Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[69] lorantfy2005-05-01 12:00:24

Ezután nézzük mi a hiba az energiákkal felírt megoldásban.

mgh+mgdsin\alpha=\frac12 mv^2 + \frac14 mv^2 + \mu mgd cos\alpha

Az első szakaszon: mgh=\frac12 mv^2, ezt kihúzhatjuk. Nézzük mi marad, ha \mu=tg\alpha-t beírjuk.

mgdsin\alpha= \frac14 mv^2 + mgd sin\alpha

Ez nyilván nem igaz. Miért? Mert a súrlódási munka már tartalmazza a forgási energiát, így ez a jobb oldalon kétszer szerepel. Ha kihúzzuk, azonosság marad, ebből így nem lesz megoldás!

Továbbá hibás a d=\frac v2 t_2 képlet. A sebesség a második szakaszon állandó, így d=v1.t2

(A piros éa zöld hullámos aláhúzásokat a WORD-ben le lehet venni az Eszközök/Beállítások/Helyesírás/Helyesírási- ellenőrzés beíráskor ill. Nyelvhelyesség-ellenőrzés beíréskor pipák kivételével!)

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[68] lorantfy2005-05-01 10:41:35

Kedves Riiaa!

Mielőtt hibát keresek más megoldásában én először meg szoktam csinálni a példát, ahogy én gondolom.

A mozgás első szakasza, AB világos. a=g/2, s=3,6 m, t_1=\sqrt{\frac{2s}{a}}=1,2 s, v=at=6\frac ms.

A második szakaszon (BC) a súrlódási erő Fs=\mumgcos\alpha és mivel \mu=tg\alpha, Fs=mgsin\alpha, ami éppen megegyezik a gravitációs erő lejtővel párhuzamos komponensével. Így a második szakaszon a hengerre ható erők eredője nulla, tehát a tömegközéppont sebessége nem változik.

A második szakasz addig tart, míg a súrlódási erő felpörgeti a hengert \omega=v1/r szögsebességre.

M=rmgsin\alpha, \theta=\frac12 mr^2, \beta=\frac{M}{\theta}=\frac{2sin\alpha}{r}, v_1=\beta t_2r=2gt_2sin\alpha amiből

t_2=\frac{v_1}{2gsin\alpha}= 0,6 sec

A második szakasz hossza BC=d=v1t2=3,6m. A súrlódási erő Fs=20N,Ws=72J

Mivel a súrlódási erő pörgeti fel a hengert, a súrlódási munkából E_f=\frac14mv_1^2=36 J hasznosul és Q=36 J lesz a hőveszteség.

Remélem jól gondoltam!

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[67] Geg2005-04-29 16:16:22

Rosszul van felirva a munka-tetel, egesz pontosan a surlodasi ero altal vegzett munka.

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[66] riiaa2005-04-29 06:59:26
[65] riiaa2005-04-29 06:50:09
[64] galopin2005-04-27 23:27:36

Sziasztok.

Köszönetet szeretnék mondani ..vagyis irni nektek amiért ilyen gyorsan és ilyen sokat tudtatok nekem segiteni a harkályos témában ...ezekkel az infokkal már nagyon jol el tudok indulni. nagyon nagyon hálás köszönetem érte:) mindenkinek további jo fizikázást kivánok. és ezer köszi a segitséget.

üdv.

[63] Drin2005-04-27 19:22:55

Nem hangzik rosszul, de ez eléggé körülményes mérés lenne (legalábbis nekem), én inkább valami elméletibb megoldásra gondoltam. Bár lehet, hogy az álltalam használt modellt is igazítani kéne a "valósághoz", de eddíg akárhányszor is néztem a pezsgőtabletta oldódását valahogy mindíg úgy tűnt, hogy félgömbszerű buborékok vannak a felszínén. Amúgy elmélet útján meg lehet becsülni, hogy kb milyen határok között változhat a sugár. Pl ha felírod a diff-egyenleteket akkor amikor kiszámolod, hogy kb oldódástól kezdve mennyi időn bellül fog a tablettára ható felhajtóerő és gravitációs erő egyensúlyt tartani akkor az időre kapott kifejezésből kihozható, de ez is csak alsó-felső korlát. Mondjuk talán be lehetne vezetni valami állandót az oldódás folyamatára amiből aztán ki lehetne gyötörni valahogy a sugarat, de ez elég esélytelen.

