előzmény: [594] Alma, 2012-04-13 08:47:19
[594] Alma2012-04-13 08:47:19

Kell tudnod adni egy mérési módszert a sűrűség meghatározására, ami nem tartalmaz tömegmérést. Csak így tudnád a sűrűségből és a térfogatból definiálni a tömeget.

Előzmény: [592] Gézoo, 2012-04-13 07:05:51
[593] Gézoo2012-04-13 07:09:48

Planck javaslatára valóban volt egy olyan törekvés, de nem vált be.

Előzmény: [591] Lajos bácsi, 2012-04-13 06:09:27
[592] Gézoo2012-04-13 07:05:51

Nos, nem feltétlenül. Sűrűséget definiálhatjuk a térfogat tehetetlenségeként is.

Ebben az esetben nem csak a térfogat mérőszáma függ az időtől, hanem a tehetetlenségi erő mérőszáma is.

Előzmény: [590] Alma, 2012-04-12 23:44:15
[591] Lajos bácsi2012-04-13 06:09:27

Az internetről tájékozódva: úgy látszik minden fizikai egységet a Plank-egységgel kívánnak kifejezni. út a kilogramm természetes definíciója felé

Idézet Sarkadi Dezsőtől: "A fizikában eddig felmerült fontos kérdésekre az idő adta meg a választ (vagy a kérdés értelmetlenné vált)."

Előzmény: [590] Alma, 2012-04-12 23:44:15
[590] Alma2012-04-12 23:44:15

A sűrűséget a tömegből származtatjuk, annak segítségével nem definiálható a tömeg ilyen egyszerűen.

Előzmény: [589] Gézoo, 2012-04-12 22:44:24
[589] Gézoo2012-04-12 22:44:24

Igazából a kilogramm sem lógna ki. Newton szerint a sűrűség és a térfogat szorzata a tömeg. A térfogat pedig idővel és fénysebességgel mérhető. Azaz minden mértékben és egységében ott szerepel az idő.

Előzmény: [588] Lajos bácsi, 2012-04-12 21:22:23
[588] Lajos bácsi2012-04-12 21:22:23

Úgy gondolom, hogy a sekundum lehetne a győztes az SI hét alapegysége közül. Kivétel a kilogramm, mert ez az egyetlen, amelyik jelenleg kilóg a sorból a nagysűrűségű platinaötvözetével, de úgy halottam, erre sem kell sokáig várni.

Előzmény: [587] Gézoo, 2012-04-12 09:22:25
[587] Gézoo2012-04-12 09:22:25

Mondhatni úgy is ahogyan te szemléled. És úgy is, hogy mindkét mértékegységben szerepel a távolság és az erő. Csupán az egyikben a távolság statikus, állandó, a másikban mozgáshoz kötött nagyságú. Ezért miután az energia értelmezésében a statikus távolsággal nem jár munkavégzés, csak az egyik Nm vonatkozhat energiára..

Na ha már.. Meg tudnád mondani, hogy melyik az az egyetlen mérték és vele mértékegysége amely minden ismert fizikai mértékben és mért értékben szerepel?

Előzmény: [586] Lajos bácsi, 2012-04-12 05:35:43
[586] Lajos bácsi2012-04-12 05:35:43

Joule kontra Nm

Ma reggel rájöttem a helyes álláspontra. Az SI mértékegységrendszer rendet és átjárhatóságot teremtett az addig használt mértékegységek között. Így adódott, hogy formájában az energia és a nyomaték mértékegysége azonos lett.

Az, hogy két lényegesen különböző mennyiség mértékegysége azonos, abból még nem kell következnie annak, hogy a mennyiségek is édestestvérek. Azaz, nem helyénvaló a mértékegységből a mennyiségre vonatkozóan bármire is következtetni.

Íme egy példa: a tömeg alapegysége a [kg], az idő alapegysége a [s], ez volt a megállapodás. Ha valaki az időt homokórával méri, és módja van a lepergő homokszemek tömegét (súlyát) mérni, akkor ő mondhatja, hogy: "eltelt 3 dkg idő". Egy másik: a toronyóra nagymutatója egy arasszal ment odébb.

Tehát a mértékegységekből nem feltétlenül tudunk, illetve nem szabad messzemenő következtetésekre jutni a mennyiségek vonatkozásában.

Előzmény: [585] Gézoo, 2012-04-11 10:52:50
[585] Gézoo2012-04-11 10:52:50

Úgy gondolom, hogy amit leírtál abban nincs nézet különbség kettőnk között. A többieknek a hozzáállása eltérhet. Én csupán a nyomaték és a munka közösen alkalmazható [Nm] mértékegységének a félreérthetőségére hívtam fel a figyelmedet. Csupán csak azért mert Te említetted elsőként. Mások, más szempontok szerint írnak fura dolgokat. Alma például negyedéves fizikus hallgatóként szintén "rászolgál" néha arra, hogy felhívjam a figyelmét a téves szemléletére. Ő persze nem kér a "közös nevezőből". Esetedben sem a megértetés volt a célom. Hanem egy függőben lévő, tisztázatlan felvetés lényegének leírása.

A ma fizikájának magyarázataiban sok olyan kitétel szerepel amit az alapos ismeretek hiánya okoz. Ilyen például a szabadon eső testre ható erő is. Miután primitív méréssel nem érzékelhető a gyorsulás, a fizikusok egy része inerciális mozgásúnak tekinti a szabadon eső testet. A te definíciódban, nagyon helyesen így szerepel:

"Mihelyt beavatkozunk a mozgás irányába, sebességébe, akkor megjelenik a test reakciója (ereje), amit tehetetlenségi erőnek (egyes esetekben centrifugális erőnek) nevezünk, a beavatkozó erőt pedig bármi másnak elnevezhetjük: centripetális erő, rugalmas erő, gyorsító erő, stb. Innen kezdve mindig legalább két erőhatás van jelen az aktív és reaktív erők képében. "

Valóban. Már egy interferometrikus gyorsulás mérő műszerrel érzékelhető a szabadesés állapotában is a ható erő. Igaz a rugós erőmérő semmit sem "jelez". Ezért oktalanul és valós alap nélkül kijelenthető az is, hogy a szabadon eső rendszer inerciális mozgást végző rendszer.

Előzmény: [584] Lajos bácsi, 2012-04-11 06:40:30
[584] Lajos bácsi2012-04-11 06:40:30

Egy vitát addig érdemes, illetve kell folytatni, amíg minden résztvevő közös megegyezésre nem tud jutni. Aki előbb föladja és kiszáll a vitából, nézzen magába, mert valószínű nem találta meg a mindenki számára jól érthető magyarázatot.

Egy egyenes vonalú, egyenletesen mozgó testre semmilyen erő nem hat (nem érzékelhető), mindaddig, amíg ez az állapota fennáll. Mihelyt beavatkozunk a mozgás irányába, sebességébe, akkor megjelenik a test reakciója (ereje), amit tehetetlenségi erőnek (egyes esetekben centrifugális erőnek) nevezünk, a beavatkozó erőt pedig bármi másnak elnevezhetjük: centripetáls erő, rugalmas erő, gyorsító erő, stb. Innen kezdve mindíg legalább két erőhatás van jelen az aktív és raktív erők képében.

Vegyétek észre, hogy ennek a megértéséhez nem volt szükségem a különböző koordináta rendszerek használatára, mert jelen esetben ez csak zavarná a megértést.

Előzmény: [583] Gézoo, 2012-04-10 13:43:45
[583] Gézoo2012-04-10 13:43:45

Te is felelhetsz a foton erejéről szóló kérdésemre!

Egyébként pedig a szabadon eső test tehetetlenségi ereje milyen ellenerővel néz szembe?

Ja és miről is szól az erők függetlenségének elve?

Előzmény: [582] Bellabás V. Levente, 2012-04-10 13:26:05
[582] Bellabás V. Levente2012-04-10 13:26:05

"Ez így azért húzós kicsit. Ilyen alapon "eredő erő" sem létezik, és Newton II. törvényét el lehetne dobni."

Ebből a mondatból világosan látszik, hogy nem teszel különbséget a fejedben lévő tudományos ismeretanyag és azon természeti jelenség között, amelynek leírására ez az ismeretanyag szolgál. Ugyanis abból, hogy a tudományos megismerési folyamatban az emberiség kidolgozta a vektorok elméletét (és ezt fizikai vonatkozásában kísérletileg is ellenőrizte) és azt a valóságos folyamatok leírására alkalmazza, még nem következik, hogy a valóságban is az történik, mint az elméletben. Nevezetesen, ha két erő vektori eredőjét kiszámolom, és ezzel az egy erővel helyettesíthetem a két erőt a jelenség lefolyásának megváltozása nélkül, ebből még nem következik, hogy ezt a helyettesítést a természet is elvégzi! Amennyiben a Te véleményed (mely szerint objektíve létezik a centripetális erő) logikai következményét nézzük, akkor egy kapitális méretű ellentmondásra jutunk, mert akkor a két erő eredőjének szabadna csak hatnia, és azoknak az erőknek, melyekből származik, el kéne tűnniük! Lelki szemeim előtt szinte látom, amint a gondolkodó ember agyának termékeit rákényszeríti a természetre. A természet köszöni szépen, de nem kér a centripetális erő (csak az emberi agyban létező) fogalmából!!! Mondom, ezt csak úgy lehetne megcsinálni, ha jössz a varázspálcáddal, suhintasz kettőt-hármat, majd a gravitációs térben függőleges síkban, kötélen körpályán mozgó kőre ráolvasod az eredő erő bűvszavát, és ettől a pillanattól megszűnik hatni a kötél is meg a Föld is és csak a Te eredő erőd hatna, amit rátukmáltál a természetre!!! Azt hiszem érveim elég meggyőzőek ahhoz, hogy belásd: a centripetális erő az emberek fejében létező erőfogalom, és miért nem szerencsés a használata…, de ezt én már az első hozzászólásomban is világosan leírtam! (idézet tőlem: „A centripetális erő terminológiában ezt a vektori összeget szokták annak nevezni…”) Tehát világosan látszik, hogy a centripetális erő és mindenféle eredő erő természetbeni létezését tagadom, azt egy percig sem állítottam, hogy ezek a fogalmak a tudományos terminológiában nem szerepelnek, de ép ésszel ilyent nem is állíthatok, hiszen magam is találkoztam e fogalmakkal… még most is róluk írok:-). Összefoglalva: két objektíve létező fizikai erő eredője csak a természettudományos leírásban létezik, hiszen ha objektív létezéssel bírna, akkor vagy együtt kéne hatnia azokkal az erőkkel, amelyeknek eredője, ami nem lehetséges a jelenség megváltozása nélkül, vagy az őt létrehozó valóságos kölcsönhatásokhoz tartozó erőknek el kéne tűnniük az eredő fellépésével, amit semmilyen kísérlet nem támaszt alá! Részemről a vitát lezártnak tekintem, akik olvassák írásaimat eldönthetik, hogyan vélekedjenek! Zárszóként még annyit hozzáteszek fiatal barátaimnak, hogy ha igényesen felépített természettudományos világképpel szeretnének rendelkezni, olvassanak sokat filozófiai műveket (pl: Galilei: Párbeszédek, Giordano Bruno: Válogatott írásai, Holbach: A természet rendszere, Feuerbach: Válogatott filozófiai művei, Marx: A tőke, Engels: A természet dialektikája, Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus, stb.), rendkívül sokat fejlődtem hatásukra. Üdv!