Előzmény: [62] Fálesz Mihály, 2005-04-27 12:34:50
[62] Fálesz Mihály2005-04-27 12:34:50

Egy ötlet. (Lehet, hogy teljesen használhatatlan.)

A tablettára tapadó gáz mennyisége a tabletta felszínének nagyságától függ.

A tablettát vékonyabbra csiszolod, és megkeresed azt a vastagságot, amikor éppen lebeg. Ebben az esetben a tabletta sűrűségéből kiszámolhatod, hogy mennyi gáz tapad rá összesen.

Előzmény: [61] Drin, 2005-04-27 10:12:27
[61] Drin2005-04-27 10:12:27

Sziasztok!

Múltkor csináltam egy phys feladatot és egy (szerintem) fontos lépést kivéve lényegében kész a feledata. A feladat az, hogy a pezsgőtabletta méretét adjuk meg az idő függvényében. Az oldódó pezsgőtabletához olyan modelt választttam, hogy adott pillanatban a pezsgőtabletta (minek alakja kjör alakú hasáb) felszínén sok félgömb alakú "kis gáztartály" van egyenletesen elhelyezkedve a vízzel érintkező felületen amikben az oldódás során a tablettából "kioldott " gáz van (álandó nyomáson és állandó hőmérsékleten, valamint feltételezem, hogy a mólszám se változik a "gáztatrályban" és a további kioldott anyag a félgömbök között "kiszivárog"). Feltételeztem továbbá, hogy a folyamat során a víz koncentrációja közel állandó és (nyilván nem egy mély víztatrályba dobjuk a tablettát) a "gáztatrályokban" a nyomás is állandó (a légkörivel egyenlő) mivel a pohár aján a víz hidrosztatikai nyomása jóval kisebb mint a légköri nyomás. A megoldás során azonban nem tudtam még csak közelítőleg se meghatározni a félgömb alakú "gáztaretályok" sugarát, térfogatát ? Ha van valami ötletetek akkor légyszi ítjatok. Előre is kösz.

[60] lorantfy2005-04-22 18:03:54

"Guinness Book of Records"-szerint:

The beak of the red-headed woodpecker hits the bark of a tree with an impact velocity of over 21 km/h, subjecting the bird's brain to a deceleration of approximately 10 g when its head snaps back.

Jó lenne tudni a kép milyen expozíciós idővel készült, mert a bemozdulás kb. 2 cm és ebből már lehetne következtetni a sebességre. Ha 1/100-al akkor 2 m/s körül volt a sebesség. A max. amplitudó 10 cm körüli lehet.

[59] lorantfy2005-04-22 09:41:09

Valóban a csőr rugalmasságát is meg kell vizsgálni. Az ütközés a kritikus pont. Légkalapács effektus. A légkalapács nyele rázkódik, de nem üt erősen. Egy beépített rugó elnyeli az energiát. Nyilván a természet is kitalált valamilyen energia elnyelő rendszert a harkály csőréhez.

Előzmény: [57] Fálesz Mihály, 2005-04-22 09:21:58
[58] Hajba Károly2005-04-22 09:28:40

Kedves galopin!

Goole(harkály fizika)

Az első szálon továbbmenve ERRE leltem. Innen folytathatod a keresést.

A Gugli eredménylistában van egy rahedli szemét, de hát guberálni tudni kell. :o)

Jó kutakodást!