Előzmény: [540] SmallPotato, 2012-04-07 08:58:44
[581] Gézoo2012-04-10 11:43:39

Kihasználva, hogy itt vagy egy kérdés: Érzésed szerint egyetlen foton mekkora erőt képes kifejteni?

(Mondjuk a példabeli foton legyen egy lézer pointer 652 nm hullámhosszú lengést keltő egyetlen fotonja.)

Előzmény: [577] SmallPotato, 2012-04-10 08:30:54
[580] Gézoo2012-04-10 11:07:00

Apropó fiktív erők.. Olvastam a centripetális-centrifugális valós / fiktív erők kapcsán kialakult vitáról szóló írásokat. Másutt az "erőpár" kifejezés keltett vitát. Számomra nagy tanulság az, hogy egyes kifejezéseket "lefoglalunk" adott fogalmak jelölésére, miközben ezzel téves képzeteket keltünk.

Előzmény: [579] Gézoo, 2012-04-10 08:57:36
[579] Gézoo2012-04-10 08:57:36

Így van. Játszanak még. És valóban egy kerékről, egy útról és egy kavicsról. Ahol a kerék bordái közül kiszabaduló 0-160 km/h sebességű kavics repülési sebességéről volt szó.. Igen, láttam.

Én igazából ebben a példában benne rejlő virtuális gyorsulást és fiktív erőt érdekesebbnek tartom. Ahol a 0 km/h és a 160 km/h sebesség között folyamatosan gyorsulónak-lassulónak látszó mozgást végez a kavics a kirepülés előtt, miközben ilyen gyorsulásra kényszerítő erő nem hat rá az út rendszerében.

Előzmény: [577] SmallPotato, 2012-04-10 08:30:54
[578] Gézoo2012-04-10 08:48:40

Kedves Lajos bácsi! "Egy másik: az energia mértékegysége J (joule = Nm), a nyomaték mértékegysége ugyanúgy Nm. Ez azt jelentheti, hogy egy nyomaték-egyensúlyi helyzet fenntartásához energiára van szükségünk? "

Nem véletlenül jelöljük a mozgás esetében Joule-lal a munkavégzést és hagyjuk a nyomatékot [Nm] alakúnak. Ugyanis a nyomaték [Nm] álló.. nem munka végzést, hanem Erő és erőkar szorzatot jelöl.

Ha "engedjük", hogy a forgató nyomaték munkát végezzen, akkor viszont a "Newton-métere" Joule-lá "alakul".

Példa erre a beépített tartókra folyamatosan ható forgató nyomaték. Soha sem végez munkát. (Hacsak nem terheljük túl a tartót, hogy legörbüljön vagy leszakadjon, azaz mozgasson a nyomaték.)

A súlyerő szintén ilyen. Amikor alátámasztjuk a testet, azaz nem végez munkát a gravitáció okozta erő, akkor érzékeljük a "súlyt", mint a másik példában a nyomatékot.

Viszont ha megszüntetjük az alátámasztást, akkor munkát végez a gravitációs erő, a gyorsuló mozgásból látjuk, nagyságának a mérésével mérhetjük a "súlyerőt" okozó erő nagyságát, de közvetlenül erőként (rugó erőmérővel) nem mérhetjük.

[[ Ha egy gyorsulás mérő "m tömegét" ismerjük, akkor "estében" is mérhetünk vele "súlytalannak a súlyát" az erő F=m*a függvénye segítségével. ]]

Előzmény: [554] Lajos bácsi, 2012-04-08 06:29:37

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]