HK

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[57] Fálesz Mihály2005-04-22 09:21:58

Szerintem inkább két, különböző körfrekvenciájú fél rezgőmozgásra, ha tetszik, labdapattogásra hasonlít. A kisebbik gyorsulás és nagyobb (fél) amplitúdó akkor van, amikor eltávolodik a fától, és a fa felé gyorsul. A nagyobb gyorsulás pedig akkor van, amikor koppan.

A kérdés igazából az, hogy a rengeteg koppanást hogy bírja ki agyrázkódás nélkül. Egyszer azt hallottam, hogy a csőre és a koponyája között egy nagyon rugalmas szövet van, de forrást ebben a pillanatban nem tudok.

Előzmény: [56] lorantfy, 2005-04-22 08:44:29
[56] lorantfy2005-04-22 08:44:29

Közelítsük a kopogtatást harmonikus rezgőmozgéssal. A harkály méreteiből meg lehet becsülni a max. kitérést. A kopogtatás hallható hangjából megbecsüljük a frekvenciát. Ezekből kiszámoljuk a max. gyorsulást amit el kell viselnie. Hozzá még tonna rizsa, pár kép és kész a dolgozat.

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[55] galopin2005-04-21 21:46:01

Sziasztok. egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel. sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan és fizikai bizonyitással is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:( abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha modotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:) légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra kell bocsátanom. elöre is köszi ha tudtok segiteni Krisz

[54] Drin2005-04-19 07:21:31

Este megnéztem mi lesz az y(x), tenyleg érdekes bár én a(x)-et b(x)-et a köv képpen adtam meg: a(x)=a0(L-x)/L, b(x)=b0(L-x)/L, L a gúla magassága, a(x) b(x) meg a hasonlóságok alapjan megy, ugyanígy az erőkar+tömeg is csak ekkor (L-x)/L a hjarmadik hatvanyon van. Szép másodfokú lett, bár a cikk alapján azért fennáll: L >>a0,b0 mert ez vegülis a közepvonal lehajlasa ( bar a L >>a0,b0 nem ennyire erős feltétel). Viszont kiváncsi lennék, hogy csonkagúla esetén mi lenne az y(x) bár ahogy elnéztem a diff-egyenletet ehhez inkább progi kéne.

Előzmény: [53] Geg, 2005-04-18 21:12:44
[53] Geg2005-04-18 21:12:44

0 < x < l

l -nek hosszusag a mertekegysege, nem egy dimenziotlan szam, de a matematika szempontjabol kb tokmind1.

Előzmény: [52] Drin, 2005-04-18 20:52:06
[52] Drin2005-04-18 20:52:06

Szia Geg!

Köszi a gyors választ. Akkor végülis a phys tanáromnak volt igaza. Tényleg gúla lesz, bár a szöveg nem említi, hogy csonka-e de gondolom ettől el lehet tekinteni. Ínnét már tényleg gyors a megoldas: M(x)=E*I(x)*G ... stb, bár gondolom 0 <= x <= 1.

Előzmény: [51] Geg, 2005-04-18 19:01:16
[51] Geg2005-04-18 19:01:16

Vedd ugy, hogy a = a0*(l-x)/l es b = b0*(l-x)/l, tovabba a differencialegyenlet felirasakor figyelembe kell venni, hogy a tomegeloszlas emiatt nem egyenletes, illetve azt is, hogy a felulet masodrendu nyomateka (I) sem allando, hanem a tavolsag fuggvenye. A megoldas innen integralassal adodik (nem szamoltam ki).

Előzmény: [50] Drin, 2005-04-18 15:34:05
[50] Drin2005-04-18 15:34:05

Sziasztok!

A KöMaL-ban megjelent egy cikk a hajlításról. A cikk végén található egy feladvány: " Érdekes annak a gerendának a ... ". Az lenne a kérdésem, hogy ennek a gerendának az alakja milyen pontosan ? Mert nekem nem igazán sikerült értelmezni. Személy szerint úgy gondolom, hogy oldalnézetből olyan mint a cikkben a gerendák csak fellülről nézve egyenlő szárú háromszög, bár ennek nem kell feltétlenül teljesülnie. Viszont a fizika tanárom azt mondta, hogy ez egy gúla lesz, vagy csonka vagy teljes, bár szerintem ha ez lesz akkor inkább teljes a diff-egyenlet miatt. Ezek alapján nem tudtam dűlőre jutni, úgyhogy ez úton kérném e segítségetek.Előre is köszi.

[49] lorantfy2005-03-13 22:12:15

Kedves Joe!

Jó lenne, ha jobban körülírnád, vagy mondanál egy konkrét példát, hogy mire gondolsz!

Tehetetlenségi erőnek szokták nevezni egy gyorsuló koordináta rsz-ben fellépő fiktív (nem valódi) erőt.

Ha egy űrhajó belső terében lebeg egy test és az űrhajó gyorsulva kezd mozogni, a lebegő test az űrhajóhoz képest ellenkező irányba kezd gyorsulva mozogni, pedig rá nem hat semmilyen erő. Az űrhajóhoz rögzített koordináta rsz-ben úgy tűnik ezt a testet F=ma erő gyorsítja. Ezt a nem létező erőt szokták tehetetlenségi erőnek nevezni.

Mivel ez az erő nem létezik ellenereje sincs.

Éppen ezen gondolkodott el mélyebben Einstein apánk és rájött, hogy ez a nem létező erő megfeleltethető a gravitásciós erőnek és létrehozta az ált rel. elm-t. Tehát egy g gyorsulással mozgó űrhajóban pontosan úgy érezzük magunkat (úgy zajlanak le a fiz. kisérletek) mint a Föld g gyorsulású grav. teréven.

Előzmény: [48] joe, 2005-03-13 20:16:27
[48] joe2005-03-13 20:16:27

Üdvözlök mindenkit!

Egy elég amatőrnek tűnő kérdésem van: Hol a tehetetlenségi erő ellenereje?

[47] Mate2005-03-07 12:33:35

Kedves László!

Azt hiszem, nem derült ki világosan a hozzászólásodból, hogy végül mekkora erőt fejt ki egymásra két mágnes.

A mágneses Coulomb-törvény valóban igaz, azonban csak mágnespólusok közötti erőhatást ír le. Egy mágnes azonban két pólusból áll, amely pólusok elég közel vannak egymáshoz (főleg a kicsiny neodímium mágnes esetén), tehát dipólus közelítéssel kell számolnunk.

Ha szükséges, leírhatom a számolást, de most csak annyit, hogy a mágneses Coulomb-törvényt felírod a két mágnes 2-2 pólusa között (legyen d a mágnes hossza, r pedig a távolságuk), és d/r-rel tartasz nullához...

Így azt kapjuk, hogy két dipólus között ható erő a távolság -4. hatványával arányos, és nem kell tudni a póluserősségeket, csak a mágnesek dipólnyomatékát.

Egyébként elektromos töltésekre egyszerű megjegyezni: Két töltés közötti erő a távolság -2., egy töltés és egy dipólus közötti erő a távolság -3., két dipólus közötti erő a távolság -4. hatványával arányos. Tanulságos kiszámolni két kvadrupól által kifejtett erő távolságfüggését.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[46] lgdt2005-03-06 17:31:02

ó 1 picit nagyon nagyon félreértettem a kérdést, el kellett volna olvasnom az egészet, sorry.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[45] lorantfy2005-03-06 13:00:03

Hello Valv!

Két mágnes között ható erőt a mágneses Coulomb tv. írja le, hasonló mint a két töltés között ható erőt-tv.

F=C\frac{p_1p_2}{r^2}

C=\frac{10^7}{16\pi^2} me: \frac{Am}{Vs}

p : póluserősség me: 1 Weber (Wb)=1 Vs

Szerintem ebből csak annyit tudsz használni, hogy az erő a távolság négyzetével csökken. A póluserősségeket legfeljebb méréssel tudod meghatározni az adott mágnesnél.

Előzmény: [42] Valv, 2005-02-28 09:12:13

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]